Észak-Magyarország, 2003. február (59. évfolyam, 28-50. szám)

2003-02-18 / 41. szám

2003. február 18., kedd ÉSZAK-NUIBYARGRSZÁG $ Miskolc és környéke Az EU-oldal a Külügyminisztérium támogatásával készült HÍRCSOKOR 0 Együttműködés. A megyei FM-hivatal, a megyei agrárkamara, valamint a kas­sai régió szervezetének képviselői egész napos értékelő megbeszélést tartottak tegnap. A fő téma: 5 éves együttműködé­si tervük volt az EU-csatlakozás tükrében. 0 Indul a kampány. Az Európai Unió Kommuniká­ciós Közalapítvány ma dél­előtt Budapesten mutatja be induló reklámkampá­nyát és a telefonos tájé­koztató szolgálatot, valamint Suba Já­nos ügyvezető ismerteti a direkt marke­ting kampány eddigi eredményeit. 0 Részmunkaidőben. A kormány március­ban tekinti át, hogyan bontsák le a nagyobb arányú részmunkaidős foglalkoztatás előt­ti akadályokat - közölte Kiss Péter foglal­koztatáspolitikai és munkaügyi miniszter. Míg az EU-ban átlagosan 18, nálunk 2 szá­zalék körüli az így foglalkoztatottak aránya. KAMARAI HÍREK A vámügyekről • A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Keres­kedelmi és Iparkamara (BÖKIK) a Magyar Vámügyi Szövetséggel együttműködve tájé­koztatót rendez február 19-én, délelőtt fél tíz­től a kamara székházában (Miskolc, Szent- páli u. 1., IV. em.). Tájékoztató hangzik el a Vám- és Pénzügyőrség Észak-magyaror­szági Régiójának aktuális kérdéseiről, a 2003. évben hatályba lépett változások gya­korlati kérdéseiről, az európai uniós csat­lakozási szerződésben rögzített feltételek végrehajtási feladatairól, a Vámuniós Együttműködési Központ felállításának feladatairól, valamint a vámáruk piac­felügyeleti eljárásának január 1-jén életbe lépett gyakorlati teendőiről. További infor­mációk, valamint jelentkezési lap a BÖKIK ügyfélszolgálati irodájában, valamint a 46/328-539-es telefonszámon kérhető. Építőipar az EU-ban A BÖKIK az EU-csatlakozásra való fel­készülés jegyében „Az építőipari ágazat az Európai Unióban” címmel tájékoztató előadást rendez 2003. február 26-án délelőtt 11 órától a BOKIK-székházban. Az előadást Oelberg Károly, az AACM Centrál Europe Kft. ügyvezető igazgatója tartja. A rendez­vényen való részvétel a kamarai tagok szá­mára ingyenes. További információ kérhe­tő és jelentkezni lehet Stoll Gábornénénál a 46/328-539-es telefonszámon. Bevallás. Az elmúlt évekhez hasonlóan dén is sokan hagyták az utolsó napra a kötelezettség teljesítését. Fotó: B.T. EU - GAZDASÁG / 7 Lejárt a 2000 novembere előtti kiállított egyéni vállalkozói igazolványok okmányirodákban történő benyújtásának végső határideje. A miskolci okmányirodába tegnap, azaz az utolsó na­pon 179 fő adta le igazolványát. Az európai uniós szabványnak megfelelő okmányok kiadása fo­lyamatosan történik. Fotó: Bujdos Tibor A MENETREND • 2003. április 12. E napon tartják a magyarországi népszavazást, amelyen igennel vagy nemmel lehet voksolni arra a kérdésre: csatlakozzon-e ha­zánk az EU-hoz. • 2003. április 16. | Amennyiben a népszavazás úgy dönt, az athéni csúcsértekezleten a miniszterelnök aláírhatja a csat­lakozási szerződést, • 2003-2004 Eközben a jelenlegi tagállamok­nak ratifikálnia kell a bővítést, többségében parlamenti szava­zással. • 2004. május 1. j Ettől a naptól fogva Magyarország az Európai Unió tagja. • 2004. június-július A magyarok is indulhatnak jelölt­ként az európai parlamenti válasz­tásokon. Forrás: eKormányzat Nem lesz több száz forint a kenyér Kevés kiugró különbség van a hazai és az uniós árak között, nagy változás nem várható Miskolc (ÉM - OlKa) - Ha­zánk európai uniós csatlako­zásának egyik érzékeny pontja a bérek és a fogyasz­tói árak alakulása. Míg az előbbiről számos esetben hallhattuk, ne várjuk, hogy a bérek egyhamar megköze­lítik az uniós átlagot, addig az árak változásáról, például az élelmiszerek esetében ke­veset tudunk. Magyarország csatlakozása kapcsán olyan rémhírek kaptak szárnyra, hogy az élelmiszerárak adott esetben többszörösüket is elérhetik, például egy kiló ke­nyér akár 300-400 forint is lehet majd. A félreértések eloszlatása végett a csatlakozást követő ár­változásokról Varga Ferenc külü­gyi főtanácsost, B.-A.-Z. megye brüsszeli képviselőjét kérdeztük. Mint azt a szakember elmond­ta, az élelemiszer- és szolgáltatási árakról összességében annyit kell tudni, hogy azok az ország általá­nos gazdasági fejlettségével össze­függő kereslethez kapcsolódnak. Nem lesz sokkszerű- Az iparcikkek esetében ma már nincs lényeges különbség az EU tagállamaiban alkalmazott árak és az itthoniak között, mi­vel évek óta teljesen szabad a kül­kereskedelem. E téren a csatlako­zás után sem számolhatunk nö­vekvő árhatással, sőt az egységes belső piac miatti nagyobb ver­seny és a bővülő választék eseten­ként árcsökkenést is eredményez­het - tudatta a külügyi főtaná­csos. - A szolgáltatási szektorban - fodrász, vízvezeték-szerelő, ci­pész, fényképész - jelentős az ár­különbség, de így van ez az egyes tagországok között is, adódóan a munkabérek különbségéből. Az árakat a helyi kereslet határozza meg, mert a lakosság fizetőképes­sége is a jövedelmi viszonyok függvénye, összegzésként el­mondható, a szolgáltatások ára Magyarországon nagyjából olyan ütemben közelít majd az euró­paiakhoz, ahogyan a bérek, vagyis hosszú távon, több éven át tartó folyamat eredményeként. Az élelmiszerárakban sem várható jelentős különbség, a verseny olcsóbb termékeket is eredményezhet - tudatta a szak­ember. Javuló minőség Mint hozzáfűzte: az árak mel­lett nem elhanyagolható tényező, hogy a szigorúbb szabályozás miatt javulhat a termékek minő­sége, illetve az erre irányuló tö­rekvések folyamata hazánkban is elindult a jogharmonizáció révén. Nem automatikus Varga Fe­renc (képün­kön) a bérek­ről szólva el­mondta, az uniós csatla­kozás nem ír elő automatikus bérharmo­nizációt az egységes belső piacon. Ettől függetlenül megalapozott az a várako­zás, hogy az EU-tagságnak hosszú távon kedvező hatá­sa lesz a bérek felzárkózá­sára. A vállalkozások alkal­mazottai a termelékenység javulásával együtt számít­hatnak arra, hogy a magyar gazdaság felzárkózási ütemét többé-kevésbé követik majd a kifizetett bérek is. A költ­ségvetési szférában dolgozók bérfelzárkózásának üteme pedig az ország gazdasági felzárkózásának ütemével egyezik majd meg. (Az árakról szóló körképünk­ben a folytatásban az élelmiszer- árakat vesszük górcső alá. - A szerk.) 'JJ jJ JJ. ii.ü iiil Jj Li http://forum.boon.hu Mondja el véleményéti A hazai pékek szívesen emelnének, de nem ennyit... Fotó: Bujdos Kádár Béla: Közönnyel az EU-mellett Téveszmék és túlzott politikai közhangulat a csatlakozás küszöbén Miskolc (ÉM - OlKa) - Az EU-csatlakozás és az ahhoz kapcsolódó népszavazás mel­lett közönnyel mennek el az emberek, s azt hangoztatják: nem tudnak semmit az unió­ról, holott 11 éve annak, hogy Magyarország aláírta a társulási megállapodást. Az emberek többsége nem érzi át, hogy ez egy történelmi, az ország jövőjét hosszú idő­re meghatározó lépés. Erről dr. Kádár Béla beszélt hétvégi miskolci tartózkodása al­kalmával a megyei kereskedelmi és iparkamara „Hazánk az Euró­pai Unióban” fórumán. A neves közgazdász négy évig Párizsban tevékenykedett Magyarország OECD nagyköveteként, jelenleg a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) elnöke. A fórum előtti in­terjúban arról beszélt többek kö­zött, hogy a magyar társadalom­nak nincs oka félni az uniós csatlakozástól, a nagytérségi sze­repléstől, hiszen sokkal felké­szültebbek vagyunk, mint törté­nelmi sorstársaink. A magyarok hozzáállásáról azonban megdöb­benését fejezte ki.- Nem érzem megalapozottnak az emberek azon hozzáállását, miszerint semmit nem tudnak az EU-ról. Sőt, azt érzem, azt ta­pasztalom, hogy ha valamelyik média megpróbál tájékoztatni az EU-ról, akkor elkapcsolnak, ella­poznak, szóval nem is akarnak tudni az egészről. Az áprilisi népszavazásig hátralévő szűkös időben minden energiát abba kell fektetni, hogy erőteljes tá­jékoztatási és meggyőzési kam­pányt folytassunk. A kormány- szervek tájékoztató jellegű mun­kája megsokasodott, de az önkor­mányzatok és oktatási intézmé­nyek hasonló munkájára is szük­ség van most - hangsúlyozta. Politikai csatározás A szakember arra is rámuta­tott, hogy az elmúlt évtized túl­zott belpolitikai csatározásai, a pártok harcai az országot kedve­zőtlenebb színben tüntetik fel, ebből következően Magyarország tekintélye már nem ugyanolyan mint 10-15 évvel ezelőtt. Azt pe­dig továbbra sem tudja meg­emészteni - hangsúlyozta -, hogy az EU-csatlakozás körül ilyen mértékű politikai közhangultat alakult ki. Megemlítette továbbá, hogy az Európai Unió, s hazánk csatlakozása kapcsán téveszmék alakultak ki, amelyek jelentősen visszavetik a csatlakozásra igent ff ........*.... Nincs kétségem arról, hogy a magyarok többsé­ge a csatlakozás mellett dönt. Dr. KádAr Béla az MKT ELNÖKE ............................ff mondók arányát. Mint hangsú­lyozta, sokkal könnyebb a töme­geket valami ellen, mint valami mellett hangolni, ezért is fontos a tájékoztatás, a népszavazásig minden lehetőséget felhasználva helyre kell tenni a dolgokat.- Nincs kétségem arról, hogy a magyarok többsége a csatlako­zás mellett dönt, ugyanakkor nem mindegy, hogy milyen lesz a szavazatok aránya. Egy erősen pozitív hozzáállás javítja hazánk alkupozícióit - emelte ki. Gyakori kérdések Miskolc (ÉM) - A Kül­ügyminisztérium munka­társai megkísérelték összegyűjteni az EU-csat­lakozással leggyakrabban feltett kérdéseket. Soro­zatunkban ezekből szemelgetünk. Mik Magyarország gazda­sági felzárkózásának esélyei? A magyar gazdaság kicsi, nyitott gazdaság, amelynek fejlődése jelentős mértékben függ a világgazdaság, s első­sorban az EU gazdasági kon- juktúrájától. Azaz gazdasá­gunk felzárkózásának esélye jelentős mértékben külső kö­rülmények függvénye, ám számos más tényező is befo­lyásolja, például gazdasá­gunk verseny- és tőkevonzó képessége. Ez utóbbiakat kedvezően érinti hazánk EU- tagsága amelynek révén - többek között - megszűnnek a nem vámjellegű akadá­lyok, csökken a kamatpré­mium és nem utolsósorban az EU támogatáspolitikája révén lehetőségünk nyílik a hazai infrastruktúra gyor­sabb ütemű fejlesztésére.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents