Észak-Magyarország, 2003. február (59. évfolyam, 28-50. szám)

2003-02-28 / 50. szám

2003. február 28., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZÁG& AKTUÁLIS / 5 HÍRCSOKOR H 0 Zenei verseny. Zenei 1^79 vetélkedősorozat indul, ' . amelynek első állomása a miskolci Erkel Ferenc Zene­iskolában (Kiss tábornok u. 57.) 2003. március 2-án, va­sárnap délelőtt 10 órától tartandó ren­dezvény lesz. A sorozat egyik szervező­je a Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetsége. 0 Előadás a szívről. A Magyar Szív Egye­sület szervezésében tart előadást Mis­kolcon március 3-án, hétfőn délután 4 órától a Szent Ferenc Kórház második emeleti előadótermében Flardonyi And­rás főorvos. 0 MIÉP-fórum. Lakpssági fórumot tart a Magyar Igazság és Élet Pártja március 1- jén, szombaton délután 4 órától a mis­kolci Pannónia szálló konferenciatermé­ben; az előadók egyike Csurka István. Nem alternatíva az alternatív Miskolc (ÉM - UM) - Újabb fordulójá­hoz ért a Hejőcsabai Polgári Egyesület és Holcini Hungária Rt. kötélhúzása az alter­natív tüzelőanyagok égetése ügyében. Laskóy Ágnes, a Holcim Hungária Rt. kommunikációs igazgatója elmondta, olyan speciális ismereteket igényel az ügy, hogy a bíróság nincs abban a hely­zetben, hogy a Cemixről szakvéleményt adjanak.- A legérdekesebb, hogy nem a Cemix összetételét kifogásolják, nem abban igye­keznek „támadható” pontot keresni, ha­nem a mennyiséget vitatják. Azt kérdő­jelezik meg, hogy az 5 ezer tonna elégeté­se tekinthető-e még kísérleti mennyiség­nek, avagy kereskedelmi mennyiségről van szó - ismerteti Laskóy Ágnes. Mint megtudtuk: erre vonatkozóan nincs előírás, s azt sem ismert, vajon ki tudná ezt elbírálni. Éppen ezért a Holcim vezetése szerint ez csak egy újabb indok az időhúzásra a „kákán is csomót kere­sünk játszmában”. r- A pláne, hogy ezzel újabb hónapokat veszítünk, s mire a végére érünk, könnyen lehet: nincs is miről beszélni - sorolja az igazgató. - Tudomásom szerint ugyanis a Mól (egy régebbi technológia melléktermé­keként náluk keletkezett a savgyanta, amely többszöri előkezelést és előkészítést követően a Cemix alapjául szolgálna) ér­tékesítette a korlátozott mennyiségű kész­let egy részét. Előfordulhat, hogy már most sem állna rendelkezésünkre az a bi­zonyos 5 ezer tonna... Tízéves képzés Tárlatnyitó. Püspöky István retrospek­tív kiállítása nyílt meg tegnap délután a Miskolci Galériában. A tárlat március 29- ig tekinthető meg. Fotó: Végh Csaba Miskolc (ÉM - KHE) - Tízéves az előkészítés-technikai és a környezetmér­nöki képzés a Miskolci Egyetemen. Erre emlékezve szerveztek tegnap jubileumi konferenciát az egyetem Továbbképző köz­pontjában. Az egész napos rendezvény résztvevői előadásokon és szekcióüléseken bővíthet­ték tudásukat, illetve oszthatták meg is­mereteiket, tapasztalataikat. Az előkészítés-tecnikai mérnöki szak­ra jelentkezők két szakirány közül vá­laszthatnak: nyersanyag-eljárástechnikai, illetve környezeti eljárástechnikai és hul­ladék előkészítési szakirány. A környe­zetmérnöki szakon négy szakirányt vá­laszthatnak a hallgatók: általános kör­nyezetvédelmi, ipari környezetvédelmi, környezet-geofizikus, valamint gépészeti szakirány. Az egyetem a jelenkor igénye­it kielégítő, számítástechnikai ismeretek­kel kibővített oktatási anyaggal várja a jelentkezőket. A parlagfű: közellenség vagy bűnbak? Állami szintű hadjárat az allergiát okozó gyomnövény ellen, óvatos kételyekkel Miskolc (ÉM) - A parlagfű elsőszámú közellenséggé vált az elmúlt években: a sajtó bő teret ad a szakemberi figyel­meztetéseknek, az önkor­mányzati felhívásoknak, az olvasói allergiapanaszoknak. Ez a gyomnövény százezrek­nek keseríti meg az életét. A probléma súlyát jelzi, hogy a kormányzat a személyi jövede­lemadó „második” egy százaléka révén (amelyről, miként az „el­ső” egy százalékról, ki-ki maga dönthet, valamely egyháznak ad- ‘ ja-e vagy az államnak, hogy a költségvetésben kiemelt célelő­irányzat szerint fordítsa közcél­ra) az állam a parlagfű elleni küzdelemre gyújt pénzt. Toleráns Az Ambrosia elatior latin név­re hallgató növény Észak-Ameri- kából került hozzánk, gyors re­generációs képességgel, tág öko­1153 A 2003-as állami költségvetés értelmében a 2002-es adóbe­valláshoz csatolt 1 százalékos rendelkezőnyilatkozattal a par­lagfű-mentesítést és a nép­egészségügyi programot támo­gathatja, aki a kiemelt költség- vetési előirányzat technikai szá­mát, a 1153-ast írja a nyilat­kozatra. A parlagfüvet Irtani muszáj (illusztráció)Fotó: Végh Csaba lógiai toleranciával rendelkezik. Mintegy harminc éve terjedt el az ország egész területén; me­gyénk az adatok szerint viszony­lag jól áll, a parlagfű a féli, al­földi területeket jobban kedveli. Az év három fő pollenszenzonja közül az utolsóért tehető felelőssé, július végétől őszig ez hibáztatható az allergiában szenvedők 50-90 százalékának gyötrelmeiért. Törvénybe foglalva Évekkel ezelőtt törvény szü­letett az ellene folytatott harc fontosságáról, településenként önkormányzati rendeletek írják elő, kinek, mely ingatlantulajdo­nosnak milyen kötelezettségei vannak a parlagfűirtás tekinte­tében, az Állami Tisztiorvosi Szolgálat gyakran tesz közzé fel­hívásokat e tárgyban. Három éve megyénkben is készült par­lagfű térkép, s a szakemberek rö­vid ideje javulást tapasztalnak: a helyhatóságok mintha egyre jobban odafigyelnének a kérdés­re, ugyanakkor a szárazság sem kedvezett a gyomnövénynek. www.boon.hu http://forum.boon.hu Mondja el a véleményét! A SZÁMOK NŐNEK A parlagfű ma Magyarországon 4 millió hektár területen fordul elő, ezen belül a gyommal erősen fer­tőzött terület nagysága meghalad­ja a 700 ezer hektárt. Az egy év alatt újonnan regisztrált asztmás betegek 100 lakosra vonatkozta­tott száma 1990 és 1999 között 65-ről 165-re emelkedett. A nyil­vántartott asztmások száma több mint 120 ezer, az allergiában szenvedőkét 2 millióra becsülik. Az e megbetegedésekből szárma­zó gyógyítási feladatok és problé­mák több milliárd forintos költsé­get jelentenek az egészségügyben. PRO ES KONTRA • Az erős allergének (mint a par­lagfű) irtására csak országos ösz- szefogással hozhat eredményt. De olykor ez sem megoldás. Egyfelől azért, mivel a pollenek akár több mint száz kilométer tá­volságra is eljutnak, s nem szab nekik határt az országhatár, más­felől mert valószínű, hogy ha vala­melyik főellenségtől sikerül ilymó- don megszabadulni, előrelép a sorban helyette egy másik növény - foglalt állást lapunkban 2001. április 20-án Csontos Zoltán, a Szent Ferenc Kórház főorvosa. • „Évszázadok óta leigázni tö­rekszünk a természetet, ahelyett, hogy megtanulnánk a vele, ben­ne való együttélés szabályait. A parlagfű elleni háború környeze­ti nevelési hiba. A parlagfű csak bűnbak” - részlet Viktor András írásából, a Környezeti Nevelési Iskolahálózat Hírleveléből. • „Évek óta nem csökkenő ener­giával hívjuk fel a figyelmet a nö­vény irtásának szükségességére. A védekezés leghatásosabb mód­ja ez. A virágzás előtti időben történő lekaszálás még mindig eredményes, de csak akkor, ha minden nyílt és zárt területen egy­aránt lelkiismeretesen kiirtják a növényt. Aki már látta az allergiá­ban szenvedők rohamát, nem lesz közömbös ezzel a károsító hatást kiváltó növénnyel szemben. A könnyezés és orrfolyás mellett a kifulladásig fokozódó nehéz lég­zéssel jár, ami nagymértékben ter­heli a szívet, s az oxigénhiány az erre érzékeny idegrendszert. A megoldás egyedüli módszere: ir­tani, és megint csak irtani!" A megyei ÁNTSZ egészségvédel­mi osztályának közleménye az Észak-Magyarország 1999. au­gusztus 24-i számában MEGKÉRDEZTÜK: FELAJÁNLJA-E AZ ADÓJA I SZÁZALÉKÁT? F el is ajánlottam, mindig is így tettem. Hogyan választom a támogatandót? A jó szándék alapján. Egészségügyi dolgozók vagyunk mind a család­ban, ez alapján a beteg gyerekek gyógyítására szánjuk a pénzt. Faragó Lászlómé (48) TISZTVISELŐ H a ma még dolgoz­nék, én is odaad­nám az egy százalékot. Méghozzá a gyer- mekrák-alapítvány javára. Inkább erre menjen a pénz, mint a tévében a valóságshowk- ra. Vagy még talán az egyháznak. Bodnár Károly (66) ROKKANTNYUGDÍJAS M ég nem tudok élni a lehetőséggel, csak most lettem vállalkozó. Ha jövőre lesz módom, mindenképp gyerekeknek adnám, vagy hasonló témára. Igaz, az állam is oda adja, ahova az ember szánja. Remélem legalábbis. Batta Tibor (31) SZEMÉLY- ÉS VAGYONŐR M egmondom őszin­tén, én felajánlom, méghozzá a gyerekek­nek. A szájjal és lábbal festők szervezetének: mindig küldenek képes­lapot, nekik szoktam az adót utaltatni. Legalább így segítsen az ember, ha máshogy nem tud. Gönczi Zoltán (57) KERESKEDŐ G yesen vagyok, nem adózok. De ha én dönthetnék bizonyos pénzek felhasználásáról, több mint valószínű, hogy gyerekeknek adnám. Sajnos, kevesen segítenek a rászorulók­nak, különösen azok nem, akik megtehetnék. Molnár Orsolya (22) TANULÓ A magyar kohász az utcán, a külföldi acél a piacon Tavaly megszűnt a piacvédelmi intézkedés, azóta újra áramlik az import Miskolc (ÉM - OlKa) - Pil­lanatnyilag úgy tűnik, az EU-csatlakozásig már nem lép életbe újabb piacvédelmi intézkedés a hazai acéltermé­kekre vonatkozóan - leg­alábbis a szakemberek már nem bíznak ebben. Mindez „kiütheti” a diósgyőri acél­gyártást is. Évek óta megy a huzavona a hazai acélipar piacvédelmi intéz­kedéseit illetően. A kisebb-na­?! ......................... A hazai cégek részesedése csökken a cseh és lengyel import miatt. dr. Molnár Sándor FŐOSZTÁLYVEZETŐ .................................................?! gyobb eredményeket követően 1995 után stagnált, majd egyre csökkent a magyarországi acél­ipari termelők belföldi értékesí­tése, ugyanis ekkoxrtól kezdett fel­0 g lazulni a piacvédelmi intézkedés, s elözönlötte az országot az olcsó import acél. Erről dr. Marczis Gáborné, a Magyar Vas- és Acél­ipari Egyesülés igazgatója beszélt a megyei kereskedelmi és iparka­mara tegnapi konferenciáján. Nehéz helyzetek sorozata Ezekhez dr. Molnár Sándor, a Gazdasági és Közlekedési Mi­nisztérium főosztályvezetője adatokat is fűzött, tudatva: ta­valy a hazai acélfelhasználás több mint 60 százaléka behoza­talból származott, s bizonyos ter­mékeknél ez a mérték elérte a 70-80 százalékot is. Azaz a belföl­di termelők részesedése egyre inkább csökken a cseh és len­gyel import miatt. Az egy főre jutó acélipari kapacitás ma már csak 220 240 kilogramm, miköz­ben Csehországban és Szlováki­ában meghaladja a 700 kilogram­mot, vagyis még az EU 500 kilo­grammos kapacitását is túlszár­nyalja. A konferenciát a kohászati iparágat érintő válsághelyzet mi­att szervezték, hangsúlyt helyez­ve a piacvédelmi intézkedések hi­ányára, mint nehezítő körülmé­nyekre. Szalai József, a Csavar és Húzottáru Rt. elnök-vezérigazga­tója a szerkezetátalakítás elmara­dásának problémagerjesztő kiha­tására hívta fel a figyelmet. Hangsúlyozta: bár órási pénzeket öltek a kohászatba, de ez a vesz­teségek finanszírozására ment el, s nem a szerkezetátalakításra köl­tötték. Ergo: elmaradt az akkori feladatok elvégzése. Muszáj folytatni Veres András, a Finomhenger­mű Munkás Kft. humánpolitikai igazgatója emlékeztetett, tavaly előbb az USA, majd az EU által hozott forgalomkorlátozó lépések nyomán - kicsit megkésve - ha­zánk is meglépte piacvédelmi in­tézkedéseit, de ez december 18- án megszűnt, s a továbbiakra nézve érdemi lépés nem történt. Pedig érezhető volt a hatása az akkori intézkedésnek - hangsú­lyozta ezért is szükséges an­nak folytatása. Résztvevők Fotó: Ádám János

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents