Észak-Magyarország, 2003. május (59. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-31 / 126. szám

2003. május 31., szombat ÉSZMMA&Y&RORSZÁG# KULTÚRA / 7 HÍRCSOKOR 0 L’Art Pour L’Art. Pucér nők ruhá­ban címmel előadást tart a L’Art Pour L’Art Társulat maeste 9 órától a Diós­győri várban. 0 Tárlat: Ahol járok... Sóváradi Valé­ria képzőművész alkotásaiból nyílik - Ahol járok... címmel - kiállítás a Mis­kolci Galériában (a Rákóczi-házban) jú­nius 5-én, csütörtökön délután 5 órakor. A tárlat július 31-ig lesz látogatható. FESZTIVÁLIÁTÉK A IEGYEKÉRT Harmadik forduló Miskolc (ÉM) - Hamarosan megkezdő­dik a „Bartók + Mozart” Miskolci Nem­zetközi Operafesztivál. A két nagy zenei géniusz műveit a legnagyobb operacsilla­gok és nagy múltú operatársulatok tol­mácsolják. Látható Mozart valamennyi közismert operája és Bartók valamennyi színpadi műve. Június 21-én csendül fel Bartók egyetlen operája, A kékszakállú herceg vára. Új kérdésünk Ki énekli Judit szerepét ezen a napon? A helyes választ június 4-ig kell bekül­deni a Miskolci Nemzeti Színház címére (3525 Miskolc, Széchenyi u. 23.) vagy a színház jegyirodájában található ládába bedobni. A helyes megfejtők között a fen­ti előadásra sorsolunk ki 2 db jegyet Az elmúlt heti játékunk nyertese Faze­kas Gabriella, Felsőzsolca A jegyeket a színház jegyirodájában le­het átvenni. Az idei operafesztivál teljes programja olvasható az alábbi honlapon: www.boon.hu Az utolsó páholyparti Miskolc (ÉM) - A Miskolci Páholy tag­jainak, vagyis a színház támogatóinak szól az évad utolsó előadása - Donizetti: Don Pasquale című vígoperája - ma este a Mis­kolci Nemzeti Színházban. A tizedik évad­ját ünneplő mecénási rendszer sok meg­lepetéssel szolgál majd ezen az éjszakán. A partit nyáresti hangulatban, szabadté­ren, a Nyári Színházban rendezik meg. A vendégeket Fodor János kalauzolja mint házigazda. Lesz tűzijáték, születésnapi tor­ta és köszöntik a 10 éves páholytagokat is. Kiállítás megnyitása is gazdagítja a programot: a tízpáholyos évad fotóiból ké­szült gyűjteményt Körtvélyesi Erzsébet nyitja meg. Aki a jövőjére kíváncsi, Kab- debon Jánostól ezen az estén is megtud­hat titkokat, a további meglepetések a helyszínen várnak a vendégekre. Ú! SZERZEMÉNYEK Zrínyi Ilona Városi Könyvtár 3950 Sáros­patak, Eötvös u. 6. sz. Felnőtt Irodalom Kulcsár Kálmán: Ezer év. A jog fejlődése Ma­gyarországon Nagy Antal Mihály: Újszászy Kálmán (Tudós ta­nárok - tanár tudósok) Eü családi kézikönyv a magyar vidék és az ag­rárvállalkozók tájékoztatására 200 kérdés - 200 válasz az Európai Unióról. Szerkesztő: Bérei Gyula Cassuto, Jill-Patrice: A hepatitiszek „Vésd szoborba alakját..." Kossuth-szobrok a szlovákiai magyarok emlékezetében. Összállf- totta: Végh László Ötvös József: Marosvásárhely református temp­lomai Tatiosz: A szeretet kiskönyve Pintér Zsolt: Hogyan csináljunk karriert? Höhne, Johannes: Tizenkét hónap a kertben: Tervezés, ültetés, ápolás, szüretelés V ...................... ,......,......................../ Halasi-korszakot nyitott az évadzáró A 180. jubileum premierek és sztárok sorát hozza a Miskolci Nemzeti Színházba Ki miben lép majd fel - mindenki megtudhatta a próbatábláról Miskolc (ÉM - BAL) - A re­ménybeli színházlátogatóknak sűrű programot, közönségcsa­logató címeket és neveket, ha úgy tetszik, sztárokat, míg a társulatnak kemény munkát és hajtást ígért a jövő évadra jelen szezon záróülésén Hala­si Imre igazgató. A hagyományos utolsó társula­ti ülésen a tulajdonképpeni újdon­ság a Miskolci Nemzeti Színház nemrégiben kinevezett vezetője volt, aki először lépett fel itt ezen a rendezvényen, s ami még fon­tosabb, először hirdetett egy év­re szóló műsortervet. Méghozzá olyat, amely 11 bemutatót mányoz elő, több már játszott darab mű­» ...................... Tizenegy új bemutatót láthat majd a miskolci közönség az új évadban. halasi Imre SZÍ NI DIREKTOR ...................................................M soron tartása mellett (s amely mellett már most közhírré tette, az évad első felében melyik pre­mieren a társulat tagjai miként lesznek érintettek). A szereposz­tásokból az is kiderül, kiket - pél­dául fővárosi sztárokat - várhat­nak őszre a miskolci színházláto­gatók. A teljesség igénye nélkül: Hernádi Judit, Huszti Péter, Nem- csák Károly, rendezőként (ahogy Halasi Imre már hivatalba lépé­sekor előrevetítette) Csiszár Im­re, Tordy Géza. Ennyi jut rá Hozzáértők szerint egyébként a társulati ülés szokatlanul jó han­gulatban telt, ezen még az sem ronthatott, hogy az önkormány­zat vezetése a várakozásokkal el­lentétben, nem éppen a legmaga­sabb szinten képviseltette magát: sem a polgármester, sem a kul­túráért felelős alpolgármester, sem a közgyűlés kulturális bizott­ságának elnöke nem tudott jelen lenni. Helyüket egy másik alpol­gármester és a bizottsági alelnök töltötte be. Utóbbinak a helyható­ság nevében tett „ígéretei” sem igen villanyozhatták fel az intéz­mény szűkös anyagi körülményei miatt aggódókat. Idén a legjobbak Ezzel szemben osztatlan ünnep­lésre adott alkalmat az a blokk, amelyben a most lezárt évad leg­jobbjait ismerték el. Az igazgató külön köszöntötte az esztendő so­rán különböző kitüntetéseket ka­pott művészeket, a Jászai-díjas Szegedi Dezsőt, a Déryné-díjas Máhr Ágit, továbbá Pindur István műszaki vezető, aki Nívódíjban részesült. Halasi Imre arra is emlékezte­tett: ez az év a 180. jubileumé a színház életében. Mint mondta, lesznek ünnepnapok, de az egész éved ünnepinek számít. Az új évad bemutatói szeptember 26.: Nemes Nagy Ágnes-Novák János: Bors néni (rendező: Novák János) október 10.: Dürrenmatt: Az öreg hölgy látogatása (Tordy Géza) október 22.: Egressy Zoltán: Por­tugál (Korognai Károly) november 7.: Kálmán Imre: Ma- rica grófnő (Halasi Imre) november 21.: Ravel-Krámer: Bolero (Krámer György) november 29.: Jubileumi gála december 19.: Dickens-Tolcsvay- -Müller: Isten pénze (Nagy Viktor) január 16.: Moliere: Don Juan (Csi­szár Imre) január 29.: Csokonai Vitéz Mihály: Kamyóné február 6.: Mozart: Figaro házas­sága február 20.: Kipling-Dés: A dzsun­gel könyve (Krámer György) március 26.: Feydeau: Bolha a fül­be (Méhes László) Műsoron marad: Don Pasquale, Divertimento mortale, Tizenkét dühös ember, Őrült naplója, Lo­la Blau, Fekete zaj Sok kis Mozart'Zene. Majoros István rendezésében, Máger Ágnes és Végvári Zsófia díszlet- és jelmezterveivel ked­ves előadás készül a miskolci Csodamalom Bábszínházban, Sok kis éji zene címmel. A Mozart-operákből „átköltözte­tett” figurák boldogan játszanak, udvarolnak, kergetőznek a zenével együtt - a színreállítók, a szereplők, s majdan a nézők kedvére... Fotó: Dobos Klára Vizsgadrukk miatt maradt el Sebestyén Márta koncertje? Miskolc (ÉM - BGO) - A vizsgák győztek a főik felett - az érettségik, felvételik és év végi vizsgák idején nem fogyott elég jegy Sebestyén Márta és a Muzsikás együt­tes tegnap estére szervezett miskolci fellépésére. Májusban még nem próbáltak Sebestyén Márta-koncertet szer­vezni, most megpróbálták, de ez az időszak a jelek szerint nem kedvez a folknak, sem másnak, hiszen a mai Karácsony James János-fellépés is elmarad. Ősszel újra kezdik Miskolcon nagyon sok a diák, ilyen esetekben a vizsgák és fel­vételik idején úgy tűnik keve­seket lehet megmozgatni - hall­hattuk Utry Attilától, a miskol­ci Rónai Művelődési Központ vezetőjétől. A Sebestyén Már- ta-fellépést ősszel megismétlik, ennek a zenei stílusnak a ta­vasz és az ősz kedvez leginkább. Szép Fruzsina, Sebestyén Márta és a Muzsikás együttes művészeti menedzsere kérdé­sünkre elmondta: egy kicsit ér­tetlenül állnak a helyzet előtt, nem volt még olyan város, ahol a nyár eleji időszakban a vizs­gák miatt fogyott volna annyi­ra kevés jegy, hogy fellépés ma­M........................ Hiába van sok diák Miskolcon, a vizsgák idején keveset lehet meg­mozgatni. Utry Attila igazgató ................................................» radt volna el. Ezzel együtt „nincs harag” - hangsúlyozta a menedzser, sőt ősszel szívesen újra eljönnek Miskolcra, ahogy egyébként nagyon jó közönség előtt szoktak fellépni. iii03 www.boon.hu ■JPI http://hlrek.boon.hu A kultúra és a művelődés híreivel NAPLÓ Mindenkit megillessen Serfőző Simon A torzítás, már számtalan­szor bebizonyosodott, céljával épp az ellenkező hatást éri el. Nem meggyőz, mint ami a szándéka, hanem elutasításra késztet, annak az igazságtarta­lomnak is a megkérdőjelezésére, ami mint mag az almában, megtalálható benne. Gondoljunk az ötvenes-hatva­nas évek filmszínházainkat elárasztó szovjet filmjeire, a se­matizmus jegyében született iro­dalomcsúfoló művekre. Azok egyoldalúságaira! Mit váltott ki belőlünk? A torzítás azonban nemcsak akkor érhető tetten, amikor rész­igazságokról hallunk, hanem ak­kor is, amikor valamiről szó sem esik vagy éppen hogy csak. Amikor például történelmi ka­taklizmáink, hányattatásaink, el­szenvedett sérelmeink, ellenünk elkövetett igazságtalanságok szóra sem érdemesültek. Ezzel szemben a másokéi túlhangsú­lyozódtak. A miénkhez képest mindenképpen. Hányszor éreztem úgy, s érezték minden bizonnyal raj­tam kívül még nagyon sokan, hogy sugárzik a részvétlenség, amikor a környező népek máso­dik világháborús még oly valós szenvedéseiről, áldozatvállalásá­ról, egyes népcsoportok meg­hurcoltatásáról hallottunk, s a magyarságéról semmit, hogy kölcsönösség híján - hiszen ve­lünk ki érzett együtt? - megren­dülés alig volt bennünk. A mások felmagasztalása, nyakló nélküli dicsőítése pedig éppenséggel ellenszenvet váltott ki, ha nem is az adott nép iránt. Azzal akár rokonszenveztünk is. Hallgatásra kényszerítésünk a magyarság szerepéről, áldozatho­zataláról a történelemben - nyil­vánvalóan politikai indítékból - egyértelműen önbecsülésünk megtörésére irányult. A kisebbsé­gi érzés meghonosítására ben­nünk. Ami jórészt sikerült is. De azért annyira sohasem, hogy velőnkbe, idegeinkben beívódott apátia mélyén időnként fel ne horgadt volna a kérdés: nekünk nincsenek hőseink, megbe­csülendő nagyjaink? Mi csak a másokéira nézhetünk fel? Eltűnődhettünk nem egyszer: mit követett el ez a nép, miféle bűnt, hogy folyton meg kell aláz- kodnia, hallgatnia kell? Elítélendő cselekedetet, ha elkövetett is, il­letve voltak, akik elkövettek, azért nem a nemzet a felelős! En­nek ellenére miattuk máig érez­zük felelősségünket. Nem úgy, mint azok, akik igyekeztek eltün­tetni az őket terhelő bizonyítéko­kat, s hallgatnak mindarról, ami a leikükön szárad. kérdezhettük magunk­ban - hangosan nem volt taná­csos -, miért mi húzzuk mindig a rövidebbet? (Trianon, a máso­dik világháború utáni újbóli ha­tárkiigazítások.) Azután: ha má­sok megtehetik, hogy a meghur­coltatásaikat szóvá tegyék, mi miért nem tehetjük? Miért nem szólhatunk a hadifogságban odamaradottakról, lágerekbe de­portáltakról? Mára - reményked­jünk benne - kiegyenlítődhet a félrebillent mérleg: senki sérel­me nem helyeződhet a másoké fölébe. Hogy a kegyeletadás, s az önbecsülés kifejezése ne má­sok rovására történjen - az min­denkit megillessen.

Next

/
Thumbnails
Contents