Észak-Magyarország, 2002. december (58. évfolyam, 280-303. szám)

2002-12-02 / 280. szám

2002. december 2., hétfő KULTÚRA / 7 0 író és gyerekek. Hadd nézzek kis tenyeredbe címmel rendeznek író-olvasó találkozót Fecske Csabával Miskolcon a József Attila Gyermekkönyvtárban de­cember 3-án délután 2 órától. 0 Thaiföldi tájakon. Vetített képes előadást tart Thaiföldi tájakon címmel dr. Dobos Endre, a Mis­kolci Egyetem docense december 11-én dél­után 5 órától Miskolcon a MAB-székházban, a Magyar Földrajzi Társa­ság B.-A.-Z. megyei osz­tályának szervezésében. 0 Alkotó fantázia. Alkotó fantázia cím­mel Kissné Kormos Csilla kreatív csoport­jainak kiállítása nyílik a miskolci Ifjúsági és Szabadidő Házban december 3-án dél­után 5 órakor. A kiállítást megnyitja: Jász­ka Józsefné óvodavezető, közreműködnek a Mesevár Óvoda óvodásai. GYERMEKKÖNYVHÉT Barcikai gyermekkönyvhét Magányos társasutazás az álomvilágban Böszörményi Gyula megírta a Harry Potter - sikeres - magyar változatát Dobos Klára Miskolc (ÉM) - Ne lepődjön meg senki, ha egy bükki ki­rándulás alkalmával valame­lyik tisztás közelében összefut Vackor nénével, a kedves bo­szorkánnyal. Ha a „túra” Álomföldén át vezet, még biz­tosabb a találkozás - de csak miután Böszörményi Gyula kötetéből megismertük Gergőt és az álomfogókat...- Az álomfogó egy indián má­gikus tárgy, amely arra, szolgál, hogy a rossz álmokat ne enged­je be, a jókat pedig bent tartsa a helyiségben - magyarázta a címválasztást Böszörményi Gyu­la, könyvének miskolci bemuta­tóján. A szerző a könyv megírá­sa előtt (közben) komoly anyag- gyűjtést végzett, szerette volna, ha a történetben minden pontos, amit az ősmagyarságról, a sá­mánizmusról tudunk. Sugalla­tokból és adatokból összeállt egy izgalmas világ, amelyben szíve­sen barangol gyermek és szülő egyaránt...- Egy gyermek „harcáról”, lel­ki fejlődéséről szól az álmokkal tagolt történet, aki nem akarja tudni önmagáról, hogy kicsoda, jelesül: sámán - fedi fel a tar­talmat a szerző, s egyáltalán nem tiltakozik az ellen, hogy könyve valamilyen szinten a Harry Potter magyar változata.- Nagyon tetszett a Harry Pot- tert elolvastam mind a négy kö­tetet. Azt hiszem, ez a könyv na­gyon jókor jött abból a szempont­ból, hogy visszaszoktatta a gye­rekeket az olvasásra, most kell „ütni a vasat” minél több jó ifjú­sági regénnyel. Abban azért re­ménykedem, hogy a magyar gye­rekeknek Gergő többet jelent majd, mint Harry Potter, hiszen nemzeti őstörténetünk elemeit szőttem bele a kötetet összetartó „sámán világhálóba”. A világ ugyanis lelkileg veszélyesebbé vált, de a lelkek nem magányo­sak, a sámán világháló összekap­csolja őket - emberségükben.- Régen nem győztem lépést tartani az ifjúsági irodalommal, hihetetlen mennyiségben jöttek ki a letehetetlen könyvek. Ma vi­szont hiányt pótol Böszörményi Gyula regénye az ifjúsági könyv­piacon - mondta a könyvbemu­tatón Müller Péter Sziámi, akitől rengeteg biztatást kapott a könyv megírásához Böszörményi Gyula. - Az ötlettől a megvaló­sulásig mintegy másfél év telt el, és állítom, legalább olyan jó lett ez a könyv, mint a Harry Potter. Ha azt szeretnénk, hogy a gyere­kek egy darabig ne nyüzsögje­nek, nyugodtan adjuk nekik oda, egy hétig nincs velük gondunk. A fiam, Máté nem tudta lerakni a kéziratot, kölcsönadta baráta­inak is, akiknek szintén nagyon tetszett. Végre egy vastag, lete­hetetlen gyerekregény - magyar szerzőtől. A Magyar Könyvklub kiadá­sában megjelent könyv történe­téhez igencsak hozzátartozik, hogy még aznap, mikor megje­lent a könyvesboltokban, szinte azonnal el is fogyott - a kiadó már másnap megrendelte az utánnyomást.- Meghökkentő volt, nem szá­mítottam arra, hogy a könyv ilyen siker lesz - mondja a szerző. - Talán azért olvassák szívesen, mert érzik, hogy őszin­tén szóltam hozzájuk. Hiszen mi­után mozgásterem korlátozott, én magam is sok időt töltöttem az álmaimmal, sokat maradtam „kettesben” gondolataimmal. Az álmaiban mindenki szívesen „sé­tál”, abban a világban minden­ki otthon van... Az igazi siker persze az lesz, ha valóban elkez­dik szeretni. Én magányosan, pa­pírral, tollal indultam egy álom­utazásra, amelynek céljába közö­sen kell beérnünk. December 2. hétfő 14.30 óra: Gyermek­könyvhét megnyitója, megnyitja: Nagy Im­re alpolgármester. 14.45 óra: Találkozó Békés Pál íróval, közreműködnek: a Kazinczy Ferenc Kert­városi Általános Iskola 4. c és 4. d osztá­lyos tanuló Potonyeczné Muzs'erák Mária tanárnő és Béresné Vécsei Edit tanárnő vezetésével. December 3. kedd 10.00 óra: Mesefolyam - kicsiknek, vezeti: Simon Lajosné, a gyer­mekkönyvtár vezetője. Vendégünk: Kiss Viktória, a Szuszi kutya című könyv szerzője. December 4. szerda 14.30 óra: Kiállítás­megnyitója a Felsővárosi Óvodai Egység kiállítása, megnyitja: Untenerné Márton Ágnes osztályvezető. Közreműködnek: Ki­keletközi Óvoda óvodásai. December 5. csütörtök 10.00 óra: „Mi­kulás a könyvtárban” - vetélkedő fel­sősöknek. December 6. péntek 10.00 óra: Kismes­terek játszóháza - díszek és ajándékok ké­szítése, vezetik: Demeterné Tóth Erzsébet, Dubniczky Mátyásné, Simon Lajosné, Sziráczki Ilona. December 7. szombat 10.00 óra: Activi- ty-játék Kedves Gyerekek! Melyik szentről ne­vezetek el egy tavat Erdélyben? - tettük fel a kérdést legutóbbi Kuckó-játékunkban, s ti helyesen válaszolta­tok: Szent Anna-tó. A Magyar Könyvklub gondozásában megje­lent Benedek Elek: Székelyföldi mondák és mesék című kö­tetet Stampel Andrea (Miskolc) szerkesz­tőségünk titkárságán veheti át (Miskolc, Zsolcai kapu 3. ) De van még egy könyvünk! Aki helye­sen válaszol kérdéseinkre - a beküldők kö­zül a legszerencsésebb - jutalmul megkap­ja a bemutatott kötetet. Beküldési határidő: 2002. december 6. Címünk: Észak-Magyarország szerkesztő­sége, Miskolc, Pf.: 351. 3501. A borítékra vagy levelezőlapra írjátok rá: Kuckó. A Magyar Könyvklub' gondozásában megjelent köteteket az érdeklődők a kiadó miskolci boltjában találhatják meg (Baj- csy-Zsilinszky u. 16.). Kérdés: Milyen állatok élnek a Miku­lás „földjén”? A lelkésznő „szívügye” a színművész is Sajólászlófalván és a miskolci Színészmúzeumban emlékeznek Egressy Gáborra r C,'Jf *0.-^ «t->'rt fcCtr-*, ' ír- m:-":B A színművész születési adatai az anyakönyvben Fotók: Dobos Klára Sajólászlófalva (ÉM - DK) - Egy kehellyel gyarapodott ideiglenesen a miskolci Szín­háztörténeti és Színészmúze­um: a sajólászlófalvi születésű Egressy Gábort idé­zi a művész halálának száza­dik évfordulója alkalmából készíttetett míves tárgy. A miskolci Színháztörténeti és Színészmúzeum célkitűzése, hogy a magyar színházművészet minél több - régiónkhoz valami­lyen szállal kötődő - jeles alak­jának kultuszát ápolják. Nagy szerepet vállaltak például Telepi György, a reformkor színházi ezermestere emlékének felidézé­sében. Nemrégiben pedig a mú­zeum két munkatársa Sajólászló­falván járt, a magyar szín­házművészet egyik fontos emlék­helyén: itt született ugyanis 1808. november 3-án Egressy Gábor, akit korának legműveltebb ma­gyar színészeként tartottak szá­mon, s aki nemcsak színészegyé­niségként volt kiváló. Ő alapítot­ta az első színházi folyóiratot, fordítóként, rendezőként is tevé­kenykedett, s a magyar Shakes- peare-kultusz elindítója is volt. Egressy Gábor református lel­kész család gyermeke volt - csa­ládja is református papnak szán­ta -, így érthető, hogy a színhá­zi szakemberekkel együtt a sajólászlófalvi református egy­házközség lelkésze, Világi Emí­lia is nagyon fontosnak tartja, hogy e sokoldalú színházi szemé­lyiség emlékét megőrizzék:- Annak idején Egressy Gá­bor ezen a parókián született - mutatta Világi Emília a parókia egyik helyiségében a születés feltételezett helyét -, később a szabadságharcban is nagy szere­pet vállalt, s a szabadság gon­dolata a lelkészeknek is fontos volt mindig. Amikor 1996-ban idekerültem, már húsz éve nem volt itt helyben lakó lelkész, de azért a hely szellemét éreztük, s ez nekem különösen fontos volt, hiszen a magyarságtudat számomra meghatározó jelen­tőségű - s Egressy is a magyar­ságáról tett bizonyságot a szín­padon, ami nem csak az életét jelentette -, halála is a színpadon „játszódott le”... Az Egressy-kultusz nyomait ma is megtaláljuk a szülő­faluban: a művész születésének századik évfordulóján a község templomában emléktáblát helye­zett el az Országos Színészegye­sület és a Borsod-Miskolci Köz­művelődési és Múzeumi Egyesü­let. A színész emlékét őrzi a ne­vét viselő alapítvány és iskola, s a község központjában felállított kopjafa is. Különösen becses em­lék az a kehely, amelyet a mű­vész születésének századik évfor­dulójára készíttetett és adomá­nyozott a templom számára Egressy leánya - ez a kehely a következő időszakban a miskol­ci Színháztörténeti és Színész­múzeumban lesz látható, ahol külön sarok idézi fel a színész alakját, aki részt vett a miskol­ci teátrum ünnepélyes megnyi­tóján 1857-ben. A lelkészasszony bízik benne, hogy a múzeumi anyagot látva sokak érdeklődését felkelti a szí­nész alakja, s ellátogatnak a Mis- kolctól pár kilométerre fekvő Sajólászlófalvára, ahol a múze­ummal közösen szakmai rendez­vényeket is terveznek a jövőben. Egressy Gábor halála festményen Képzőművészeti kör tárlata A Bartók Béla Műve­lődési Ház Egyesület képzőművészeti köre alkotásaiból látható kiállítás december 5- ig - munkanapokon reggel 8-tól délután 4 óráig - a miskolci Hermán Ottó Gimná­zium dísztermében. A tárlatot Dr. Kárpá­ti László művészet- történész ajánlotta az érdeklődök figyel­mébe. Fotó: Kőhalmi Péter í

Next

/
Thumbnails
Contents