Észak-Magyarország, 2003. január (59. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-16 / 13. szám

2003. január 16., csütörtök AKTUÁLIS / 4 0 Megoldották az önkormányzatok. A megyei közútkezelők sokára érnek a tá­volabbi vidékekre, ezért Eger- lövőtől Tiszadorogmáig össze­fogott a hat önkormányzat és egy helyi vállalkozóval végez­tetik a hóeltakarítást. így a ha­vazás során is mindvégig járható volt a településeket összekötő út. 0 Emelkedő árak. Az elmúlt esztendő­től Mezőkövesden a Városgazdálkodási Rt. végzi az ivóvízszolgáltatást, akkor el­maradt az áremelés. Az idén viszont tíz százalékkal emeltek, a lakosság az ivó­vízért bruttó 206 forintot, a szennyvízért 127 forintot fizet köbméterenként. 0 Elszakadt a kötél. A múlt heti jégzaj­lás elvágta a tiszadorogmai komp köte­lét, 350 ezer forint kárt okozva ezzel a dél-borsodi önkormányzatnak. A telepü­lést és környékét Hajdú-Bihar megyével összekötő tiszai átkelőhely igen forgal­mas, a kompkötelet tehát pótolni fogják. Kukaosztás: a hó miatt csúszik Kisgyőr (ÉM - PTA) - Várhatóan két hét csúszással kezdi el szemétszállítási szolgáltatását az RWE Umwelt Kft. Kis- győrben. A múlt év végén eldőlt: január elsejétől a lakossági kommunális hulladék elszállításáról már nem az önkormányzat, hanem az RWE Umwelt Kft. gondoskodik. Az ehhez szükséges, az uniós szabványok­nak is megfelelő szeméttárolókat a lakos­ság ingyenesen kapta meg az önkormány­zaton keresztül. Mint azt azonban Czeglédi Dezsőtől, Kisgyőr polgármesterétől megtud­tuk, egyelőre nem maradéktalanul, hiszen azok kiszállítását a hideg és a hófúvások akadályozták. Az ígéretek szerint azonban ezen a héten már minden háztartásba megérkeznek a szeméttárolók. A polgármes­ter elmondta, szintén a zord téli időjárás okozta körülmények miatt az önkormány­zat és az RWE közösen megállapodott ab­ban, hogy ezen a héten még az önkormány­zat gondoskodik a településen a szemétszál­lításról, a jövő héttől azonban már az RWE szállítja el a lakossági hulladékot. Nem tervez jelentős áremelést a Zemplén Hús Kft. Sátoraljaújhely (OA - ÉM) - A sátoral­jaújhelyi Zemplén Hús Kft. nem tervez 2003 első felében komolyabb áremelést. Minden­nek oka, hogy a sertésfelvásárlási árakat a piaci érték alatt tudják tartani, ami az igénynél jóval nagyobb számú sertésállo­mánnyal magyarázható. Mindez az élő ál­lat tartásával foglalkozóknak jelent komoly anyagi problémát - adott mindezekről tá­jékoztatást Goffa Zsolt, a Zemplén Hús Kft. igazgatója. Kiemelte azt is, hogy az óriás áruházláncok szabják meg országunkban is az árpolitikát, így a húsfeldolgozó üzemek­nek hozzájuk kell igazodni, ami komolyan befolyásolja az egyes termékek árait. A cég évente 5-6 alkalommal új árut hoz forga­lomba, melyek további gyártásáról végső soron a vásárlóközönség fogyasztása dönt. A nagyobb városok áruházaiban a lóhús­ból készült árucikket szívesebben veszik, így ezen termék előállításra is nagy hang­súlyt fektetnek, összességében elmondha­tó, hogy a húsüzem meg tudta őrizni piaci megrendeléseit, ezáltal munkavállalóinak számát és piacképes bérfizetését is. A kicsik is mernek nagyban tervezni Régiónk kistérségi megbízottjainak eddigi munkáját értékelték a hálózat vezetői A térségi fejlesztési programok húzóágazata lesz az idegenforgalom Fotó: Bődlsz Attila Miskolc (ÉM - PTA) - Az elmúlt időszak a projekt­gyűjtés időszaka volt - de­rült ki a kistérségi hálózat elmúlt négy hónapos eredmé­nyeiről szóló tájékoztatón. A kistérségi megbízottak tevé­kenységükkel többféle pályá­zati forma során nyújtottak segítséget a településeknek. A Miniszterelnöki Hivatal szep­tember elsejétől megbízási szerző­dést kötött a kistérségi megbízot­takkal. Az első négy hónap próba­időnek tekinthető, amennyiben va­lahol rosszul választottak, ott sze­mélycserék várhatók - nyilatkoz­ták akkor az illetékes szakembe­rek. Hozzátették azt is, a kistérsé­gi megbízott nem a kormány szó­csöve a kistérségek felé és nem a kistérségi társulások adókészüléke a kormány irányába. Az észak-magyarországi régió kistérségi megbízottjainak eddigi tevékenységét a héten a régió, il­letve a megye koordinátorai ér­tékelték. Ducsai Attila a sajtótá­jékoztatón elmondta: jól döntött a kormány, amikor a kistérségi hálózat további működtetéséről döntött. A szakértői hálózat alap­vető célja elérni, hogy beruházá­saik megvalósítása érdekében mi­nél több forráshoz juthassanak a kistérségek önkormányzatai. Ezek érdekében fontos, hogy a megbízottak hatékony, együttmű­ködésen alapuló, jó kapcsolatot teremtsenek és ápoljanak az ön­kormányzatokkal. Borsod-Abaúj- Zemplénben, Heves és Nógrád megyében összesen 23 kistérségi megbízott tevékenykedik. A pol­gármesterek jól fogadták a meg­bízottak személyét, munkáját és az elmúlt időszakban a pályáza­tok benyújtásának folyamatában is tapasztalható volt a szakmai munkán alapuló együttműködés. Álomfej lesztések Ahogy más térségekben, az észak-magyarországi régióban is három kategóriába sorolhatók a települések: fejlődő, fejlődőképes és elmaradott. A régió - és nem csupán egyes települések - fej­lődése akkor valósulhat meg iga­zán, ha a fejlettebb települések szolidárisak maradnak a na­gyobb támogatottságot igénylő településekkel szemben. Elhang­zott: az eddigiek alapján erre az önkormányzatok is fogékonyak. Örömmel tapasztalták, hogy szinte minden településen létez­nek fejlesztési elképzelések, a legkisebb önkormányzat is mer nagy tervekben gondolkodni. Tervgyűjtés Az elmúlt időszak a projekt­gyűjtés időszaka volt - hangsú­lyozták. A kistérségi megbízot­tak tevékenységükkel többféle pályázati forma során nyújtot­tak segítséget. Az informatikai program során számos önkor­mányzat juthat számítógépek­hez, internetes hozzáféréshez, a foglalkoztatási program során pedig a 25 éven túli korosztályt igyekeztek visszavezetni a dol­gozók körébe. A kistérségi tá­mogatási alap esetében (mely idén 1 milliárd, jövőre mintegy 2 milliárd forintos) 42 hátrá­nyos helyzetű település kapha­tott támogatást a már meglévő tervei megvalósításához vagy a tervkészítéshez. „Nekem valahogyan úgy összejött minden!” Fodor Sándor, Hejőpapi legújabb díszpolgára beszél az életéről és a munkájáról Hejőpapi (ÉM - FL) - Cse­lédlakásban, tanyán született. Hétéves korában került Hejő- papira, ahol vezéregyéniség lett. Hallgattak a szavára, kö­vették a példáját. Februárban lesz 71 éves, de most is dolgo­zik. Egykori igazgató-tanító­járól, a falu történetéről és saját sorsáról ír a település legújabb díszpolgára.- Hejőpapit ideköltözésünk óta szülőfalumnak éreztem, ahol befo­gadtak. Tanítóim és iskolatársaim szerettek, cselédgyerekként sem éreztem hátrányos megkülönböz­tetést. Igazgatónk, Várhegyi taní­tó úr szigorú, de igazságos neve­lőként csak egy mércét ismert, a szorgalmat és a tudást - kezdte. Kellett az 1 pengőm- Hatodik osztályos koromban Várhegyi igazgató úr és Benke tiszteletes úr eljöttek édesapám­hoz. Rá akarták beszélni, hogy engedjen el a sárospataki gimná­ziumba, ingyenes diáknak. Azt mondták, ilyen tehetséges gye­reknek ott a helye. Édesapám megköszönte a jóindulatukat és azt mondta: nem tudom elenged­ni. Hatan voltunk testvérek, Fodor Sándor Fotó: Bujdos Tibor szükség volt az én 1 pengő nap­számomra is. A háború után a diósgyőri hadiüzembe kerültem, majd a MÁV-hoz. Vonatfékező­ként kezdtem és 1986. december 1-jén vizsgáló főkalauzként jöt­tem nyugdíjba - sorolja. Első közéleti szereplésének 1956 októberét tartja, amikor a fa­lubeli tüntetés alkalmával úgyne­vezett szentbeszédet mondott. - A falu vezetőitől megkérdeztem, hogy a téeszbe be nem lépett 23 öreg, 70-80 éves embernek miért a falutól legtávolabb mérték ki a földet?! Utólag sem lett bántódá- som emiatt - emlékezik vissza. Sőt - mint sorolja -, ezután kö­vetkeztek a különböző társadalmi megbízatások a hazafias népfront­ban, aztán tanácstagság, községi elöljáróság, az Áfésznél a felügye­lő bizottság elnöke, a MÁV-nál a szakszervezet, melynek központi vezetőségének is tagja volt. Fodor Sándor a faluban társa­dalmi munkák sorát szervezte és végezte, mindig az élen járva. Jár­daépítést, gyalogutat a vasútállo­másra, orvosi lakás és rendelő építését, vezetékes ivóvíz létesíté­sét... - A tanácsok összevonásakor bizony sok vita volt. Mi tanácsta­gok ki voltunk szolgáltatva a vá­lasztóknak, hiszen köztük éltünk. Hejőpapi közismerten nagy zöld­ségtermelő település, de az Áfész nem mindig vásárolta fel a termé­keket. Nekem kellett szólnom, né­ha a pártbizottsággal, a sajtóval fenyegetőznöm, hiszen az embe­rek emiatt engem nyaggattak - so­rolja. Azt már a Dél-borsodi ÁFÍ5SZ vezetője hangoztatja, hogy Fodor Sándor kijáró, szervező és példamutató fizikai munkája nél­kül nem épült volna meg a tele­pülésen az ABC-áruház sem. Egy jó társsal együtt- Úgy érzem, sikeres volt az eddigi életem. Sokat köszönhe­tek Istennek, akitől kaptam a ké­pességeimet és a feleségemnek, aki nem lelkesedett az egyre sza­porodó funkcióimért. Féltett na­gyon a szókimondó modorom meg a túlterheltség miatt, de lát­va az eltökéltségemet, nem ellen­kezett, sőt, velem örült a sike­reimnek. Pedig sok kellemetlen­sége volt miattam, mert a rossz­májú, becsmérlő megjegyzéseket (boltban, vonaton stb.) a rosszin­dulatú emberektől neki kellett elviselnie. Köszönettel tartozom azoknak a függetlenített vezetők­nek, akiknek a jó hozzáállását megtapasztaltam. Köszönettel azoknak, akik bár már nagyon unták az örökös igénybevételt, mindig jöttek társadalmi munká­ra, ha hívtam őket - mondja.- Nekem egész életemben min­den úgy szépen összejött. Minden területen elismerték a munkámat és kitüntetésekkel is, a legmaga­sabbakkal, amikkel pártonkívü- lieket jutalmazhattak. Talán ezek­nél is többet jelentett az erkölcsi elismerés, a szeretet, amit a mun­katársaimtól és a falu lakóitól kaptam, illetve kapok mind a mai napig. A díszpolgári cím nagyon meglepett, mert eszembe sem ju­tott, hogy ez velem megtörténhet. Igaz ugyan, hogy az átlagosnál többet tettem a faluért, de én ezt teljesen természetesnek tartottam - mondta Fodor Sándor. Bérlakások épülnek Megyaszón Megyaszó (ÉM) - Bérlakásépítésbe fog­nak a tavasz során Megyaszón - tudtuk meg Csáki Barnabástól, a Harangod-völgyi község polgármesterétől. Nemrégiben tud­ták meg a megyaszói önkormányzatnál, hogy a korábban benyújtott pályázatuk nyertes lett, így lehetővé válik, hogy idén bérlakásépítésbe kezdjenek. Csáki Barna­bás, a Harangod-völgyi település polgármes­tere elmondta: a tervek szerint hat lakást hoznak tető alá. A Belügyminisztériumtól erre a célra több mint hatvanmillió forin­tot nyertek, melyhez természetesen a saját erő is párosul majd. A hat bérlakást olyan fiataloknak kívánják majd kiadni, akik a községben képzelik el jövőjüket, itt akar­nak letelepedni. Az építési terveket a neves építész, Salamin Ferenc készíti, aki már ko­rábban is dolgozott a faluban, hiszen az is­kola új szárnyát ő tervezte. Az építkezést várhatóan tavasszal kezdik el Megyaszón. Kiss Józsefné Fotók: KBA Kazincbarcika (ÉM - KBA) - Múlt, jelen és jövő köszöntése - szimbolikusan így is fogalmaz­hatnánk annak az évek óta ha­gyományos gesztusnak a célját, amikor az év elején dr. Király Bálint, Kazincbarcika polgármes­tere meglátogatja a város legfia­talabb és legidősebb polgárát. Az idén január 4-ig kellett vár­ni a legifjabb városlakóra, hi­szen Tamás Fanni január 4-én 14.30-kor, császármetszéssel lát­ta meg a napvilágot a barcikai városi kórház szülészeti osztá­lyán. A születésekor 3340 gram­mos, 48 centiméteres kislány édesanyjával, Tamás Zoltánnéval együtt jól van és örömmel fogad­ták a jókívánságokat. Kazincbar­cika legidősebb polgára, Kiss Jó­zsefné Klára néni 97 éves, a lá­nyánál lakik a Pollack Mihály úton. 1945-ben Szlovákiából került az országba sok sorstársával egye­temben, sokáig Garadnán élt a család. Három gyermeke született az idős asszonynak, aki a félj tíz évvel ezelőtti halálát követően köl­tözött ide az észak-borsodi város­ba. Szellemileg ma is friss, öröm­mel beszélgetett el látogatóival. Mindkettejük számára virágot, díszoklevelet és ajándékcsomagot adott át dr. Király Bálint polgár- mester, jelképesen átnyújtva ezzel az észak-borsodi város lakóinak köszöntését is.Tamás Fanni Köszöntötték a legifjabb és legidősebb polgárt Az idén január 4-ig kellett várni az első városlakóra, örömmel fogadták a jókívánságokat

Next

/
Thumbnails
Contents