Észak-Magyarország, 2003. április (59. évfolyam, 76-100. szám)
2003-04-15 / 88. szám
2003. április 15., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG# EU-KARRIER / 6 Az EU-oldal a Külügyminisztérium támogatásával készült JEGYZET Hetven felé Marschalkó Ildikó ILDIKO.MARSCHALKO@inform.hu Földönfutó leszek, merthogy nem tartanak meg az állásomban az biztos, nyelveket sem beszélek, iskoláim sincsenek, benne is vagyok már a korban - szomorkodik az ötvenes éveiben járó műszerész isme- rösőm Béla, akivel a jövő' évi csatlakozásról és következményeiről beszélgettem. Rajta kívül még nagyon sokan láthatják hasonlóképp válságosnak jövó'jüket hazánkban. S tegyük hozzá, nem ok nélkül. Itt nem az EU-s rémhírekró'l van szó, sokkal inkább a valóságról, arról, hogy malacfuttában próbálunk felébredni és felzárkózni a nyugati színvonalhoz. Hazánkban jelenleg 56 százalék a foglalkoztatottak aránya - derül ki a szaktárca által készített felmérésből -, amit nem egészen hét év alatt 70 százalékra kell feltornáznunk. S hogy mindez létrejöjjön: szinkronizálni kellene a szakképzést a munka- eró'piac igényeihez, jól fizető munkahelyeket kellene teremteni, amivel itthon tarthatnánk a fiatal tehetséges munkaerőt. Ez a hármasfogat elindítása nem hangzik könnyű feladatnak, azért tegyük hozzá: nem eszik olyan forrón a kását, mint ahogy azt főzik. Hiszen az Európai Unió nemcsak követel, de ad is elvárásai megvalósításához, ahhoz pedig nekünk is tenni kell - kellő időben -, hogy lehívhassuk a kívánt támogatásokat. Hiszen magunktól - akárhogy is várjuk - nem fog az ölünkbe hullani az „eussültgalamb". Lehetőség a jobbra, van és lesz is, sokkal több mint most, csak tisztában kell vele lennünk: az EU-ban nem lehet félkész megoldásokkal előrelépni vagy csupán vegetálni, mert aki nem lép az EU-val egyszerre, nem kap pénzt sem egy-kettőre... Kérdések és válaszok Van-e az EU-ban jogszabály a bérek kiegyenlítésére? Nincs. A bérek alakítása kizárólag az egyes tagállamok nemzeti hatáskörébe tartozik. Az EU tagállamokban a gazdasági lehetőségektől, hagyományoktól függően stb. alakulnak a bérek. Hogyan befolyásolja majd a csatlakozás a magyarországi munkanélküliségi rátát? A munkanélküliséget nem annyira a foglalkoztatáspolitika, sokkal inkább a gazdasági folyamatok alakítják. A legfontosabb tényező e tekintetben a gazdasági, illetőleg a vállalati szektor felkészültsége lesz. Mivel a magyar gazdaság napjainkra nagy mértékben integrálódott az Európai Unióba, jó esélyünk van arra, hogy a munkaerő-piaci hatások kedvezőek lesznek, azaz számos munkahely jön majd létre. Az Amszterdami Szerződéssel a Közösség koordinatív jellegű hatáskörhöz jutott a foglalkoztatáspolitika területén, amelynek segítségével kidolgozták az Európai Foglalkoztatási Stratégiát, melyet a csatlakozást követően hazánknak is alkalmaznia kell. Ez a stratégia további kedvező hatással lehet a hazai munkanélküliségre, miként az EU-ban is számottevő javuláshoz vezetett. Bevezetése óta 10 millió új állást hoztak létre, s 11-ről 8 százalékra csökkentették a munkanélküliségi rátát. Ugyanannyi bért kaphatunk-e, mint azon EU- ország munkavállalói, ahol dolgozunk? Igen. Az uniós szabályozás kiindulópontja, hogy a munkavállalókat tilos megkülönböztetni, azaz egy EU-tagállamban dolgozó magyar munkavállaló .nem kaphat kevesebb fizetést és juttatást, mint egy helyi állampolgár. Az oldalt írta: Marschalkó Ildikó „Aki akar, dolgozhat a jövőben is” A kancelláriaminiszter szerint több százezer munkahelyet hozhat az uniós csatlakozás Budapest (ÉM) - Pár év múlva akár félmillió új munkahely is létesülhet Magyarországon az uniós csatlakozás következményeként - jelentette ki Kiss Péter kancelláriaminiszter az Európai Unió Kommunikációs Közalapítvány által szervezett beszélgetésen. Aki eddig nem tudott átállni, új esélyt kaphat a startvonalra állásra. A hátrányos helyzetűek pozitív megkülönböztetése, az új képzési programok mind azt segítik, hogy minél többen dolgozhassanak a csatlakozás után - mondta el Kiss Péter kancellária- miniszter a beszélgetésen. Szegények önerő' nélkül A miniszter szerint a hátrányos helyzetű települések az állam által nyújtott pozitív megkülönböztetés segítségével zárkózhatnak fel. A legszegényebbeknek így nem kell attól tartaniuk, hogy önerő hiányában maradnak le bizonyos támogatásokról. A kormányzat felmérései szerint a szett .............................. Az országnak érdekes, hogy az uniós szinthez közeledjenek a hazai fizetések. Kiss Péter, KANCELLÁRIAMINISZTER ..................................w génységi ráta a csatlakozás utáni pár évben akár 20-30 százalékkal is csökkenhet, ezzel megindulna a kiegyenlítődés az Európai Unió és Magyarország között. Egyharmadába kerül Kiss hangsúlyozta: az unió többszázezer munkahelyet hozhat létre hazánkban, nemcsak új vállalatok létesítésével, hanem az alternatív foglalkoztatási módokkal. Egy távmunkás minden költséget beleszámolva harmadannyiba kerül a munkaadónak, mint egy nyolc órán keresztül foglalkoztatott dolgozó. Komoly felzárkózás- Az országnak érdeke, hogy a teljesen szabad uniós munka- vállalásig hátralévő öt évben az uniós szinthez közeledjenek a hazai fizetések, hogy itthon tudjuk tartani a munkaerőt - jelentette ki Kiss Péter. A kancelláriaminiszter szerint a bérfelzárkózás nemcsak politikai ígéret, hanem a gazdaság törvényszerűségeiből következik: elvégre az uniós munka- vállalóknak sem lenne jó, ha az olcsó keleti munkaerő ki tudná őket szorítani. A miniszter elmondta, 5-7 éven belül el kell érni, hogy a tehetségesebbeknek ne külföldön kelljen pénzre váltaniuk tehetségüket, a teljes bérfelzárkóztatás azonban 3-4 kormányzati ciklusig is eltarthat. NÉVJEGY Kiss Péter kancelláriaminiszter Végzettsége: 1983: Budapesti Műszaki Egyetem (gépészmérnök) Munkahelyei: 1992-1995 BIT országos elnöke 1992-től az MSZP választmányi, majd 1996-től elnökségi tagja 1998-2000 MSZP ügyvezető alelnöke 1994-1998 munkaügyi miniszter 2002-2003 foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi tárca vezetője 2003 kancelláriaminiszter Hét év - egymillió munkahely Miskolc (ÉM) - Több mint 56 százalék a foglalkoztatottak aránya hazánkban, derül ki a munkaügyi tárca tanulmányából, ám a számot az EU elvárásainak megfelelően 70-re kell feltornáznunk 2010-ig - hangsúlyozta Fazekas József, a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium főosztályvezetőhelyettese. Ahhoz, hogy Magyarország 2010-ig megfeleljen az Európai Unióban erre az időpontra előirányzott hetvenszázalékos foglalkoztatási rátának, csaknem egymillióval kell növelni a foglalkoztatottak számát - hangoztatta Fazekas József, a Munkaerőpiaci Alap tervezési osztályvezető-helyettese. Ennek megteremtése érdekében a szakember szerint két dimenzióban kell gondolkodni: a munkahelyteremtés és a munkaerőképzés terén. A problémák közismertek - rossz az összhang a szakképzés és a munkaerőpiac igényei között, s a szegénység egyre erősebb. A tárca első lépésként 2004-2006-ig a Nemzeti Fejlesztési Tervet (NFT) tartja megoldásnak.- Az NFT 2-3 éves végrehajtása a Nemzeti Foglalkoztatási Akció Terv, melynek célja a foglalkoztatás növelése - mondta Fazekas József. Ez a terv többek között tartalmazza a foglalkoztathatóság javítását, a vállalkozókészség fejlesztését, a vállalkozások és munkavállalók alkalmazkodóképességének növelését. Ezen felül a foglalkoztatási, képzési és szociális kihívásokat: a mobilitás fellendítését, a munkaerőpiac követését, a hátrányos helyzetű térségek munkaerőinek foglalkoztatását, a roma munkahelyteremtő programokat, valamint az 50- 60 évesek újbóli elhelyezését a munkaerőpiacon. Távmunka. Az unióban minden ötödik ember távmunkát folytat, s ez a kényelmes foglalkoztatási forma csatlakozásunkkal várhatóan hazánkban is elterjed. A távmunka révén Magyarországon több százezer munkahely jöhet létre. Fotó: Bujdos Tibor Megkérdeztük: Vállalna-e munkát az EU-csatlakozás után az unió más tagállamaiban? V alószínűnek tartom, hogy a csatlakozást követően kimegyek dolgozni, hiszen az itthoni fizetésekhez képest maximálisan megéri vállalni ennek következményeit. S zerintem a csatlakozás után uniós állam polgárként nagyobb lehetőségem nyílik a külföldi munkavállalásra. Ezt kihasználva szeretnék egy két évet kint dolgozni. Ú gy gondolom, megéri kimenni dolgozni, hiszen ugyanazért a munkáért jóval magasabb fizetést kapok kint. Éppen ezért biztosan kimegyek, ha lesz rá lehetőségem. L ehet, hogy az iskola befejezése után kimegyek néhány évre dolgozni. Még nem tudom biztosan, akkor hogyan látom majd, de valószínűleg megpróbálom. M indenképpen kimegyek dolgozni a csatlakozás után. Fogyatékos gyerekekkel foglalkozom és külföldön sokkal jobb a helyzetük mint itthon. Szeretnék abba is belekóstolni. Berkes Zsolt (17)Makrai Péter (18)Nagy Attila (17)Farkas Roland (16)Lelovics Rita (20) Mit jelent... ...az életen át tartó tanulás? Az egyének egész életén átívelő folyamatos, aktív tevékenységét. Magába foglalja a közoktatásban, felsőoktatásban szerzett szakképesítést, a magántanfolyamokon, munkahelyeken történő képzéseket és a mindennapi élet során végzett nem tudatos tanulási tevékenységet, illetve ezek egymásra épülését. Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges készségek és képességek fejlesztésével a munkaerő-piaci versenyképesség növelése a cél. Olyan készségeknek képességeknek és kompetenciáknak a kialakítása a fontos, mint például a kommunikációs, információs készségek, problémamegoldó képesség, konfliktusmegoldás stb. Javuló dolgozói jogbiztonság Miskolc (ÉM) - AZ EU-ban a foglalkoztatás- és szociálpolitika összetett terület. Az egyik legfontosabb témaköre a munkajog, melynek leglényegesebb pontjait foglaltuk össze. Az unió munkajoga jelenleg 20 irányelvet foglal magában. Ezek általános jellemzője a védelmi jelleg: a munkavállalók jogait és érdekeit védelmezi az állam bizonyos mértékű beavatkozásán keresztül. Az irányelvek egy része a foglakoztatás alapfeltételeit, a munkavállalók alapvető jogait részletezi, a másik részük a munkavállalók egységes védelmét szolgálja. A harmadik csoportba a rugalmas foglalkoztatási formákhoz kapcsolódó szabályok tartoznak. A munkajogi irányelvek azonban a munkajognak csak egyes részterületeit érintik, és ezeken minimális előírásokat fogalmaznak meg a tagállamok számára. Minden egyéb munkajogi szabályt továbbra is szabadon alakíthatnak a tagországok. A munkajog harmonizációjában hazánk meglehetősen előrehaladt, az utolsó irányelvek átvételét szolgáló Munka törvény- könyve módosítása az Ország- gyűlés előtt van. A magas szintű jogharmonizáció következtében a csatlakozás után rövid távon nem várható lényeges változás. Hosszabb távon viszont az új EU-irányelveknek köszönhetően javul a munkavállalók jog- biztonsága. Pályázatfigyelő A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium idén is meghirdeti kis-, közép- és nagy- vállalat, valamint költségvetési szerv és alapítvány kategóriákban a Családbarát Munkahely 2003 Dijat. Ahol vállalat- vezetési szempont a család és a munka összeegyeztetése, ott nő az alkalmazottak motivációja, munkavégzési hatékonysága. Kevesebb stressz, csökken a fluktuáció, a betegség miatti távolmaradás. A pályázati adatlap és a részletes tájékoztató igényelhető postán és faxon a Foglakoztatási és Munkaügyi Minisztérium Esélyegyenlőségi Főigazgatóságán, vagy e-mailben a zoldyne.szita.erzsebet@eszc- sm.hu. címen.
