Észak-Magyarország, 2002. november (58. évfolyam, 255-279. szám)
2002-11-20 / 270. szám
2002. november 20., szerda ia»aawc»í»i MISKOLC ÉS KÖRNYÉKE / 7 Miskolc és környéke HÍRCSOKOR 0 Gitárest a kastélyban. Rák Béla közreműködésével rendeznek klasszikusgi- tár-estet november 23-án, szombaton délután 5 órától a felsőzsolcai Bárczay- kastély emeleti kamaratermében. 0 Nyílt napok. Nyílt napokat rendez a Fráter György Katolikus Gimnázium. November 26-án a négyévfolyamos, december 3-án a nyolcévfolyamos tagozatra jelentkező diákokat várják, reggel fél 8-tól. Mindkét alkalommal az iskola igazgatója délután 5 órától tart tájékoztatót a szülőknek. 0 Hagyományok őrizői. Hagyományőrző napot tartanak november 29-én, pénteken a miskolci Móra Ferenc Általános Iskolában. A délután 1 órakor kezdődő programon többek között lehetőség nyílik régi népi mesterségek fogásainak kipróbálására, játékkészítésre, ajándékcsomagolásra, ajtó- és fenyődíszkészítésre. ITT ÉLÜNK Ajándék ez Bujdos Attila BUJDOS@INFORM.HU Almosán forog az ásó a földben. Hiányzik a meggyőződés, hogy értelme lenne: a természet észjárása úgyjs kiszámíthatatlan. Ki tudja, mi van és miért? .Zsíros a göröngy, unottan hull alá a szerszámról. Lesz-e dolga tavaszig. Hol a bizonyosság: ráköszönt-e egyáltalán vala- hára a tél a kertre. Tanácstalan az egyetlen levél a barackfán, mihez ragaszkodjon inkább: az ághoz, vagy a törvényhez, hogy novemberben már hullani muszáj, nem hullani illetlenség. Hovatovább élhetetlenség. Halvány tűnődés: a tétovaság álcája. Katicák másszák össze a felásott földet. Kevesen maradtak sütkérezni az erőtlen napfényben. Zavarodottan figyeli madár és ember, mit felejthetett itt a nyár: valami színt, fényt, illatot. Valami hangulatot. Hol rejtette el, honnan viszi majd magávaí végleg. Hol támad űr. Langyos szél kerekedik, érthetetlen szavakat susog a fenyők lombjába. Agg gavallér. Csak a beszédhibás, kemény sziszegő hangok hallatszanak el a kerítésig. Csak az igyekezet, csak a szolgálatkészség. Értsük jól. Értsük meg végre és vegyük el. Ajándék ez. Elsobálozók. Első alkalommal rendeztek alapítványi bált az Aba úti Napközi Otthonos Óvoda Brigád utcai tagóvodájában a múlt héten pénteken. A 103 gyereknek második otthont adó óvoda intézmény- vezetője, Szabó Sándomé meghívására részt vett a rendezvényen dr. Simon Gábor, a terület önkormányzati képviselője, ország- gyűlési képviselő is (MSZP). A bevételből az alapítvány gazdálkodik. Diósgyőri vár kérdések válaszra várva A hétszáz éves kőépítmény sorsáról, állapotáról tájékozódtak az építésügy szakemberei Fotó: Bujdos Tibor Miskolc (ÉM - BAL) - Az elmúlt időszak politikai váltásainak eredményeképpen bizonyos „veszélyek” elhárultak a Diósgyőri vár fölül- legalábbis a szakemberek várakozásai szerint ugyanakkor a néhány éve folyó rekonstrukció folyamata is elakadt valamelyest. Ezt konstatálhatták az Építéstudományi Egyesület tagjai minapi ottjártukkor. Mióta szóba került a középkori eredetű építmény felújításának kérdése, majd az erre irányuló munkálatok is megindultak, folyamatosan zajlik a vita az építőipari, illetve a műemlékvédelmi szakemberek körében: mennyire szabad vagy helyes „újjá építeni” egy történelmi emléket. S ha belefogunk, mikori állapotot választhatunk mércéül- milyen legyen a vár: amilyen a 13., amilyen a 15. vagy amilyen a 17. században volt? Hiszen az évszázadok alatt állandóan változott a képe, nem beszélve arról, hogy idestova négyszáz éve épp olyan (romos) állapotban van, amilyenben ma. Csak ilyen volt A fenti kérdések az Építéstudományi Egyesület megyei csoportjának a múlt héten a helyszínen tett látogatásakor is felszínre kerültek; anélkül természetesen, hogy megnyugtató válaszok születtek volna. A hozzáértők mindenesetre megpróbáltak választ adni a laikus és a szakmai közvéleményt egyaránt foglakoztató' kérdésekre: Helyszíni szemlén az építészek mint például hogy miért olyan bántóan „sokszínű” a kipótolt falszakaszok kőarchitektúrája (mert a kivitelezőnek csak ilyen, az eredetitől és a korábbi pótlásoktól egyformán eltérő anyagot sikerült beszereznie), hogy miért az oly idegenül ható alumínium a bizonyos helyeken felszerelt lépcsőkorlátok anyaga (mert ennyi pénzért nem lehet igényesebb megoldást találni), hogy miért vált a közelmúltban olyan hangsúlyossá az a törekvés, hogy „újjáépüljön” a vár (mert a város legutóbbi polgármestere személyesen gyakorolt nyomást ez ügyben a szakemberekre, minden vitát kizárva). Ilyesmikről hallhattak a kiránduláson részt vevő érdeklődők, valamint arról az általános aggodalomról, hogy a politikai váltás - már ami az országos politikát illeti - a korábbi Széchenyi-terv címszó alatt érkező állami pénzforrásokat elapasztotta. Vagy legalábbis ettől tartanak a hozzáértők. Beépítve drága lenne Építészszemmel az is látható volt a helyszínen: a ma még folyó karbantartómunkák másra nem alkalmasak, mint hogy a 25 évvel ezelőtti hasonló beruházáshoz hasonlóan újabb fél, netán egy-két évtizeddel eltolják az újra meg újra jelentkező statikai és egyéb problémákat a vár egyre romló állagát illetően. A porózus, több százéves köveket valaki az „időzített bomba” minősítéssel ü- lette (nem tudni, mikor roppannak össze), míg más arra hívta fel a figyelmet: ha tényleg régi pompájába állítanák vissza a Diósgyőri vár teljességét, zárt és épületként használt termekkel, szobákkal, az onnantól kezdve olyan milliós állandó fenntartási költséget igényelne (fűtés, üzemeltetés, takarítás, programszervezés), amiről mindeddig egyetlen önkormányzati vagy kormányzati illetékes sem beszélt. Jenei László író a helyi mecenatúra egy lehetséges formájáról Méhes László Miskolc (ÉM) - Sorozatunk a helyi literatúra korántsem egyértelmű megítélésének miértjére keresi a választ. Az Orpheus és a Holnap egykori szerkesztőjével, Jenei László íróval az irodalom mecenatúrájának megújítási lehetőségeiről beszélgettünk. Észak: A Napjainktól az Új Holnapig című találkozón előadásában a kulturális mecenatúrával, Miskolc szerepvállalásával foglalkozott. Mint egykori lapszerkesztő a megújulás kényszerét emlegette. Mit kell alapvetően ez alatt érteni? Jenei László: A kultúrát Miskolc eddig is támogatta, más kérdés, hogy mennyire hatékonyan, a problémákra mennyire érzékenyen. Hogy ma sincs kiemelkedő értékeket képviselő irodalmi életünk, azért csak igen kis részben vonható felelősségre az önkormányzat. A kérdésre én mégis úgy adnék választ, hogy most ne kelljen foglalkoznunk a minőség kérdésével, hanem azt adottnak tételezve csak a mecenatúrára koncentrálhassunk. Észak: Tehát, mindenek előtt a pénzkénéi László: Amikor én főszerkesztettem a Holnapot, s még korábban az Orpheust, mind a lapra, mind a rendezvényeinkre kaptunk támogatást a városi ön- kormányzattól. Az uniós csatlakozás után a közigazgatásban jó néhány dolgot kényszerűen át kell majd gondolni. Ez jutott az eszembe, akkor is, amikor a miskolci irodalmi életről szóló konferenciára felkértek előadónak. Hogy mi is fog velünk történni, mondjuk kettő-négy éven belül, és hogy akinek mozdulnia kell, az ismeri-e a lehetőségeket? Mert én már most úgy érzem, hogy e tekintetben ideje lenne állást foglalnia az illetékeseknek. Jobb esetben azonnal lépnie is. Észak: Mire gondol? Jenei László: Az önkormányzat jelenleg a Mecénás Alapból oszt pénzt az irodalmi termékek előállítóinak. Sokkal célszerűbb lenne ezért a városnak egyfajta koordinátori szerepre törekednie. Első lépésként indítványozhatná egy - nevezzük el találomra - Társaság létrehozását, melyet egyik alapítójaként jegyezhetne. A város neves vállalkozásokat, Miskolc prominens személyiségeit invitálná, hogy részt vegyenek a létrehozásában, majd a működtetésben. Ez valamiféle piacosított Irodalmi - művészeti? - Akadémia leheüie. Természetesen ez a Társaság nem lesz a gyors profit világbajnoka, viszont szépen „elpöfogne” úgy, hogy miközben ellentételezésként rendezvényeken, kiadványokon, egyéb kulturális termékeken reklámozza tagjait és támogatói körét, másrészről éves ösztöndíjrendszert és hosszú távú kiadói programot működtethetne. A városnak pedig mindez jó lehetőséget teremtene arra, hogy presztízsének megfelelően vegyen részt a mecenatúrában. Ettől kezdve nem egyes mű- veket-művészeket-rendezvényeket kínálna alamizsnával, hanem programot finanszírozna, s jobban tudna koncentrálni a regionális kulturális piac alapvető folyamatainak összehangolására. Észak: Ha mindez meg is valósulhat, miként oldaná ez meg az úgynevezett helyi irodalom minőségének gondjait? Jenei László: Mindezzel természetesen csak a kereteket teremtenénk meg, a szisztematikus alkotómunka tisztességes lehetőségét. Azután kellenek ehhez jó írók-költők, s jó könyvek. Kihívás kell, és szerintem épp itt az ideje, hogy belássuk: ma már nem csak esztétikai kihívásoknak kell megfelelnünk. Egy ilyen Társaság késztetést jelenthetne az alkotók számára is. És nem mellékesen kiszámíthatóságot. Értelmét vesztené például az előszobázás. És ami a leggyönyörűbb az egészben: ha egy jelentős mű születik, melynek sikere is van, akkor ez nemcsak a szerző sikere immár, hanem természetszerűleg a Társaságé, s újabb közvetlen csatolással, azonnal Miskolcé is. Vita a helyi irodalomról Lapunk fontosnak tartja, hogy mind többen mondják el véleményüket arról, van-e helyi irodalom, s ha igen, miben állna ennek jelentősége. Várjuk hozzászólásaikat levélben, vagy elektronikus postán a bujdos@inform.hu címre, illetve a Borsod Online-ra (fői yp bpon hu). NÉVJEGY JENEI LÁSZLÓ Született: 1964., Miskolc Tanulmányai: magyar-történelem szakos tanári diploma Foglalkozás: író Munkál: Ikerszobrok (regény) 2002.; novellák: 2002 májusától a Kortárs, Bárka, Alföld, Tiszatáj c. folyóiratokban, s legközelebb a Holmiban; Mindenféle vágyak c. novelláskötete megjelenés előtt áll Aszfaltoztak. Aszfaltozták az utat a Csaba vezér úton lévő Penny Markét bevezető szakaszán 110 méter hosszan és 7 méter szélességben a megyei közútkezelő dolgozói a napokban. Az 5 millió forintos munka a víz- elvezetés hibáinak kijavítását szolgálta. Fotó: B. Tibor Elnökök, kisebbségben Miskolc (ÉM) - Megtartotta alakuló ülését a megyeszékhelyen választott 11 kisebbségi ön- kormányzat november 6-án és 7- én. Az üléseken minden kisebbség elnököt választott. ŐKET VÁLASZTÜTTTÁK Bolgár: Valcsev-lvanov János (független) Cigány: Horváth József (független) Görög: Tsorbatzoglou Christosné (független) Horvát: Hubai Krisztián (független) Lengyel: Fábián Sándor (független) Német: Wágner Gábor (független) Örmény: Avedikian Viktória (Arménia Népe) Ruszin: Dr. Ujaczki Tibor (független) Szlovák: Bárány Péter (független) Szlovén: Kalácska Gábor (függetjen) Ukrán: Ignácz Istvánná (Mo.-i Ukrán Kult. Egy.)
