Észak-Magyarország, 2002. november (58. évfolyam, 255-279. szám)
2002-11-23 / 273. szám
2002. november 23., szombat fSZM-mYMORSZáG# AKTUÁLIS / 3 HÍRCSOKOR 0 Fogad az igazgató. Dr. Kiss Attila, a Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Észak-magyarországi Regionális Igazgatóságának igazgatója előzetes bejelentkezés alapján fogadónapot tart november 25-én 9-12 óráig, a Kazinczy utca 32. szám alatt. 0 Kitüntették. Dr. Bessenyei Lajos, a Miskolci Egyetem rektora a Debreceni EgyeH temért Emlékérem kitüntetésben részesült november 20-án, a Debreceni Egyetem fennállásának 90. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen. (Fotó: ÉM) 0 Alapítvány alakul. A „Diósgyőri vár térségének fejlesztéséért" Közhasznú Alapítvány alakuló ülését tartják november 25- én délután 5 órakor a Móra Ferenc Általános Iskolában. JEGYZET Gyertek milliárdok! Hegyi Erika KHE@inform.hu M inden a helyén. Szerencsegomb, szerencsekő, szerencse-tízfilléres, a nyáron talált és a Mágia nagy könyvében préselt négy levelű lóhere, két fekete macska, egy rozsdás patkó, és a még kitöltetlen lottó- szelvény. Most kell vigyázni! jól meggondolni, némán mélázni. Öt kicsike x, a sorsológép jóindulata, és ha bevettük a vérnyomáscsökkentő gyógyszerünket, meg a nyugtatónkat, lehetünk mi is milliárdosok. Kellne nekünk ennyi pénz? Persze, hogy kell! A lakás kicsi, és fent van a kilencediken, jó lenne egy autó, a gyereknek bicikli, szép ruhák, utazás, kényelem, a gazdagok elégedett mosolya az arcunkon. Gondolatban már osztogatunk. Csak érdem szerint! Mindenkinek annyit, amennyit megérdemel. Akár feltételeket is szabhatunk. Megérdemeltük a milliárdokat? Persze, hogy meg! Hány éve gürizünk a munkahelyen!? Megértünk három átszervezést, befogtuk a szánkat és bólogattunk. Kellett a fizetés, hát csináltuk, amit mondtak. Megértünk több száz áremelést, ehhez képest néhány fizetésemelést. Volt, hogy a munkanélküliek kevéske kenyerét eszegettük, és rengeteg szabadidőnkben szédelegve bámultuk az épülő kastélyokat és kérdezgettük: másoknak miből telik? Különben is közeleg a karácsony, végre, amikor az ajándéknakvaló tárgynak először nem az ára után kell érdeklődnünk, és nem kell kölcsönt felvennünk, hogy mindenkinek jusson. Este fél nyolc körül, ha valaki mégsem a saját számait látná a tévé képernyőjén, el ne keseredjen! Főzzön egy teát, és hívja meg barátait! Mennyit nevetnek majd azon, gondolatban mire költötte a milliárdokat! És, a jövő héten ismét sorsolás! VILLÁMVOKS Előző kérdésünk: Van-e milliárdos megyénkben? A leadott szavazatok aránya: Mai kérdésünk: Megfelelően védi-e a dolgozók érdekét a szakszervezet? mm ÉSMUUOTUnWSflí* # Szavazatát leadhatja: Tehetősnek különóra, szegénynek szakkör Az iskolaigazgatók szerint nem szerez több ismeretet a gyerek, aki különtanárhoz jár Sokat számít az ismétlés, a gyakorlás (Illusztráció) Fotó: Kőhalmi Péter Miskolc (ÉM - KHE) - A kedvező társadalmi helyzetű családok gyermekeik nyelvóráira és különóráira nyolcszor annyit költenek, mint a hátrányos helyzetűek, a halmozottan hátrányos helyze- tűeknél pedig ilyen költség meg sem jelenik - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal felméréséből. Beszélhetünk-e egyenlő esélyekről? Az általunk megkérdezett iskolaigazgatók véleménye szerint nem feltétlenül fontos, hogy a diákok különórákra járjanak. Napjainkban azonban divattá vált, hogy a szülők gyermekeikhez különtanárt fogadnak. Hiánypótlás- A szülők gyakran önmegnyugtatásból döntenek úgy, hogy különórákért fizetnek - ismertük meg Veres Pál, a Földes Ferenc Gimnázium igazgatójának álláspontját. - Ez azonban csapdát is rejt magában. A szülő azt gondolja, hogy ha a gyerek egy héten egyszer eljár mondjuk egy matematikatanárhoz, akkor ezzel meg is oldódott az órákra való készülés, többet nem is kell a matematikával foglalkozni. A különóráknak van ugyan haszna is - még egyszer értelmezésre kerül egy-egy témakör, a diákot kikérdezik-, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy a hátrányos helyzetű, de szorgalmas tanulók ugyanazt az eredményt elérik, mint a különórákra járó társaik. A gimnázium tanárai elsődlegesnek tartják a tehetséggondozást, a tanulók a délutáni szakkörökön szerezhetnek pluszismereteket. Miskolczi Ferencné, a 21. Számú Általános Iskola igazgatója úgy látja, a különtanár nem a tehetséggondozást, inkább a hiányosságok pótlását segíti. Az iskola a tehetséges gyerekeket - akár tehetős, akár szegény családból származnak -, igyekszik bevonni a szakköri munkába. A tapasztalatok szerint nem indultak a felvételin nagyobb eséllyel azok a nyolcadikosok, akik a választott középiskola fizetős előkészítőire járnak. A TUDÁS ÁRA A különórák ára függ az illető tanár végzettségétől, a tantárgytól és az óra hosszától. Szülők elmondása szerint egy matematika különóra, ha középiskolai tanár tar^a, akkor 1000-1500 forintba kerül, ha egyetemi oktatóhoz jár a gyerek, akkor 2000-2500 forint az ár. A nyelvórák akkor a legolcsóbbak, ha az oktatónak nincs tanári végzettsége, csak nyelvvizsgája, akkor 700-1000 forint a tarifa, a középiskolai tanárok 10001500 forintért vállalják a különórát, az egyetemi oktatók pedig 2000 2500 forintért. A többi tantárgy ára a matematikához hasonlóan alakul. Más a véleménye Kalmárné Tóth Hedvignek, aki szülői szemszögből világította meg a problémát. Az ő fia már óvodás korában járt fizetős angol nyelvoktatásra, ahol kiderült, jó a gyerek nyelvérzéke. Azóta különtanár foglalkozott vele, aminek eredményeképpen már 16 évesen angol felsőfokú nyelvvizsgát tett. Ezt az iskolai oktatás nem tudta volna számára nyújtani - vélekedett az édesanya. Később fia japán és német nyelvórákat is vett, és ha nem értette a matematikát, akkor időnként matematikatanár segítségét is igénybe vették. Kalmárné Tóth Hedvig mindezek ellenére úgy érzi, hogy a Diósgyőri Gimnáziumban nem szenved hátrányt az a diák sem, akinek szülei szegények, a tanárok ugyanis felkarolják a tehetségeket, és délutáni órákon készítik föl őket a felvételire vagy versenyekre. Szerencse, hogy önrész nélkül is lehet! Nem ad támogatás számítógéphez Miskolc Miskolc (ÉM - KHE) - A héten járt le a pályázat határideje, mely a közalkalmazottak számítógép-beszerzését segíti. Tavaly a Széchenyi-terv keretében hirdették meg a közalkalmazottak számítógéphez jutását segítő pályázatot. Miskolcon nagy volt az érdeklődés - 500 pedagógus önrészét, fejenként 62 ezer 500 forintot vállalt át az ön- kormányzat. A 36,8 millió forintos összeget az idei költségvetésből fizették ki. Amelyik pedagógusnak tavaly nem sikerült számítógéphez jutnia, reménykedett, hogy majd az idén. Meg is jelent a pályázati kiírás. Ezúttal az általános iskolák alsó négy osztályában órarend szerint tanító pedagógusok, a közgyűjteményi és közművelődési intézmények szakdolgozói nyújthatták be igényüket. Az önrész emelkedett a tavalyihoz képest, 85 ezer forint lett, melyet a közalkalmazott intézménye is átvállalhat. Az idén a miskolci önkormányzat közgyűlése nem tűzte napirendjére a pedagógusok számítógéphez jutását. Hogy miért? Erre kerestük a választ. Elvitte a választás A városháza közoktatási és közművelődési osztályának vezetőhelyettese Mókáné Hallók Zsuzsanna elmondta: az idén kétféle pályázatot lehet beadni. Az egyiket önrészvállalással, a másikat pedig anélkül. Mivel a közoktatási intézmények költségvetése meglehetősen szűkös, valószínű, hogy nem tudják átvállalni az önrészt. A pedagógusok számára azonban adott az a lehetőség, hogy önrész nélküli pályázatot adjanak be. Lehetséges, hogy ezért nem támogatja pénzzel az idén a város a pályázatokat. Marschalkó Tibor, a városháza pénzügyi és ellenőrzési osztályának szakfőtanácsosa szerint a szaktárca pályázati kiírása rossz időben jelent meg, október 15-én, épp a helyhatósági választások kellős közepén. Az új polgármesternek és a megalakuló képviselő-testületnek nem a pedagógusok Az Iskolában többen jutnak hozzá számítógéphez jutása volt a legfontosabb dolga. Lenne rá igény A Munkácsy Mihály Általános Iskolában 8 pedagógus nyújtotta be igényét számítógép-beszerzésre. Póczos Barnabás iskolaigazgató szerint akkor lett volna nagy baj, ha önrész nélkül nem lehet pályázni, 85 ezer forint kifizetését nem tudták volna vállalni az iskolában tanítók. Az igazgató véleménye, hogy az önkormányzati támogatás elmaradásának oka a helyhatósági választás lehetett. Á Szemere Bertalan Középiskolában nagy igény lenne számítógépre a pedagógusok körében, ebben az évben azonban nem élhetnek a pályázati lehetőséggel. Kiss Gábor általános igazgatóhelyettes szerint az önkormányzati támogatás a szűkös anyagi lehetőségek miatt maradt el. Túl sok lett volna Miért szűkítették az idén a pályázók körét? - kérdeztük az Informatikai és Hírközlési Minisztériumban, ahol a következő tájékoztatást kaptuk: praktikus okokból. A szaktárca tudta, hogy rengetegen pályáznak majd, (közel 10 ezer igény érkezett be), az erre szánt keret viszont véges, 1,9 milliárd forint. A minisztérium már dolgozik a 2003-ban bevezetendő új pályáztatási rendszeren. HŰSÉGAKCIÓ Negyvennyolc év az Északkal Hernádszurdok (ÉM - LL) - Elérkezett a szerencse ideje Hernádszur- dokon, hiszen 48 évnyi észak-magyarországos hűség után Fürjész András nyugdíjast és feleségét sorsolta a nyertesek immár népes táborába a „hűséges” számítógép. Bizony, közel fél évszázadnyi idő telt el azóta, hogy házasságot kötött a 77 esztendős Fürjész András és neje, Etelka. Azóta járatják megyénk legnagyobb példányszámú napilapját, noha egypercnyi északos kihagyás nélkül annak idején a Képes Újságot szintén hozta a postás, heti rendszerességgel. Szavaik szerint eszükbe sem jutott más napilapra előfizetni, talán még a 48 évvel ezelőtti példányok közül is akad néhány a padláson. Már nem fiatalok a házastársak, mégis rengeteget dolgoznak, kisebb állatkertnek álcázzák a portát. Szeretnek gazdálkodni, a kárpótlás idején három hektár földterülethez jutottak, azt pedig szépen megművelik. Amint Kálmán Mária területi képviselő átadta a Fürjész házaspárnak a hűségükért járó ajándékot, a vásárlási utalványt, a háziasszony megjegyezte, ők bizony rengeteg alkalommal részt vettek az Észak-Ma- gyarország nyereményjátékain, eddig azonban sosem mosolygott rájuk a szerencse. A Jutalmazott házaspár (balra) A férj, a Szerencsi Állami Gazdaság nyugalmazott raktárosa naponta legalább három órát tölt el újságolvasással, leginkább a horoszkópot és a hirdetéseket részesíti előnyben. Folyamatosan figyelemmel kíséri az állatvásárlási lehetőségeket, miután őt leginkább a tehenek, baromfiak és egyéb, a házhoz szoktatott élőlények érdeklik. A gyászjelentéseket - ha lehet - elkerüli, nem igazán kíván fiatalok halálhíréről informálódni. A híreket viszont rendszeresen elolvassa, s amint elmondta, azért szereti különösen az Északot, mert nem hosszúak és fárasztóak a cikkek. Szerinte ilyennek kell lennie egy jó megyei napilapnak. A felesége kicsit másféle olvasási stílust képvisel, a háziasszony szinte minden esetben az utolsó oldalt részesíti előnyben, ott találja ugyanis az érdekességeket, illetve a humoros szösszeneteket. Mint mondta, a helyi információk érdekesek, igyekszik megismerni a szűkebb pátria történéseit. Állítja, hogy a régiós információk terén az Észak-Magyaror- szág messze jobb az ország többi megyei napilapjánál. A 48 évvel ezelőtti első példányok közül - teszi hozzá - néhány még a padláson lapul, amelyeket annak idején lányaik nem vittek el a MÉH-be. Ha egyszer ráér, akkor megkeresi a korabeli Észak-Magyarország egy- egy példányát. Fotó: Liszkay László
