Észak-Magyarország, 2003. április (59. évfolyam, 76-100. szám)

2003-04-26 / 97. szám

2003. április 26., szombat ÉSMX-MAmORSZÁg# EU-KARRIER / 7 Az EU-oldal a Külügyminisztérium támogatásával készült JEGYZET Útkereső Marschalkó Ildikó ILDIKÓ. MARSCHALKO@inform .hu Xizenhárom éve az ország egy új lapot kezdett teleírni, új reményekkel, új ötle­tekkel, egy teljesen új jövő reményével. Mégis ennyi év után, mintha nem tudnánk gondolkodásmódunkban lebontani a régen felállított falakat, azokat vakoljuk újra és újra ahelyett, hogy ledöntenénk őket. NXskolc tovatűnt nehézipari múltját már ideje lenne elfelejteni - és itt nem a még működő és könnyen lehet, még fej­leszthető üzemekre, gyárakra gondolok, hanem arra, hogy merre tartunk majd? Az unióban egy nagy projekt átfutási ideje évtizedben mérhető. Mi lesz az, ami a ne­hézipar helyett a miskolci régió gazdasági, társadalmi karakterét újra rajzolja majd? Rohan az idő maholnap már az unió tagországa, régiója, megyéje, megyeszék- • helye leszünk, s fel kell mutatni valamit, ami Miskolcot és környékét fejlődési pá­lyára löki. Vannak labdáink, amiket csu­pán fel kellene venni és játszani velük - Európában egyedülálló természeti érté­keink, történelmi örökségünk, óriási szel­lemi tőkénk és sorolhatnám. De választa­ni kell valamit, ami meghatározó lesz a többi között, amire felfűzhető sok min­den, amit megértenek ott Brüsszelben, amihez csatlakozni lehet itthon. Xudáscentrum, kutatás és fejlesztés a Miskolci Egyetem bázisán, világcégekkel szövetkezve - ez például lehetne sikeres új irány. Az a baj, hogy egyelőre ezt csak az egyetem mondja. S akkor iehet majd bízni a sikerben, ha nem csak egyedül mondják... Programok a régió fejlődéséért Miskolc (ÉM) - A csatlakozás közeledté­vel sokunkban felmerülhet a kérdés: régiónk melyik utat válassza, milyen perspektívák állnak előttünk. Kérdéseinkre Francsics László (képünkön), az Észak-magyarországi Fejlesztési Ügynökség vezetője válaszolt.- A legfontosabb meg­fogalmazni az elkövetke­zendő időszak program­jait, amelyekhez a megva­lósítás érdekében forráso­kat tudunk rendelni - fej­tette ki Francsics László. A szakember szerint egy régión belül nem szabad egy adott irányt követnie min­den településnek, hanem minden önkor­mányzatnak el kell tudni dönteni, melyik utat választja a fejlődésben. Hozzátette: évek óta folyik előkészítés, a fejlesztéseket elősegítő kutatómunka partnerségi csopor­tokban (regionális szakemberek kilenc cso­portba tömörülve) adott témakört dolgoz­nak ki. A határmenti együttműködések­től kezdve a közlekedésfejlesztéséig több oldalról vizsgálják, hogyan lehetne az adott területen fejlődést produkálni. Mindemel­lett az ügynökség folyamatosan tart az ön- kormányzatok és szakemberek részére ta­nácsadó fórumokat, ahol megvitathatják az elképzeléseket és a források lehívását. Mint azt Francsics László hangsúlyozta: a Nemzeti Fejlesztési Terv is tartalmaz re­gionális operatív programot, amelyből már most látható, hogy 20 milliárd forint érté­kű támogatást irányoznak az észak-ma­gyarországi régióba. Ezekkel a programok­kal együtt elkezdődött egy hosszútávú mun­ka a régió fejlesztése érdekében, amelyek­kel - remélhetőleg - kiegyensúlyozott gaz­daságot teremthetünk. Az oldalt írta: Marschalkó Ildikó Bátorító példák sora a felzárkózóktól Görögország, Portugália és Spanyolország fejlődése láttatja a csatlakozás fontosságát A miskolci főutca sokat fejlődött, de még legalább 10 év kell, hogy európai színvonalúvá váljon Fotó: magánarchívum Miskolc (ÉM) - Az uniós fejlesztési programok jelen­tősége az utóbbi másfél évti­zedben folyamatosan emelke­dett, erre az EU átlagánál szegényebb országok csatla­kozása miatt volt szükség. A tapasztalatok alapján ma már egyértelmű, hogy a szegé­nyebb déli országok - Görögor­szág, Portugália és Spanyolor­szág - élni tudtak az unió adta lehetőségekkel. Infrastruktúra A dél-európai tagországok kö­zül különösen Spanyolország és Portugália fejlődése volt látvá­nyos: ez a két ország a támoga­tások 50-60 százalékát az infra­struktúra fejlesztésére használta fel. Spanyolországban jóval na­gyobb arányban költöttek a köz­utak fejlesztésére, mint máshol. Emellett a vasutak, a kikötők és a városi közlekedés modernizá­ciója is fontos volt. A fejlesztések­nek köszönhetően a közutakon az utazási idő Spanyolországban 10-20 százalékkal, Portugáliában 20 százalékkal csökkent. A fejlesztések hatása Az építkezések az állami cége­ken kívül a magánvállalkozások­nak is lehetőségeket adtak, a ma­gánberuházásokat is fellendítet­ték. Az unió támogatásai az élet­minőség javítását, a környezet védelmét, a turizmus fejlődését, a kulturális és természeti értékek megőrzését célozzák. Portugáliá­ban például az iható vízellátásba bekötött lakosság aránya 40 szá­zalékkal nőtt 1989 és 1999 között. Oktatás Az EU által nyújtott fejleszté­si források fontos szerepet ját­szottak a munkaerő színvonalá­nak emelésében, főleg az oktatás és az átképzés erősítése révén. Spanyolországban a középiskolai fejlesztések és reformok megva­lósítása, Portugáliában pedig a tanárok képzésének finanszíro­zása nagyrészt az EU támogatá­sával történt. Mindezen a fejlesz­tések jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy a két ország jelen­tős mértékben felzárkózott az unió átlagához. Felzárkózás Spanyolországban az egy főre eső gazdasági teljesítmény 1986 és 1989 között a 15 EU-tagország átlagának 71 százalékáról 82 szá­zalékra nőtt. A hazánkhoz lélek- számában, területében és indu­ló fejlettségi szintjében nagyon hasonló Portugália fejlődése még látványosabb: 1986-ban az egy fő­re jutó portugál gazdasági telje­sítmény alig haladta meg a 15- ök átlagának felét, 1999-re vi­szont elérte az EU-átlag 76 szá­zalékát. A hasonló ütemű felzár­kózás lehetősége Magyarország számára is nyitva áll. A megoldás kulcsa Besenyei Lajos, a Miskolci Egyetem rektora a Junior Archievment Magyarország ta­nácsadó testüle­tének alakuló ülésén a régió jö­vőjéről és fejlő­dési lehetőségei­ről azt mondta: a megye legnagyobb gondja, hogy az itt keletkező, országos viszonylatban is szerény GDP- nek minden összehasonlítás­ban csekély részét fordítjuk kutatásra, fejlesztésre.- Ez gyakorlatilag elzárja a fejlődés lehetőségét. A megoldást kínálhatja az a projekt, amelyet az egyetem indít el egy úgynevezett tu­dáscentrum kiépítésére. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az egyetem köré ipar­vállalatok kutatási bázisai te­lepülnek egy olyan képzési­fejlesztési központot létrehoz­va, amelynek hatása az egész régióra mérhető és jelentős. E hosszútávú projekt megva­lósításához az egyetem kor­mánytámogatást remél, az el­következendő években pedig az unió segítségére is alapoz­nak - ismertette a rektor. Miskolc (ÉM) - A turizmus az értékek megőrzése mellett új értékek, új vonzerők meg­teremtése révén is fejlődik. Az EU az ilyen lehetőségek kihasználását is támogatja. Írország Az 1500 lakosú Millstreet vá­rosa felpezsdült, mióta a 21 hek­táros lovasfarm megépült 1993- ban. Számos fedett és fedetlen aréna, 450 istálló és lovaspálya várja az idelátogatókat. Évente öt nagy lovasshow-t rendeznek - ezekből kettő nemzetközi elis- mertségű -, melyek közel 50 000 embert vonzanak a világ minden tájáról. A projekt teljes költsége 6,25 millió euró, ebből az EU- hozzájárulás 2,5 millió euró. Spanyolországban 1989-től folya­Ki kell használni Az Észak-Magyarországi régió is hasonló természeti adottságok­kal bír, amit megfelelően kihasz­nálva a helyi gazdaság húzóere­jévé válhat. matosan segíti az EU és az extremadurai önkormányzat a tartományban található gyógyfor­rások üzemeltetését és felújítását. Spanyolország Két gyógyfürdőt még a ró­maiak építettek, ezeket restaurál­ni kellett, és újabb szolgáltatá­sokra is lehetőségeket teremtet­tek. Az ide látogatók száma 1995 és 1999 között 800 ezer főről 2 millióra bővült. A projekt teljes költsége 4,9 millió euró, ebből az EU-hozzájárulás 3,2 millió euró. A turizmus lehet a húzóerő Ha Vall Ut. A tőke beáramlásának első feltétele a megfelelő infrastruktúra kiépítése. A már megépült és a még épülő au­tópályákkal remélhetjük, hamarosan megyénkben is megnövek­szik a befektetők száma Fotó: Kőhalmi Péter Megkérdeztük: Hogyan látja a régié fejlődését az uniós csatlakozás után? V ^ w'vKVvVVA'VVV 2 V V A csatlakozás után re­mélhetőleg beindul a gazdasági fejlődés, ami - ha minden jól megy - öt vagy akár négy év múl­va jelentős változást eredményezhet. Hornyák Imréné (35) K onkrétumot butaság lenne mondani, egy dolog viszont biztos, az uniós csatlakozással mindenképp jobb lesz az életünk, de az is biztos, nem fog könnyen menni. Tóth Lászlóné (33) alamennyivel jobb lesz, ha belépünk az unióba, de nem hiszem, hogy a jövőben a nehéz­ipar lesz majd a régió húzóágazata, sokkal in­kább a szellemi tőke. Vincze Zsuzsanna (17) E gy évtized biztosan kell, hogy az európai színvonalat ez a régió is elérje. Sajnos nem lesz könnyű a fejlődés és rö­vid folyamatra sem szá­míthatunk, de jobb lesz. Balajti Dianna (17) O t-tíz év múlva lesz fejlett ez á régió. Az idegenforgalom lehet a húzóágazat, ha megta­nuljuk kínálni csodála­tos környezetünket és vendégszeretöek leszünk. Varga Anita (20) Mások (jófossz) tapasztalataiból tanulhatunk Miskolc (ÉM) - Az uniós felzárkózással sok ország sokféleképpen tanult. Hason­ló helyzetből induló orszá­gok leckéit mutatjuk be az alábbiakban. A portugálok az elmúlt több mint másfél évtized látványos fejlődése ellenére sem feltétlenül optimisták. A bérek felzárkózá­sa ugyanis jóval lassabb a GDP növekedésénél. Ennek fő oka a termelékenység továbbra is vi­szonylag alacsony színvonalá­ban keresendő. A megoldási le­hetőség: növelni a termelékeny­séget a munkaerő képzése, a szakképzés javítása által. Az ír lecke Az ír csoda titka: nem elég a szűkén vett infrastrukturális fej­lesztéseket végrehajtani, növelni kell a termelékenységet. Írország fejlesztési modellje, amely elein­te a képzésre helyezte a fő hang­súlyt, s kihasználta az országba nagy volumenben érkező külföl­di tőke modernizációs hatását, a felzárkózás terén messze a leg­sikeresebbnek bizonyult. Az EU-tagság első másfél év­tizede Spanyolország látványos felzárkózását hozta. Ám ha a ré­giók szintjét tekintjük, az orszá­gon belüli területi különbségek alapvetően nem csökkentek. A spanyol lecke Ez a tapasztalat hazánk számá­ra is érdekes lehet, hiszen ne­künk is egyszerre kellene felzár­kóznunk az EU átlaghoz, s csök- kentenünk a hazánkban meglé­vő területi különbségeket. A spa­nyol példa azt mutatja, a két kér­dés párhuzamos megoldása nem egyszerű feladat, azonban az is látszik, hogy az általános fejlődés­sel az ország egész területe nyer. Mit mutat? Az egy főre jutó GDP tagorszá­gokon belüli regionális eltérése Ország1994 1998 Belgium25,9 25,7 Németország31,326,8 Görögország7,810,2 Spanyolország15,919,1 Franciaország 30,8 26,5 Írország­17,3 Olaszország25,527,6 Hollandia10,815,8 Ausztria 28,127,8 Portugália13,814,2 Finnország 17,124,6 Svédország11,017,1 Anglia18,333,9

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents