Észak-Magyarország, 2003. január (59. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-25 / 21. szám

2003. január 25., szombat ÉSZAK-MftGYARORSZÁG# KARRIER / 7 JEGYZET Még drágább az életed Marschalkó Ildikó ILDIKÓ.MARSCHALKO@inform.hu Foghatjuk fel így is a jövő évi EU- csatlakozást? Hiszen bérrobbanásra nem számíthatunk, amíg a gazdasági mutatók nem teszik azt lehetővé, de az élet bizo­nyosan drágulni fog - ha nem is robba­násszerűen. A korlátlan lehetőségekben egyébként sem dúskáló hazai képzett piacképes munkaerő, amennyiben az EU kapui kinyílnak, meglehet, fogja sátorfáját és arrébbáll. Az itthon maradók között többen lesznek majd a röghöz kötöttek, a nyelvtudás nélküliek. A fiatalok már most is ezt teszik: majd' minden második pályakezdő az Óperen- ciás-tengeren is túl, vagy Ausztriában, esetleg a németeknél tengeti segédmunkás napjait. És boldog, hogy nem kell itthon hajtani a munkát, hanem bérelhet autót, mehet a diszkóba, meg tengerpartra is. Az egyik megyénkbeli kórházban éjsza­kai ügyeletben angolul beszélnek, így ér­tik meg egymást legjobban a kollégák. Hi­szen az egyik a „szomszéd-keletről", a másik a Közel-Keletről érkezett és köny- nyebb a nemzetközi nyelven kommuni­kálni, mint kézzel-lábbal mutogatni. Hogy hol vannak a magyar orvosok? Kiléptek, elmentek és érthetően igazuk volt - egy életük van, nem mindegy, hogyan élik le, különösen, ha tanultak azért, hogy elérje­nek valamit. Nem vagyunk csatlakozásellenesek. Sőt! Nincs más választásunk, s az is biz­tos, hogy ez az egyetlen útja felemelke­désünknek. De az nem hiba, hanem bűn lenne, ha a látható gondokra nem készü­lünk fel, csak feltesszük a rózsaszín szemüveget... ElHtacsák és ami mögöttük van Miskolc (ÉM) - Az utóbbi időben divatba jött ál- és rémhíreket terjesz­teni az európai uniós csatlakozással kapcsolatban. Hazánkat vitathatatla­nul behálózták az uniós kacsák. A mák és a moslék elárasztotta Ma­gyarországot, ebből áll az EU - gondolják sokan. Persze mákot még mindig kapni az unióban, Berlinben éppúgy, mint Brüsszel­ben vagy az Adria partjainál. A gond talán az ismeretlen, összetett óriás, amit az Európai Unió testesít meg, s amit egyhamar nem lehet megérteni, ez a szerteágazó és egyedi jogháló. Nem vélet­len, hogy mi magyarok is egy-két intézke­dést máshogy értelmezünk, mint ahogy azt kellene, talán félelmeink festik az ördögöt, mert nem tudhatjuk még, miben lesz más az életünk. Például a mákkal kapcsolatban az unióban a mákgubónak az orvosi célú termesztése tartozik bejelentés alá, tehát kizárólag az orvosi célból termesztett gu- bókat nem lehet korlátlanul termelni. Moslékkal is etethetjük sertéseinket, az uniós közegészségügy csupán arra ügyel, hogy a nagyéttermi, többszörösen fertőzött ételmaradékot - amibe mindenki beleevett - ne vigyék tovább az állatoknak. Hiszen a többszörösen túltenyésztett állatoknál az utóbbi években megjelent agyvelőgyulla- dás és más egyéb kóros megbetegedések miatt az uniónak szükséges volt kötelező­vé tenni néhány szigorú előírást. Persze lehet tudni olyan, a mindennapi életet be­folyásoló szabályról is, ami magyar szem­mel ugyancsak nem tűnik pozitívnak. Je­lesül, hogy az unióban az utcára eső fa­ágakat levágják, mert az közterületnek számít, hiába ellenkezik a tulajdonos. A fentiekhez hasonló jellegű kacsa sem igaz, miszerint a beruházók megijedtek volna az uniótól, hiszen akik most elmen­tek Magyarországról, azok nem az unió miatt vonultak keletebbre, sokkal inkább azért, mert fogy a kereslet, a világpiacon rossz a konjunktúra, vagy pedig annyira munkabérérzékeny a termelés, hogy nem éri meg nekik itt dolgoztatni, vagyis drá- gállják a magyar munkaerőt. Az oldalt írta: Marschalkó Ildikó Fotók: Bujdos Tibor, ÉM-archívum „Rajtunk áll a tájékozottság mértéke” NÉVJEGY Dr. Balázs Péter A Külügyminisztérium Integrációs és Külgazdasági Államtitkárságának vezetője Végzettsége: Budapesti Közgazdaságtudo­mányi Egyetem (1963) Munkahelyei: Elektroimpex, Külkereskedelmi Minisztérium Nagykövet Koppenhágában, Berlinben, majd Bonnban A Külügyminisztérium Integrációs és Külgazdasági Államtit­kárságának vezetője Miskolc (ÉM) - Mindenki saját maga felelős az EU- belépés kapcsán felgyorsuló általános korszerűsítésért, az új követelményekhez való felzárkózásért - mondta a la­punknak adott exkluzív in­terjúban dr. Balázs Péter, a Külügyminisztérium Integrá­ciós és Külgazdasági Állam- titkárságának vezetője. Észak: Mi a feladata az Integ­rációs és Külgazdasági Állam- titkárságnak? Dr. Balázs Péter: Az állam- titkárság ezen része az EU tá­mogatáspolitikai, bel- és igaz­ságügyi, valamint az intézmé­nyi kérdésekkel foglalkozik. Észak: Sokan és sokat kommu­nikálnak a csatlakozásról. Mi ebben a folyamatban az állam- titkárság információs szerepe? Dr. Balázs Péter: Az EU- tájékoztatási program 1995 óta működik, fő célja a magyar lakos­ság tájékoztatása az unió műkö­déséről és az uniós csatlakozás várható hatásairól. (Az előző Kar­rier oldalunkon szóltunk a rész­letes programokról. - A szerk.) Észak: Hol látja Ön a legna­gyobb fehér foltokat az EU- csatlakozással kapcsolatos tá­jékoztatásban, illetve az állam­polgárok tájékozottságában? Dr. Balázs Péter: Az EU- tájékoztatás nálunk ma még nem elég konkrét és részletekbe menő. Ezért a kormány valamennyi mi­nisztériumnak előírta a tájékoz­tatás intenzívebbé tételét saját szakterületén. Fontos szerepük van a tájékoztatásban a munka­adó és a munkavállaló, valamint más szakmai szervezeteknek, a regionális és vállalkozásfejleszté­si alapítványoknak, a különböző társadalmi egyesületeknek is. Észak: Nem minden most nya­kunkba zúduló kötelezettség csatlakozási követelmény? Dr. Balázs Péter: A moderni­záció útját az EU-tagság nélkül is végig kell járnunk. A tagság vi­szont sokat segít, mert jól bevált jogrendszert és működési mintát biztosít, s a felzárkózáshoz több területen anyagi támogatást is ad. Ugyanakkor nem szabad minden szükségletet vagy hiányosságot automatikusan az EU-val össze­kapcsolni. Az oktatás, a kultúra és az egészségügy például nemze­ti hatáskörbe tartozik. Azok a pol­gárok tájékozottak az EU-ról, akik figyelik a történéseket, a híreket, akik tudatosan készülnek a sok le­hetőséget magába foglaló kibővü­lő versenyhelyzetre. Akik viszont idegenkednek minden újtól, azok panaszkodnak alulinformáltságra a leggyakrabban, s igyekeznek másban keresni a hibát. MEGKÉRDEZTÜK: MITŐL TARTANAK ÉS MINEK ŐRÜLNEK AZ UNIÓS CSATLAKOZÁSSAL KAPCSOLATBAN? N em foglalkozom ezekkel a dolgokkal, de biztos jobb lesz, mint most. Egyáltalán nem el­lenzem, hogy egy nem­zetközi szervezethez csatlakozunk. Korompai Viktor (74) S ok mindentől félek az uniós ügyek kapcsán. Nem tudni, emelkedni fognak-e vagy sem bé­reink, s vajon hogyan alakulnak majd az áraink!? Csomósné Judit (36) N agyon érdekel, ho­gyan alakulnak a törvények, lakásárak. Szüleim mezőgazdaság­gal foglalkoznak, az is aggaszt, hogyan változik majd ez a terület. Kocsis Gabriella (33) N em gondolkodtam még el ezen a kérdé sen. Az árak emelkedé­sétől tartok egy kicsit, de abban bízom, hogy a bérek is követik majd az áremelkedést. Gregovszki Roland (28) A z lenne igazán jó, annak tudnék örül­ni, ha a csatlakozással olcsóbb lenne minden, és a fiataloknak végre lennének elhelyezkedési lehetőségeik. Nagy Vilmosné (75) Beszélhetünk-e magyarul az unióban? Avagy a leggyakoribb kérdések hazánk közelgő európai uniós csatlakozását illetően Miskolc (ÉM) - A külügymi­nisztérium munkatársai meg­kísérelték összegyűjteni a leg­gyakrabban feltett kérdéseket és az azokra adott kielégítő válaszokat. Most induló soro­zatunkban egy-egy kérdést és választ teszünk közzé. Nemzeti identitás Használhatjuk-e a majd a ma­gyart, mint az EU egyik hivata­los nyelvét? A soknyelvűség az Európai Unió fontos értékei közé tartozik. Ennek visszatükröződé­se a tagállamok nyelvének egyen­jogúsága. Ezt a tanács 1958. évi 1. sz. rendelete biztosítja, amelyet azóta minden egyes csatlakozás­kor kiegészítettek, s hazánk csat­lakozása után a magyar is a hi­vatalos nyelvek közé fog tartozni. Bármely tagállam állampolgá­ra jogosult az unió rá is vonat­kozó rendelkezéseit saját orszá­ga hivatalos nyelvén olvasni. Sa­ját hazájuk nyelvét használhat­ják az Európai Parlamentben a képviselők vagy a Tanácsban a tagállamok vezetői is. Mindez a magyar nyelvet is megilleti majd csatlakozásunk után. A munka- szintű megbeszéléseken az unió intézményeiben mindazonáltal a szakértők, tisztviselők a tolmács- és fordítási költségek csökkenté­se és a munka hatékonyságának növelése érdekében általában az uniós alkalmazottak többsége ál­tal beszélt munkanyelveket hasz­nálják, így az angolt, a franciát vagy a németet. Ezt az uniós in­tézmények működési rendjükben szabályozzák. „BÁBEL TORNYA” Az Európai Uniónak jelenleg 11 hivatalos nyelve van • angol • dán • finn • francia • görög • holland • német • olasz • portugál • spanyol • svéd Ha majd kint is elfogadják a mi diplománkat Tömeges elvándorlás várható az orvosok részéről, amint megnyílik számukra az unió Miskolc (ÉM) - Hazánk csatlakozását követően min­den tagországban elfogadják majd a Magyarországon kiadott, uniós állampolgár által megszerzett okleveleket. Az EU-ban egyes szakmák okle­veleit - például építész, orvos, gyógyszerész, ápoló - minden tag­államnak automatikusan el kell fo­gadni, hiszen ezeket a diplomákat minden tagországban azonos kép­zés után lehet megkapni. Felme­................... Fel kell készül mert az utánpótlás biztosítása létszükséglet, Hártó györgy kórházigazgató .................................................M rül a kérdés: milyen változásokat eredményezhet ez a magyar egész­ségügy szakmai összetételében? Dr. Hártó György, a Vasgyári Kórház igazgatója:- A független, fiatal, jól képzett orvosok és szakdolgozók számá­ra óriási csábítást jelent, ami ki­vándorlást eredményezhet. Ma már a diploma feltétele a nyelv­tudás, tehát a szakképzettek egy része biztosan ezt az utat választ­ja. Erre fel kell készülnie a ha­zai egészségügynek, mert az után­pótlás biztosítása létszükséglet. Dr. Trencsényi Erzsébet, a kazinbarcikai kórház igazgatója:- Az orvosi pálya ma már nem rendelkezik azzal a presztízzsel, mint évekkel ezelőtt. Érthetően a jobb megélhetés reményében az angol nyelvet jól használó fiatal orvosok el mennek majd. Már most is van, hogy a hiányszakmá­ban dolgozók a külföldi lehetősé­get választják. Ha megnyílik az EU, még több fiatal választja a kül­földi karrierlehetőséget. Ma a ma­gyar egészségügyben orvoshiány van, s ezt záros határidőn belül nehezíteni fogja a csatlakozás is. Dr. Koleszár Lajos, a Semmel­weis Kórház igazgatója - A magyar egészségügy az uniós csatlakozással könnyen válságba kerülhet, különösen a fiatal munkaerők megtartásában. JJ ......................... Az orvosi pálya ma már nem rendelkezik azzal a presztízzsel, mint régebben. trencsényi Erzsébet kórházigazgató .................................................W ?>........................ A magyar- egészségügy a csatlakozással könnyen válságba kerülhet. Koleszár Lajos kórházigazgató J! Mivel a kint kínált fizetések az itthoniak tízszerese vagy annál is többszöröse, nem kérdés, hogy a szakképzett munkaerő mit vá­laszt. A megyében már most is hiány van néhány szakterületen, az orvosi kamara felmérése sze­rint kétszáz szakorvosra lenne szükség kiemelten a patológia, aneszteziológia és az ideggyógyá­szat területén. Ez utóbbi esetében olyan szintű a szakemberhiány, hogy- a megyében csupán öt fő dolgozik közalkalmazottként.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents