Észak-Magyarország, 2003. március (59. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-22 / 68. szám

2003. március 22., szombat ÉSlAK-MAGYAHÖRSláG# EU-KARRIER / 7 Az EU-oldal a Külügyminisztérium támogatásával készült Előznek a polgárok Marschalkő Ildikó ILDIKO.MARSCHALKO@inform.hu Egyik kezével szemetet szór, a másik­kal kiszúrja az emésztó'gödör falát - hagy csurogjon a szennyvíz majd kurjant a gyereknek, hogy szaladjon eí az erdó'be le­tépkedni néhány védett növényt, miköz­ben az asszony permetszereket szór ki nagy töménységben a konyhakertben. A szomszéd ez idő' alatt olajat cserél a patak felett és akkumulátorokkal szórja tele az erdő alját. Nagyjából így fest az átlag ma­gyar polgár, ha az elmúlt évek környezet- védelmi propagandájából indulunk ki. Az a sandám, hogy a magyar polgár már rég leelőzte környezettudatosság terén az államot és a vállalatokat, vállalkozókat - sokkal többet megtenne a környezetéért, ha az állam egy picit is lehetővé tenné. Mondhatnám azt is, hogy a rossz példával többnyire nem a magánemberek járnak elől. Emlékezzünk csak a közelmúlt komoly szennyezési botrányaira - a felje­lentők, a leleplezők mindig az állampol­gárok voltak, az elkövetők cégek. De a legsúlyosabb mulasztások sora a kor­mányokat terheli: a környezetvédelmi tárca botrányosan rosszul muzsikál hosszú idő óta. Gondoljunk csak a kisgazdák ámok­futására ott, vagy más politikai erők csendes semmittevésére. A környezetvédelem láthatóan sokadla- gos kérdés minden politikai erő céljai között: előbb lesz újabb koronaköltöztetés vagy pontonhíd a Dunán, mint mondjuk több pénz a civil környezetvédő szer­vezeteknek. Jó lenne, ha az állam méltóz- tatná legalább saját polgárait utolérni a környezetvédelemre való figyelemben - ha már az EU-s követelmények teljesítésétől messze vagyunk, mint Makó Jeruzsálemtől. IEGYZET Ahogyan ők látják... Miskolc (ÉM) - A miskolci Szabó Lőrinc Általános Iskola diákjai is részt vesznek a környezetvédő Leve- gőszennyeződési programban. Őket kérdeztük, mit gondolnak a hazai környezetvédelemről. Fekete Ágnes:- Szerintem nem vagyunk még gjjpl elég tudatosak a környezetvéde- SJ lem terén, nem úgy, mint Né­metország, ahol a szelektív hulladékgyűj­tés teljesen elfogadott. Mindannyiunknak sokat kell tennünk környezetünk megóvá­sáért. A Savaseső-program egy kiváló pél­da a környezetvédelem oktatásában. Pap Henrik:- Az iskolában a Zuzmó-prog­ramban veszek részt, amelynek keretében megismerhetem kör­nyezetem szennyezettségi állapotát. Azt gondoltam, sokkal szennyezettebb Miskolc és környéke, de szerencsére nem így van. A környezet védelmére mindenkinek oda kell figyelni, hogy tisztább és szebb vi­lágban éljünk. Seszták Nikolett:- Az a baj hazánkban, hogy az emberek nem veszik elég komo­lyan a környezet védelmét és sze­metelnek, rongálnak folyamatosan. Pedig egy tiszta környezetben sokkal boldogab­ban lehet élni, mint egy szeméttel teli vi­lágban. A Zuzmó-programban folyamato­san figyelemmel kísérhetem a környezet állapotát. Az oldalt írta: Marschalkó Ildikó „Apró” lépés „apró” környezetvédőkkel... ...avagy tanórák kisiskolásoknak a természetben a környezetvédelem jegyében Miskolc (ÉM) - Nemcsak az Európai Unióban, de világ­szerte növekvő aggodalom­mal figyelik a környezet ál­lapotának folyamatos romlá­sát és a globális életfenntar­tó rendszerek komoly pusz­tulását. A környezetgazdálkodási in­tézet, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium több mint egy évtizede indította útjára környezetnevelési projektjeit, a Levegőszennyeződési és a Taka­rékoskodj - Energiával progra­mokat, melyeket az Európai Unió is támogat. A kezdeménye­» ........................ A környezetvédő program az évek során igen sikeres lett a diákok körében. SCHMIDT HlLDEGÁRD PROGRAMVEZETŐ .................................................M zés általános iskolás gyermeke­ket próbál ösztönözni tantervi keretek között a környezet óvá­sára, kutatására. Az országos programban több miskolci isko­la - köztük a Szabó Lőrinc Ál­talános Iskola diákjai - is részt vesznek. Sikeres program- Nyolc éve kapcsolódtunk be a kiváló környezetvédő program­ba, ami az évek során igen si­keres lett a diákok körében - mondta Schmidt Hildegárd prog­M..................... A kutatásokban résztvevők a ké­sőbbiekben is ügyelni fognak környezetükre. Molnárné Hanó Gabriella PROGRAMVEZETŐ .................................................M ramvezető. Az ózon vagy másnéven Sa­vaseső-program a Levegőszen­nyeződési projekt része, amely­nek célja, hogy növelje a diá­kok ismereteit a levegőszennye­ződésről, ennek ártalmas kör­nyezeti hatásairól, valamint ar­ról, miként lehet fellépni e problémák megszüntetése érde­kében.- Minden tanévben végzünk méréseket a város és környéké­nek több pontján, melyek során az eső kémhatását figyeljük, a PH-értékét, amiben évről évre ja­vulás mutatkozik - tette hozzá Schmidt Hildegárd biológia sza­kos tanárnő. Elszomorító kép A Levegőszennyeződési pro­jekt másik része a Zuzmó-prog­ram, amelyet ugyancsak minden tanévben meghirdetnek.- A tavaszi félév során felmér­jük Miskolc és környékén a zuz­mók mennyiségét és megoszlá­sát. Eddig hét helyen végeztünk felméréseket, s az eredmények igen elszomorító képet adnak a szennyezettségről - magyarázta Molnárné Hanó Gabriella prog­ramvezető. Mint elmondta, a zuzmók jó bioindikátorok, jelzik a levegő kén-dioxid szennyezettségét, s a zuzmók kis mennyisége igen nagy szennyezettségre utal.- Ezek a programok és tan­órák évről évre hozzájárulnak a gyermekek környezetvédő szemléletének kialakulásához, ami felmérhetetlen kincs - hangsúlyozta Molnárné Hanó Gabriella. A szaktárca és az unió által támogatott környezetvédő prog­ramok hasznossága önmagáért beszél, s talán ez a kezdeménye­zés egy apró lépés egy környe­zetére figyelő, óvó társadalom felnövekvésében. A programban részt vevő megyei iskolák Weöres Sándor Általános Iskola Amőt Molnár Mózes Általános Iskola Bodroghalom II. Rákóczi Ferenc Hit. Iskola és Szakiskola Ernőd Nyárádi András Általános Iskola Felsőnyár’ád Zrínyi Ilona Általános Iskola Hejőbába Jókai Mór Szakközépiskola Kazincbarcika Általános Iskoja Kistokaj Mező Ferenc Általános Iskola Mezőkövesd Lőrincze Lajos Körzeti Általános Iskola Mikőháza Diósgyőri Gimnázium Miskolc Erenyői Általános Iskola Miskolc Gábor Áron Szakközépiskola Miskolc Kaffka Margit Általános és Művészeti Iskola Miskolc Komlőstetői Általános Iskola Miskolc Szabó Lőrinc Általános Iskola Miskolc Árpád Vezér Úti Általános és Szakképző Iskola Ózd Sajővárkonyi Általános Művelődési Központ Ózd Mikoviny Sámuel Általános Iskola Rudolftelep Pécsi Sándor Általános Iskola Sajószentpéter Tömöri Pál Általános Iskola Sajóvelezd Bolyai János Általános Iskola Szerencs Szepsi Csongor Általános Iskola Telkibánya Általános Iskola Tolcsva ÁMK Általános Iskola Vámosújfalu Megkérdeztük: A csatlakozás után lesz-e valódi hatása a környezetvédelmi jogszabályozásnak? I gen, az autók sem szennyezik majd a le­vegőt a vonatkozó jog­szabályok miatt. Az EU-s törvények miatt kényte­len lesz mindenki jobban odafigyelni a tisztaságra. Gergelyné V. Erzsébet (28) M eggyőződésem, hogy a csatlakozással a környezetvédelem is erő­sebb lesz hazánkban. Re­mélhetőleg tisztább lesz környezetünk és nem utolsósorban szebb is. Tarcali László (34) B ár ellenzem az uniós csatlakozásunkat, de úgy látom, a jogszabályok meghozzák majd a kívánt hatást és komolyabb lesz a környezetvédelem, ami­nek éppen itt az ideje. Valikovics László (17) S zerintem sokkal jobban betartják majd az előírásokat az emberek, hiszen rá lesz­nek kényszerítve. Ha nem, fizethetik a borsos büntetéseket. Pázmándi Krisztián (16) R emélem, a csatlako­zással ez az égető probléma is megoldódik. Bízom benne, hogy tisz­tább környezetünk lesz mint eddig és jobban vi­gyázunk is rá. Grigor Jánosné (34) A kiürülő vidék helyett Miskolc (ÉM) - Az unió nagy hangsúlyt fektet a környezetvé­delem szabályozására, mely kiha­tással van az agrárszektorra is.- A mennyiségi termeléssel ki­szorult az ember a termelési rend­szerből, ami azt eredményezte, hogy a gazdálkodóknak nem érte meg vidéken maradni, bevándoroltak az ipari településekre, így a vidék kiürült - magyarázta dr. Ángyán József (képünkön), a Környezet­gazdálkodási Intézet igazgatója. Az agrár-környezetgazdálkodá­si intézkedésekről a közösség 1992-ben döntött közös agrárpo­litikát létrehozva, melynek leg­fontosabb célja a vidéken élők helyben tartása, azaz a tömeges elvándorlás megakadályozása. A közös agrárpolitika úgynevezett kétpilléres agrártámogatási rendszer, amely a környezetba­rát, foglalkoztató, s jó minősé­get termelő gazdaságokat támo­gatja. A támogatási rendszer ele­mei: az agrár környezetgazdálko­dási programok, a kedvezőtlen adottságú térségek támogatása és a félig önellátó gazdaságok speciális támogatása. A hazai agráriumnak is át kell térnie erre a támogatási rendszerre, amellyel várhatóan kedvezőbbé válik.a vidék gazdái­nak élethelyzete. A jOVO biztosítékai - mint oly sok területen - a környezetvé­delemnél is mai gyerekek. Fotó: ÉM-archív Az Európai Unió környezeti jogalkotása Jelenleg a teljes EU-környezetl Joganyag mintegy 300 Irányelv­ből, rendeletből, határozatból és ajánlásból áll. A közösség szin­te minden Jelentős nemzetközi környezetvédelmi egyezményhez csatlakozott. Az unió tevékeny­sége a környezeti Jog szinte va­lamennyi területére kiterjed és az alábbi fejezetekre osztható: Levegőtisztaság-védelem: A közös­ség környezeti jogalkotása a leve­gőszennyezésre koncentrált. Alap­vetően két szabályozási módot al­kalmaznak: levegőminőségi normá­kat határoznak meg a légszennye­ző anyagokra, illetve a ^bocsátha­tó mennyiséget korlátozzák. Vízminőség-védelem: A legfon­tosabb vízminőségi jogszabá­lyok a fürdővizekre, a veszélyes anyagok által okozott szennye­zésekre, a felszín alatti vizek védelmére, az ívóvízre, a tele­pülési szennyvízre és a nitrá- tosodás elleni tevékenységére vonatkoznak. Hulladékgazdálkodás: A hulladék- kezelési stratégia előnyben része­síti a keletkezés megelőzését, az anyagok újrahasználatát a környe­zetre veszélyt jelentő ártalmatlaní­tással szemben. Vegyi anyagok, ipari kockázatok, biotechnológia: A környezeti jog­anyag legrégebbi darabja a veszé­lyes anyagok osztályozásáról, cso­magolásáról és címkézéséről szó­ló irányelv, melynek értelmében min­den új kémiai anyagnak egységes bejelentési eljáráson kell átesnie. Természetvédelem: A három leg­fontosabb természetvédelmi jog­szabály az úgynevezett madarak­ról szőlő irányelv, az átfogóbb élő­hely irányelv és a CITES, a vadon élő állatok nemzetközi kereske­delméről szóló egyezmény végre­hajtását biztosító szabályok. Zaj- és rezgések elleni véde­lem: Az erre vonatkozó joganyag főleg a technikai felszerelések, gépezetek és közlekedési esz­közök megengedett zajszintjével foglalkozik.

Next

/
Thumbnails
Contents