Észak-Magyarország, 2003. január (59. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-22 / 18. szám

2003. január 22., szerda ÉSZAK-MAGYflRORSZÁGÉ AKTUÁLIS / 3 0 A hivatal munkája. Az Ok­tatási Jogok Biztosa Hiva­talának munkájáról tartott tégnap előadást dr. Aáry- Tamás Lajos (képünkön) ok­tatási ombudsman a Váro­si Pedagógiai Intézetben. Az elhangzottak­ra később visszatérünk. 0 Konferencia. Régió-Európa-lfjúság cím­mel rendez konferenciát ma délelőtt 10 órától a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisz­térium, valamint az Észak-magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda a me­gyeházán. 0 Katonai iskolák. Katonai iskolák a má­sodik világháború végén címmel tart előadást Kosaras Péter Ákos hadtörténész holnap este 6 órakor a MIÉP előadóter­mében (Miskolc, Ady Endre utca 18.). jegyzet Ötöt lőttek Balogh Attila WMITTY@inform.hu Azt mondják, Izlandon nincs hadsereg. Rendőr is csak vagy hat. Az országot - és magukat - mégis biztonságban érzik lakói. Na ja, ezek az északiak halvérú'ek. Igaz, Izlandon amerikai katonai támasz­pont van; úgy könnyű tartani ezt az olcsó biztonságpolitikát. Nem kell tankra költeni­ük, meg surranóra, kefére és Ultrára sem. Nem úgy, mint nálunk. M i nem lehetünk meg hadsereg nélkül. Igaz, amerikai támaszpont ma már nálunk is van. Na, de ők (meg a NATO) nem vé­denek meg. Vagy ha igen, kellünk ahhoz azért mi is. Vagy ha nem is kellünk - bár egyesek szerint, emlékszünk, egy magyar honvéd szuronnyal kontra ötezer amcsi ra­kétával... -, szóval a honvédhagyományok, meg a nemzeti nagyság jelképe, és István meg Mátyás királyok emléke, nem beszélve a fehér lóról. Egy szóval nem lehet meg a magyar hadsereg nélkül. Ebben a pártok is egyetértenek. Illetve van, amelyik egyszer így gondolja, másszor meg úgy. Aztán van, amelyik így gondolja, és van, amelyik meg úgy. Van, amelyik kampányában egyene­sen azt állítja, hogy a sorkatonaság jeles in­tézményére épülő honvédség nem másra jó, mint a tizen-huszon éves fiatalemberek nyuvasztására, jó pár milliárd forint éven­kénti felesleges elköltésére, meg arra, hogy eggyel több ország legyen a világban, ahol a hatvanas-hetvenes évek szovjet haditech­nikáját használják még ma is (igaz, máshol legalább háború van). A lőszer mindeköz­ben hiánycikk - pontosabban drága -, egy kilenc (18, 9, 6...) hónapos alapos kiképzé­sen átesett katonaviselt magyar férfi abban különbözik csak egy „civil" civiltől, hogy kábé öttel többször lőtt már géppisztollyal (és kúszott sárban kétszáz métert). Háborúban - ne adj, isten - nyilván ez a kis különbség is számít. Akár a győzelem múlhat rajta. Feltéve, ha Izland lesz az el­lenfél. •uum. eno/. Mai kérdésünk: Meglepte-e az újabb benzináremelés? ÉSZAK-MAGYARORSÚG * Szavazatát leadhatja; www.boon.hu VILLÁMV0KS Nem kíváncsiak Előző kérdésünk: Kíváncsi-e rá, hogy ki nyerte meg a lottóötöst? Miért alszik délután a középiskolás? A magyar diákok 20-40 százaléka túlterhelt - derül ki egy friss felmérésből Különórások Az „ámyékoktatá (százalék) Alt. isk. 4, évf, ; Versenyképességet növelő különórákra jár □ Korrepetatrv jellegű, illetve az iskolai oktatást kiegészítő különórára jár 51 Ált. isk, 6. évf. Alt. Isk. 8. évf. Glmn. 8. évf. Glmn. 10. évf. Glmn. 12. évf. Szakköz. 10. évf. Szakköz. 12. évf. Szakiak. 10. évf. Példa nélkül álló felmérést készíttetett az Oktatási Mi­nisztérium. Az országos vizs­gálatból kiderült, mennyit ta­nulnak hetente a közép- és általános iskolások, milyen különórákra járnak, mit gon­dolnak a szülők az oktatás­ról, milyen elvárásokat fogal­maznak meg az iskolával szemben, de kiderült az is, miért zuhannak az ágyba hét­köznap délutánonként a kö­zépiskolások.- A magyar középiskolás diá­kok húsz százaléka délután is al­szik, ami annak következménye, hogy az iskola, a tanulás miatti fáradtságtól belezuhannak az ágy­ba - mondta Magyar Bálint an­nak az elemzésnek a bemutatóján, amely a tanulók iskolai és isko­lán kívüli munkaterheinek vizs­gálata után született. Az országos, reprezentatív fel­mérés keretében 2700 családban kíváncsiskodtak többek között arról, túlterheltek-e az általános és középiskolások, milyen mun­katerhek jellemzőek a különbö­ző tanulói csoportokra, hogyan működik a különórákat felvo­» ....................... A képességek és készségek fej­lesztése, hasznosítható tudás átadása a cél. Magyar Bálint miniszter ....................................................M nultató és esélyegyenlőségi kér­déseket is feltevő „árnyékokta­tás”. A vizsgálat választ keresett arra a kérdésre is, korszerű és használható tananyagot sajátíta­nak-e el a magyar iskolákban, az Miskolc (ÉM - KHE) - A diákok túl sokat tanulnak és keveset alszanak, szabadide­jük nagy részét a különórá­kon való részvétel, és a taní­tási órákra történő felkészü­lés veszi el - derült ki egy or­szágos felmérésből. Már az alsó tagozatban meg­kezdődik a gyerekek túlterhelé­se - osztotta meg lapunkkal ta­pasztalatait Póczos Barnabás, a Munkácsy Mihály Általános Isko­la igazgatója. - A szülő, ha úgy érzi, hogy gyermeke valamilyen oknál fogva lemaradt, különta- nárhoz viszi, a hiányok pótlása céljából. A felső tagozaton foko­zódik a terhelés, különösen felvé­teli előtt, amikor előkészítőkre is járnak a gyerekek. A túlterhelés okát azonban nem csupán a délutáni külön­órákban látja az igazgató. Szerin­te sok olyan ismeretet kell elsa­játítaniuk a tanulóknak, amire a későbbiekben nem lesz szüksé­gük. A tanultakat csak akkor tudják alkalmazni a gyerekek, ha van idő a rögzítésre, a gya­korlatban való kipróbálásra. Er­re azonban jelenleg nincs lehe­tőség, mert a tanórák az új isme­retek átadásával telik el. A tan­anyagot csökkenteni kell, és ésszerűen átrendezni, hogy ne tanulják a diákok ugyanazt há­romszor is az évek során - véle­kedett az igazgató. Terhelhetőek Az okos időbeosztásra hívta fel a figyelmet Arday István, az Avasi Gimnázium igazgatója. Mint mondta, a gimnáziumi ta­nanyag szükséges ahhoz, hogy a tanulók sikeresen felvételizze­nek, vagy hogy versenyeken eredményesen szerepeljenek. Úgy véli, a diákok terhelhetőek, és annak a tanulónak, aki az is­életkori sajátosságaiknak megfe­lelő módon tanítják-e őket. Az előzetes vélekedések alap­ján a magyar iskolák közötti versengés arra kényszeríti a diá­kokat, hogy az iskolán kívüli különórákon szerezzenek olyan tudást, mellyel hozzájárulhatnak e versenyképességekhez, és máig tartja magát az a vélemény is, hogy a tanítás-tanulás során a lexikális ismeretek túlsúlya érvényesül. A megkérdezett szülőktől ar­ra is választ vártak, milyen el­várásaik vannak az iskolával kapcsolatban. Az általános isko­lások szülei a gyerek képességei­nek és készségeinek fejlesztését említették első helyen, és a má­sodikra tették azt az igényüket, hogy tanítson gondolkodni, fej­lessze a problémamegoldó kész­séget. A középiskolás diákok szüleinek elsődleges elvárása az volt, hogy megfelelően készítse­nek fel a továbbtanulásra. A ku­tatásból kiderült, hogy felvételi előkészítőkre a megkérdezett gyerekek 25 százaléka jár. Ez kólában odafigyel, becsületesen készül, annak nincs szüksége különtanárra, így marad ideje sportra, zenére, táncra. Ma azon­ban az a jellemző, hogy a tanu­lók különórákra járnak, arra ké­szülnek, az iskolai feladatot pe­dig nem végzik el. így persze túl­terheltek lesznek, és szabadide­jük sem marad. Olyan szülőt kérdeztünk meg a témával kapcsolatban, akinek főiskolás, gimnazista és általá­nos iskolás gyermeke is van. Ke­rekes Andrásné elmondta, ő sze­rencsés helyzetben van, mivél gyermekei jó képességűek, így az iskolai tananyag elsajátítása nem okoz számukra gondot. Azt azonban hangsúlyozta: a magyar iskolák polihisztorképzőként mű­ködnek. Véleménye szerint a jó egyébként az oktatás kritikája is, hiszen az iskolában kellene úgy tanítani, hogy a gyerekeket felvegyék. A felmérésből egyértelműen kiderült, hogy a magyar diákok 20-40 százaléka túlterhelt. A gye­rekek maguk is érzik ezt. Több mint 55 órát töltenek hetente ta­Sok a „munkájuk" Egy átlaggyerek hétköznapja _ <öra:perc) y) „Munka” képességű gyerekek esetében az okozza a túlterhelést, hogy a szü­lő azt szeretné, ha gyermeke minden téren kiváló eredménye­ket érne el, ezért beíratja zené­re, sportra, nyelvórákra, táncra. nulmányi elfoglaltságokkal. Ma­gyar Bálint oktatási miniszter ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a túlterhelést a tananyag- csökkentéssel is igyekeznek be­folyásolni. Csakhogy a tananyag csökkentését is valló liberális oktatáspolitika nem azt jelenti, hogy a butítás a cél, hanem a képességek és készségek továb­bi fejlesztése, a hasznosítható tu­dás átadása. Szeretnék a prob­lémamegoldó képességet értékel­ni, és szó sincs a követelmények csökkentéséről, hanem az élet­ben való eligazodást segítő ké­pességek átadásáról, merthogy ezek ma még hiányoznak az ok­tatásból. A vizsgálatban fellelhető szü­lői vélemények szerint is helyén való az a miniszteri megállapí­tás, miszerint „elképesztő teher­tételnek” vannak kitéve a mai diákok. A szülők szerint ugya­nis a gyerekeknek túl sok ada­tot kell megtanulniuk. ÍCYRtf A Tanulói munkaterhek című felmérés CUJLHII eredménye az Oktatási Minisztérium hon­lapján www.om.hu Is hozzáférhető. AZ UNIÓS GYAKORLAT Az alapfokú oktatás hossza Az Európai Unió országai közül hét­ben az alapfokú oktatás 6 évig tart. Három országban 7, kettőben 4, há­romban pedig 5 esztendeig. Hat állam egybevont alapfokú és alsó középfokú oktatást tart fenn. Legalább 13 éves képzés A teljes közoktatási időszak hossza az Európai Unió nyolc országában ha­ladja meg a 12 évet. Egyes intézmény- típusok esetében további öt országban van 12 évet meghaladó közoktatás. Egységes jellegzetesség, hogy az al­só középfokú oktatásban nem folytat­ható szakképzés. Házi feladat A legtöbb uniós országban a sza­bályozás nem terjed ki a házi felada­tokra. A tanárok, az intézményveze­tők joga eldönteni milyen módszerek­kel tanítanak, s adnak-e házi felada­tot. Angliában például oktatási ciklu­sonként határozzák meg, hogy a ta­nanyaghoz kapcsolódóan mennyj tan­órán kívüli feladat adható a diákoknak, Norvégiában pedig évfolyamonként egy- egy témában végeznek adat- és infor­mációgyűjtést. A tanulók értékelése A kötelező oktatás szintjén az ér­tékelés egyre inkább a tanulási folya­matok irányításának eszközévé válik. Az uniós tagországok többségében a tantárgyankénti értékelést kezdi felvál­tani a műveltségi területenkénti vagy az adott év követelményrendszerének teljesítéséhez kapcsolódó - szöveges, osztályzattal vagy betűjelzéssel törté­nő - értékelés. Évismétlés Tizenegy európai unlős országban évismétlésre csak oktatási szaka­szok végén, különleges esetekben - például nagyon hosszú hiányzás ese­tén - vagy éppen egyáltalán nem buk­tatnak diákokat. Több ország az el­ső iskolai években tiltja az évismé­teltetést. Délután vár a különtanár! Nincs elég idő a tananyag rögzítésére... A gimnazisták vannak az élen Szülői vélemény alapján a .túlterhelt gyerekek aránya (százalék) 33 28 29 25 ■ 5 II 20 20 ■ I 1 fsT ' fc 13-jjj' ji 17 10 1 is | 1 1 1 ■ 1 1 It ' 11 Ált. Isk. Ált. Isk. Ált. Isk.Glmn.Glmn. Glmn.Szakköz.. Szakköz. Szakisk. 4. évf. 6. évf. 8. évf. 8. évf.10. évi. 12. évf.10. évf. 12. évi 10. évf.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents