Észak-Magyarország, 2002. november (58. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-02 / 255. szám

2002. november 2., szombat EU-GAZDASÁG / 7 Iránytű az uniós szabályokhoz Miskolc (ÉM) - Vajon eligazodok-e az uniós szabályozások sűrűjében? Képes leszek-e alkalmazkodni az egy­séges piac követelményeihez? - ahogy közeledik a csatlakozás időpontja, egyre gyakrabban teszik fel maguk­nak eme kérdéseket a hazai vállalko­zók. Egy nemrégiben kiadott könyv ezekre igyekszik választ adni. Gyakorlati tudniva­lók az Európai Unióról címmel kis- és közép- vállalkozások részére jelentetett meg hasznos „forgatnivalót” a Gaz­dasági és Közlekedési Minisztérium, amihez egy vékonyabb „Irány­tű” is társul. A kézi­könyv a manapság sű­rűn felmerülő gyakor­lati kérdésekben kíván hasznos eszközként, megoldási kulcsként szolgálni. Mint az a könyv bevezetőjében is meg­fogalmazódott, á nagyobb cégekhez képest a kisvállalkozók - helyzetükből és lehető­ségeikből fakadóan - nehezebben igazod­nak el a közösségi feltételrendszer ágai- bogai között. Márpedig az egész nemzetgaz­daság számára fontos, hogy megállják he­lyüket az egységes európai piacon. Minden­nek megfelelően a könyv azzal a szándék­kal készült, hogy az EU-t illető egyes téma­körök általános bemutatásán túl praktikus ismereteket, eljárásokat, javaslatokat, ötle­teket tárjon a vállalkozók elé. A minisztériumnak szándékában áll egy második kiadásban, a mostaninál nagyobb példányszámban is megjelentetni a kézh könyvet. Ahhoz, hogy a tervezett újabb kiadás még inkább elérje a felvázolt célo­kat, nélkülözhetetlen a vállalkozók közre­működése. Az uniós problémákat legin­kább a könyv olvasói, a vállalkozók is­merik, éppen ezért a minisztérium arra hívta fel a figyelmet, hogy a kötet végén található kérdőíven tegye meg mindenki észrevételeit, javaslatait. JEGYZET Valóságshow EU-módra Kiss László KISS.LASZLO@INFORM.HLI M ákos guba mégiscsak lesz az EU- ban - ezt már tudjuk. Meg azt is most már, hogy a disznó nem ehet moslékot. És még mennyi ilyen ügy lesz, amelyekről nem is tudunk - nem is tudhatunk, hi­szen az élet szinte minden területét érintő változások tengernyi apróságból állnak össze. Csakhogy régen tudjuk, a részle­tekben lakozik maga az ördög. Félreértés ne essék, nem agitálok az EU ellen, sőt. Ez az egyetlen esélye Ma­gyarországnak arra, hogy ne csak jelsza­vakban legyen európai ország, hanem élet- színvonalban, kulturáltságban, élhető élet­ben. Nincs másik EU, nincs más lehelőség, válogatni nem tudunk, a magányos harco­sok kora meg lejárt, már régen. De ennek ellenére nagy hiba lenne, ha mint miss Röfi a Muppet Showból rózsaszín szem­üveggel az orrunkon gyalogolnánk be az EU-ba. Abban nem hiszek, hogy teljes körű és részletes információhoz juthatna mindenki a csatlakozás várható következ­ményei felől. Egyrészt azért nem, mert a népszavazásig törvényszerűen a pozitív in­formációk lesznek túlsúlyban, másrészt azért sem, mert az a sandám: az összes következményt ma senki sem látja előre. Látunk életbe lépő jogszabályokat, van­nak tapasztalatok más taggá lett országok elmúlt éveiről, tudható, hogyan működik az EU, de hogy pontosan mi hogyan fog­juk ezt az egészet megélni, milyen módon változik életünk, azt senki nem tudhatja pontosan. Ez egy fantasztikus valóságshow lesz, befogad a Big Brother minket, de az EU valóságvillája még rejt majd meglepe­téseket, trükköket, fordulatokat. De mégis­csak jó nyereményjáték ez - mindenki nyer, csak kérdés, hogy pontosan mennyit. Kedves Olvasóink! Várjuk véleményeiket, észrevételeiket és k két az EU-csatlakozással kapcsolatost fórum.hoon.tm internetes oldalon. * Keveset tudunk, de támogatjuk... A miskolciak optimistábbak az EU-csatlakozás ügyében, mint a város környékén élők Miskolcon az Európa Házban választ kaphatunk kérdéseinkre Fotó: Végh Miskolc (ÉM) - Az EU-ról vagy jót vagy semmit - némi iróniával így is fogalmazhat­nánk, hiszen kevés olyan in­formáció lát napvilágot, amely teljesen világos képet nyújta­na csatlakozásunk minden körülményéről, következmé­nyéről. Ennek ellenére úgy tűnik: Magyarországon, s azon belül Miskolcon is reális képet alakítottunk ki ma­gunkban a közeljövőnkről. Az M&H Communications 2002 augusztusában és szeptemberé­ben Miskolcon végzett felmérést, összesen 200 miskolcit megkér­dezve. A felmérés érdekes kü­lönbséget mutatott ki a városban és a város vonzáskörzetében élők véleményalkotásában. Miskolcon országosan a legma­gasabb hazánk Európai Unióhoz való csatlakozásának támogatott­sága (88,4 százalék), szemben a Miskolc környékén élőkkel, akik az átlag alatt maradtak (50 szá­zalék). A csatlakozás hatásait is összeségében valamivel negatí­vabban látják a megyeszékhely vonzáskörzetében élők, mint azok, akik a városban laknak. Az életszínvonal változásának vonatkozásában Miskolc környé­kének lakói az országos átlagot meghaladó módon számítanak romlásra, ugyanakkor a miskol­ciak a javulás mellett voksolnak. Az egyének, családok életszínvo­naláról is a Miskolcon lakók vé­lekednek pozitívabban, a környé­ken élők fele szerint nem lesz je­lentős változás, a többiek pedig romlásra számítanak. A külföldi munkavállalás tekin­tetében a Miskolcon és környékén élők között elenyésző volt azok aránya, akik a csatlakozás után szeretnének külföldön dolgozni, ugyanakkor átlagon felüli azok száma, akiknek nem lesz lehetősé­ge külföldi munkavállalásra. En­nek ellenére mind a miskolciak, mind a város körzetében élők többsége úgy válaszolt, hogy szak­mai tudását megfelelőnek tartja az uniós elvárásoknak. A szakmán belüli változásokat illetően a Mis­kolcon élők negatívabban látják a helyzetet, mint a város környé­kén lakók, akik arra számítanak, hogy több munkalehetőség lesz. Az országos tendenciának megfe­lelően az itt élők is úgy vélik, hogy a kurrens szakmával rendelkezők könnyebben tudnak majd elhelyez­kedni a belépést követően. Az uniós támogatások tekinte­tében is ellentétesen vélekednek a miskolciak és a környékén élők. Mig a megyeszékhely lakóinak kétharmada számít támogatásra, addig az agglomerációban élők között nem akadt ilyen válasz. Összefoglalva elmondható, a Miskolcon és környékén élők po­zitívan vélekednek a csatlakozás­ról és várható hatásairól. Ugyan­akkor keveslik a rendelkezésre álló információt, így- bizonytala­nok egyes kérdéseket illetően. Most nem az a kérdés, hogy szeretjük-e! Sok a „nem tudom” válasz, kevés a tájékoztatás, de azért a többség várja a csatlakozást Miskolc (ÉM) - Majd’ ezer kérdőív jutott el Budapest, Bé­késcsaba, Debrecen, Miskolc, Sopron és Szeged lakóihoz, s a riportokkal egy üt ( több mint ezer válasz alapján elemezte idén ősszel az M&H Communi­cations az EU-csatlakozásról alkotott véleményünket. A kutatás az eddigi hazai ha­sonló vállalkozásoktól eltérően nem arra vonatkozott, hogy a ma­gyar ember szereti-e az EU-csat­lakozást vagy nem, hanem arra: vannak-e konkrét, megbízható ér­tékítéletei a csatlakozás hatásai­ról. A kapott válaszokból kiderül, ellentmondásosak az ismeretek. A megkérdezettek háromne­gyede a csatlakozás mellett van, míg kétharmaduk szerint belépé­sünk az EU-ba mindent egybevet­ve pozitív hatással lesz az ország életére. Korántsem látják ilyen kedvezőnek a magyar gazdaság jövőbeni helyzetét az unióban, mivel sokan tartanak attól, hogy vállalataink nem versenyképesek vetélytársaikhoz képest. A válaszadók többsége nem kí­ván külföldön munkát vállalni, annak ellenére, hogy sokan meg­felelőnek tartják szakmai felké­szültségüket és úgy vélekednek, versenyképes szakmával az EU-s munkaerőpiacon sem nehéz el­helyezkedni. Ellnek egyik oka le­het. hogy az összes válaszadó 38 százaléka nem beszél idegen nyelven, mindössze egyharma- duk tud angolul vagy németül, az olasz vagy a francia nyelv is­merete nagyon alacsony, míg más nyelveken a válaszadók 12 százaléka beszél. A legtöbben elégtelennek Íté­lik az EU-val és a csatlakozás­sal kapcsolatos tájékoztatás mennyiségét és minőségét. Úgy vélik, hogy a megfelelő informá­ciók csak azokhoz jutnak el, akik tudatosan érdeklődnek és keresik a forrásokat, és hiányol­ták a könnyen hozzáférhető tájé­koztató anyagokat. MEGKÉRDEZTÜK: MIT VÁR AZ EU-CSATLAKOZÁSTÓL? H osszú távon minden­képp jó lesz. Szaba­dabb lesz a határátlépés, könnyebb lesz a külföldi munkavállalás. Azt vá­rom a csatlakozástól, hogy ha nem is azonnal de megemelkednek a fi­zetések, s jobb lesz az ország megítélése. Hohl Józsefné (50), TANÁR V egyes érzelmeim van­nak az uniós csatla­kozásról. Eleinte biztosan rosszabb lesz, de hosszú távon úgy gondolom, hogy előnyös lesz a polgá­rok, a vállalkozások és az ország számára. Persze számít, hogy milyen felté­telekkel csatlakozunk. Kádas János (26), BIOLÓGUS, DOKTORANDUSZ J obb fizetéseket, jobb körülményeket várok, s remélek az EU-csat­lakozástól. Azt hiszem, egyre inkább jobb Ma­gyarország megítélése a külföldiek szemében, és ezek a javuló vélemények a csatlakozás lezárultával csak fokozódnak. Vinczés Beáta (35), TANÁR T anulmányaim révén, illetve angliai tartóz­kodásomból adódóan úgy érzem, jó rálátásom van az unióra, és szükségsze­rűnek tartom a csatlako­zást is. Abban bízom, az EU-s viszonyok hazánkra is érvényesek lesznek, s jobb lesz a megélhetés. Csehil Kornél (25), KÖZGAZDÁSZ R eménykedem, hogy jobb lesz, legfőkép­pen abban bízom, hogy az uniós csatlakozáshoz uniós fizetések társulnak majd, s hazánk is eléri a jobbfajta külföldi színvo­nalat. Ez sokat jelent ha­zánknak, bár ezzel nem mindenki van tisztában. Tóth Gábor (23), GÉPKEZELŐ MŰSZERÉSZ fog kerülni J -> J J «» J'J J V ■* 4 j J J V J * J J J J J J J J -t J > 4 J J J •* ■* •* j •* •* * »t mely termékek, szolgáltatások árai fognak várhatóan néni az EU-csatlakozast kővetően? i százalék) Drágul, nem drágul... Mint az grafikából is kitűnik, a Miskolcon megkérdezettek az ország más részén élőkhöz ké­pest kevésbé számítanak az in­gatlanok drágulására, a legna­gyobb növekedést az élelmiszer- áraknál feltételezik. Ugyanak­kor a város környékén élők szerint a műszaki cikkek és a gyógyszerek drágiúnak majd az országos átlagot meghaladóan, ám a villanyáram és az autók drágulására kevesen számíta­nak. A jövedelem vásárlóértéké­nek változásáról a Miskolc kör­nyékén élők az országos átlag­tól eltérően vélekednek: kiug­róan magas azok aránya, akik szerint nem várható jelentős változás. A Miskolciak vélemé­nye azonos az országos átlag­gal: a válaszolók közel kéthar­mada hosszú távú növekedésre számít, s kevesen mondják azt, nem lesz jelentős változás.

Next

/
Thumbnails
Contents