Észak-Magyarország, 2003. március (59. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-21 / 67. szám

2003. március 21., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZÁG# AKTUÁLIS / 3 Mozgósítás - belső használatra Miskolc (ÉM - BGO) - A megyében egyelőre nincs különleges feladata a védel­mi bizottságnak. Mint Kormos Dénestől, a megyei védel­mi bizottság helyettes vezetőjétől megtud­tuk, a médiafigyelésen túl saját, bizottsági mozgósítási tervüket aktualizálták, minden tagnak bejelentési kötelezettsége van, hogy mikor hol érhető el. Egyelőre az ország­nak ebben a részében is a központilag meg­határozott határőrizeti és légtérvédelmi előírások érvényesek, a bizottság nem tud olyan helyzetről és körülményről, amely miatt sajátos intézkedéseket kellene hozniuk. Olvasóink gyakran fordulnak hozzánk olyan kérdéssel, hogy személyi védőesz­közöket, például gázálarcokat honnan kap­hatnak. Kormos Dénes erre elmondta, fö­lösleges pánikkeltésnek tartanák ilyen esz­közök kiosztását, hiszen az ilyen előké­születeket egyelőre semmi nem indokolja. Kérdés-válasz Amennyiben valakinek a megyei védelmi bizottság munkájával, vagy hatáskörével kapcsolatos kérdése van, a megyei védel­mi iroda titkárát, Hajdú Gyulát keresheti meg az ezekre adandó válaszokért. Tele­fonszám: 46-322-011. V __________________________________ Szövetségesek vagyunk, hadviselők nem Miskolc (ÉM - KHE) - Az Egyesült Ál­lamok tegnap támadást indított Irak ellen. A háborúval kapcsolatban Magyarország szerepének megítélése különböző a hazai politikusok körében. Egy nemzetközi jo­gász álláspontjára voltunk kíváncsiak.- Hadviselő fél vagyunk-e az iraki há­borúban? - kérdeztük dr. Kovács Pétert, a Miskolci Egyetem nemzetközi jogi tan­székének vezetőjét.- Még az Egyesült Államok fellépését leg­egyértelműbben ellen­ző Franciaország elnö­ke is jelezte, hogy „szö- vetségesi kötelezettsé­geit teljesítve” rendel­kezésre bocsátja légte­rét - kaptunk választ a nemzetközi jogásztól.- Aki jelenleg hadban áll, az az Egyesült Ál­lamok, valamint való­színűleg rövid időn belül bizonyos angol és ausztrál egységek bevetésére is sor ke­rül. Magyarország nyilvánvalóan nem semleges állam ebben a konfliktusban, hi­szen egyértelműen az amerikai oldalhoz tartozik. Ennek számos bizonyságát lát­hattuk az elmúlt hetekben, hónapokban, ideértve a taszári kiképzést, a logisztikai tranzit légi és vasúti vetületeit. Különböző számítások mintegy 60 állam különböző szintű egyetértésére és együttműködésére utalnak, ezek közül többen aktív, harcoló, illetve vegyvédelmi haderők rendelkezés­re bocsátására is ígéretet tettek. Magyar- ország eddigi állásfoglalásaiból még nem következik a tényleges hadviselés, sem ka­tonai, sem jogi értelemben. Az viszont nyilvánvaló, hogy szövetségesként támo­gatja az amerikai akciót. Kovács Péter Előre megjósolták... Korábbi kérdésünk: Elkerülhetetlen-e az Irak elleni háború? Mai kérdésünk: Megakadályozható-e, hogy a háború átterjedjen Irak határain? ÉSZMMM6H««ISZÍ6 * Szavazatát leadhatja: www.boon.hu-Divatos háborúellenesnek lenni” A kutatók kérdései kényelmesek - de vajon ki akarja fenntartani Szaddám hatalmát...? Miskolc (ÉM - BGO) - Bé­kepártinak lenni divatos, ezért a közvélemény-kutatá­sok kérdései is arra vonat­koznak, hogy a háborúval ki ért egyet. Azt, hogy a rezsim megdöntését támogatják-e, nem kérdezik meg, pedig az más választ is hozhatna. A közvélekedés világszerte erősen megosztott az iraki hábo­rú megítélésben, hazánkban is kavart már politikai viharokat, hogy mennyire támogatjuk és mennyire ítéljük el - de mivel a többségnek konkrét tapaszta­latai sem az ottani békéről, sem a háborúról nincsenek, ezért csak a sajtóhíradásokra hagyat­kozhatnak, hogy „személyes” vé­leményt alakítsanak ki - támo­gatják a háborút, vagy ellenzik. Többségi „nem” Kérdésünkre Marián Béla, a Marketing Centrum igazgatója elmondta: cégük nem készített felmérést arról, hogy a közvéle­kedés többsége mely oldalt támo­gatja, de a közvélemény-kutatók által publikált adatok alapján 70- 80 százalékos a háborúellenesek aránya Magyarországon. Sok múlik azonban azon, hogy egy adott helyzet megítélésre milyen kérdéssel kérdeznek, hiszen az „egyetért-e az Irak elleni hábo­rúval” valószínűsíthetően sokak­ból azt hozza ki, hogy egy hábo­rú kezdetével nem lehet egyetér­teni. Ám ha arra kérdeznének rá, hogy Szaddám rezsimje fenn­maradhat-e a térségben, vagy hogy szeretné-e, hogy Húszéin hatalmon maradjon, akkor való­színűleg más arányokkal talál­W ..................... Sok múlik azon, hogy egy helyzet megítélésére milyen kérdéssel kérdeznek rá. Marián Béla IGAZGATÓ ...................................w koznának az értékelők, esetleg a többségi vélemény lenne más. Hogy ilyen kérdéseket nem tesz­nek fel. annak az egyik oka va­lószínűleg az, hogy ez a kön­nyebb vége a dolgoknak, a má­sik pedig hogy háborúellenesnek lenni divatos. Amikor nem jöttek Marián Béla szerint a média is változtathat a közvélekedésen, hi­szen ha a jelenlegi, sok esetben a távolságot hangsúlyozó (bizton­ságos) álláspont helyett arra az alapélményre hatnak, hogy Ma­gyarországon egyszer már na­gyon rosszra fordultak a dolgok, amikor egy diktátor ellen az ame­rikaiak nem jöttek segítségül. www.boon.hu http://www.boon.hu A háború hírei Nagy Istvánné (45), FONÓNŐ Ursinyi Gyula (28), TŰZOLTÓ MEGKÉRDEZTÜK N em kellett volna Amerikának megtá­madnia Irakot. Ott is él­nek gyerekek, anyák, ár­tatlan emberek. Azt mondják, villámháború lesz, de ezt én nem hi­szem. Ha Irak valóban a terrorizmus melegágya, akkor a háború után jobb lesz. Béke legyen, az a lényeg! Menszátor Héresz Tiborné (70), NYUGDÍJAS AZ OLVASÓT: AZ IRAKI HÁBORÚRÓL H elytelen dolognak tartom, hogy Ameri­ka megtámadta Irakot. Úgy gondolom, hogy ha­mar vége lesz a háború­nak. Sajnos, az ameri­kai csapatok fognak győzni, és utána sem lesz jobb élet a Földön. A terroristák megsem­misülésének viszont örülök. Bihari Tiborné (57), NYUGDÍJAS S zomorú lennék, ha kiderülne, hogy az olaj miatt kezdődött el a háború. Szaddám Húszéin megbuktatásá­val egyetértek, a világ nem élhet miatta állan­dó rettegésben. Remé­lem, hamar vége lesz a háborúnak, és kevés ál­dozattal járnak a kato­nai csapások! Kapás Imre (58), NYUGDÍJAS N em foglalkozom a politikával. Én a Bibliában bízom, ami­ben egyébként megtalál­juk a mostani háború jóslatát. Sok szenvedés következik, és a harcok világméretűvé válnak. Az emberektől jövő há­borúnak az Istentől jövő háború vet majd véget. E n nagyon Amerika- ellenes vagyok. Sem mi közük nincs a vilá­gon semmihez! Az nem igaz, hogy a terrorista­szervezetek ellen indí­tották a háborút. Fő céljuk, hogy uralkod­hassanak mások felett. A háború biztosan el­tart legalább egy fél évig. Az infonnáció és a stratégia Miskolc (ÉM - KHE) - Ez még messze nem a háború. A jelenlegi amerikai katonai akcióknak elsősorban lélek­tani hatása van, melynek a tömegkommunikációs is a része - állította a szakember. Az igazi katonai csapások for­gatókönyvében tömeges légitá­madás és a száraszföldi csapatok bevonulása szerepel - nyilatkoz­ta lapunknak dr. Ujj András, a Stratégiai Védelmi Kutató Hiva­tal főigazgató-helyettese. Jelen­legi akciósorozatnak nagyobb az lélektani hatása, mint a kézzel fogható eredménye. Ennélfogva minél több információ kerül ki a műveletekről, annál meggyő­zőbb az akció. A lényeg, hogy valamilyen csapást mérjenek Irakra. Ez már komoly lélekta­ni nyomást gyakorolhat az ira­ki politikai döntéshozókra, a ka­tonákra, illetve a közvélemény­re - mondta el magánvélemé­nyét a szakértő. Nincs még...?- Nincs még háború - hangsú­lyozta. - A tömegkommunikáció azonban legalább annyira a stratégia része, mint amennyire a katonai műveletek. - Nincs két egyforma háború, nincs két egyforma tájékoztatás sem. Az öbölháború idején a CNN adá­sa percről percre tudósított a katonai eseményekről. Az afga­nisztáni eseményekről már nem tudtunk annyit, a jugoszláviai légicsapásról pedig késve érkez­tek a hírek. Békére vágynak. Háborúellenes tüntetést szervezett teg­nap délután a MIÉP megyei szervezete az Erzsébet téren. Pár méterrel távolabb, a Városház téren az egyházi gimnáziumok diákjai és tanárai imádkoztak az áldozatokért és a háború mi­hamarabbi lezárásáért. Fotó: Séllei Zsolt ........* JEGYZET: HÁBORÚ A KÉPERNYŐN uuuuuuumuimiiuuiuiiuuiui * * * *•»»•»*••••«•••••••••• Médiagyőzelem V Balogh Attila Tegnap reggel, tévét-rá diót bekapcsolva, két embertípust töltött el mélységes csalódott­ság: a megrögzött háborúéi len- zó'ket és a napi lapos újságíró­kat. Lapunk csütörtöki „szenzá­ciója" lett volna, hogy a neves katonai szakértő' megtippeli, mikor indul a támadás. Ami „biztos": nem csütörtök hajnalban. Hát richtig... A látványos főszerep így teg­nap ismét a televízióké lett, amelyek a legkülönbözőbb mó­don éltek a lehetőséggel - a nemzetközi hírtévéket és a ha­zai kereskedelmi és közszolgá­lati csatornákat nézve vegyes kép tárult a hírre kíváncsiak elé. A késői órákig az RTL Klub nem sok érzékenységet muta­tott, a szűk tényközlésen túl, az aktualitásra; igaz, a tv2 még annyit se. Az ml a megszokott frissességet és felkészültséget hozta: tények, szempontok, kötelező megszólalók - és azon túl lehetőleg semmi. Aláfestő filmrészletek csakis az amerikai haditechnika büszke­ségeiről. Az újonc hírTV láthatóan bi­zonyítani akart. „Színes" dizájn, percre kész szpíkerek, üde szub­jektivitás - és persze az üzleti­politikai háttérnek megfelelő há­borús szkepticizmus. Volt vi­szont mit nézni rajta: tartalmas dokumentumfilmek és elemzé­sek sorra a diktátor fél évszáza­dos pályafutásáról („Húszéin so­sem adja fel"), gazdasági világ­körkép („a háború tétje az olaj"). A főcím: Célkereszt­ben Szaddám. Megnyugtatásul: azért nem drukkoltak Iraknak. Extra: Simicskó István arcéle. A hazai tévés főcímek egyébként kiegyensúlyozottnak bizonyultak - Támadás Irak ellen és hasonlók -, szemben a CNN, BBC World, EuroNews hármassal, amelyek keverték a stílust, sorrendben: Csapás Irakra, Iraki háború, Iraki válság. Némi okoskodás­sal tán az is látható belőlük, melyik tévé hol működik, ki áll mögötte. A médiagyőzelem kétségkívül a Pentagoné. Az Öböl, majd Szomália után ráébredtek a stratégák: nem jó, ha a kamerák mindent látnak. Immár primér cél lehetett a té­vések kizárása. Sikerrel - egész nap a képernyőt bámul­va se sokat láthattunk a valódi háborúból.

Next

/
Thumbnails
Contents