Észak-Magyarország, 2003. január (59. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-14 / 11. szám

2003. január 14., kedd GAZDASÁG / 7 HaöM1 vtsiis# Miskolc és környéke HÍRCSOKOR 0 Evázók. Összesen 66 737 bejelent­kezési lap érkezett az egyszerűsített vál­lalkozói adóra az adóhivatalhoz. Nyilván­tartásba ebből 63 340-et vettek, amiből az egyéni vállalkozók száma 37 372 volt. Elutasító határozat 3013 volt, 1774 esetben a 100 forintot meghaladó tar­tozás volt az ok. 0 Pályázat. Számítógép- és számítástechnikai eszközgyár­tó cégek számára hirdet pályá­zatot az oktatási, a foglalkoz­tatási és az informatikai tárca, a minisztériumok korszerű eszközökre vár­ják az árajánlatokat március 6-ig. 0 Postázzák. Közel 2,5 millió darab sze­mélyi jövedelemadó-bevallást postáz ki az adóhivatal januárban. A bevallás alól nem mentesít, ha valaki nem kapja meg az egységcsomagot, ezért akinek janu­árban nem érkezik meg, az APEH ügyfél- szolgálatain szerezheti azt be. Sajtgyártók. Csomagolják a friss saj­tot a geleji gyárban. Fotó: Bujdos Megállapodtak az etilénszállításról Budapest (MTI) - A Tiszai Vegyi Kombinát Rt. 80 ezer tonna etilén 2003. évi leszállítására kötött szerző­dést a BorsodChem Rt.-vei 2003. ja­nuár 10-én, az előző évivel megegyező kondíciók mellett - közölte a TVK a Budapesti Értéktőzsde honlapján. A TVK etilénszállításait a BorsodChem számára a két társaság által 1993-ban kö­tött 10 évre szóló keretmegállapodás sza­bályozza. A szállítás pontos feltételeit éven­te rögzítik. A 2003-ban lejáró keretszerző­dés hatályát a felek 2001 novemberében meghosszabbították 2004. szeptember 1-ig és a 2004. szeptember 1-jétől 2013-ig tartó időszakra új megállapodást kötöttek. A jelenleg érvényes keretmegállapodás évi legalább 66 ezer, maximum 80 ezer ton­na etilén vásárlását biztosítja a TVK-tól a BorsodChem számára. A 2004. szeptem­ber 1-jétől 2013-ig tartó időszakra szóló új szerződés legalább évi 140, legfeljebb 155 kilotonna etilén szállítására szól. A szer­ződés első 5 évében, vagyis 2008-ig az eti­lén jegyzési árán túl 3,5 százalékos felárat fizet a BorsodChem, a 2009-2013 közötti időszakban felármentesen szerzi be a ka­zincbarcikai gyár az etilént. TERMELŐI ÁRAK A mezőgazdasági termékek termelői árszínvonala 2002. január-november­ben 2,4 százalékkal volt alacsonyabb, mint az előző év azonos időszakában - derül ki Központi Statisztikai Hivatal adataiból. Növekedett • Gabonafélék (0,9 százalék) • Gyökérnövények (6,5 százalék) • Gyümölcsök(12,9 százalék) • Zöldségfélék (2,9 százalék) • Szarvasmarha (3,3 százalék) • Tehéntej(5,8 százalék) Csökkent: • Sertés (18,8 százalék) • Baromfi (6,2 százalék) • Tyúktojás (4,5 százalék) Ellenőrzik, mit eszünk Megalakulóban van az a testület, amely az unió követelményeinek is megfelelő élelmiszerekért lesz felelős. Ilyen testület eddig még nem volt a ma­gyar közigazgatásban, ám egy brüsszeli döntés alapján valamennyi EU-tagországban - a csatlakozásra várókban is - létre kell hozni ezt a szervezetet, egységes elvek szerint. A Magyar Élelmi­szer-biztonsági Hivatal (Mébih) feladata az eddig nem gyakorolt területen a kockázatelemzés és kommu­nikáció, a rendkívül gyors információ, s adott esetben a riasztás is lesz, például mérgezés, vagy járvány esetén. További fontos fel-. adatai a hazai döntés­előkészítésben való részvétel, az adatbegyűjtés, illetve a nyomon követhetőség, ami akár országhatárokon túlra is kiterjedhet. Fotó: Ádám Területfejlesztés - idén nagyobb pénzekkel A hátrányos térségek megerősítését a gazdasági igények diktálják Miskolc (ÉM - OlKa) - Ki­emelt helyet kapott a kor­mány idei programjában a te­rületfejlesztés. A hangsúlyt a régiók és a kistérségek szere­pének megerősítésével kíván­ja megvalósítani a kormány. A napokban tartotta sajtótá­jékoztatóját Szalo Péter, a Nem­zeti Fejlesztési Terv (NFT) el­nökhelyettese az idei területfej­lesztési támogatásokról és a Kis­térségi Fejlesztési Alapról. Mint tudatta, a kormány prog­ramjában kiemelt szerepet ka­pott a területfejlesztés, ami egy­felől kiterjed a hátrányos hely­zetű térségek felzárkóztatására, másrészt az EU-csatlakozás és a közigazgatás modernizációja ke­retében cél a régiók és a kistér­ségek megerősítése. Ezen törek­véseket a ciklus végére valósít­ja meg a kormány, de a 2003. évi költségvetésben már látható a te­rületfejlesztés fő iránya. Régiók és kistérségek Szalo Péter kifejtette, a régiók megerősítését a gazdasági növe­kedés elősegítésének, s a ver­senyképesség javításának igénye indokolja. A régiók feladata a társadalmi és gazdasági adottsá­gokon alapuló, a sajátosságokra épülő fejlesztési stratégiák kiala­kítása és azok megvalósítása a különféle fejlesztési programo­kon keresztül. Ennek érdekében össze kell hangolni a különböző fejlesztési irányokat és ösztönöz­ni kell a projektek kidolgozását. Mindehhez jelentős forrásokat biztosít a kormány. A fejlesztéspolitika másik alap­vető pillérét a kistérségek képe­zik. Miután a hátrányos helyze­tű területek a legpontosabban kis­térségi szinten jelölhetők ki, ezért a felzárkóztatási programok cím­zettje az Országgyűlés által kivá­lasztott 94 hátrányos helyzetű (itt él a népesség egyharmada), s ezen belül a kiemelten legsúlyosabb helyzetben lévő 42 kistérség. SZABÁLYTALANSÁGOK A megyei fogyasztóvé­delmi felügyelőség ellen­őrzést végzett a ruházati termékek forgalmazását és vásárlói tájékoztatását illetően. Az alábbi jellem­ző hibákat tapasztalták.- A kifogásolt áruk 62 száza­lékánál tartalmilag hiányos volt a tájékoztatás, általában hiány­zott a termék megnevezése, rendeltetése, osztályjelölése, az importáló neve, címe, továb­bá nem volt megállapítható, hogy a feltüntetett cég gyártó, avagy importáló, s nem volt megjelölve a származási hely.- A nyersanyag-összetétel csak idegen nyelven volt olvasható, nem informáltak a bélés anyag- összetételéről, s kifogásolható volt a nyersanyagösszetétel tá­jékoztatása, ugyanis az eltért a jogszabályban előírtaktól.- Voltak olyan kiskereske­dők, akik megpróbálták a hi­ányos tájékoztatást pótolni saját maguk gyártotta univer­zális címkékkel, de tartalmi hiányosságok miatt ezek sem voltak megfelelők- 36 százalékánál hiányzott a minőségtanúsítás- 2 százalékánál egyáltalán nem volt tájékoztatás Forrás: Megyei fogyasztóvédelmi felügyelőség A területfejlesztés eszközei 2002. évi (milliárd forint) 2003. évi (milliárd forint) Területfejlesztési célelőirányzat (TFC) 187,7 Területi kiegyenlítő támogatások (TEKI)10,610,6 Céljellegű decentralizált előirányzat (CÉDE) Terület- és településfelzárkőztatási 6,3 6,3 célelőirányzat (TTF)­12 Kistérségi Támogatási Alap1,2 2 Vállalkozási övezetek támogatása­1 Összesen 36,139,6 Az eltérő költségvetési rendszer miatt nem nem szerepel a köz­vetlen eszközök között a PHARE segélyprogram. A PHARE re­gionális fejlesztési, valamint a határ menti programok kereté­ben az idei évre 12,7 milliárd forint felhasználását tervezi a kor­mányzat, részben a korábban jóváhagyott programok végrehaj­tásával, részben az új programok beindításával. Múltunk a jövő - egy letűnt fáj tündöklése Emőd-Istvánmajor (ÉM - FL) - Hajdanában a magyar mangalica kizárólag a szegé­nyek jószága volt. Elsősorban zsírjáért, szalonnájáért tartot­ták. Időközben kiszorították a különféle hússertésfajták, de mára ismét divatba jött. Első­sorban Nyugat-Európában vált keresett termékké. Tizenkét évvel ezelőtt a debre­ceni Tóth Péter összeismerkedett Spanyolországban egy sonka­gyáros fiával, aki megkérdezte tő­le, nem lehetne-e Magyarország-1 ról sertéseket exportálni. Ő az el- “ terjedt hússertésekre gondolt, de f új ismerőse nem. Kijelentette, ne- ■ö ki valamiféle specialitásra, tájjel- £ legű sertésre van szüksége. Haj­dúböszörményben találtak né­hány mangalicát, s aztán megfo­gadták: tenyészetet csinálnak a kihalásra ítélt sertésfajtából. Míg 1991-ben 198 mangalicát számláltak Magyarországon, má­ra 8000-es létszámmal dicsekedhe­tünk, elsősorban az időközben megalakult Olmos és Tóth Kft. út­törő munkájának köszönhetően. A társaság hosszabb távon 100 ezer­nyi állatszámot célzott meg - 70 ezerre biztos vevő a spanyol part­ner, 100 ezer jószág esetén pedig saját húsfeldolgozó létrehozását is tervezik. Tudni kell, hogy az állat­szám 5000-rel történő bővítéséhez 1 milliárd forint szükséges. Az Emőd-Istvánmajorban szom­baton tartott bemutatón elhang­zott, hogy a tenyészet létesítése óta legalább négy agrárminisztert megismertek már, de csak a leg­utóbbi fél évben tapasztaltak a mi­nisztérium részéről igazi érdeklő­dést. A rendezvényen részt vett dr. Szanyi Tibor, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium politikai államtitkára is, aki sze­rint az Olmos és Tóth Kft. az or­szág legélenjáróbb, legjelentősebb vállalkozása a maga nemében. Európai vállalkozás- Az Emőd-Istvánmajorban megismert tevékenység közelít ah­hoz a politikához, amit a kormány is képvisel. Hamarosan elkészül a középtávú agrárstratégia, amely­nek egyik jelszava: csináld jobban vagy csinálj mást! - ismertette az államtitkár. - Itt egy különleges­A készülő agrárstratégia új jelszava: csináld jobban vagy csinálj mást! Dr. szanyi Tibor államtitkár ..................................................V ség építése folyik, s elmondható, ez egy európai vállalkozás, hiszen magyar és spanyol közreműködés­sel próbálja meghódítani az euró­pai piacot. Az itteniek ugyanis megértették, hogy miről szól az Európai Unió, s éppen ezért na­gyon komoly perspektívájuk van a jövőt illetően. Mint megtudtam, Magyarországon ez idő tájt 7-8 ezer mangalica van, s a spanyol sonkára való igény körülbelül 60- 70 ezer állatot jelentene. Tehát csak egy termék vonatkozásában 10-szeres igény mutatkozik, mint amennyit ma igyekszünk produ­kálni. Ha a többi termék lehető­ségét is beleszámítjuk, akkor in­dokoltak azok erőlködések, ame­lyeket a nagyüzemek mellett a háztájiba kihelyezett jószágtartók­nál is tapasztalunk. Ez nagyon he­lyes, mert az őshonos magyar mangalica Európában kell, hiszen bizonyítottan a legértékesebb, a legpiacképesebb fújta. Túlzás nél­kül állíthatjuk: a múltunk a jövő! - hangoztatta az államtitkár.Dr. Szanyi Tibor államtitkár (balra) az emőd-istvánmajorl bemutatón A magyar mangalica a szegények eledeléből mára a tehetősebbek kedvencévé vált

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents