Észak-Magyarország, 2003. január (59. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-18 / 15. szám

2003. január 18., szombat AKTUÁLIS / 3 HÍRCSOKOR 0 Fogadóóra. Fogadóórát tart hétfőn (január 20-án) a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitány­ság vezetője dr. Berta László r. dandártábornok, reggel 9-től délig. Érkezé­si sorrendben fogadja az érdeklődőket a főkapitányság Miskolc, Zsolcai kapu 32. szám alatti épületében. 0 Kertbarátoknak. Lapunk tegnapi szá­mában tévesen jelentettük meg a Ko­csis Pál Kertbarátkor ez évi első foglal­kozásának időpontját. Helyesen: A kert­barátkor tagjai legközelebb nem január 20-án, hanem január 27-én találkoznak a szokott helyen és időben. Az érintet­tektől elnézést kérünk. 0 Megnyitó. Varsányi Emília grafikusmű­vész alkotásaiból nyílik kiállítás az en- csi városi művelődési központban janu­ár 23-án, csütörtökön délután 15 óra 30 perckor. A tárlat február 21-ig tekinthe­tő meg. VENDÉGSAROK Döntés előtt Hideg Imre Izgalmas heteket él át mintegy tízezer család megyénkben. Olyan csaladok, me­lyek egy ifjú tagja 2003 nyarán fejezi be általános iskolai tanulmányait. Február 14-e előtt kell meghozni közös döntésü­ket arról, merre is induljon, hol folytassa tanulmányait a család reménysége. iNehéz lenne teljes körűen összeszed­ni, hány szempontot kell mérlegelni ah­hoz, hogy megalapozott, évek múlva is felvállalható döntés szülessen. A gyermek eddigi tanulmányi eredménye, érdeklődési köre, a választott iskola földrajzi távolsá­ga, képzési területei, az oktatás melletti szolgáltatásai, a majdani következő to­vábblépés lehetőségei - mind befolyásoló tényezők. Nem lehet azonban megfeled­kezni a család anyagi lehetőségeiről, s ar­ról sem, a választott szakmában milyen elhelyezkedési lehetőségek várhatóak né­hány év múlva. Valójában egy képzési, továbbtanulási pályaívet kell megtervezni úgy, hogy a döntést befolyásoló tényezők­ről szülőnek, gyermeknek alig van biztos tudása. A gimnázium választása négy év­vel elodázva a végső döntést, a szakkö­zépiskolába, szakiskolába való jelentkezés már kijelöl egy pályairányt. Nagyon sokszor a szülő az iskolával is egyeztet - ez segíthet a biztos kudar­cok elkerülésében -, máskor rokon, jó barát tapasztalatait veszik figyelembe. Őszre biztosan mindenki talal egy helyet megyénk középfokú oktatási rendszeré­ben, de az lenne a jó, ha minél többször találkozna az egyéni érdeklődés, szándék a kínálattal. Szerzőnk a B.-A.-Z. megyei önkormányzat főosztályvezetője VILLÁMV0KS Megelőzhető balesetek Előző kérdésünk: Megelőzhetőek-e az olvadásos balesetek? Mai kérdésünk: Megnézi-e majd a Munkácsy-kiállítást? ÉSZAK- MAGYARORSZÁG # Szavazatát leadhatja: www.boon.hu EU-kompatibilis kutyafüle, kutyatartó Akinek ilyen (legjobb) barátja van, annak igazából nincs szüksége ellenségre A spánieleknek „csak" a farkát csonkolják Fotó: Bujdos Tibor Miskolc (ÉM - KJ) - Küszö­bön álló EU-tagságunk jog­harmonizációs feladatai kö­zött függőben van a kutyák fülével és farkával kapcsola­tos sebészi beavatkozások szabályozása is. Az állatorvo­si kamara javasolta e be­avatkozások tiltását, azon­ban az állatvédelmi törvény módosításáról nemrégiben készült tervezet ezt nem tar­talmazza, így a kutyák egy­előre nem lélegezhetnek fel megkönnyebbülten. Az ember kénye-kedve szerint alakította a kutyát, mint fajt: a leg­különfélébb feladatokra és célok­ra méretben és formában elképesz­tő változatosságú kutyafajtákat te­nyésztett ki, és tenyésztett tovább. Már a kutyafajták kitenyésztése kapcsán is történtek „genetikai merényletek” a természet ellen: a szoros rokontenyésztés következ­tében egyes kutyafajták halmozot­tan fogékonyak bizonyos betegsé­gekre. Más fajták pusztán megje­lenésük folytán élik életüket ki- sebb-nagyobb állandó fájdalmak között: némelyiküket állandó ge­rinc-, és csípőfájdalmak kínozzák, más fajtáknak a szemhéja nem zár tökéletesen, így állandó szemgyul­ladással kínlódnak. Az ember azonban nem érte be ennyivel, legjobb barátjának bi­zonyos testrészeit (fülét és farkát) sebészi beavatkozással kurtítja és alakítja tovább. így a vizslák, rotweilerek, spánielek farkát megkurtítják, a boxerek fülét, far­kát, a dobermanoknak pedig a fü­lét alakítják sebészkéssel. Noha a kutya-plasztika ellen az állatvédők - állatorvosokkal együtt - már jó ideje tiltakoznak, az EU-ban sem egységes a szabá­lyozás: egyes országokban (így Németországban) tiltják ezeket a beavatkozásokat, másutt viszont nem. A vágatlan és vágott mo­dellek egymás mellett élése egy­előre lehetetlenné teszi a betil­tást, hiszen ezzel számos tenyész­tőt kizárnának a nemzetközi ki­állításokon való szerepléstől, ami - erősen leegyszerűsítve - igen nagy pénzt jelent, és ahol nagy pénzek forognak, ott az EU is óvatosan lép. A kutyák tehát egyelőre csak abban reménykedhetnek, hogy előbb-utóbb az EU-ban egységes­sé válik a szabályozás e téren is, akkor pedig Magyarországon is ehhez alkalmazkodnak - igy a hazai illetékes tárca. Addig bi­zonyos fajtáknál (ezeknél a faj­ta sztenderd tartalmazza a „sza­básmintát”) engedélyezett a fül­farok szabászat, de például egy keverék kutyusnál már nem végzik el az állatorvosok a mű­tétet, hiába akarja szerető gaz­dija. A mindennapos gyakorlatról Dr. Horváth Tibor állatorvost (Miskol­ci Állatkórház Kft.) kérdeztük:- Fülvágást már régen nem végzünk, kizárólag indokolt eset­ben, csak roncsolt sérülésnél csi­nálunk fülplasztikát. Személyes véleményem szerint az egész fül­farok szabászat dolog kizárólag esztétikai okokra vezethető visz- sza. Szoktak ugyan hivatkozni ilyen-olyan egészségügyi okokra, de ez az érvelés sántít, hiszen például éppen a lelógó füle mi­att gyakori fülgyulladással meg­vert spánieleknél nincs benne a fajta sztenderdben a fülkurtítás. Mi csak farokkurtítást végzünk, de a négynapos kiskutyáknál. A négynapos kölykök már biztosan életképesek, nem, vagy kevéssé viseli meg őket a beavatkozás. Később ez már komolyabb mű­tét, kockázatokkal és esetleges szövődményekkel. ff ................. Szoktak hivatkozni egészségügyi okokra, de ez az érvelés sántít. Dr. Horváth Tibor ÁLLATORVOS ....................................ff Csak a szívünk az, ami oszthatatlan Új rendszerű kardiológusképzést vezetnek be jövőre Magyarországon Miskolc (ÉM - SzK) - Ha­zánkban az első számú halá­lok továbbra is a szív-ér­rendszeri betegség, ugyan­akkor kedvező változás, hogy a szívinfarktusok, a szívkoszorúér-megbetegedé­sek száma stabilizálódni lát­szik - adott rövid értékelést dr. Kalo Emil, a B.-A.-Z. Megyei Kórház kardiológiai osztályának vezető főorvo­sa. ff................... Képtelenség, hogy egy kardiológus ne tudja, mire van szüksége a beteg­nek. Dr. Kalo Emil főorvos ...................................ff Dr. Kalo Emil főorvost - a MAB Kardiológiai Munkacso­port elnökeként - mint a X. Kar­diológiai Nap „házigazdáját” ke­restük föl. A pénteki, jubileumi rendezvény címének - A kardi­ológia mint önálló tudományág - magyarázatául elmondta: az uniós csatlakozás jogharmonizá­ciós követelményének megfele­lően módosítják a kardiológus­képzést. Míg eddig a szívgyó­gyászati szakvizsgát a belgyó­gyász, a tüdőgyógyász, vagy az aneszteziológus-intenzív szakor­vosi szakvizsgára építve lehetett (illetve kifutó rendszerben még néhány évig lehet) megszerezni, addig 2004-től már alapszakvizs­gaként. (Jövőre - a szakkollégi­um által elkészített tanterv sze­rint - frissen végzett orvosok számára 30 kardiológus reziden- si állást hirdetnek meg.) Rész­ben ebben is kifejeződik: a ko­rábban egynek és oszthatatlan­nak vélt belgyógyászat, mint alapelv, eltűnőben van. A tudo­mányos ülésen ugyanakkor ar­ról is szóltak: az „osztódásnak” is van ésszerű határa. A kardi­ológián belül túlzás és fölösleges például a - létező! - „magas vérnyomás minősített orvosa” minősítés.- Képtelenség, hogy egy kar­diológus ne tudja, milyen vér­nyomáscsökkentőre vagy milyen véralvadásgátlóra van szüksége egy betegnek, s emiatt különbö­ző „specialistákhoz” küldje - fo­galmazott Kalo főorvos. A nyugalom és a kiegyensúlyozottság csökkenti a szívbetegségek kialakulásának kockázatát (illusztráció) Fotó: Ádám János A mezsgyén innen és túl A kardiológus szakmán be­lül elfogadott határvonalnak tekintették az invazív (testbe hatoló, másképp: véres), illet­ve ennek ellentettjét, a nonin- vazív kardiológiai eljárásokat. Nos, épp ezen e mezsgyén si­került átlépnie a megyei kór­ház kardiológiájának. Az első lépést a 2001 máju­sában (az érsebészeti osztállyal közösen) végrehajtott első szív- ritmusszabályozó-beültetés je­lentette. Ma már túl vannak a 200. beavatkozáson. A nagy ug­rást pedig az jelenti majd, ha a kórházban most folyó, 2 mil­liárd forintos rekonstrukció eredményeként 2004 novembe­rében a terveknek megfelelően átadják az úgynevezett haemo- dinamikai laboratóriumot. Sem egyről a kettőre, sem be nem jutnak A mozgáskorlátozottak közlekedését a törvényi előírások ellenére sem segítik Miskolc (ÉM - BAL) - Pert nyert egy mozgássérült a fővá­rosban, amiatt, hogy egy épü­letbe nem tudott bejutni. Ha­sonló perek a borsodi megye- székhelyen (ahogy szülte bár­mely más településen) is szá­zával indulhatnának. Hiába a törvényi előírás, azt még az önkormányzat sem tartja be.- Ez a bizonyos per precedens értékű, de nem hiszem, hogy pe­rek sokaságával lehetne elérni, hogy az épített környezetet a fo­gyatékosok igényeit is kiszolgáló módon alakítsák ki - reagált a hír­re Braun János, a Mozgássérültek és Barátaik Városi Egyesületének munkatársa. A társadalmi szerve­zetben úgy látják: már a ma léte­ző jogszabályok betartásával is so­kat javulhat a helyzet - igaz, erre nem sok jel mutat. - A törvénye­ket be kellene tartani. A hatósá­goknak pedig kellene tartatniuk, a mainál erőteljesebben. Itt első­sorban az önkormányzatnál mű­ködő építési hatóságra gondolok. A mozgáskorlátozottak közle­kedését elősegítő építési és egyéb megoldások fontosságát már 1987 törvény állapította meg, ezt a szemléletet hivatott erősíteni az 1998-as, az esélyegyenlőséget cél­zó törvény is, amely számos elő­írást tartalmaz. Ma már nem lé­tesülhetne úgy közintézmény, hogy ne legyen megközelíthető kerekesszékkel - a vakok és gyengénlátók, siketek segítéséről már nem is beszélve-, mégis, maga a polgármesteri hivatal is úgy nyitotta meg tavaly az ok­mányirodáját, hogy oda a rok­kantak nem tudnak bemenni. Két év múlva minden oktatási intézménynek járhatónak kelle­ne lennie a rokkantkocsisok szá­mára (2010-re pedig gyakorlati­lag mindennek, a buszokat is be­leértve), ám erre a mai kép alap­ján semmi esély sincs.- Miskolcon még meg sem szü­lettek a törvény betartására irá­nyuló elképzelések. Rugdalózunk, lobbizunk, de hiába, a legcseké­lyebb fogadókészséget sem ta­pasztaljuk a hatalom képviselői részéről - ismertette az egyolda­lú érdekképviseleti törekvések eredménytelenségét Braun János. Tapasztalatai szerint, érdekes módon, a „maszekok” több gon­dot fordítanak a kérdésre, mint a „társadalom képviselői”: jófor­mán minden benzinkút, illetve bevásárlóközpont használható a mozgáskorlátozottak által is (a legtöbben a vécé is). Ugyanakkor például a helyhatóság által kezelt Diósgyőri várba hagyományosan lehetetlen bejutni kerekesszékkel. Braun János egyébként biztató jelnek látja, hogy a megyeszék­hely új polgármestere az említett karitatív szervezet tagja.- Tudom, persze, hogy nincs az a pénz, amivel az évtized végéig valóban akadálymentessé lehetne tenni az egész várost, az épületek­től a járdákig. De ha tervek sincse­nek, akkor nincs is mit megvaló­sítani. Márpedig ma ez a helyzet.

Next

/
Thumbnails
Contents