Észak-Magyarország, 2003. február (59. évfolyam, 28-50. szám)

2003-02-24 / 46. szám

2003. február 24., hétfő ÍSWMftOTSÖRliáC? $ KULTÚRA / 5 HÍRCSOKOR 0 Farsang. Nótás farsang mindenkinek címmel tart mulatságot a Vasutasok Vörösmarty Műveló'dési Há­za (Miskolc, Lenke u. 14/a.) február 28-án 15 órától. A műsorban közre­működik az Avas Nyugdíjas Egyesülettánc- kara, Karlecz Zoltán, Fieder János, Bárkái Imréné és az Arany Alkony Nótaklub. 0 Tárlat. A Hermán Ottó Gimnázium díszterme ad otthont annak a kiállítás­nak, amely a „Beszterczey” Alapfokú Művészeti Magániskola Miskolci Tagis­kolája és a Hermán Ottó Gimnázium diákjainak féléves képzó'- és iparművé­szeti munkáiból nyílik ma 15 órakor. 0 Lakoma. Konc király lakomája címmel farsangi mulatság lesz a II. Rákóczi Fe­renc Megyei Könyvtár gyermekkönyvtárá­ban február 25-én 12 óra 30 perckor. Közreműködik a Borókás együttes. Új örökös tagok Miskolc (ÉM - DK) - Három művész több évtizedes - a miskolci teátrumhoz kötődő - művészi tevékenységét ismerték el örökös tagsági címmel az elmúlt héten a Miskolci Nemzeti Színházban: Kiss László igazgató Péva Ibolya, Kulcsár Imre színművészeknek adta át a kitüntető címet. A nyáron elhunyt Ábrahám István posztumusz elismerését pe­dig a színész özvegye vette át. Régen csak a Nemzeti Színház és az Operaház tüntethet­te ki hűséges - a társulathoz több évtizede kötődő - művészeit örökös tagsági címmel. Majd több évtizeden át elfelejtődött ez az elis­merés, amelyet a nyolcvanas években az ak­kor színigazgató, Gyarmati Béla kezdemé­nyezésére a miskolci színház hozott vissza elsőként: akkor Fehér Tibor művészi mun­káját ismerték el ilyenformán. Azóta örö­kös tag lett többek között Komáromy Éva, Máthé Éva, Csapó János... Az elmúlt pénte­ken délután a miskolci Színészmúzeumban is köszöntötték az új örökös tagokat. Péva Ibolya és Kulcsár Imre egymást Is köszön­tötték a színészmúzeumban Fotó: Dobos. K. Bábszínházi bérletek Miskolc (ÉM) - A Miskolci Csodama­lom Bábszínház januártól bérletes akciót indított, amelynek keretében évadonként három előadást tekinthetnek meg a gye­rekek hétköznapokon, olcsóbban. Várják óvodák és iskolák jelentkezését személye­sen a bábszínházban (Miskolc, Kossuth u. 11.) vagy a 46/509-470-es telefonszámon.. Angol filmhét Miskolc (ÉM) - Az elmúlt héten kezdő­dött, de még most is tart a miskolci Hevesy Iván Filmklubban az Angol film­hét elnevezésű rendezvénysorozat. A szi­getországbeli hangulatot nemcsak maguk a filmek vannak hivatva biztosítani, de a szervezők minden egyes nézőt egy csésze eredeti angol teával kínálnak meg. Aki­nek tehát van még kedve ellátogatni a filmklubba, hogy a közelmúlt angol film­termésének néhány darabjával találkoz­zon, az ne habozzon, hiszen ma, holnap és holnapután egyaránt 19 órai kezdettel még három alkotást is megtekinthetnek. A KÍNÁLAT Ellzabeth - színes feliratos angol filmdráma 1998 (124 perc) Fsz: Cate Blanchett, Geoffrey Rush, Joseph Fiennes, Richard Attenborough, Fanny Ardant, Eric Cantona, rendezte: Shekhar Kapur KEDD Nevem Joe - színes feliratos angol filmdráma 1998 (105 perc) Fsz: Peter Mullan, LouiseGoodall, Dávid McKay, ren­dezte: Ken Loach SZERDA Brldget Jones naplója - színes magyarul beszélő angol-amerikai romantikus vígjáték 2001 (98 perc) Fsz: Renée Zellweger, Colin Firth, Hugh Grant, ren­dezte: Sharon Maguire V ^ ...... . . .... . , , ,.-4 _____________________________________ Hangképekben Lola Blau élete Georg Keisler egyszemélyes musicalét mutatták be a miskolci Játékszínben Miskolc (ÉM - ML) - Slá­ger, kupié, song, sanzon, ragtime-ízű kompozíciók - mindez együtt és külön-kü- lön jellemzi a Lola Blau című egyszemélyes musicalt. A miskolci Játékszínben pén­teken este színre került darab­ról, valamint a szerző, Georg Kreisler muzsikájáról az előadás zenei vezetőjével, Regős Zsolttal beszélgettünk. A zeneirodalom három-négy monomusicalt jegyez. Ezek kö­zül az egyik Georg Kreisler da­rabja, a Lola Blau, amelynek ősbemutatóját 1971-ben tartották Bécsben. A darab története - mint az Kreisler önvallomásából tudható ­»...................... A darab eredeti zenei felépítése dramaturgiailag sérthetetlen volt. Regős Zsolt , ZENEI VEZETŐ .................................................W a szerző monológja önmagával. „Csakhogy engem nem hívnak Lolának - írja. - 1922-ben szü­lettem Bécsben, míg Lola Blau Várkonyl Szilvia, az előadás főszereplője Fotó: Dobos Klára dramaturgiai meggondolásokból kiindulva néhány évvel koráb­ban jött világra. Mint Lola Blau, 1938-ban az USA-ba emigráltam, éjszakai mulatókban léptem fel, nyilván a címszereplő erotikus bűvköre nélkül. Akárcsak Lola Blau, a háború után visszatér­tem Európába. Velem ez 1945- ben történt meg. Lola BlauVal még a ’40-es években.”- A Lola Blau története egy korszakról, a második világhá­ború körüli -évekről ad képet a zene nyelvén. A különböző ka­rakterű dalokból - a songokból, sanzonokból, a ragtime-szerű kompozíciókból - pedig nemcsak a főszereplő karaktere formáló­dik ki, hanem ezzel együtt az őt körülvevő földrajzi helyszínek, így Svájc, Franciaország és az Egyesült Államok - értelmezi a zene sokszínűségét Zsolt, az előadás zenei vezetője. Noha a prózai részekkel tagolt zenei részek zárt és egységes szá­mokból állnak, a darab eredeti zenei felépítése dramaturgiai szempontból sérthetetlen volt. A tér és idő változásainak értelme­zésében viszont a dalok mellett hangképek és videobejátszások igazítanak el - teszi hozzá. A színpadon azonban csupán egy szál zongora áll. A zenész - jelen esetben Regós Zsolt - pe­dig ugyancsak tevékeny része­se az előadásnak: Lola Blau (Várkonyi Szilvia) korrepeti­toraként, dalainak előkészítő­jeként, aki az adott hangulatnak megfelelően hol erőteljes, hol tá­volságtartó. Mint Georg Kreis­ler dallamai, amelyek között mindenki megtalálhatja a ma­ga ízlésének megfelelőt a lazán egymáshoz kapcsolódó cselek­mény láncszemeinek összekap­csolásához. SZÍNLAP GEORG KEISLER: LOLA BLAU Fordította: Kővári György Dalszövegek: G. Dénes György Kos- suth-dijas Lola Blau: Várkonyi Szilvia Közreműködők: Csapó János, Péva Ibolya, Kulcsár Imre, Kiss László, Somló István, Kárpáti Norbert, Gyurkó Rebeka Zongorán közreműködik: Regős Zsolt Díszlet: Veres Attila Jelmez: Dienes Ágnes Zenei vezető: Regős Zsolt Koreográfus: Kozma Attila Rendező: Tóth János Liszt-díjas ---------------------------------------z-;gy Bővebben a témáról: oih.hu/szinhaz Szeretlek Faust - a Csarnokban Miskolc (ÉM - ML) - Kor­társ magyar dráma kerül ma a Miskolci Nemzeti Színház Csarnokának színpadára. Pozsgai Zsolt, Szeretlek Faust című darabja 1996 óta sikerszé­ria, amely a magyarországi be­mutatót és előadásokat követően eljutott már a tengeren túlra, New Yorkban, Washingtonban magyarul, Bostonban pedig an­golul mutatták be. A darab története 1944 karácso­nyához kötődik, amikor Mind- szenty József bíboros hercegprí­más és Jávor Pál, a századelő egyik legsikeresebb színésze együtt raboskodott Sopronkőhi­dán. A két ellentétes alkat, a meg­alkuvásra képtelen pap és az egész életében a megalkuvások­nak kitett színész (képzelt) talál­kozása egymaga drámai helyzet. Mindenek fölött azonban emberi, amiben kitörölhetetlenül benne rejlik a XX. század történéseinek abszurditása. Ahogy e két szemé­lyiség kalandozik az időben és térben, a darab óhatatlanul képet ad történelmi eseményekről és személyiségekről, így megjelenik benne Szálasi, Tildy, Kodály, Szekfű, Rákosi, sőt, maga a pápa alakja is. A főhősök lelki világának megértéséhez a szerző, Pozsgai Zsolt egyik írásában annyit tesz hozzá: „Minden alkotó emberben ott van a kettősség: hogy hű ma­radjon céljaihoz, és ha meg is akarja valósítani őket, megalku­vások sorozatát kell átélnie. Mindszenty és Jávor ős-fausti utat járnak be - igazolandó éle­tüket. De az életünket nem ön­magunk igazoljuk, ez keserű ta­nulsága minden pokoljárásnak.” SZÍNLAP Rendező: Kiss József, aki a darab ősbemutatóját is színre állította Szereplők Mertz Tibor (Pap) Kautzky Armand (Színész) Tóth Tamás (Színész 1.) ifj. Jászai László (Férfi 2.) Fazekas Zsuzsa (Nő 1.) Fazekas Andrea (Nő 2.) V,.........­.............. ........................................ Felvételünk a színdarab 2001. szeptember 9-1 New Yorkban tartott előadásán készült Fotó: ÉM-archív A SZÍNHÁZTEREMBŐL JELENTJÜK Jutalomjáték /s r^V>GYARMATI BELA A címben jelzett fogalom (a jutalomjáték) elhalványulóban, merthogy nemigen kapnak színészeink erre lehetőséget. Ami már azért is sajnálatos, mert egy- egy ilyen alkalommal (ha minden összejön) nemcsak a művész, hanem a közönség is megjutalmaz- tatik. Nos, ezúttal minden összejött: Ceorg Keisler művének miskolci színrevitele Várkonyi Szilviával az évad nagy jutalma számunkra is. Nem vagyok annyira bennfentes, de valószínűnek tartom, Hogy a színésznő maga kérte a szerepet, tudniillik alig van rá példa, hogy valaki ilyen következetesen halad a saját tehetsége által kijelölt úton, mint ő, aki pontosan tudja, hogy éppen most kell neki ezt a rend­kívül nehéz művészi feladatot megoldania. Vagyis: a tehetség, a tapasztalat, a rutin - a test és a szellem kondíciója - egyaránt alkalmassá teszik erre. A színháznak „csak" meg kell nyitnia a Játékszín ajta­ját... A színésznővel való első találkozásom óta csaknem felnőtt egy generáció. Véletlenül a tanul­mányi osztály vezetője mellé ültet­tek egy főiskolai vizsgaelőadáson, s ő hívta fel a figyelmem Várkonyira. Amire egyébkent alig volt szükség; Várkonyi mintegy transzban volt jelen a színpadon, s azóta is mindig. Tóth jános, a Lola Blau rendező­je, láthatóan jól ismeri a színésznő kvalitásait; engedi játszani, de egy pillanatra sem engedi el. Ez volna titka a rendezői munkának, nem a hangzatos koncepciók. Egyszóval olyan darab, s olyan előadás ez, melyen kacagva sírhatunk; s ezzel talán el is mond­tam a legfontosabbat. A mese (a nagyon is igaz mese) pedig annyi, hogy az Anschluss - ami Ausztriát Németországhoz csatolja - az osztrák zsidók sorsát is megpe­csételi. A pályakezdő színésznőt lakásából Kitessékelik, szerződését felbontják; menekülnie kell. Eddig mit sem törődött a politikával, de hát (FIGYELEM! FIGYELEM!) a poli­tikával szemben sajnos nem lehetünk közömbösek. Lola Blau egyetlen reménye, hogy Svájcban majd találkozhat szerelmével. Nem sikerül - mint később kiderül, a fér­fit koncentrációs táborba hurcolták. A svájci kis mulatók, brettlik világa következik; szívszorító komédiázas. De innen is tovább kell menni, s - mit ad Isten - lehet! Lola Blau számára megnyílnak Amerika szín­padi lehetőségei. De mit keressen egy bécsi lány Amerikában, ha már vege a háborúnak? Csakhogy szem­be kell nézni valamivel. Nevezetesen, hogy mikor - bizonyos idő után - övéidhez, munkádhoz visszatérsz, már senki és semmi nem olyan, mint mikor elmentél... Az Amerikában jól érvényesülő énekesnőnek itthon munkáért kell kuncsorognia. Ehhez, s persze minden más szituációhoz is, nagyon fontos, hogy Várkonyi az érzelmek legszélesebb skáláján tudjon játszani. Tud! S nemcsak a virtuózok módján, pedig az se sem­mi. Hanem nagy, drámai erővel, belső szenvedéllyel; pillanatonként! hangulat- és hangváltásokkal. A rendezés - a békekonferencia kapcsán - „rátesz" a történetre. Jelen szorongásainkat tükrözik a vetített képek, mert vérzik a Föld és kicsit vérzik a színház is... Regős Zsolt a zongoránál, színészként is méltó partnere Várkonyinak; Veres Attila díszlete mindent tud. amit kell. Hogy Várkonyi Szilviát könnyű táncoltatni és öltöztetni, az semmit nem von le Kozma Attila, illetve Dienes Ágnes érdeméből. Ismét közönség előtt a zenekar Miskolc (ÉM) - Ma a Mis­kolci Nemzeti Színházban 19. 30 órai kezdettel a „Népszerű Zenei Esték” Bérletsorozat keretében tartja következő hangverse­nyét a Miskolci Szimfoni­kus Zenekar. A hangverseny szólistája Vígh Andrea hárfaművésznő. A hangversenyt Kovács László vezényli. Vígh Andrea Liszt-díjas hár­faművésznő, a Zeneakadémia tanára, a Gödöllői Nemzetközi Hárfafesztivál alapítója és mű­vészeti vezetője. Számos tv-fel- vétel örökítette meg játékát, köztük egy portréfilm 2000-ben, művészeti tevékenységéért Liszt-díjjal tüntették ki. MŰSOR Mozart: Nyitány olasz stílusban Debussy: Kőt tánc Beethoven: VII. A-dúr szimfónia Jegyek korlátozott számban a Filharmó­nia Kht. irodájában (Miskolc, Kossuth u.3) és előadás előtt a helyszínen kaphatók. C ____________L____________ Reményi-koncert. A Gál Károly vezette Reményi Ede Kamarazenekar ad koncertet február 26-án 19 órakor Miskolcon, a Zenepalota Batók Termében. A műsorban Handel-, Vivaldi- és Haydn-művek szerepelnek. Közreműködik Balog Endre (gor­donka) és Balog Előd (gordonka). Felvételünk a zenekar február eleji koncertjén készült. Fotó: Kőhalmi Péter

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents