Észak-Magyarország, 2003. január (59. évfolyam, 1-26. szám)
2003-01-06 / 4. szám
2003. január 6., hétfő AKTUÁLIS / 4 HÍRCSOKOR 0 Turné. Hegyközi turnén járt decemberben A Művelődés Háza fenntartásában működő sárospataki Bodrog Néptáncegyüttes. A táncosok Pálházán, Hollóházán és Nyíriben léptek fel. 0 Ajándékutalvány. Ezerötszáz, hetven év feletti nyugdíjas karácsonyi költségeihez járult hozzá a sátoraljaújhelyi ön- kormányzat az ünnepek előtt. Az ezer forint értékű utalványt a Családsegítő Szolgálat munkatársai adták át a jogosultaknak. 0 Árcsökkenés. Olcsóbban fürdőzhet- nek idén a sátoraljaújhelyiek a városi uszodában. A helyhatóság az önkormányzati tulajdonú sport- és szabadidőlétesítmény belépőjegyeinek árát 500 forintról 400-ra csökkenti. A családi bérlet 15 000 forintba kerül. Régkij elnököt választottak az ipartestületnél Mezőkövesd (ÉM - SZÍ) - Tisztújító közgyűlést tartottak a közelmúltban a Mezőkövesd és Vidéke Általános Ipartestületnél. A testület elnöke, Tóth Imre beszámolójában az eltelt négy év legfontosabb eredményeiről szólt, és arról, miként tudták képviselni a tagok érdekeit. Az ipartestület működését nagyban segítik a saját bevételek, úgymint a bérleti és a könyvelési díjak, valamint a gépjármű-biztosítási díjakból befolyó összegek. A tagságnak nagy könnyebbség volt, hogy helyben informálódhatott a telephely-megújítás, a vállalkozói igazolványok cseréje körüli teendőkről. A pályázati lehetőségről, a kedvezményes hitelhez jutásról szintén tájékoztatták a tagokat. A jövőben is igyekeznek megőrizni a stabil létszámot, nagy figyelmet fordítanak a gazdaságos működésre, a tagok közvetlen informálására. A lakosság érdekében is fellépnek az illegálisan, szaktudás nélkül tevékenykedőkkel szemben. A matyófóldi ipartestület fontos feladatnak tekinti tagjainak felkészítését az uniós csatlakozásra. Az ipartestületet a múlt év vége felé a fuvarozók keresték fel nagy számban, hiszen a 2003-ban életbe lépő rendelet szerint tetemes kauciót kell letenniük. Ezt átvállalja tagjaitól a fuvarosok szervezete, a FUVOSZ, a szerződéskötést pedig az ipartestület végzi el. A tisztújítás nem járt változással, ismét Tóth Imrét választották elnöknek, az alelnök Kovács András kőműves lett. Megválasztották az elnökségi tagokat is: Berta Miklós, Bihari Richárd, Bukta György, Jacsó József, Nyitrai Zoltán, Szalóki Gáspár és Tóth András nyerte el a többség bizalmát. Zemplén első gyermeke kisfiú Sátoraljaújhely (ÉM - OA) - A Sátoraljaújhelyi Erzsébet Kórház szülészeti osztályán látta meg a napvilágot szathmári Szabolcs, aki január 1-jén hajnal 5 óra 10 perckor 3200 grammal és 52 centiméterrel született, így ő lehet Zemplén első gyermeke 2003- ban. A kisfiú első gyermek a családban. A sátoraljaújhelyi egészségügyi intézmény szülészeti osztályán az elmúlt esztendőben 618 gyermek születésénél segédkeztek a szakemberek. Ez a szám csaknem ugyanannyi, mint 2001. december végéig volt. A nőgyógyászati osztály főorvosa, dr. Szigeti László elmondása szerint a 2002-es évet mind szakmailag, mind pedig születések szempontjából kimagaslóan jó eredménnyel zárták. Ezt az eredményt ráadásul úgy tudták teljesíteni, hogy mindössze négyen viszik az említett osztályt, ezért háromnaponta jut rájuk ügyeleti vagy készenléti szolgálat. Öt évre nevezték ki Sátoraljaújhely (ÉM-OA) - A sátoraljaújhelyi Városi Könyvtár igazgatójának, Vaskó Jánosnénak az év végével lejárt a kinevezése, ezért az álláshely betöltésére pályázatot írt ki a zempléni város vezetése. A pályázati kiírás határidejének lejárta előtt egyetlen referendum érkezett be a sátoraljaújhelyi önkormányzathoz. A képviselők megvizsgálva a beadott szakmai tervezetet és az elmúlt esztendőkben elvégzett vezetői munkát, egyhangúlag 2008 decemberéig ismét Vaskó Jánosnét bízták még a könyvtár vezetésével. A tállyai szemét nem szivárog A szakemberek szerint nem veszélyezteti a bezárt tállyai szeméttelep az ivóvizet Tállya (ÉM - BSZA) - Meg- fertőzheti-e négy település ivóvízellátását biztosító vízbázist a Tállyán évekkel ezelőtt használt, ám mára bezárt két szeméttelep? A kérdést nevüket elhallgató helybeliek tették fel szakhatóságoknak, környezetvédelmi szervezeteknek és a sajtónak. Lapunk megpróbált utánajárni, mennyire valós a felvetett probléma. A történet több mint egy évtizeddel ezelőttig nyúlik vissza. Akkoriban a helyi kőbánya mellé szállíttatta a helyi önkormányzat a településen összegyűjtött kommunális hulladékot. Időközben megépült a tállyai elkerülő út, s a helyi vezetők számára kellemetlenné vált, hogy a környéken járó autósok a falu végén éktelenkedő szemétteleppel találkoznak. Ekkor a lerakót bezárták, s a szemetet ettől kezdve a település fölé emelkedő hegy alá kezdték hordani. Oda, ahol a helyi kőbánya is működik. - Mindig oda vittem a hulladékot, ahol éppen a kijelölt szeméttelep volt - mondja az önkormányzat dolgozója Mosony Béla, aki éveken át traktorral szállította el a szemetet a faluból. Parkoló a meddőn Hollókői Sándor, a Colas Északkő Bányászati Kft. tállyai bányájának vezetője terepjáróval visz körbe a területen. - A régebbi szeméttelep eredetileg állami tulajdonban volt, a kárpótlás idején a terület magánkézbe került, majd a Colas megvásárolta. Mivel számunkra is kellemetlen volt ez a „szomszédság”, 1999-ben használhatatlan meddővel töltöttük fel a területet, s gépjárműparkolót alakítottunk ki a tetején - meséli a bánya vezetője. A másik szeméttelep ugyancsak a bányához közel, ám az előzőtől több mint egy kilométerre létesült. Mint a helyszínen megtudtuk, oda is éveken át hordták ki Tállyáról a kommunális hulladékot, aztán ezt is bezárták. Ma a Zempléni HullaHollókó'l Sándor Fotó: Bódisz A. dékkezelő Kft. végzi a szemét- szállítást. A bezárt második lerakó azonban így is kellemetlenségeket okozott a hozzá legközelebbi házak lakóinak. Többen állítják: a lerakó létesítése után megszaporodtak a környéken a patkányok. Mások viszont azt mondják, nem volt több a fertőzésveszélyes rágcsálókból, mint a falu más> részein. Horváth Béla maga is sokat hadakozott a patkányokkal, ám körülbelül egy éve kevesebb gondja van velük, mint azelőtt. Annál inkább zavarja az a bűz, ami a lerakóból árad. Ez azonban feltételezések szerint az oda vitt illegális szennyvíz miatt tapasztalható. Horváthéknak szőlőterületük van a valamikori szeméttelep mellett. - Egyetlen fürt szőlőt nem ettünk meg abból a táblából, olyan bűz árad arrafelé nyáron - mondja a férfi. Patkányok a terepen Dr. Köteles László, a falu háziorvosa maga is tapasztalta az elmondott problémákat, valamint sokat hallott rólá a helyben lakóktól. Olyan egészség- ügyi problémával azonban még nem fordultak hozzá, ami az elmondottakból eredne. - A fertőzésveszély kétségkívül komoly, hiszen a vízelvezető rendszer nincs kiépítve Tállyán, így a falu fölötti szeméttelep környékén elhelyezett szennyvíz egy nagyobb eső után gyakorlatilag végigfolyik a településen - véli az orvos. A patkányok ritkább megjelenése valószínűleg összefügg azzal, hogy az önkormányzat körülbelül egy éve „csinált valamit” a második lerakóval. Hogy pontosan mit is, azt nem sikerült megtudnunk, ugyanis Pekó Józsefet, Tállya korábbi polgármesterét sem telefonon, sem pedig személyesen nem sikerült elérnünk. Mint ahogyan a pillanatnyilag külföldön tartózkodó Osika Józsefet sem, akit tavaly októberben választottak a falu vezetőjévé. így a település jelenlegi vezetése nevében Ren- csiné Ágh Márta alpolgármester nyilatkozott, aki elmondta: azon vannak, hogy Tállyán lehetőleg mindenki a szervezett hulladék- szállítás lehetőségeit vegye igénybe. Mindezeken túl előkészítés alatt van a helyi szennyvízhálózat kiépítése, amelynek munkálatai reményeik szerint hamarosan megkezdődnek. Ezzel várhatóan megszűnnek azok a problémák, amelyek ma némi kellemetlenséget okoznak a falu lakóinak. Védett vízréteg Visszatérve az eredeti problémára; a vízbázist igazából - közelsége miatt - a régi szeméttelep veszélyeztethetné. Ez azért is fontos, hiszen ez a forrás Abaújszántót, Golopot, Rátkát és Tállyát (mintegy 7000 embert) is ellátó vízvezeték rendszerhez csatlakozik. Kiss Attila a GW Borsodvíz Kft. tokaji üzemvezetőségének vezetője azonban úgy nyilatkozott lapunknak, hogy az említett területen úgynevezett védett vízrétegből nyerik az ivóvizet. Ez azt jelenti, hogy a felső vízzáró réteg megvan, így felszíni szennyeződés nem juthat a vízbe. A környezetvédelemnél nem tudnak róla A Tállyán működő kőbánya a település egészséges ivóvízellátását nem veszélyeztetheti Miskolc (ÉM - BAL) - Az esetleges környezetszennyezés dolgában az első számú illetékes szerv szükségszerűen a területi környezetvédelmi hatóság. Az ÉKF vezetése lapunk érdeklődésére az alábbi tájékoztatást adta; a szerkesztőségünkbe faxolt írást Dankó Gyula igazgató aláírása zárta: „Tállyán a Colas Észak-Kő Bányászati Kft.-nek a Kopaszhegyi Andezit Kőbánya kitermelésére vonatkozó engedélye van, ami 2003. december 31-ig érvényes, amelyet (sic!) a Bányakapitányság adott ki a mi szakhatósági hozzájárulásunkkal. Környezetszennyezésről felügyelőségünknek nincs tudomása, erre vonatkozóan lakossági bejelentés nem érkezett hozzánk. Tállya település ivóvízellátása a Monok-Golop-Szerencs Regionális Ivóvízellátó rendszerről biztosított, melynek vízbázisát a golopi-bekecsi-szerencsi mélyfúrású kutak biztosítják, így a Tály- lyán működő kőbánya a település egészséges ivóvízellátását nem veszélyeztetheti. Megemlítjük, hogy az adott térségben nagyon vízvezető képességű kőzetek találhatók, ezért esetleges talajszennyeződés sem jelenthet veszélyforrást az ivóvízbázisra.” Kétféle válasz Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóságnál a témával kapcsolatos kérdéseinkre kétféle választ kaptunk pénteken. Azok a szakemberek, akiket megtaláltunk, nem tudtak a problémáról, azok közül pedig, akiknek a hivatalban a vízbázisok védelme a szakterületük, egyetlen munkatársat sem sikerült elérnünk. Elérhetetlenül A tállyai ügyben szintén megkeresett Greenpeace nemzetközi zöldszervezet magyarországi irodáját lapunk is megpróbálta kommentárra kérni pénteken, ám itt is sikertelenek voltak telefonos próbálkozásaink.
