Észak-Magyarország, 2002. november (58. évfolyam, 255-279. szám)
2002-11-02 / 255. szám
2002. november 2., szombat EU-GAZDASÁG / 7 Iránytű az uniós szabályokhoz Miskolc (ÉM) - Vajon eligazodok-e az uniós szabályozások sűrűjében? Képes leszek-e alkalmazkodni az egységes piac követelményeihez? - ahogy közeledik a csatlakozás időpontja, egyre gyakrabban teszik fel maguknak eme kérdéseket a hazai vállalkozók. Egy nemrégiben kiadott könyv ezekre igyekszik választ adni. Gyakorlati tudnivalók az Európai Unióról címmel kis- és közép- vállalkozások részére jelentetett meg hasznos „forgatnivalót” a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, amihez egy vékonyabb „Iránytű” is társul. A kézikönyv a manapság sűrűn felmerülő gyakorlati kérdésekben kíván hasznos eszközként, megoldási kulcsként szolgálni. Mint az a könyv bevezetőjében is megfogalmazódott, á nagyobb cégekhez képest a kisvállalkozók - helyzetükből és lehetőségeikből fakadóan - nehezebben igazodnak el a közösségi feltételrendszer ágai- bogai között. Márpedig az egész nemzetgazdaság számára fontos, hogy megállják helyüket az egységes európai piacon. Mindennek megfelelően a könyv azzal a szándékkal készült, hogy az EU-t illető egyes témakörök általános bemutatásán túl praktikus ismereteket, eljárásokat, javaslatokat, ötleteket tárjon a vállalkozók elé. A minisztériumnak szándékában áll egy második kiadásban, a mostaninál nagyobb példányszámban is megjelentetni a kézh könyvet. Ahhoz, hogy a tervezett újabb kiadás még inkább elérje a felvázolt célokat, nélkülözhetetlen a vállalkozók közreműködése. Az uniós problémákat leginkább a könyv olvasói, a vállalkozók ismerik, éppen ezért a minisztérium arra hívta fel a figyelmet, hogy a kötet végén található kérdőíven tegye meg mindenki észrevételeit, javaslatait. JEGYZET Valóságshow EU-módra Kiss László KISS.LASZLO@INFORM.HLI M ákos guba mégiscsak lesz az EU- ban - ezt már tudjuk. Meg azt is most már, hogy a disznó nem ehet moslékot. És még mennyi ilyen ügy lesz, amelyekről nem is tudunk - nem is tudhatunk, hiszen az élet szinte minden területét érintő változások tengernyi apróságból állnak össze. Csakhogy régen tudjuk, a részletekben lakozik maga az ördög. Félreértés ne essék, nem agitálok az EU ellen, sőt. Ez az egyetlen esélye Magyarországnak arra, hogy ne csak jelszavakban legyen európai ország, hanem élet- színvonalban, kulturáltságban, élhető életben. Nincs másik EU, nincs más lehelőség, válogatni nem tudunk, a magányos harcosok kora meg lejárt, már régen. De ennek ellenére nagy hiba lenne, ha mint miss Röfi a Muppet Showból rózsaszín szemüveggel az orrunkon gyalogolnánk be az EU-ba. Abban nem hiszek, hogy teljes körű és részletes információhoz juthatna mindenki a csatlakozás várható következményei felől. Egyrészt azért nem, mert a népszavazásig törvényszerűen a pozitív információk lesznek túlsúlyban, másrészt azért sem, mert az a sandám: az összes következményt ma senki sem látja előre. Látunk életbe lépő jogszabályokat, vannak tapasztalatok más taggá lett országok elmúlt éveiről, tudható, hogyan működik az EU, de hogy pontosan mi hogyan fogjuk ezt az egészet megélni, milyen módon változik életünk, azt senki nem tudhatja pontosan. Ez egy fantasztikus valóságshow lesz, befogad a Big Brother minket, de az EU valóságvillája még rejt majd meglepetéseket, trükköket, fordulatokat. De mégiscsak jó nyereményjáték ez - mindenki nyer, csak kérdés, hogy pontosan mennyit. Kedves Olvasóink! Várjuk véleményeiket, észrevételeiket és k két az EU-csatlakozással kapcsolatost fórum.hoon.tm internetes oldalon. * Keveset tudunk, de támogatjuk... A miskolciak optimistábbak az EU-csatlakozás ügyében, mint a város környékén élők Miskolcon az Európa Házban választ kaphatunk kérdéseinkre Fotó: Végh Miskolc (ÉM) - Az EU-ról vagy jót vagy semmit - némi iróniával így is fogalmazhatnánk, hiszen kevés olyan információ lát napvilágot, amely teljesen világos képet nyújtana csatlakozásunk minden körülményéről, következményéről. Ennek ellenére úgy tűnik: Magyarországon, s azon belül Miskolcon is reális képet alakítottunk ki magunkban a közeljövőnkről. Az M&H Communications 2002 augusztusában és szeptemberében Miskolcon végzett felmérést, összesen 200 miskolcit megkérdezve. A felmérés érdekes különbséget mutatott ki a városban és a város vonzáskörzetében élők véleményalkotásában. Miskolcon országosan a legmagasabb hazánk Európai Unióhoz való csatlakozásának támogatottsága (88,4 százalék), szemben a Miskolc környékén élőkkel, akik az átlag alatt maradtak (50 százalék). A csatlakozás hatásait is összeségében valamivel negatívabban látják a megyeszékhely vonzáskörzetében élők, mint azok, akik a városban laknak. Az életszínvonal változásának vonatkozásában Miskolc környékének lakói az országos átlagot meghaladó módon számítanak romlásra, ugyanakkor a miskolciak a javulás mellett voksolnak. Az egyének, családok életszínvonaláról is a Miskolcon lakók vélekednek pozitívabban, a környéken élők fele szerint nem lesz jelentős változás, a többiek pedig romlásra számítanak. A külföldi munkavállalás tekintetében a Miskolcon és környékén élők között elenyésző volt azok aránya, akik a csatlakozás után szeretnének külföldön dolgozni, ugyanakkor átlagon felüli azok száma, akiknek nem lesz lehetősége külföldi munkavállalásra. Ennek ellenére mind a miskolciak, mind a város körzetében élők többsége úgy válaszolt, hogy szakmai tudását megfelelőnek tartja az uniós elvárásoknak. A szakmán belüli változásokat illetően a Miskolcon élők negatívabban látják a helyzetet, mint a város környékén lakók, akik arra számítanak, hogy több munkalehetőség lesz. Az országos tendenciának megfelelően az itt élők is úgy vélik, hogy a kurrens szakmával rendelkezők könnyebben tudnak majd elhelyezkedni a belépést követően. Az uniós támogatások tekintetében is ellentétesen vélekednek a miskolciak és a környékén élők. Mig a megyeszékhely lakóinak kétharmada számít támogatásra, addig az agglomerációban élők között nem akadt ilyen válasz. Összefoglalva elmondható, a Miskolcon és környékén élők pozitívan vélekednek a csatlakozásról és várható hatásairól. Ugyanakkor keveslik a rendelkezésre álló információt, így- bizonytalanok egyes kérdéseket illetően. Most nem az a kérdés, hogy szeretjük-e! Sok a „nem tudom” válasz, kevés a tájékoztatás, de azért a többség várja a csatlakozást Miskolc (ÉM) - Majd’ ezer kérdőív jutott el Budapest, Békéscsaba, Debrecen, Miskolc, Sopron és Szeged lakóihoz, s a riportokkal egy üt ( több mint ezer válasz alapján elemezte idén ősszel az M&H Communications az EU-csatlakozásról alkotott véleményünket. A kutatás az eddigi hazai hasonló vállalkozásoktól eltérően nem arra vonatkozott, hogy a magyar ember szereti-e az EU-csatlakozást vagy nem, hanem arra: vannak-e konkrét, megbízható értékítéletei a csatlakozás hatásairól. A kapott válaszokból kiderül, ellentmondásosak az ismeretek. A megkérdezettek háromnegyede a csatlakozás mellett van, míg kétharmaduk szerint belépésünk az EU-ba mindent egybevetve pozitív hatással lesz az ország életére. Korántsem látják ilyen kedvezőnek a magyar gazdaság jövőbeni helyzetét az unióban, mivel sokan tartanak attól, hogy vállalataink nem versenyképesek vetélytársaikhoz képest. A válaszadók többsége nem kíván külföldön munkát vállalni, annak ellenére, hogy sokan megfelelőnek tartják szakmai felkészültségüket és úgy vélekednek, versenyképes szakmával az EU-s munkaerőpiacon sem nehéz elhelyezkedni. Ellnek egyik oka lehet. hogy az összes válaszadó 38 százaléka nem beszél idegen nyelven, mindössze egyharma- duk tud angolul vagy németül, az olasz vagy a francia nyelv ismerete nagyon alacsony, míg más nyelveken a válaszadók 12 százaléka beszél. A legtöbben elégtelennek Ítélik az EU-val és a csatlakozással kapcsolatos tájékoztatás mennyiségét és minőségét. Úgy vélik, hogy a megfelelő információk csak azokhoz jutnak el, akik tudatosan érdeklődnek és keresik a forrásokat, és hiányolták a könnyen hozzáférhető tájékoztató anyagokat. MEGKÉRDEZTÜK: MIT VÁR AZ EU-CSATLAKOZÁSTÓL? H osszú távon mindenképp jó lesz. Szabadabb lesz a határátlépés, könnyebb lesz a külföldi munkavállalás. Azt várom a csatlakozástól, hogy ha nem is azonnal de megemelkednek a fizetések, s jobb lesz az ország megítélése. Hohl Józsefné (50), TANÁR V egyes érzelmeim vannak az uniós csatlakozásról. Eleinte biztosan rosszabb lesz, de hosszú távon úgy gondolom, hogy előnyös lesz a polgárok, a vállalkozások és az ország számára. Persze számít, hogy milyen feltételekkel csatlakozunk. Kádas János (26), BIOLÓGUS, DOKTORANDUSZ J obb fizetéseket, jobb körülményeket várok, s remélek az EU-csatlakozástól. Azt hiszem, egyre inkább jobb Magyarország megítélése a külföldiek szemében, és ezek a javuló vélemények a csatlakozás lezárultával csak fokozódnak. Vinczés Beáta (35), TANÁR T anulmányaim révén, illetve angliai tartózkodásomból adódóan úgy érzem, jó rálátásom van az unióra, és szükségszerűnek tartom a csatlakozást is. Abban bízom, az EU-s viszonyok hazánkra is érvényesek lesznek, s jobb lesz a megélhetés. Csehil Kornél (25), KÖZGAZDÁSZ R eménykedem, hogy jobb lesz, legfőképpen abban bízom, hogy az uniós csatlakozáshoz uniós fizetések társulnak majd, s hazánk is eléri a jobbfajta külföldi színvonalat. Ez sokat jelent hazánknak, bár ezzel nem mindenki van tisztában. Tóth Gábor (23), GÉPKEZELŐ MŰSZERÉSZ fog kerülni J -> J J «» J'J J V ■* 4 j J J V J * J J J J J J J J -t J > 4 J J J •* ■* •* j •* •* * »t mely termékek, szolgáltatások árai fognak várhatóan néni az EU-csatlakozast kővetően? i százalék) Drágul, nem drágul... Mint az grafikából is kitűnik, a Miskolcon megkérdezettek az ország más részén élőkhöz képest kevésbé számítanak az ingatlanok drágulására, a legnagyobb növekedést az élelmiszer- áraknál feltételezik. Ugyanakkor a város környékén élők szerint a műszaki cikkek és a gyógyszerek drágiúnak majd az országos átlagot meghaladóan, ám a villanyáram és az autók drágulására kevesen számítanak. A jövedelem vásárlóértékének változásáról a Miskolc környékén élők az országos átlagtól eltérően vélekednek: kiugróan magas azok aránya, akik szerint nem várható jelentős változás. A Miskolciak véleménye azonos az országos átlaggal: a válaszolók közel kétharmada hosszú távú növekedésre számít, s kevesen mondják azt, nem lesz jelentős változás.