Észak-Magyarország, 2002. december (58. évfolyam, 280-303. szám)
2002-12-04 / 282. szám
2002. december 4„ szerda KULTÚRA / 7 I0 Festmények tárlata. Fürst József fes- tó'művész alkotásaiból nyflik kiállítás december 5-én, csütörtökön délután 5 órakor a tiszaűjvárosi Városi Kiállítóteremben. A tárlat december 18-ig tekinthető meg. 0 Imádkozó KÉSZ. A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége Imádkozó KÉSZ elnevezésű programsorozatának következő rendezvényét december 7-én, szombaton délután 5 órától tartják a miskolci Szent Anna-templomban. A bevezető elmélkedést dr. Boros Attila orvos mondja. 0 A szénbányászat emlékei. Emlékek a borsodi szénbányászat múltjából (fokosok, emléktárgyak) címmel látható kiállítás december 1-jétől az edelényi Városi Könyvtárban. AIÁNLÓK Vallj tovább Anita 10 évig hallgatott, majd két éven belül már második albumával jelentkezett. A rendkívüli nagy mosollyal megáldott lányt azért lehet szeretni, mert ő dalfüggetlen. A jó sorsa megadta neki azt a lehetőséget, hogy ne az adott slágerről tudjuk beazonosítani, hanem a hangjáról, amely nélkülözi a konzervhangokat, a dalhoz igazítottságokat. Aki pedig ezt a hanghordozót meghallgatja, nemcsak a hangját, de a dalokat is szeretni fogja. (Anita: Vallomások, Sony Music Hungary, 2002) Potter visszavág Nem kellett ahhoz különösebb jóstehetség, hogy Harry Potter nem egyszer fog felbukkanni a filmvásznon. Akik esetleg mégis erre tippeltek, azok bizony vesztettek, mert ím, itt a Harry Potter és a titkok kamrája című opus. Természetesen új szörnyekkel, új ellenségekkel és kicsit nagyobb főhősökkel, mert amíg nem lesznek a színészek is virtuálisak, addig a valódi hús-vér kamaszszereplők bizony nőnek. A rajongókat nem kell meggyőzni a jegyvételről, a tétovázók meg menjenek el nyugodtan, ez egy olyan film, ami azért nem felejt el kikacsintani, hogy mindez nem olyan vészes ám. (Harry Potter és a titkok kamrája, romantikus-ifjúsági-akció-sci-fi-vígjáték) Boszorkányos álomutazás Harry Potter| m iiii ij ■■■ hangulat - a szerző VA-v"- \ >v által is vállaltan. í ft* ’í Majdnem ugyanolyan letehetetlen, *4; í' \ ■ mint angolszász „testvére”, ráadásul rm- s ez igenis fontos rrjjvjf- a magyar őstörténetből táplálkozik. ml -^35$ Sámánok márpedig hr §4. .<4 vannak - Gergő is Ifc: . az, csak eleinte nem hiszi el. A végére aztán beletanul. Közben kalandozás az álomvilágban, hosszú utazás sámándobon manókkal, boszorkányokkal, segítő szellemekkel: olvasó és szereplő együtt „foltozza” a lelkeket összetartó, sérült sámán világhálót. S ha elfogyott az összes oldal, lehet a történetet továbbálmodni... (Böszörményi Gyula: Gergő és az álomfogók, Magyar Könyvklub, 2002, Ifjúsági regény) 1! \V/ Nótás Mikulás címú műsorát adta elő tegnap Gryllus Vilmos a miskolci Rónai Művelődési Központban. Az ovisok és kisiskolások kedves történetet hallhattak Mikulásról és Télapóról, de természetesen felcsendültek a műsorban a zenész régebbi dalai is, amit az igényes zenén nevelkedő publikum vele énekelt. Fotók: Bujdos Tibor Nem maradt el a Lyukaséra a könyvtárban A folyóirattal és alkotóival egyaránt megismerkedhettünk a rendkívüli közönségtalálkozón Mészöly Miklós, Kondor Katalin és Ágh István Fotó: Dobos Klára Miskolc (ÉM - DK) - Egy Lyukasórába sok minden belefér - még némi tudás megszerzése is: tanulva szórakozhattunk azon a rendkívüli közönségtalálkozón, amelyet nemrégiben a megyei könyvtárban tartottak a Lyukasóra címú lap szerzőinek részvételével. A Lyukasóra a televízióban volt előbb, Varga Domokos, a lap első szerkesztője kérte el a címet a tévéműsort szerkesztő Mészöly Dezsőtől - tudtuk meg, Szalay Károly főszerkesztőtől, aki bemutatta a vendégeket: Bertalan Tivadar látványtervezőt „Amerikától Ázsiáig világhírű alkotó, több mint 200 film díszletterve fűződik a nevéhez”, Ágh Istvánt, „akinek szépprózája legalább olyan magas színvonalú, mint a Versei”, Kiss Dénes költőt, „aki letehetetlen versei mellett a magyar nyelv bűvöle- tes kérdéseivel is foglalkozik”, Mészöly Dezsőt, „aki a műfordítás legnagyobb mestere Villontól Shakespeare-ig és kívülről tudja az egész világirodalmat”, a miskolci vendégeket: Fecske Csabát, akivel 15 éve munkakapcsolatban vannak, de személyesen csak most találkoztak először (ő volt egyébként novemberben a lapban A hónap költője) és Serfőző Simont, aki a rendezvény előtt kapott egy vastag kéziratot egy szerzőtől, ennek kapcsán Szalay Károly elmondta, hogy ha hozzá valaki három versnél többet visz be, azt elküldi, mert ha egy író vagy költő nem tudja, melyik a legjobb műve, hanem a szerkesztőre bízza a választást, az gyanús... A szerkesztő végül bemutatta a Lyukasóra fiatal szerzőinek körét. A Kondor Katalin, a Magyar Rádió elnöke vezette rendkívüli közönségtalálkozón a vendégek munkásságából is kaptunk ízelítőt: volt aki maga olvasta fel novelláját, versét, s volt, akinek az ismert művészek, Császár Angéla vagy Bökönyi Laura adták elő írását. Közben sok mindenről szó esett. Kiss Dénes például nyelvi játékokkal szórakoztatta az érdeklődőket. Elmondta, őt fogva tartja a nyelv. Mikor ifjúként elkezdett verseket írni, akkor figyelt fel a nyelvünkben lévő törvényszerűségekre. Kiemelte a fázunk szót, amely nem csak a hidegérzetet jelenti, de ott „bujkál benne” a fa is: fát kell hozni, begyújtani, hogy a hidegérzet megszűnjön. Sok ilyen szavunk van, amely nemcsak kifejezés, de emlékezés is - régi tapasztalatot, tudást hordoz. Az „eb ura fakó” kifejezés pedig szerinte azt jelenti, hogy a kutya ura a (fából készült) bot... Bertalan Tivadar művészettörténetből „jeleskedett”, felolvasta egyik szellemes írását, amelyben a művészettörténeti korszakokat jellemzi..., majd „elpanaszolta”: az írók látványtervezőnek, a látványtervezők festőnek tartják, a festők meg azt mondják, hogy nyugodtan írjon...” Kondor Katalin hangot adott annak a véleményének, hogy bár a statisztikák még nem nagyon mutatják, de újra kezd divatba jönni a vers. Ebben azonban a résztvevők nem erősítették meg. Inkább felemlítették a Varga Domokos alapította Fityisz-díjat, amit 94-ben elsőként Gyurkovics Tibor kapott. A dü elismeri az irodalmi munkásságot, miközben jelzi, hogy nagyjából mi jár érte... A kicsik nyomában, avagy a természetes káosz Lőrincz L. László új könyvét dedikálta a miskolci Géniusz Könyváruházban Miskolc (ÉM - DK) - „Ne feledd, hogy a jaguár is érző lény. Messziről megérzi a szagodat” - tartja egy maja mondás, amit Lőrincz L. László új, kétkötetes könyvének elején idéz... ...Több betű nincs is az oldalon, de így is „belénk jön” a feszültség, s ez a továbbiakban kiteljesedik: a jaguáremberek megölik az egyik szereplőt, egy másik képtelen megszabadulni a kristálykoponyától, egy harmadik mérgező bogyókat eszik, majd felvágja a döglött szamár gyomrát, közben vörös szemek világítanak a bokrok alján... Teljes a káosz - ahogy az a szerző műveiben oly természetes. A kicsik nyomában haladva azonban végül minden kitisztul. Kivéve a kötet első lapját - már azon néhányét, melyet az olvasók kérésére a szerző kézjegyével látott el az elmúlt hét végén a miskolci Géniusz Könyváruházban. A könyv hátsó borítóján a jól ismert, a szerzőt pipával a kezében ábrázoló fotó alatt egy másik arra utal, hogy a gazdag fantáziájú író mellett egy tudós a „társszerzője” a könyvnek. Persze a kettő itt ugyanaz a személy:- A könyveimnek két vonulata van: az egyik a történet, a másik a háttéranyag. Minden háttéranyag - legyen néprajzi, történelmi, vallástörténeti, szóljon tárgyakról vagy rítusokról - tényszerű, s ezt fel lehet fogni ismeretterjesztésnek is. Erre nagyon odafigyelek, mert mégis csak tudományos kutató vagyok, nem szeretnék butaságokat terjeszteni - vallja az író. S fontosnak véli azt is, hogy műveit ne az erőszakos jelenetek miatt szeressék, számára a megoldás felé vezető szellemi játék a fontos.- Agathe Christie-nél sem az a lényeg, hogy fejbevágtak valakit és meghalt, hanem a körülötte zajló események. Egy picit el kell vonatkoztatni. Olyan ez, mint mikor társasjátékot játszunk, s az egyik bábut leütjük a másikkal. A történetben vannak halottak, de őket nem kell sajnálni, hisz nem élő emberek, csak figurák, akiket leütöttek egy sakktáblán... Lőrincz L. László dedikálFotó: Ádám János
