Észak-Magyarország, 2003. március (59. évfolyam, 51-75. szám)
2003-03-29 / 74. szám
2003. március 29., szombat ÉSZAX-HIAGYARORSZÁG# EU-KARRIER / 9 Az EU-oldal a Külügyminisztérium támogatásával készült JEGYZET Őket is érinti Marschalkó Ildikó ILDIKO.MARSCHALKO@inform.hu A Párizs környéki autóparkolók bejárata köré kőkerítéseket húztak, nehogy lakókocsijukkal letelepedhessenek a romák, illetve a francia törvény a cigányok szociális ellátásáról kimondja: csak az ötezer főnél nagyobb települések kötelesek a vándorló ■ életmódot folytató romák számára parkolást, villanyt, közműveket biztosítani. Ezzel a példával érzékeltette Tabajdi Csaba, a Parlament integrációs bizottságának alelnöke, hogy az unió mennyire nem kezeli súlyának megfelelően a kisebbségi kérdést. S nincs felkészülve arra, hogy olyan országok csatlakozzanak hozzá, amelyekben nagy arányban élnek romák. Ez így igaz, na de itthon mennyire kezelik súlyának megfelelően a romák felkészítését az unióba? Azt elvárjuk - és teljesen érthetően hogy a kisebbségekre vonatkozóan is legyen az EU-ban valamilyen szabályozás, de itthon nem sok mindent tesznek azért az illetékesek, hogy a hazai romák is kellőképpen tisztában legyenek i a csatlakozással. Sajnos egyetlen olyan felkészítő programot, kezdeményezést sem találtam, amely kifejezetten a romáknak biztosított volna némi felkészítést, tájékoztatást az európai közösségről. Pedig, ha már előszeretettel használjuk a társadalmi integráció fogalmát és'a diszkrimináció teljes eltörlését szorgalmazzuk, talán erre is oda kellene figyelni. SAég akkor is, ha úgy érezzük: az követelik meg tőlünk, amivel még maguk sem bírnak el... Amiben felkészületlen az EU Miskolc (ÉM) - Az Európai Unió nem kezeli súlyának megfelelően a kisebbségi kérdést - véli Tabajdi Csaba, az MSZP integrációs szakértője. „Európában, ahol romák élnek - talán Finnországot kivéve - sehol sem megnyugtató a romák helyzete. Még olyan országokban is, mint például Hollandia, Franciaország vagy Olaszország, súlyos diszkriminációs esetek fordulnak elő” - írja az Európa Tanács (ET) által elfogadott - az európai romák helyzetét taglaló - jelentésében Tabajdi Csaba, hazánk ET delegációjának szocialista képviselője. Az unió Tabajdi szerint nincs felkészülve arra, hogy olyan országok csatlakozzanak hozzá, amelyben nagy arányban élnek romák.- Nem is kezeli súlyának megfelelően a kisebbségi kérdést, hiszen az európai joganyagnak nem része a nemzetiségi problémakör - hangsúlyozta. Tabajdinak meggyőződése, hogy sokat tanulhat majd tőlünk az EU, hiszen nem ismeri a középvagy hosszú távú programok műfaját. A tervezett kisebbségi intézmény, az európai romafórum életre hívását elháríthatatlannak tartja, mert uniós szinten is meg kell jelennie a romák érdekképviseletének.- Az EU nem csodaszer. Ott sincs kolbászból a kerítés, de lényegesen több forráshoz jut hazánk, amitől jobban is fog fejlődni. Külön alapok állnak rendelkezésre például a hátrányos helyzetű régiók támogatására, ami mindenképpen komoly esélyt adhat a magyarországi cigányság számára is - vázolta az integráció romákra gyakorolt hatását Tabajdi. Az oldalt írta: Marschalkó Ildikó Csak a tanult romáknak van esélye A magasan képzettek igen, a tudatlanok az EU-ban még kevésbé kapnak munkát Budapest (ÉM) - „Az elkövetkezendő néhány évben a kvalifikálatlan roma munkaerő az utcára fog kerülni, ezért rövid távon nem javul a romák helyzete Magyarországon” - véli Horváth Aladár, az Országos Cigány ön- kormányzat (OCÖ) frissen megválasztott elnöke. A kormányzatnak egy kompenzációs stratégiát kell kidolgozni a munkahelyek megőrzésére, s újak teremtésére - fogalmaz a roma vezető, aki szerint a jövőben is elő fog fordulni cigányokkal szembeni erőszak, de az ezekkel szembeni fellépés, elhatárolódás egy európai Magyarországot fog tükrözni. Történelmi esély „Az EU-csatlakozásra úgy tekintünk, mint egy történelmi lehetőségre. A gazdasági, társadalmi felzárkózás történelmi lehetőségére” - jelentette ki Horváth Aladár. Az OCÖ elnöke úgy véli, a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) romákkal és leszakadókkal kapcsolatos programjai, operatív intézkedései lehetőséget teremtenek arra, hogy csökkenjen a társadalmi egyenlőtlenség. W ...................... Rövid távon nem fog javulni a romák helyzete Magyarországon. Horváth Aladár elnök .................................................W- A célunk nyilvánvalóan az, hogy a helyi cigány önkormányzatok részesei lehessenek azoknak a pályázó konzorciumoknak, amelyek egy fejlődési trendbe kapcsolhatják a romákat - vázolta az OCÖ elképzeléseit a testület vezetője. - A lakásépítési programok felgyorsítására, az infrastruktúra fejlesztésére, továbbá a minőségi oktatás feltételeinek megteremtésére nagyon komoly hazai és uniós támogatásokat tud szerezni a kormányzat és az OCÖ - fejtette ki. Számításai szerint az NFT-ben szereplő 1300-1500 milliárd forint 4-5 százalékát romákra lehet fordítani, az is sokszor tízmilliárdos befektetés. Helyi programokért Az OCÖ elnöke azt ígéri: fel fogja venni a kapcsolatot a legnagyobb számítógép-gyártó és nyelvoktató cégekkel, akiktől azt kéri, nyújtsanak segítséget, adjanak kedvezményeket a helyi programok beindításához. Hozzá tette: azok a cigány emberek, akik magas képzettséggel rendelkeznek, egy olyan EU-ban, ahol a rasszizmus nem gátolja meg az elhelyezkedésüket, jó eséllyel kaphatnak majd munkát, de itt azon a több százezres kvalifikálatlan tömegen van a hangsúly, akik sem Magyarországon, sem Európában nem pályázhatnak eséllyel állásra. NÉVJEGY Horváth Aladár Végzettsége: Tanárképző Főiskola Munkahelyei: Phralipe Cigány Szövetség megalapítója Magyarországi Roma. Parlament megalapítója Roma Polgárjogi Alapítvány megalapítója Független képviselő A miniszterelnök cigányügyi tanácsadója Családi állapota: nős, négy gyermek apja v .............................,— -------J. KtWla Hldllllds. Számtalan tehetseg van a romák között is erről is meggyőződhettek azok akik ellátogattak a Miskolci Galériában rendezett fiatal roma művészek kiállítására. Miskolc (ÉM) - Januártól jogi képzésben részesülnek a romák kirekesztése ellen küzdő szervezetek munkatársai. A program része annak a PHA- RE-projektnek, amelyben félmillió euró uniós támogatást költhetünk kisebbségi intézményfejlesztésre és képzésekre. A januárban indult programban a roma jogvédő irodák munkatársai sajátíthatnak el gyakorlati technikákat egy tréningsorozat keretében. A jogi képzésen a Diszkriminációellenes Intézményfejlesztési Projekt nyerteseiként korábban felszerelt 15 jogvédő ii'oda 45 munkatársa vesz részt, akik felkészülnek a kisebbségekkel szemben elkövetett sérelmek jogi orvoslására, emellett alapvető emberi jogi és a magyarországi kisebbségi jogvédelmet érintő tudásra tesznek szert. Megismerik az uniós gyakorlatot és a professzionális konfliktuskezelést is. Az általános diszkriminációellenes képzés 420 hallgatóval zajlik az ország hét régiójában. A résztvevők körülbelül harmada roma. A Roma Társadalmi Integrációs PHARE-program 2000-ben indult a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatalban. A munka 2002 decemberében átkerült a Miniszterelnöki Hivatal Roma- ügyekért Felelős Politikai Állam- titkárságra. www.boon.hu http://forum.boon.hu Mondja el véleményét! V-» MEGKÉRDEZTÜK: A csatlakozással mindenképp több lehetőség nyílik a kisebbségek támogatására, ami fel- emelkedésüket eredményezheti. Horváth Miklós (27) Az EU>csatJakozássa! esélyt kaphatnak-e a hazai kisebbségek a felemelkedésre? S zerintem nem lesz könnyebb a helyzetük, hiszen a hírekben is azt hallani, mennyire félnek a nyugati országok a kisebbségektől. Roskó Attila (25) K önnyebb lesz a helyzetűje, hiszen ezért mennek már most is Franciaországba és Kanadába dolgozni, mert ott jobb lehetőségek vannak. Mencsik István (49) V alószínűleg a csatlakozás után nagyobb lesz az EU-támogatások mértéke a kisebbségeket illetően, így jobb lesz a helyzetük is. Bodnár Péter (56) V árhatóan sokkal jobb helyzetben lesznek a kisebbségek a csatlakozás után, ami a növekvő EU-támogatásoknak köszönhető majd. Kormos István (50) Pályázatfigyelő A Portugál Mérnöktudományi és Ipari Technológiai Intézet az EU-tag, illetve tagjelölt országok PhD-vel rendelkező kutatói számára kínál ösztöndíj-lehetőséget. Korhatár maximum harmincöt év. A pályázathoz, a kutatási terület megjelölésével a következő dokumentumokat kell csatolni: rövid önéletrajz, kutatási munkaterv vázlatokban, két legfrissebb dolgozat (lehetőleg angolul), két ajánló neve és pontos címe. Emailen küldött pályázatokat elfogadnak és ezt a jelentkezési formát javasolják. Kapcsolattartó, dr. Augusto Novais. i«$E£ a teljes és részletes kiírás a. Marle Curie Devolopment Hőst ösztöndíjakról megtalálható a MfWW.COftfle.lu/lmprovlng/src/mc weboldalon. v ________________________/ Kesznyéten (ÉM) - A Roma Társadalmi Integrációs PHARE- program modell értékű, kísérleti program, amelynek legfontosabb célja a társadalmi összetartó erő megerősítése - mondta Teleki László roma ügyekért felelős politikai államtitkár. A Roma Társadalmi Integrációs PHARE- program célja a társadalmi kohézió erősítése, a roma és nem roma lakosság közötti kapcsolat, kommunikáció és együttműködés javítása. Mindez komplex mikrotérsé- gi fejlesztési modellek kialakításával, diszkriminációellenes tevékenységekkel és a jobb információáramlás elősegítésével valósítandó meg. A program négy projektből áll: jóléti innovácós, diszkriminációellenes intézményfejlesztés, diszkriminációellenes képzés és információszolgáltatási programokból. A PHARE-támogatás összege 740 millió forint, míg a hazai társfinanszírozás összege 275 millió. A támogatásért a Sajó menti dél-borsodi községek konzorciuma pályázott, s összesen 39 millió forint támogatást kapott a térség ívóvízellátására és útépítésre. A konzorcium tagjai • Berzék • Girincs • Kesznyéten • Kiscsécs • Ónod Kérdések és válaszok Mi a Szociális Charta?- Az Európai Szociális Charta az Európa Tanács (ET) egyik legfontosabb nemzetközi szerződése, amelynek célja az állampolgárok legalapvetőbb jogainak és szociális biztonságának megerősítése. A Chartát az emberi és szociális jogok biztosításában élenjáró legfejlettebb nyugat-európai országok kormányai írták alá az ET égisze alatt 1961-ben. A Szociális Charta EU-s vonatkozása az Amszterdami Szerződéssel került előtérbe. A szerződésbe ugyanis ekkor került be a tagállamok által követendő munkavállalói és szociális jogok egyik fő hivatkozási forrásaként. Magyarország 1991-ben írta alá az Európai Szociális Chartát, a ratifikálásra 1999-ben került sor.
