Észak-Magyarország, 2003. február (59. évfolyam, 28-50. szám)
2003-02-04 / 29. szám
2003. február 4., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁGt NÉPSZAVAZÁS AZ EU-TAGSÁGRÓL / 6 HÍRCSOKOR Két hét olvasásra Az ígéretek szerint március végén - körülbelül két héttel a népszavazás előtt - válik magyarul is olvashatóvá a napokban elkészülő csatlakozási szerződés Magyar- ország belépéséről az Európai Unióba. Az eredeti szöveget az uniós központban, Brüsszelben fogalmazzák; nagy része már a csatlakozási tárgyalások december 13-i lezárása előtt elkészült, az utolsó tételt a mezőgazdasági és pénzügyi fejezetek képviselték. Februárra már lesz előzetes magyar nyelvű változat, a hivatalos fordítást egy hónappal későbbre ígérik. Aki az áttanulmányozását fontolgatja, több ezer oldalas dokumentum olvasására készüljön fel. VV LJ UJ. üti <JjJ.il Bővebben a témáról HÁLÓHELY www.kum.hu Az integráció témájáról számos helyen olvashatunk az interneten, ezek közül a legnyilvánvalóbb forrás a Külügyminisztériumé, amely a nem teljesen logikátlan, bár mégis nehezen „kitalálható” címen működik (mind a „km”, mind a „kulugy” variációkkal hiába próbálkozunk). A minisztérium weboldalán - amely az általános kormányzati website-ról, a www.ekormanyzat.hu-ról közelíthető még meg könnyen - külön fejezet foglalkozik az EU-csatlakozás kérdésével: a megfelelő aloldalhoz a baloldalai menüsor alján lévő linkkel lehet eljutni („Európai integráció”). Az elénk táruló oldalon legfelül a vissza- számlálót látjuk, alatta híradást a soros EU- elnökség Görögország általi átvételéről, mellett kapcsolódási pontokat az európai ombudsmanhoz, hírekhez, uniós dokumentumokhoz, úgynevezett információs pontokhoz. Van aztán „leggyakrabban feltett kérdések” gyűjtemény (tematikusán rendezve), egy másik menüsorban pedig olyanok, mint Csatlakozási kalendárium, Vita az EU jövőjéről, Pályázati lehetőségek, Bibliotéka. Kérdések és válaszok Miért-szükséges az integráció? A modem ipar a nemzetállamok határain belül született. Korunk gazdasága azonban kinőtte az országok méreteit: a tágabb tér kedvezőbb feltételeket kínál. Minél kisebb egy ország, annál inkább rászorul a külső piacokra, erőforrásokra. Századunk második felében ezért terjedt el világszerte a több állam összefogására épülő integráció (KGST, EK, EFTA). Az Európai Közösség központi fekvése és sikere minden európai országot vonzott. A kelet-európai politikai rendszerváltás nyomán a KGST széthullott, az EFTA nagyrészt beleolvadt az Európai Közösségbe. Európa jelenleg egyetlen integrációs központ köré szerveződik. Az átalakuló gazdaságú kelet-közép- európai államok számára az EU-tagság az európai felzárkózás esélyét kínálja. Kik alkotják az Európai Uniót? A nyugat-európai integráció támpillére a német-francia megbékélés volt a második világháború után. A két alapító államhoz Olaszország és a három Benelux-állam csatlakozott. Az 1958-ban útjára indult szervezet Európa iparosodott központját fogta ösz- sze. Az EK gazdasági súlyával és központi fekvésével is magyarázható a többi európai államra gyakorolt erős vonzása. 1973-ban az Egyesült Királyság, Írország és Dánia csatlakozott. Ezután két hullámban három déleurópai állam lépett be: Görögország (1981), Spanyolország és Portugália (1986). 1995-ben a közösség Ausztriával, Finnországgal és Svédországgal bővült. 1998. március 31. óta öt közép-kelet-európai ország és Ciprus folytatott csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval, hozzájuk társult Málta, illetve Lettország, Litvánia és Észtország. ÉS2AK-MAG A Külügyminisztérium honlapja további kérdésekkel és válaszokkal: www.kum.hu Népszavazás: április 4ig szóljon az exit-poll A kérdés: Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság az Európai Unió tagjává váljon? Az EU-csatlakozás támogatottsága Az összes választókorú körében Nem tudja, válaszhiány A csatlakozás ellen szavaz A biztos résztvevők és véleménnyel rendelkezők g | körében . , SS A csatlakozás «j ellen szavaz | Miskolc (ÉM) - Április 12. a nevezetes nap. Azon a szombaton közel nyolcmillió választópolgár járulhat majd az urnákhoz, hogy szavazatával döntsön: jó (azaz jobb) lesz-e az országnak, ha 2004- től az Európai Unió tagjává válik, vagy sem. Addig még majdnem három hónap van hátra: ezt az időt az illetékesek - mindenekelőtt a kormányzat, amely elkötelezett híve az integrációnak - a közvélemény tájékoztatására, azon belül is a meggyőzésére fordíthatja. E tekintetben, úgy tetszik, nincs nehéz dolga: a magyar lakosság hajlik az uniópárti gondolkodásra. Akárhogy is, április közepén kiderül, az „Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság az Európai Unió tagjává váljon?” kérdésre mennyien válaszolnak igennel, és mennyien nemmel. A támogatók és ellenzők aránya eldönti a kérdést, egyszersmind erősen meghatározza az ország jövőjét is. De maradjunk a közvetlenül előttünk álló időszaknál: először is március 25. és április 1. között közszemlére teszik a választói névjegyzéket (ahogy „hagyományos” választásoknál - országgyűlési, önkormányzati- is történni szokott). Utóbbi határnapig van lehetőség ezzel kapcsolatos kifogással élni (tehát hogy valaki például úgy találja, ő kimaradt). A választópolgárok a névjegyzékbe való felvételükről március 20. és 27. között kell hogy értesítést kapjanak. TOVÁRRI DÁTUMOK 0 Március 27-ig jelölhetnek tagokat a választási bizottságokba a parlamenti képviselettel (frakcióval) rendelkező pártok (MSZP, SZDSZ, Fidesz, MDF). 0 Április 4-ig szabad a népszavazással kapcsolatos előzetes közvéleménykutatások eredményeit nyilvánosság elé tárni; utána a választásig már nem. 0 Április 10-ig tekinthetők meg a szükség esetén módosított választói névjegyzékek a polgármesteri hivatalokban. 0 Április 10-ig tart a kampány. Éjféltől tilos a választás befejezéséig a voksolással kapcsolatos propagandatevékenység. Ez az április 12-én este 7 órát Jelenti.------------------------------------------------------------í MEGKÉRDEZTÜK: ELMEGY-E AZ ÁPRILISI NÉPSZAVAZÁSRA? S zavazok. Az EU-hoz való csatlakozás mindenképpen előrelépést jelentene, remélem a pedagógustársadalom számára is. A döntésemet már semmi nem befolyásolhatja. Szabó Józsefné, TANÍTÓ N em kérdés számomra a csatlakozás szükségessége. Nem tudom elképzelni, hogy ebben bármi befolyásolni tudna, véleményem szerint ez politikától független dolog. Dr. Török Lajos GYERMEKORVOS I gen, tudom, igennel fogok szavazni, és ezt a döntést addig már nem befolyásolhatja semmi. Meggyőződésem, hogy a gyerekeim jövőjének szempontjából ez a megfelelő. T. Asztalos Ildikó, AZ SZDSZ MEGYEI ELNÖKE E l fogok menni, ez biztos. Nagyon fontos, amiben állást kell foglalnunk. Egyértelmű: nincs más út. De nem elvtelenül, az unió érdekeit kiszolgálva kell csatlakoznunk. Tóth Kinga, szociológus, Miskolci Egyetem M egszavazom. Azzal a meggyőződéssel, hogy Európának a világban kulturális missziója van, amihez jó tartozni, és amibe mi, magyarok is tudunk sajátos értékeket bevinni. Bodonyi Csaba, építész, a Megyei Építészkam. elnöke Tíz államban készülnek az urnák elé Szlovénia, Ciprus, Málta előzheti meg hazánkat a referendummal Tíz ország vár arra, hogy hazánkkal együtt EU-tagnak vallhassa magát hamarosan. A jelöltek száma 12 volt, ám kettejüket nem találta a nemzetközi szervezet egyelőre belépésre alkalmasnak. A tíz „szerencsés” közül kilencben tartanak a kérdésről népszavazást. Illetékes körökben vita tárgyát képezte, időrendben hol legyen az első: mérvadó vélemények szerint jó hatással lenne a folyamatra, ha a magyarországi referendumot rendeznék meg először, mert az előzetesen kalkulált magas támogatás következtében itt borítékolható a siker, márpedig az jó hatással volna a többi kandidáló állam lakosságára is - némelyikre erősen rá is férne. Ezzel együtt, bár a teljes menetrend még nem ismert, lehet, hogy nem mi járulunk majd először az urnákhoz EU-ügyben (Szlovénia, Ciprus és Málta előzhet meg). Az alábbiakban igyekszünk felsorolni, hol hogy állnak. CC7;1 II í*2 összeállítás alapjául a Eduili www.lmlex.liu hasonló tartalmú anyaga szolgált.) HOL IÁDNAK A TÖBBIEK? Ország tervezett dátumelőrejelzés a támogatottságról Megjegyzés Szlovákia Litvánia Lengyelország Csehország Észtország Lettország Szlovénia Málta Ciprus május 16-17. májusban június 8. vagy ősszel június 15-16. szeptember 14. szeptember 20. az év első felében az év első felében jelen állás szerint nem lesz egy márciusi referendumra 70 százalék 68 százalék 68 százalék 50 százalék feletti 57 százalék 46 százalék 60 százalék sok a határozatlan ha érvénytelen a szavazás; három év múlva ismételhető meg ha az ellenzők győznének, új referendum írható ki érvénytelenség esetén elég lehet a parlamenti döntés elutasítás esetén két év múlva lehetne ismételni a voksolás eredménye nem kötelez semmire sikertelenség esetén^2006-ban újráznának nem kötelező érvényű az eredmény jövőre parlamenti választás, utána új helyzet alakulhat ki népszavazás, a parlament dönt, áprilisban, de még változhat a kép, van esély (ahol a csatlakozás mellett a sziget egyesítéséről voksolnának görögök és törökök) Népszavazás 1997 1997. november 16-i népszavazás: Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság a NATO-hoz csatlakozva biztosítsa az ország védettségét? Szavazatok megoszlása Választásra jogosultak száma Magyarországon: 8 059 039 Nemmel szavazott: 14,67% Választásra jogosultak szama b.-m.-í. megyeoen; oör oda Nem szavazott: 50,89% Szavazott: 49,11% £ i ip o Ritka hazánkban az országos népszavazás. A rendszerváltoztatás korától máig háromszor szólították a magyarokat referendum ügyében az urnákhoz: 1989-ben a „négyigenes” népszavazás, 1990-ben a köztársaságielnök-választás, és 1997-ben a NATO-csatlakozás ügyében. Utóbbi alkalommal készült Miskolcon felvételünk. Fotó: Farkas Maya
