Észak-Magyarország, 2002. november (58. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-30 / 279. szám

2002. november 30., szombat # KARRIER / 5 Van még mit tanulnunk... Miskolc (ÉM) - Nyolcadik alkalommal rendezte meg a Miskolci Egyetem Számí­tóközpontja a Ricomnet elnevezésű regio­nális informatikai konferenciát. A rendez­vényen az országos és regionális informa­tikai rendszerek vezetői, a szaktárca állam­titkárai mutatták be a hazai információs technológia jelenlegi helyzetét, célkitűzésit. Összeállításunk az információs társadalom fejlődését, az elektronikus oktatás fejlesz­tését és lehetőségeit igyekszik bemutatni. JEGYZET A virtuális világ polgárai Marschalkó Ildikó ILDIKO.MARSCHALKO@INFORM.hu Habár nem vagyunk internet-anal­fabéták, de sajna kis hazánkat a szomszé­dos országok is lekörözték a virtuális vi­lág kiépítésében. Szakszerűbben: kissé le­maradtunk az informatikai technológia fejlesztésében és terjesztésében. Elektroni­kus infrastruktúránk csupán egy ötödé az európai átlagnak, bár a szaktárca helyet­tes államtitkára szerint jó stratégiával ez a hátrány könnyen behozható, s viszonylag tempósan. De mit jelent nekünk a net, ha van? Eszköz az információszerzéshez - mond­juk ma. És holnap? Lehet, hogy az egész életünk a képernyő' által nyújtott virtuális való világgá lesz. Ez lenne a net? A gazdasági szakembe­rek szerint az ország és polgárainak kar­rierlehetősége, versenyképessége jórészt azon múlik, kimaradunk-e vagy sem az információs új világból. De ez nemcsak a kormányokon múlik. Egyes felmérések szerint ugyanis mi magyarok európai mér­cével is igen tájékozottak vagyunk, ebből következően viszont nem tartjuk olyan fontosnak az interneten való szörfözést. Túl sok a macera vele, kell egy számító­gép, hozzáférés nem kis pénzért, drága a telefon, sőt angolul is tudnunk kellene... Pénzt bármikor lehet szerezni a tech­nológiához, csak döntés kérdése. A vir­tuális világ otthonos polgárságát megte­remteni már nehezebb lesz... SZAKMAI SZEMMEL... ...A RICOMNET 2002-RŐL Vadász Dénes (Miskolci Egyetem Informatikai tanszék)- Annak ellenére, hogy ez egy regionális kon­ferencia, az előadók globálisan tekintik át az 'informatika hazai helyzetét és választ ad­nak a jövőbeni kérdésekre, a kormányzat részéről tett és várható lépésekre. Magyar Zsuzsanna (MTA Számítástechni­kai és Automatizálási Intézet)- Egy nagy rendszeren sok helyen, sokféle dol­gokat csinálunk, és nem tudjuk mivel foglalko­zik a másik, ezért is fontos a közös tanács­kozás, ahol megismerhetjük egymás munká­ját, szakmai lépéseit, nem beszélve a kormány által tervezett fejlesztésekről. Ez a konferen­cia egy apró lépés ahhoz, hogy az informá­ciós társadalom kialakuljon hazánkban. Kiss Balázs (Szlnvanet)- Mivel a Miskolci Egyetem kezdeményezte ezt a rendezvényt, s már nem az első alka­lommal, azt mondhatom: mind a campusnak, mind a szakembereknek igen hasznos ez a konferencia. Különösen a most kiemelt té­mát illetően. Fejes János (Eger körzete Kistérségi Terü­letfejlesztési Ónkormányzati Társulás)- Ma már egyfajta elvárás, hogy a közigaz­gatás is alkalmazkodjon a technikához, a na­pi operatív munkában aprópénzre váltva az informatika által nyújtott szolgáltatásokat. A legújabb információkhoz egy irodában elég nehéz hozzájutni, ezért szükséges az ilyen tí­pusú konferenciákon résztvenni. Tóth J. Sándor (kistérségi megbízott)- Miskolcon és környékén 40 települést tar­tunk figyelemmel, hogy hol, milyen színvona­lú az intézmények informatikai háttere. Bár ja­vult a helyzet az utóbbi időben, sok helyen még mindig nincs internethozzáférés. Ez a kon­ferencia információt ad a tervezett kormány­zati programokról, várható fejlesztésekről. A Bumm következő állomása Miskolcon lesz, november 26-án a Zrínyi Ilona Gimnázium végzős diákjaival találkoznak a meghívott gazdasági szereplők (dr. Bánhegyesi Sándor, az APEH megyei igazgatója; dr. Kepecs Gábor, az AB Aegon Rt. vezérigazgatója; Galamb Andrea, a K&H Bank Rt. miskolci fiókvezetője; Kiss László, az Eszak-Magyarország főszerkesztője). Az információ jön-megy, mi toporgunk A tudással nincs gond, de nem aknázzuk ki az internet adta lehetőségeket, s ez baj Behálózzák az életünket j jj J J, J J j > j j ú J ú J J ■* ■* J V ■* J J J .i J J J . Magyarországi lakások felszereltsége régiónként (százalék)- Személyé * számítógép Jjr Közép- Nyugat- Dél- Észak- Észak­Dunántúl Dunántúl Dunántúl Magyarország Alföld Előrejelzés a fejlett országok munkaerő­piacáról 2005-re (százalék) Egyéb Mezőgazdaság szolgáltatások Miskolc (ÉM) - Az élet bár­mely területén információt szerezni a világháló segítségé­vel a legkönnyebb. Akinek nincs internetes hozzáférési le­hetősége, lemarad a fejlődés­ben, sőt a karrieresélye is jócskán lecsökken - akár egyénekről, akár intézmények­ről, gazdasági szervezetekről, vagy az országról legyen szó. Az év elején megalakult infor­matikai tárca elsődleges feladat­nak tekinti a hazai információs társadalom mihamarabbi kialakí­tását, és folyamatos fejlesztését.- Az információs társadalom kialakítása egyben az ország, a gazdaság versenyképességének kulcsa is - mondja Suhajda At­tila, az Informatikai és Hírköz­lési Minisztérium helyettes ál­lamtitkára. Ahogy azt a szaktárca képvi­selője megjegyezte, a legnehezebb feladat az ágazati struktúrák átalakítása lesz, amely gyökere­sen megváltoztatja a rendszert.- Az EU-ban négy tényezőt vesznek figyelembe az informá­ciós társadalom fejlettségének le- méréséhez: a számítógépet, az internetet, a tartalmat és a tudást. Ezek alapján mérik fel és rangso­rolják évente az országok fejlett­ségét. Az uniós tagállamok fejlett­ségi szintje a fele az amerikainak, a magyar információs hálózat pe­dig az Európai Uniónak csupán az egy ötödé. Amiben kimagaslóan Miskolc (ÉM) - A hagyo­mányosan felépülő felsőokta­tási képzésben egyre inkább hangsúlyossá válik az inter­net használata, a netre épülő oktatás, amely rugalmas és naprakész információkat tud nyújtani. A virtuális képzés­re néhány éve már itthon is vannak kezdeményezések. A hazai távközlési piac egyik meghatározó szereplője és a Bu­dapesti Műszaki Egyetem össze­fogásával 2002 elején megszületett az első internetes akadémia. Az­zal a céllal, hogy összefogja azo­kat a szerteágazó szaktudásokat, melyek a hálózaton kialakuló új média értelmezéséhez, gyakorla­ti műveléséhez szükségesek.- Ez az oktatás elsődlegesen tudást és nem pusztán végzettsé­get szeretne adni hallgatóinak. Tudást az élethosszig tartó tanu­lás folyamán, s egyben felkészí­tést a változó és globálissá váló világban az új ismeretek befo­gadására - mondja Benda Klára oktatási menedzser. Az E-Universitas a hagyomá­nyos, úgynevezett off-line okta­tást próbálja kombinálni az on­line virtuális oktatással.- Ez azt jelenti, hogy az inter­neten feltüntetett tartalom mel­lett próbálunk folyamatos s ak­jobbak vagyunk, az a tudásszin­tűnk, de a legújabb felmérések szerint éppen azért nem használ­ják az emberek az internetet, il­letve a kellő technika és felkészí­tés hiányában passzívak - hang­súlyozta a helyettes államtitkár. A minisztérium a hiányossá­gok kiküszöbölésére hosszú tá­vú folyamatot indít, amelyben el­sődleges helyen szerepel az infor­tív kommunikációt kialakítani a hallgatók és előadók között - tet­te hozzá. Az elektronikus egyetem na­gyobb rugalmasságot, plaszticitást biztosít, s az egyetemmel, az ok­tatási anyaggal és az oktatás me­netével való ismerkedés is jóval könnyebb. Az on-line környezet „étlapként” kínálja fel az egyes tárgyakat, melyek mindegyike azonnal megnézhető, tananyaguk áttekinthető. Ha az egyes tárgyak­ról készült demoanyag, akkor a leendő hallgató nagyon sok időt és energiát takaríthat meg, hiszen szinte azonnal, a saját tapasztala­tokra alapozva döntheti el, hogy matikai infrastruktúra fejleszté­se, a széles sávú internetelérés biztosítása, a digitális tartalom fejlesztése, az elektronikus köz- igazgatás kialakítása és nem utolsósorban az elektronikus gaz­daság fejlődésének elősegítése. A helyettes államtitkár kiemel­te: Európa és a fejlett világ távo­lodik tőlünk, s régiónk sikeror­szágai - Észtország és Szlovénia- virtuálisan szüksége van-e vagy nincs arra, amit a tantárgy kínál.- Szeptembertől az on-line mé­diaoktatás mellett elkezdtünk egy próbaoktatást - on-line szo­ciálpszichológiai képzést - a Mis­kolci Egyetem Szociológia Sza­kán - ismertette Benda Klára. Az azóta eltelt idő tapasztala­tai azt mutatják, a virtuális ok­tatás nemcsak kényelmessége miatt népszerű, hanem egyszerű használata és univerzalitása is meghatározó. Éppen ezért nem meglepő, hogy egyre több fiatal gondolja úgy, inkább a gép előtt, mint az előadótermekben jegyze­telve képezteti magát...- is lehagytak minket. Hozzátet­te, fontossá válik az állami sze­repvállalás koordinálása - a svéd mintájú adókedvezmény-csomag, az önkormányzatok és az állam­polgárok közötti elektronikus kommunikáció megteremtése, az elektronikus piacterek és közbe­szerzés kialakítása bár hosszú fo­lyamat, de ezek nélkül nem le­het versenyképes az ország. Helyzetkép Miskolc (ÉM) - Hogy mi­lyen a magyarországi hely­zetkép az internet elterjedé­sét illetően? Mielőtt azt gon­dolnák, erre szinte lehetetlen válaszolni, eláruljuk, készült már ilyen felmérés. A World Internet Projekt elnevezésű tanulmány rámu­tat és feltérképezi a hazai ér­deklődést az internet iránt. Az okok között, hogy miért nem használjuk az internetet négy tényező áll: negyven­négy százalékban a számító­gép hiánya, harminchét szá­zalékban az érdeklődés hiá­nya, huszonkét százalékban az internetezés magas költsé­ge, és tizenhat százalékban a hozzáértés hiánya miatt. A tanulmány az on-line né­pesség bővítésére a számító­gép-állomány növelését, az érdeklődést kiváltó magyar nyelvű tartalmat, az olcsóbb internet-hozzáférés, és a fel­készítő oktatást, képzést véli szükségesnek. A felmérés szerint a háztartások hat szá­zaléka tervezi azt, hogy a kö­vetkező tizenkét hónap során számítógépet vásárol. A netet jelenleg nem használók ki­lenctizedé úgy gondolja, egyáltalán nem valószínű, hogy egy éven belül felhasz­nálóvá váljon. Tanulás könyvek nélkül Nemcsak egyszerű, hanem kényelmes és rugalmas képzést nyújt Az Internet segítségével gyorsan és könnyen tanulhatunk Fotó: Ádám MEGKÉRDEZTÜK: RÉSZT VENNE-E ON-LINE OKTATÁSBAN? 'ekem szimpatikus ez a fajta oktatás, hi- í sokkal rugalma- 3, mint a klasszikus, gondolom, ha lesz ehetőségem és meg- ;tem, ilyen típusú Soktatásban veszek d részt. S zeretnék internetes oktatásban tanulni, mert érdekel a virtuális világ és a számítógép. Az is biztos, hogy sok­kal könnyebb és jóval kényelmesebb is így ta­nulni, mint a hagyomá­nyos módszerekkel. N em szeretnék inter­neten tanulni, mert ott nincs lehetőségem megismerkedni embe­rekkel, barátokat szerez­ni. A számítógép szerin­tem jó dolog, de ez nem azt jelenti, hogy min­dent azon kell csinálni. S zerintem az on-line oktatás nagyon jó le­hetőség, különösen a munkával rendelkező emberek számára. Hiszen összeegyeztethető az élet­tel, rugalmas, nincs sok gond vele, a tananyag bármikor letölthető. N agyon érdeklődöm a távoktatás iránt és szeretem az internetet, szerintem egy óriási ötlet és jó lehetőség. Sokkal könnyebb úgy tanulni, hogy nem kell bejárni konzultációkra, csak ül az ember a monitor előtt. Süveges Rita (18)Krajnyák Zoltán (17)Majoros Péter (14) Káló Csabáné (35) Gál Zsolt (28)

Next

/
Thumbnails
Contents