Észak-Magyarország, 2003. április (59. évfolyam, 76-100. szám)

2003-04-07 / 81. szám

2003. április 7., hétfő ÉSZAK-ÜHAGYARORSZÁG# EM-EXTRA / 7 Negyedszer alkottak Miskolc (ÉM) - Negyedik alkalommal hirdette meg a „Mi lesz veled emberke?” című megyei pályaválasztási pályázatot a B.-A.-Z. Megyei Pedagógiai Szakmai és Szakszolgálati Intézet. Az általános isko­lák 7-8. osztályosai, illetve a középiskolák diákjai küldhették be alkotásaikat négy kategóriában: irodalom, képzőművészet, helytörténet, videofilm-CD. A pályázat meghirdetőinek elsődleges célja volt, hogy ráirányítsák a diákok, szülők és pedagó­gusok figyelmét a pályaválasztás fontossá­gára, sokoldalúságára. Összeállításunk a legsikeresebb pályamunkákat és alkotóit mutatja be. Farkas Zsuzsanna alkotása Lázár Kincső műve Talpas Pál pályaműve Talpas Illés festménye Trombitás Arnold alkotása Rajtuk is múlott... A pályázat díjkiosztó ünnepségén a legeredményesebb felkészítő tanárok is ju­talomban részesültek. Novák Gáborné, a Beszterczey Alapfo­kú Művészeti Magániskola tanára (Mályi) Tuzáné Mák Zsuzsanna, a József Attila Gimnázium és Egészségügyi Szakközépis­kola tanára (Ózd) Vattayné Nagy Sarolta, a Dózsa György Úti Általános Iskola tanára (Kazincbarcika) Ők már tudják, mi lesz velük Az idén is számos diák juttatta el alkotását a megyei pályaválasztási pályázatra Az irodalmi és helytörté­neti kategória első három helyezettjeinek munkáiból válogattunk. Nagyapám DÉRI ESZTER, az irodalom kategória első helyezettje. 16 éves vagyok, a Fényi Gyula Je­zsuita Gimnázium tanulója. Kedvenc időtöltésem az olvasás. „Rémülten forgolódtam és vártam, hogy valaki végre rám mosolyogjon. Megkönnyebbül­tem, amikor végre a mozdulat­lan tömegből kivált egy furcsa nő és a ravatalozó felé futott. Szokatlan ruhái miatt minden­kinek felkeltette a figyelmét, de inkább megvetést váltott ki az öltözéke, mint csodálatot. A vá­szon tornacipő, amit viselt, sza­kadt és sáros volt, de szegényes fekete ruhája sem volt megszo­kott. Bár anya megtiltotta, hogy a ravatalozóban fekvő nagyapámat megnézzem, én mégis az idős nő után indul­tam. Mire átvergődtem magam a tömegen, már csak annyit lát­tam, hogy a néni sírva ráborul a koporsóra és csendben ismé­telgeti:- Miért tetszik itthagyni ben­nünket, doktor úr? Ki fog most minket meggyógyítani? (Van ennél sikeresebb életút?)” Jövőm alapkövei CSONKA LAURA, az Irodalom kategória második helyezettje. 16 éves vagyok, a Fráter György Ka­tolikus Gimnáziun tanulója. Kedvenc időtöltésem az olvasás és a zongorázás, jogász szeretnék lenni. „Észrevehetetlen gyorsasággal múlt el az a 4 év, mialatt örökre szóló barátságot kötöttem egy osz­tálytársammal. Pont ellenkező volt a természetünk, s a kinézetünk. Ám valahányszor együtt voltunk, mindig testvéreknek hittek min­ket Azonban anyáék nagyon sze­rették volna, ha megpróbálom a nyolc osztályos felvételit. Megír­tam, majd elmentem a szóbeli­re. Addig nem is gondoltam ko­molyan, ám amikor megláttam az igazgatót, hihetetlen szimpá­tiát éreztem iránta, s tudtam, hogy nekem oda kell járnom. Miután szerencsésen sikerült a felvételi, már kérdéses >se volt számomra, hogy mi a döntésem. Csak azután mérlegeltem, hogy mennyi mindent kell otthagy­nom. Barátnőimet, tanárokat, sulit, osztályfőnökömet. S egy számomra teljesen ismeretlen, új világba kell csöppennem. S most így visszagondolva, örü­lök, hogy így döntöttem. Mivel sokkal jobb és többféle lehető­ség nyílt meg előttem, amiért a mai napig hálás vagyok a szü­leimnek.” A képzelet szárnyán, Faragó Noémi pályaműve Emberóceán pongó erika, m - -A az Irodalom kategória ^ J harmadik helyezettje. H| 18 éves vagyok, a mkMűmm Qábor Áron Szakkö­zépiskola tanulója. Kedvenc időtöl­tésem a sétálás, programozó-mate­matikus szeretnék lenni. „Méla csend. Lecsitult a folyó, a víz partot ért. Lassan csörge­dezik lefelé. Épp az imént fakadt a hegy tövéből, az erdő közepé­ből. Hosszú utat még nem tett meg, időt még nem élt át. Halad­ni alig haladt, a tájra is most te­kint először, s már nagy, új vi­zekre vágyik. Még csak most indult el, olyan, mint a kisgyerek, aki elő­ször lábra áll. Lépéseket még nem tett, de lassan erőre kap, s talán meg sem áll. Még nem ér­ti az újat, azt, hogy magassá vált. Nem tudja, hogy első lép­tei majd naggyá teszik. Kicsi­két bizonytalan még, nehézkes önmagát hordania pici lábain. De nem csügged, ha lecsüccsen és megpihen, újra erőt gyűjt, hogy új látóhatárt keressen sze­meinek.” Az ígéret földje OLÁH ZSUZSANNA, az Irodalom kategória harmadik helyezettje. 14 éves vagyok, az erdőbényei Szent Ist­ván Általános Iskola tanulója. Szeretem az állatokat, biológus szeretnék lenni. „Kisgyermekkorom óta imá­dom az állatokat. Először a lo­vak keltették fel az érdeklődése­met. Azt szerettem volna, ha fel­növök, akkor legyen egy saját farmom, ahol szebbnél szebb lo­vakat tartok majd. Eltökélt szándékom volt, hogy állatorvos legyek. Minden érdekelt, ami az állatokkal, de főleg a lovakkal volt kapcsola­tos. Úgy gondoltam, ha lehető­ségem nyílik rá, lesz egy saját állatklinikám, ahol meggyógyít­hatom az összes sérült, beteg ál­latot. (...) Sok-sok sérült állatkát gondoztam már: sérült lábú ku­tyámat; meglőtt, törött szárnyú madárkákat; elhagyott kiscicákat neveltünk fel öcséimmel; voltak ékszerteknőseim, hörcsögeim, akiket szerettem és gondoztam.” A „Lapos” Bolykiak BOLYKI ZSUZSANNA, a helytörténeti kategória első helyezettje. 16 éves vagyok, az ózdi József Attila Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola tanulója. Kedvenc időtöltésem az olvasás, közgazdász szeretnék lenni. „Családom nevének eredete a Bolyok helynévvel hozható kap­csolatba. Ez ma Ózd nyugati ré­szét jelenti. A község eredetét a XIV. század elejéig tudjuk nyo­mon kísérni. 1320-ban Bőik (Gömörben és Borsodban fekvő település) eladásáról szóló írásos oklevelet adtak ki. Valószínűleg puszta személynévből alakult magyar névadással a Bőik név. Az alapjául szolgáló személynév szláv nyelvekből magyarázható. A község középső részén folyik a Hangony-patak, amely a köz­séget két teljesen különálló rész­re osztja. A patak bal partján van az anyaközség (Bolyok), a jobb oldalán pedig Vasvár-pusz­ta. A közlekedési utaktól távol eső településen a földművelés és az állattenyésztés vált meghatá­rozóvá. A törzslakók mind ma­gyarok, néhány család kivételé­vel római katolikus vallású em­berek. A község a török megszál­lás idején elpusztult, elnéptele­nedett, az 1700-as évek második felében települt be újra.” Múlt, jelen, jövő HLAVÁCS VIKTOR, a helytörténeti kategória második helyezettje. 13 éves vagyok, az erdőbényei Szent István Általános Iskola tanulója. Kedvenc időtölté­sem a számítógépezés, tervező- mérnök szeretnék lenni. „Napjainkban is dolgozik 4-5 kádármester a faluban. Termé­szetesen a technika ezt a szak­mát is utolérte. Kezdve a lánc- fűrészes fakitermeléstől, folytat­va a szalagfűrészes dongavágás­sal, az egyengető gyalugéppel hátaiéval, ontravágóval, befejez­ve a csiszológéppel. így jelentő­sen felgyorsult a tárolóedények gyártása, ami elsősorban a hor­dóra korlátozódik. A teljes gépesítés, a legújabb technológia csak nagyüzemi ter­melésben alkalmazható, mivel óriási befektetést igényel. A nagyüzemekben munka- megosztással dolgoznak, széria- gyártás folyik. A fa mozgatását, a félkész ter­mékek szállítását, az áru előál­lítását és szállítását mechanikus úton végzik.” A kincskereső KECZER MÁTÉ, a helytörténeti kategória harmadik helyezettje. 12 éves vagyok, a kazincbarcikai Kazinczy Ferenc Kertvárosi Általános Iskola tanu­lója. Kedvenc időtöltésem a maket­tezés, rendőr szeretnék lenni, „Nagymamám egy pici falu­ban él, Zilizen. A házat, amiben lakik, a Dédapám építette és az ő szülei is ezen a portán éltek. A padlás ezért igazi „kincses- kamra”.: három emberöltő hasz­nálati tárgyait, munkaeszközeit őrzi. Sokáig értéktelen kaca- toknak gondoltam a padlás „kincseit”, míg egy új tantár­gyat kezdtünk tanulni az isko­lában: hon- és népismeret név­vel. Ekkor szembesültem azzal, hogy a padlásunk elfeledett ér­tékeket rejt. Gyönyörű cserépedényeket ta­láltam: lekvár tárolására készült fazekat 1903-ból, díszített cserép­tálat és csörgő korsót, amely a Nagymamám szerint hosszú ideig hidegen tartotta az aratás­hoz a mezőre vitt vizet.” Akik máshogy mondták, mit veit a jövő iVíti ufnffi i , i. , , , , , , , , , , ., ,,j i i i , j , , , , i , i i , i . : i t i i i LÁZÁR KINCSŐ, a képzőművészeti kategória első helyezettje (középiskolás kategória) TALPAS PÁL, a képzőművészeti kategória első helyezettje (általános Iskolai kategória) MOLNÁR TAMÁS, a videofilm kategória második helyezettje FARKAS ZSUZSANNA, a képzőművészeti kategória második helyezettje (középiskolás kategória) TALPAS ILLÉS, a képzőművészeti kategória második helyezettje (általános Iskolás kategória) LŐRINCZ ISTVÁN, a videofilm kategória második helyezettje FARAGÓ NOÉMI, a képzőművészeti kategória harmadik helyezettje (középiskolás kategória) TROMBITÁS ARNOLD, a képzőművészeti kategória harmadik helyezettje (általános Iskolás kategória) MAGYAR BALÁZS, 1 a videofilm kategória harmadik I helyezettje

Next

/
Thumbnails
Contents