Észak-Magyarország, 2002. november (58. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-20 / 270. szám

2002. november 20., szerda ia»aawc»í»i MISKOLC ÉS KÖRNYÉKE / 7 Miskolc és környéke HÍRCSOKOR 0 Gitárest a kastélyban. Rák Béla köz­reműködésével rendeznek klasszikusgi- tár-estet november 23-án, szombaton délután 5 órától a felsőzsolcai Bárczay- kastély emeleti kamaratermében. 0 Nyílt napok. Nyílt napokat rendez a Fráter György Katolikus Gimnázium. No­vember 26-án a négyévfolyamos, decem­ber 3-án a nyolcévfolyamos tagozatra je­lentkező diákokat várják, reggel fél 8-tól. Mindkét alkalommal az iskola igazgató­ja délután 5 órától tart tájékoztatót a szülőknek. 0 Hagyományok őrizői. Hagyományőrző napot tartanak november 29-én, pénte­ken a miskolci Móra Ferenc Általános Iskolában. A dél­után 1 órakor kezdődő prog­ramon többek között lehető­ség nyílik régi népi mester­ségek fogásainak kipróbálására, játékké­szítésre, ajándékcsomagolásra, ajtó- és fenyődíszkészítésre. ITT ÉLÜNK Ajándék ez Bujdos Attila BUJDOS@INFORM.HU Almosán forog az ásó a földben. Hiányzik a meggyőződés, hogy értelme lenne: a természet észjárása úgyjs kiszá­míthatatlan. Ki tudja, mi van és miért? .Zsíros a göröngy, unottan hull alá a szerszámról. Lesz-e dolga tavaszig. Hol a bizonyosság: ráköszönt-e egyáltalán vala- hára a tél a kertre. Tanácstalan az egyetlen levél a barack­fán, mihez ragaszkodjon inkább: az ág­hoz, vagy a törvényhez, hogy november­ben már hullani muszáj, nem hullani il­letlenség. Hovatovább élhetetlenség. Hal­vány tűnődés: a tétovaság álcája. Katicák másszák össze a felásott föl­det. Kevesen maradtak sütkérezni az erőt­len napfényben. Zavarodottan figyeli ma­dár és ember, mit felejthetett itt a nyár: valami színt, fényt, illatot. Valami hangu­latot. Hol rejtette el, honnan viszi majd magávaí végleg. Hol támad űr. Langyos szél kerekedik, érthetetlen szavakat susog a fenyők lombjába. Agg gavallér. Csak a beszédhibás, kemény szi­szegő hangok hallatszanak el a kerítésig. Csak az igyekezet, csak a szolgálatkész­ség. Értsük jól. Értsük meg végre és ve­gyük el. Ajándék ez. Elsobálozók. Első alkalommal rendeztek alapítványi bált az Aba úti Napközi Otthonos Óvoda Brigád utcai tagóvodájában a múlt héten pénteken. A 103 gyereknek második otthont adó óvoda intézmény- vezetője, Szabó Sándomé meghívására részt vett a rendezvényen dr. Simon Gábor, a terület önkormányzati képviselője, ország- gyűlési képviselő is (MSZP). A bevételből az alapítvány gazdálkodik. Diósgyőri vár kérdések válaszra várva A hétszáz éves kőépítmény sorsáról, állapotáról tájékozódtak az építésügy szakemberei Fotó: Bujdos Tibor Miskolc (ÉM - BAL) - Az elmúlt időszak politikai vál­tásainak eredményeképpen bizonyos „veszélyek” elhá­rultak a Diósgyőri vár fölül- legalábbis a szakemberek várakozásai szerint ugyanakkor a néhány éve fo­lyó rekonstrukció folyamata is elakadt valamelyest. Ezt konstatálhatták az Építéstu­dományi Egyesület tagjai mi­napi ottjártukkor. Mióta szóba került a középko­ri eredetű építmény felújításá­nak kérdése, majd az erre irá­nyuló munkálatok is megindul­tak, folyamatosan zajlik a vita az építőipari, illetve a műemlékvé­delmi szakemberek körében: mennyire szabad vagy helyes „újjá építeni” egy történelmi em­léket. S ha belefogunk, mikori állapotot választhatunk mércéül- milyen legyen a vár: amilyen a 13., amilyen a 15. vagy amilyen a 17. században volt? Hiszen az évszázadok alatt állandóan vál­tozott a képe, nem beszélve ar­ról, hogy idestova négyszáz éve épp olyan (romos) állapotban van, amilyenben ma. Csak ilyen volt A fenti kérdések az Építéstu­dományi Egyesület megyei cso­portjának a múlt héten a hely­színen tett látogatásakor is fel­színre kerültek; anélkül termé­szetesen, hogy megnyugtató vá­laszok születtek volna. A hoz­záértők mindenesetre megpró­báltak választ adni a laikus és a szakmai közvéleményt egy­aránt foglakoztató' kérdésekre: Helyszíni szemlén az építészek mint például hogy miért olyan bántóan „sokszínű” a kipótolt falszakaszok kőarchitektúrája (mert a kivitelezőnek csak ilyen, az eredetitől és a korábbi pótlá­soktól egyformán eltérő anyagot sikerült beszereznie), hogy miért az oly idegenül ható alumínium a bizonyos helyeken felszerelt lépcsőkorlátok anyaga (mert ennyi pénzért nem lehet igénye­sebb megoldást találni), hogy miért vált a közelmúltban olyan hangsúlyossá az a törekvés, hogy „újjáépüljön” a vár (mert a város legutóbbi polgármestere személyesen gyakorolt nyomást ez ügyben a szakemberekre, minden vitát kizárva). Ilyesmik­ről hallhattak a kiránduláson részt vevő érdeklődők, valamint arról az általános aggodalomról, hogy a politikai váltás - már ami az országos politikát illeti - a korábbi Széchenyi-terv címszó alatt érkező állami pénzforráso­kat elapasztotta. Vagy legalábbis ettől tartanak a hozzáértők. Beépítve drága lenne Építészszemmel az is látható volt a helyszínen: a ma még fo­lyó karbantartómunkák másra nem alkalmasak, mint hogy a 25 évvel ezelőtti hasonló beruházás­hoz hasonlóan újabb fél, netán egy-két évtizeddel eltolják az új­ra meg újra jelentkező statikai és egyéb problémákat a vár egyre romló állagát illetően. A porózus, több százéves köveket valaki az „időzített bomba” minősítéssel ü- lette (nem tudni, mikor roppan­nak össze), míg más arra hívta fel a figyelmet: ha tényleg régi pompájába állítanák vissza a Diósgyőri vár teljességét, zárt és épületként használt termekkel, szobákkal, az onnantól kezdve olyan milliós állandó fenntartási költséget igényelne (fűtés, üze­meltetés, takarítás, programszer­vezés), amiről mindeddig egyet­len önkormányzati vagy kor­mányzati illetékes sem beszélt. Jenei László író a helyi mecenatúra egy lehetséges formájáról Méhes László Miskolc (ÉM) - Sorozatunk a helyi literatúra korántsem egyértelmű megítélésének miértjére keresi a választ. Az Orpheus és a Holnap egykori szerkesztőjével, Jenei László íróval az irodalom mecenatú­rájának megújítási lehetősé­geiről beszélgettünk. Észak: A Napjainktól az Új Hol­napig című találkozón előadá­sában a kulturális mecenatúrá­val, Miskolc szerepvállalásával foglalkozott. Mint egykori lap­szerkesztő a megújulás kénysze­rét emlegette. Mit kell alapve­tően ez alatt érteni? Jenei László: A kultúrát Mis­kolc eddig is támogatta, más kér­dés, hogy mennyire hatékonyan, a problémákra mennyire érzéke­nyen. Hogy ma sincs kiemelkedő értékeket képviselő irodalmi éle­tünk, azért csak igen kis részben vonható felelősségre az önkor­mányzat. A kérdésre én mégis úgy adnék választ, hogy most ne kelljen foglalkoznunk a minőség kérdésével, hanem azt adottnak tételezve csak a mecenatúrára koncentrálhassunk. Észak: Tehát, mindenek előtt a pénz­kénéi László: Amikor én fő­szerkesztettem a Holnapot, s még korábban az Orpheust, mind a lapra, mind a rendezvényeinkre kaptunk támogatást a városi ön- kormányzattól. Az uniós csatla­kozás után a közigazgatásban jó néhány dolgot kényszerűen át kell majd gondolni. Ez jutott az eszembe, akkor is, amikor a mis­kolci irodalmi életről szóló kon­ferenciára felkértek előadónak. Hogy mi is fog velünk történni, mondjuk kettő-négy éven belül, és hogy akinek mozdulnia kell, az ismeri-e a lehetőségeket? Mert én már most úgy érzem, hogy e tekintetben ideje lenne állást fog­lalnia az illetékeseknek. Jobb esetben azonnal lépnie is. Észak: Mire gondol? Jenei László: Az önkormány­zat jelenleg a Mecénás Alapból oszt pénzt az irodalmi termékek előállítóinak. Sokkal célszerűbb lenne ezért a városnak egyfajta koordinátori szerepre törekednie. Első lépésként indítványozhatná egy - nevezzük el találomra - Társaság létrehozását, melyet egyik alapítójaként jegyezhetne. A város neves vállalkozásokat, Miskolc prominens személyisé­geit invitálná, hogy részt vegye­nek a létrehozásában, majd a mű­ködtetésben. Ez valamiféle piaco­sított Irodalmi - művészeti? - Akadémia leheüie. Természetesen ez a Társaság nem lesz a gyors profit világbajnoka, viszont szé­pen „elpöfogne” úgy, hogy miköz­ben ellentételezésként rendezvé­nyeken, kiadványokon, egyéb kul­turális termékeken reklámozza tagjait és támogatói körét, más­részről éves ösztöndíjrendszert és hosszú távú kiadói programot mű­ködtethetne. A városnak pedig mindez jó lehetőséget teremtene arra, hogy presztízsének megfele­lően vegyen részt a mecenatúrá­ban. Ettől kezdve nem egyes mű- veket-művészeket-rendezvényeket kínálna alamizsnával, hanem programot finanszírozna, s job­ban tudna koncentrálni a regio­nális kulturális piac alapvető fo­lyamatainak összehangolására. Észak: Ha mindez meg is valósul­hat, miként oldaná ez meg az úgynevezett helyi irodalom mi­nőségének gondjait? Jenei László: Mindezzel ter­mészetesen csak a kereteket te­remtenénk meg, a szisztemati­kus alkotómunka tisztességes le­hetőségét. Azután kellenek eh­hez jó írók-költők, s jó könyvek. Kihívás kell, és szerintem épp itt az ideje, hogy belássuk: ma már nem csak esztétikai kihí­vásoknak kell megfelelnünk. Egy ilyen Társaság késztetést je­lenthetne az alkotók számára is. És nem mellékesen kiszámítha­tóságot. Értelmét vesztené pél­dául az előszobázás. És ami a leggyönyörűbb az egészben: ha egy jelentős mű születik, mely­nek sikere is van, akkor ez nem­csak a szerző sikere immár, ha­nem természetszerűleg a Társa­ságé, s újabb közvetlen csatolás­sal, azonnal Miskolcé is. Vita a helyi irodalomról Lapunk fontosnak tartja, hogy mind többen mondják el véleményüket arról, van-e he­lyi irodalom, s ha igen, miben állna ennek jelentősége. Vár­juk hozzászólásaikat levélben, vagy elektronikus postán a bujdos@inform.hu címre, il­letve a Borsod Online-ra (fői yp bpon hu). NÉVJEGY JENEI LÁSZLÓ Született: 1964., Miskolc Tanulmányai: magyar-történelem szakos ta­nári diploma Foglalkozás: író Munkál: Ikerszobrok (regény) 2002.; novel­lák: 2002 májusától a Kortárs, Bárka, Al­föld, Tiszatáj c. folyóiratokban, s legközelebb a Holmiban; Mindenféle vágyak c. novelláskötete megjelenés előtt áll Aszfaltoztak. Aszfaltoz­ták az utat a Csaba vezér úton lévő Penny Markét be­vezető szakaszán 110 méter hosszan és 7 méter szélesség­ben a megyei közútkezelő dolgozói a napokban. Az 5 millió forintos munka a víz- elvezetés hibáinak kijavítá­sát szolgálta. Fotó: B. Tibor Elnökök, kisebbségben Miskolc (ÉM) - Megtartotta alakuló ülését a megyeszékhe­lyen választott 11 kisebbségi ön- kormányzat november 6-án és 7- én. Az üléseken minden kisebb­ség elnököt választott. ŐKET VÁLASZTÜTTTÁK Bolgár: Valcsev-lvanov János (független) Cigány: Horváth József (független) Görög: Tsorbatzoglou Christosné (független) Horvát: Hubai Krisztián (független) Lengyel: Fábián Sándor (független) Német: Wágner Gábor (független) Örmény: Avedikian Viktória (Arménia Népe) Ruszin: Dr. Ujaczki Tibor (független) Szlovák: Bárány Péter (független) Szlovén: Kalácska Gábor (függetjen) Ukrán: Ignácz Istvánná (Mo.-i Ukrán Kult. Egy.)

Next

/
Thumbnails
Contents