Észak-Magyarország, 2003. április (59. évfolyam, 76-100. szám)
2003-04-05 / 80. szám
2003. április 5., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG# EU-KARRIER / 7 Az EU-oldal a Külügyminisztérium támogatásával készült IEGYZET Nem mi fújjuk Marschalkó Ildikó ILDIKO.MARSCHALKO@inform.hu A magyar kis- és középvállalkozók ó'sidó'k óta leleményesek, dörzsöltek, ezért leküzdik az EU-csatlakozás buktatóit - hallani nap mint nap a kormánytagok nyilatkozatában a magyar kis- és középvállalkozókról. Csak egyet felejtenek el hozzáfűzni: az EU-ban már nem elég dörzsöltnek lenni. Képzettnek és tájékozottnak is kell lenni ahhoz, hogy valaki meg tudjon felelni aközösségi piac kihívásainak. S ez a kis kommunikációs „piszok" bizony elegánsan a szó'nyeg alá söprődik, mert azt senki nem feszegeti: valójában mennyire felkészültek hazai vállalkozóink. Például: az uniós vállalkozási szabályok mellett tudnak-e sikerrel pályázni, hogy a késó'b- bi támogatási forrásokhoz ők is hozzáférjenek? Tudják-e szolgáltatásaikat egy kényes piac igényeihez kötni, s ha nem, akkor mit tesznek ennek érdekében? A pályázatokból, ha esetleg megnyerik, mennyi támogatásban részesülnek? Ha levennénk a rózsaszín szemüveget, azt is láthatnánk, a magyar kisvállalkozóknak - tisztelet a kivételnek - rengeteget kell változniuk ahhoz, hogy EU-ban is sikeresek maradjanak. Persze a nagy verseny - mint azt a hozzáértő' szakemberek mondják - nem az Európai Unió és a magyar kisvállalkozók között lesz, hanem a kárpáti régióban élő vállalkozók között, ahogy az most is zajlik. De az előnyt azon a pályán kell kiharcolnunk, ahol EU-s bírók fújják a sípot, ottani kotta szerint... A támogatás öt pillára Miskolc (ÉM) - A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium a kis- és középvállalkozások uniós felzárkóztatására alkotta meg négyéves Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Programot. A Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program középtávú, az unió előírásainak megfelelő kis- és középvállalkozás-fejlesztési koncepció, amely a támogatások széles skáláját kínálja a vállalkozások számára. A vissza nem térítendő támogatások mellett megjelennek új hitel-, garancia- és tőkebefektetési konstrukciók, visszatérítendő támogatások, s hangsúlyt kap a szolgáltatás és hálózatfejlesztés is. A Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program összhangban áll a Kisvállalkozások Európai Chartájában megfogalmazott követelményekkel, valamint az Okos Magyarország elnevezésű program befektetéseket ösztönző programjával. Öt pillér A vállalkozásfejlesztési program öt pilléren keresztül próbál segíteni a szektor felkészítésében. Az első: a kiszámíthatóság megteremtése, amelyben az adó- és adminisztrációs terhek csökkentésével hosszú távra kiszámítható gazdasági környezet alakítanak ki a kis- és középvállalkozások számára. A második: a versenyképesség és teljesítmény növelése a támogatások révén. A harmadik: a gyors alkalmazkodás segítése érdekében általános szakmai ismeretek átadása az uniós csatlakozással és a közösség elvárásaival kapcsolatban. A negyedik: az egyenlő esélyek megteremtése, a hátrányos helyzetben vagy hátrányos térségben működő vállalkozások felzárkóztatása. Az ötödik: az európai uniós pályázatok igénybevételéhez próbál segítséget nyújtani a kis- és középvállalkozások számára. Az oldalt írta: Marschalkó Ildikó Kicsi a bors, de mennyire erős? Kis- és középvállalkozások felzárkóztatása az uniós követelményekhez magyar módra Miskolc (ÉM) - A rendszer- váltás óla eltelt 12 év alatt a hazai kis- és középvállalkozói szektor hatalmas fejlődésen ment keresztül. Az európai uniós csatlakozás kapcsán mégis felmerül a kérdés: milyen kihívások elé néz ez a szektor.- Ahhoz, hogy a hazai vállalkozások megfeleljenek az EU-s elvárásoknak, szükség van megerősítésükre, versenyképességük növelésére - mondta Zeiler Júlia a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium vezető főtanácsosa. Két pillér- A magyar kormány mindezt felismerve alkotta meg és fogadta el a kis- és középvállalkozások négyéves tervét. A Széchenyi Vállalkozásfejlesztési program kétpilléres rendszerből áll: a csatlakozás » ........................... A program, cél az egyenlő hozzáférés és a tisztességes verseny megteremtéséhez. Zeiler Júlia főtanácsos .........................................................ff előtti (vagyis 2002-től 2004-ig) és a csatlakozást követő (2004-2006- ig tartó) szakaszokból.- A fejlesztőprogram egy cél az egyenlő hozzáférés, az átláthatóság és a tisztességes verseny megteremtéséhez - hangsúlyozta. Az állami támogatási eszközök széles skáláját kínáló program az első olyan átfogó kis- és középvállalkozásokat támogató csomag, amely alkalmassá teszi a magyar vállalkozásokat az Európai Unió egységes piacán való helytállásra és az uniós források fogadására.- Jelenleg 850 ezer vállalkozó van bejelentve Magyarországon, amelynek 98 százaléka adja a bruttó hazai termelés 50 százalékát, azt mondhatjuk: a vállalkozók fontos szegmensei a gazdaságnak - fejtette ki Zeiler Júlia. Oktatás A program tartalmaz a szaktárca által összeállított felkészítő, tanácsadó képzéseket is, melyeket gazdasági kamarák, szakmai szövetségek vehetnek át tanfolyamok indítására. A főtanácsos nagyon fontosnak tartja, hogy a sebezhető kisvállalkozások is megtudják állni helyüket a közösség piacán, s a Széchenyi- program főleg nekik nyújtson segítséget. Bár szerinte az EU piaci viszonyai nem egyszerre jelentkeznek majd, hanem apránként, ami azt jelenti, a közös piac nem fog követhetetlen változást kívánni a hazai vállalkozóktól. így legyen... Hasznos olvasmányok A Gazdasági Minisztérium által készített kiadványok: • Kézikönyv az EU-ról (készül a második kiadás) • Széchenyi Vállalkozásfejlesztési program tájékoztató füzete • Sokaknak sokfélét - 2003- as pályázatok Csatlakozzunk! Kétféle vállalkozó van: aki igyek- j szik felkészülni a csatlakozás utáni életre, és aki nem. Pedig „szakirodalom” bőven van, csak kézbe kell venni és el kell olvasni! Fotó: Kőhalmi Péter V __ " ........ • ___ - ..........1___J/ Pályázatfigyelő A mikro-, kis- és középvállalkozások beszállítói tevékenységét javító támogatására A támogatás olyan színvonalú kapacitások létrehozását kívánja elősegíteni, amelyek lehetővé teszik, hogy a vállalkozások bekapcsolódhassanak a beszállítói hálózatba. • A pályázat célja: legalább 170 beszállító vagy beszállítóvá váló vállalkozás valósítson meg mintegy 3 milliárd forint összegű projekt, ami várhatóan 250 új munkahely létesítését eredményezi. A pályázat meghirdetésekor rendelkezésre álló keretösszeg: 1500 millió forint. • Támogatásra jogosultak: a magyarországi székhelyű, beiföldinek minősülő gazdasági társaságok, szövetkezetek, egyéni vállalkozók, amelyeknél a foglalkoztatottak létszáma 250 főnél kevesebb és éves nettó árbevétele legfeljebb 2700 millió forint. • Támogatásban részesíthető költségek: beszállítói tevékenység létrehozásához szükséges termelő beruházás, műszaki gépek beszerzése, ingatlan építése, számítástechnika fejlesztés. A beruházásoknak maximum két éven belül meg kell valósulnia. A maximális támogatási összeg: 12,5 millió forint. A pályázatok benyújtási határ- Ideje: 2003. szeptember 30. A pályázati formanyomtatvány és az útmutató a Gazdasági és Köz- fedési Minisztérium honlapjáról ;; r ; letölthető. MEGKÉRDEZTÜK: Az EU-s csatlakozással jobb vagy rosszabb helyzetbe kerülnek a vállalkozók? u V l ú m m u L I u i t ( t i 111 i v« < 11« « i • « « u i I m 11« 11111 • • • • * • t* ......... . k * * • i * * * m * itt t i *••»»» t •»>••»»»•» 11 » t * i j’j i > i » i K isvállalkozó az édesanyám, az Ő véleményét tudom tolmácsolni: rosszabb helyzetben lesznek a hazai vállalkozók a csatlakozást követően. De idővel javulhat, a helyzet, ha fejlődik majd a gazdaság, jobb lesz hazai vállalkozóinknak is. Akkor talán majd nem kell félnünk az uniótól. \ Kovács László (17) S züleim szerint rosz- szabb helyzetben lesznek a vállalkozók. Sokkal több teher és elvárás lesz feléjük, ami nem biztos, hogy lendít az egyébként sem túl jó helyzetükön. Az maradhat fent, akinek egyébként is jól ment, és akinek eddig sem ment, annak rossz lesz. Balogh Nikoletta (15) S zerintem romlani fog a helyzete a vállalkozóknak mindenképp, hiszen bejönnek a szupermarketek és nem tudják majd felvenni velük a versenyt. Biztosan ők maradnak alul, az pedig nem igazán jó. Hiszen magyaroknak legyen munkahelyük itthon és ne külföldi tőkésnek. Bonta Balázs (33) B ár unió-párti vagyok, de nem tudom mi várható a csatlakozással. Teljesen felhígult a csatlakozó országok köre, ami nem túl jó előrejelzés az elkövetkezendőkre. Hazánk még sokat fog fizetni ezért, és sokat kell még fejlődnie is ahhoz, hogy tényleg jó legyen. Huszár János (42) S enkinek sem fog javulni a helyzete. Aki szegény volt eddig, annak ezután sem lesz jobb, sőt. Bejön majd a külföldi olcsó munkaerő és elviszi előlünk a munkát, a keresetet. Nem lesz se munkahely, se jobb élet egy ideig biztosan így lesz sajnos. Jánosik Péter (35) Kiszámíthatóságot Miskolc (ÉM) - A szaktárca vállalkozásfejlesztési programjának ez a mottója a követhető gazdasági környezet kialakítására. A szaktárca az idei évben ugyanis az adó- és adminisztrációs terhek csökkentésével kíván hosszabb távon kiszámítható és stabil környezetet teremteni a vállalkozások számára. A mikro- és kisvállalkozások számára 2001-ben életbe lépett és sikeresnek bizonyult beruházási adókedvezmény mellett ebben az évben bevezetik a fejlesztési tartalékképzést, így lehetőség nyílik az előző évben megtermelt nyereség rákövetkező évben történő fejlesztési célú, adómentes felhasználására. Emellett a szaktárca speciális hitel- konstrukciókkal, kamattámogatásokkal könnyíti meg a hozzáférést a kedvezőbb hitelekhez. Kérdések és válaszok a csatlakozással kapcsolatban t jji'jjj v j Drágul-e a munkaerő az uniós munkavédelmi előírások következtében? A munkahelyi biztonság és az egészség védelme a közösségi szociális jog fontos területe. A munkavállalók magasabb szintű védelme a munkaerő árának bizonyos drágulását eredményezheti. Ez átmeneti nehézségeket okozhat, de a csatlakozást követően hosszabb távon az Európai Szociális Alap támogatásainak igénybevételével csökkenthetők a veszteségek. Ki felel a termékért? Az EU szabályozásának alapelve, hogy a termékért a gyártó, illetve az importáló felel. Ez megegyezik a hazai szabályozással. A magyar vállalkozásoknak azonban számolniuk kell azzal, hogy a csatlakozás után más típusú fogyasztókkal fognak találkozni. Az unió fogyasztói tisztában vannak azzal, miként érvényesíthetik termékfelelősségi igényeiket, ezért célszerűbb minél több információt nyújtani a termékről. Hogyan értesülhetünk az EU közbeszerzési felhívásáról? A közbeszerzési felhívásokat és az eljárások végeredményét az ajánlatkérő köteles közzétenni, mégpedig az unió hivatalos közlönye, az Official Journal ’S’ sorozatában, amely a csatlakozásunk után - mint minden más uniós nyelven - magyarul is elérhető lesz. Kell-e félni az új piaci környezettől? Nem, mert az EU piacai nem az ismeretlent jelentik a magyar vállalkozások számára, hiszen exportunk mintegy háromnegyede már ma is az uniós piacokra megy, most pedig esély nyílik az egyenrangú megjelenésre ezen a nagyobb és sokféle igényeket felvonultató piacon. Ugyanakkor az EU egységes belső piacán a jelenleginél várhatóan nagyobb és keményebb versennyel kell szembenézni.
