Észak-Magyarország, 2003. május (59. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-08 / 106. szám

2003. május 8., csütörtök ÉSZAK-NiABYARORSZÁfi# KULTÚRA /7 HÍRCSOKOR 0 Pataki tárlat. Megnyílt tegnap délután a XVIII. Országos Képző- és Iparművésze­ti Tárlat Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kiál­lítása a sárospataki Művelődés Házában. A kiállítók alkotásai május 24-ig tekinthe­tők meg, naponta 8 és este 6, szomba­ton és vasárnap délután 1 és 5 óra kö­zött. 0 Az Apácák Kazincbarcikán. A bérletes színházi sorozat negyedik előadásaként a Komáromi Jókai Színház előadásában Dán Goggin Apácák című musicaljét tekinthe­tik meg az érdeklődők ma este 7 órától a kazincbarcikai Egressy Béni Művelődé­si Központban. Vendégünk a direktor Miskolc (ÉM) - Szerkesztőségünk ven­dége lesz pénteken délután 2 órától Hala­si Imre, a Miskolci Nemzeti Színház igaz­gatója. A direktor ekkor­tól válaszol a Borsod On­line (www.boon.hu) láto­gatóinak kérdéseire is. Nemcsak egyidejű beszél­getésre készülünk az új évad műsortervét hama­rosan meghirdető színhá­zi vezetővel, előre is vár­juk az érdeklődők leve­leit a kocsisiűjinform.hu elektronikus pos­tacímre. Halasi Imre Kurzus és koncert Miskolc (ÉM) - Domenico Bartolucci olasz zeneszerző és karnagy „mini” mes­terkurzust tart Miskolcon, mielőtt - má­jus 12-én este 7 órától - saját szerzemé­nyeit vezényelné az avasi Ige templomá­ban. A mesterkurzusra minden kórusve­zetőt és kórusénekest szívesen látnak a szervezők. A két foglalkozáson - melyet májús 9-én, pénteken délelőtt 9-től délig és 11-én, vasárnap délután 4-től este 7-ig tar­tanak a Zenepalotában - Bartolucci saját kórusműveit tanítja és elemzi. A miskolci - illetve május 13-án a bu­dapesti Mátyás-templomi - hangversenyen bemutatandó két Bartolucci-mű (a Bap- tisma és a Stabat Mater) először szólal meg Magyarországon. S bár az olasz zene­szerző mondhatni az egész világot bejár­ta, hazánkban most először vezényel. A műveket a Miskolci Bartók Kórus, a Mis­kolci Egyetem Bartók Béla Zeneművésze­ti Intézetének Nőikara és a Miskolci Szim­fonikus Zenekar adja elő, a szólisták Jó­nás Krisztina és Sebők Attila. Képek és kerámiák címmel nyílt kiál­lítás a Miskolci Egyetem Galériájában. Ké­pünkön; a kiállító, Brungelné Kálmán Má­ria mellett Borsos István szobrászművész, amint a tái'latot az érdeklődők figyelmébe pánija Fotó: Bujdos Tibor ÚJ SZERZEMÉNYEK Miskolci Városi Könyvtár József Attila Fiókkönyv­tára (3526 Miskolc, Szentpéteri kapu 95.) Szórakoztató irodalom: Wass Albert: Magukra hagyottak (regény) Róbert, Nóra: Hazai vizeken (regény) Smith, Wilbur: A bosszú (kalandregény) Ismeretterjesztő irodalom: Bárdos László: Önismeret és beavatás: közelí­tések Jókai Anna életművéhez (irodalomtörténet) Informatikai technológia és nyelvhasználat (in­formatikai nyelvészet) N. Horváth Margit: „Legyetek jók, ha tudtok!’’: ma­gyarázatokkal bővített etikai szöveggyűjtemény V- _______________________ ___________J „Színgazdag, szellemes agglegény” Szüle Tamás, a világot járt basszista 25 év múltán Miskolcon ismét Don Pasquale Méhes László Miskolc (ÉM) - A Vasas Művelődési Ház színpadán állva még nemigen volt hatá­rozott elképzelése Szüle Ta­másnak arról, milyen karak­ter is az öregedő agglegény, Don Pasquale. A miskolci születésű basszista huszonöt év múltán ismét a Donizetti- darab címszereplőjeként lát­hatja a színház közönsége. A miskolci színház idei évad­jának utolsó premierje alkalom arra, hogy az egykori debütálás után ezzel, az azóta kedvelt sze­repévé vált alakkal ismét mis­kolci színpadon álljon. Igénylik az operát Koncerteken Szüle Tamás ugyan időről időre fellépett szülő­városában, opera-előadásban vi­szont utoljára az 1980-as évek vé­gén, egy Galgóczy Judit rendezte Trubadúrban szerepelt. Ezt megelőzően az 1970-es évek végén foglalkoztatta évről évre a Selmeczy György vezette nyári operai műhely - emlékszik vissza pályájának miskolci kapcsolódási pontjaira a világot járt basszista. Az akkori bemutatókat öve­ző figyelemből következtetett ar­Szüle Tamás OPERAÉNEKES kát fenntartani ennek a komp­lex, a képzőművészet, a balett, a zene és az ének együttesére épülő, ezért drága műfajnak az éltetésére - véli. Don Pasqualét Szüle Tamás először 1978-ban alakította, ami­kor még nemigen volt elképze­lése egy idősödő agglegény ka­rakteréről, amit ez a szerep megkíván. Az azóta jó néhány alkalommal elnyert alakítás nyomán természetes, hogy a rendkívül színgazdagon, szelle­mesen megírt jellemről határo­zottan kialakult véleménye for­málódott, csakúgy, mint az ope­raprodukciók jelenéről. „Képviselője vagyok”- Lehet egy hagyományos rendezés felfogása modern és zseniális, de akár egy kísérlet­ből is születhet „poros” előadás, ha nem élők a figurák a színpa­don. Az operajátszásban jóma­gam pedig a meggyőző előadá­sokat szeretem. Ideám ugyanis, hogy a szerepeimben képviselő­je vagyok egy-egy karakternek, akinek az igazságát igyekszem a színpadon megvalósítani - fo­galmazza meg.- A miskolci Don Pasquale, úgy vélem, az általam kedvelt stílust követi - vetíti előre Szü­le Tamás -, azaz: viszonylag ha­gyományos díszletek, jelmezek, és elég modern és élő jellemek a színpadon. Színlap Donizetti: Don Pasquale vfgopera három felvonásban 5* Don Pasquale, idősödő agglegény: Szüle Tamás Ernesto, az unokaöccse: Derecskéi Zsolt Dr. Malatesta, orvos: Kincses Károly Norina, fiatal özvegy: Eperjesi Erika Jegyző: Pécskai Tibor Vezényel: Philippe De Chalendar Rendezte: Toronykőy Attila Bemutató előadás a Miskolci Nemzeti Színházban: 2003. má­jus 16án, pénteken este 7 órától Don, másodszor Szüle Tamás a Miskolci Nemzeti Színház operabemuta­tójának, Donizetti Don Pasqua- léjának a címszerepére készül. A hír önmagában nem mond sokat, hiszen tudnivaló, hogy a teátrum néhány főből álló operatársulata önmagában nemigen elegendő egy zenedrá­ma előadásához. Árnyalja vi­szont a képet, hogy a Magyar Állami Operaház magánéneke­se nemcsak hogy miskolci szü­letésű, de végzős zeneakadé- mistaként - éppen 25 évvel ezelőtt - Ugyanebben a szerep­ben mutatkozott be szülőváro­sában, egy, a Vasas Művelődé­si Ház avatására összehozott alkalmi produkcióban Házi Er­zsébet oldalán, a Mura Péter vezette Miskolci Szimfonikus Zenekartól kísérve. ra, hogy létezik egy réteg a vá­rosban, amely igényli az operát. Vidéken is van értelme ezért akár - vendégművészekkel ki­egészíthető - csonka társulato­ff .................. Az operajátszás­ban jómagam a meggyőző előadásokat szeretem... Mátyás-mesék, újra. A tavaly nyáron bemutatott Mátyás-mesék című előadását ismét műsorára tűzte a Cso­damalom Bábszínház. Legözelebb május 11-én fél 11-kor ad­ják elő Fotó: Dobos Klára A MŰHELYBEN E-mail, kocsma és erotika Vass Tibor költő is készül a Bartókéra Miskolc (ÉM - BGO) - Vass Tibor költő utolsó si­mításait végzi a könyvhét­re megjelentetendő Esőnap című kötetén - amelyben 2001-2002-es verseit olvas­hatják.- Az országban harmadszor, de egyedüliként jelenik meg idén is e-mail kötetünk, ame­lyet Légyott címmel a Bar- tók+Mozart fesztivál irodalmi kísérőrendezvényeként muta­tunk be június 19-én a Miskol­ci Nemzeti Színház előtti Déry- né-kertben - mondta a költő. Lapok Ezenkívül készül az Új Hol­nap nyári száma, melynek irodalmi szerkesztője.- Erről a számról annyit árulok most el, hogy ráhango­ló írásokat olvashatnak a To­kaji írótáborról szóló tanács­kozásra. Dolgozom továbbá a Parnasszus költészeti folyó­irat nyári számán, amely most tematikusán az erotiká­ról szól, erotikus írásokat gyűjt egybe. írok még ezen kí­vül különféle irodalmi folyó­iratok tematikus számaiba is, például a kolozsvári Korunk kocsmaszámába, a szolnoki Eső című folyóiratnak lesz ff............... írok még különj'éle iro­dalmi folyóira tok tematikus számaiba. Vass Tibor költő ...................................."ff szatíraszáma, az újvidéki Üze­netnek Kosztolányi-száma - ezekkel foglalatoskodom most. Illetve szöveggondozója va­gyok még a Kossuth-díjas írók című sorozatnak - most Sar- kadi Imre műveivel foglalko­zom. http://hlrek.boon.hu A kultúra híreivel V-*' A HANGVERSENYTEREMBŐL J U J J J U J •> J ~J''J Van az úgy, hogy az ember jól éizi magát Bánhegyi Gábor Van az úgy, hogy az ember jól érzi magát. Dacára annak, hogy egyfajta ítéletet kell alkot­nia arról, amit hall. Na jó, ez csak tréfa volt. Mármint az elsó' után következő' mondat. Mert a legelső az igaz. Tényleg jó volt ott lenni az évad utolsó bérletes koncertjén. Elöljáróban egy dolgot illik elárulni. Ez pediglen az, hogy Rachmanyinov Rapszódia egy Paganini-témára című műve iszonyatosan nehéz. És ez csak az a legerősebb jelző, amit egy ilyen szösszenet elbír nyomda­festékileg, mert az igazság az kérem szépen, hogy még annál is jóval nehezebb. Egy igazi szó­lista azonban arról ismerszik meg, hogy elhiteti-velünk, egy ilyen darab eljátszására tulajdon­képpen bárki képes, akinek egy kis ideje van rá. Prunyi Ilona pe­dig az a művész, aki birtokában van ennek az illúzióteremtő ké­pességnek. A darab első felében Rachmanyinov női altéregója mutatta be, hogy is kell a darab zongoraszólamának hangoznia tulajdonképpen. Szép, kerek, gömbölydeden guruló futamok, markáns, karakteresen megfor­mált és tömören, ámde vasma­rokkal megfogott akkordok, mö­götte pedig valahol háttérben halványan a zenekar. Akik mint­ha ezúttal nem akarták volna felvenni a előadás fonalát. i azonban ennek hallatán azt gondolta volna, itt egy sze­rény képességű zenekar szerény megszólalását halljuk, az bizony hatalmasat tévedett. Merthogy eljött az a pillanat, amikor a szólista kezéből némi memória­zavarok folytán kezdett kicsúszni az előadás. Ekkor azonban elénk tornyosult a zenekar, és hihetet­len energiával karolta fel nem­csak a művet, hanem Prunyi Ilonát is, aki köszönte szépen és bámulatos gyorsasággal ösz- szeszedve magát diadalra vitte az előadást. Dvorak Vili. szimfóniája pe­dig - nagyon szépen kéretik az olvasóktól, ne tessenek félreér­teni - egy hatalmas nagy bac­chanália volt, amelynek szere­pe ezúttal egy jól sikerült évad parádés lezárása volt. Ismét be­bizonyosodott, hogy nem csa­lás, nem ámítás, a sorozatos szuperteljesítmények ki kell, hogy mondassák, ebben az év­ben markánsan, gyönyörűen szóló rézfúvós szekcióval ör­vendeztette meg közönségét a Miskolci Szimfonikus Zenekar. Kovács Lászlónak, aki beugró karmesterként lezárta a sze­zont, megadatott az a plusz öröm, hogy a közönség tökéle­tesen vette ezen az estén a produkciót, amelyről visszaem­lékezve még egyszer elmond­hatjuk: van az úgy, hogy az ember jól érzi magát. (Miskolci Szimfonikus Zenekar, Mesterbérlet, május 5.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents