Észak-Magyarország, 2002. november (58. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-19 / 269. szám

2002. november 19., kedd GAZDASÁG / 7 Miskolc és környéke HÍRCSOKOR 0 Éva. Az APEH megyei szakemberei előadást tartanak az eváról a BÖKIK fel­kérésére a mai napon 10 órától Szeren­csen a Népházban, illetve 13 órától Sá­toraljaújhelyen a Pataki u. 43. szám alatt. 0 Üjdonságdíjas. Az elmúlt évek kivá­ló eredményei után újabb elismeréssel, Újdonságdfjjal jutalmazzák a Miskolci Hűtőház Rt. burgonya-termékcsaládját. A termékeket a november 26-án kez­dődő Foodapest 2002 szakkiállításon mutatják be. 0 Váltsuk vissza! Válaszd a visszavált- hatót címmel országos kampányt kezde­ményezett a Hulladék Munkaszövetség a betétdíjas csomagolóanyagok népsze­rűsítése érdekében. A visszaváltható üve­gek használata ugyanis kisebb környeze­ti terhelést okoz és gazdaságosabb is. VENDÉGSAROK Repülni pedig kell Bárdos István A Gazdasági Minisztérium kimutatása szerint a hazai 21 jelentősebb repülőtér kö­zül a miskolci az utolsó a kifutópályák hosszát és a kiszolgálás minőségét tekintve. Olyan települések előzik meg, mint Hajdú­szoboszló, Nyíregyháza, Gödöllő, Eszter­gom, Fertőszentmiklós, Dunaújváros. .Elgondolkodtató, hogy a vidéki repü­lőterek fejlesztésének szükségességét ko­rábban felismerő települések mára igen komoly forgalmat produkálnak. A debre­ceni repülőtéren tunéziai és izraeli char­tergépek landolnak, a sármelléki repülőté­ren pedig hetente tucatjával szállnak le a Lufthansa különgépei - elsősorban a héví­zi fürdőbe hozva utasok százait. De a kis és közepes magángépekkel érkező üzlet­emberek is előszeretettel használják a megfelelő felszereltségű repülőtereket. Mindezek ismeretében a hosszú távú idegenforgalmi gondolkodás teljes hiányá­ra mutat a miskolci repülőtér jelenlegi ál­lapota. Az alig 800-850 méteres füves pá­lyát csak sportrepülőgépek, vitorlázógé­pek és sárkányrepülők használják. A hiányzó infrastruktúra lehetetlenné teszi bármilyen egyszerű járat indítását. Vajon ki a felelős ezért a lehetetlen álla­potért? Tisztában voltak, illetve vannak-e az illetékes városvezetők ezzel az elherdált \ lehetőséggel? Valószínűleg nem, erre utal a probléma nagy ívben történő kikerülése. Talán még nem késő tenni valamit, mert a városnak igenis szüksége lenne egy betonkifutóval rendelkező repülőtérre, ahová a kis- és közepes gépek le tudnak szállni. Amíg ez nem történik meg, addig akko­ra marad a különbség az „idegenforgalmi álmok" és a valódi turizmus között, mint a sárkányrepülőgép és a Boeing között... SZERZŐNK A SZERVIZ IRODA MENEDZSERE HATÁRIDŐNAPTÁR Kötelezettségeink November 20. Bevallás: havi adóbevallásra kötelezettek elő­ző havi adói, ideértve a járulékokat és az egészségügyi hozzájárulást is; havi és gya­koribb áfa; játékadó; jövedéki adó; enge­dély alapján gyakoribb költségvetési támoga­tás bevallása Beflzetés/támogatásigénylés: áfa; jövedéki adó nettó összegének és előlegének külön­bözető; havonta fizetők társaságiadó-előle- ge; fogyasztási adó nettó összegének és elő­legének különbözete; környezetvédelmi ter­mékdíj; játékadó; munkaadói, munkavállalói járulék; fogyasztőiár-kiegészítés, mezőgazda- sági és élelmiszer-ipari exporttámogatás; az előző hónapra megállapított költségvetési tá­mogatás; engedély alapján gyakoribb költ­ségvetési támogatás különbözete Munka „munkahely nélkül”, otthon Az unióban nagyobb keletje van a távmunkának, nálunk is erre törekednek Dolgozni így is lehet(ne): otthon, kényelmesen, a főnök figyelő szemei nélkül Fotó: Végh Csaba Miskolc (ÉM - OlKa) - Me­rev a hazai foglalkoztatási struktúra, pedig fontos lenne, hogy a hagyományos munka­helyek létesítése mellett a távmunka is elterjedjen - is­mertette Csizmás Gábor poli­tikai államtitkár a távmun­káról, s annak jelentőségéről tartott miskolci konferencia saj tótáj ékoztatóján. A magyarországi foglalkoztatá­si helyzet meglehetősen összetett. Egyrészt adott az alacsony, alig több mint 5Q százalékos foglalkoz­tatási szint, ami az EU-ban 64 százalék, illetve a meglévő mun­kahelyek is szűk keretek közé szorulnak. Ei'ről Csizmás Gábor, a Foglalkoztatáspolitikai és Mun­kaügyi Minisztérium politikai ál­lamtitkára beszélt nemrégiben egy miskolci rendezvényen. Népszerűsíteni A Miskolci Egyetem Tovább­képző Központjában tartott kon­ferencia célja a távmunka nép­szerűsítése volt, ahol ismertették a közelmúltban megjelent táv- munkahelyek létesítését segítő pályázati lehetőségeket, illetve a konferencia keretében a témáról sajtótájékoztatón is beszéltek a szakemberek. Az államtitkár el­mondta, hogy hazánk távmunka terén mutatkozó elmaradását tükrözi az uniós 13 százalékos ré­szesedéssel szembeni 1 százalé­kunk, nem beszélve az északi or­szágokról, ahol a távmunka a foglalkoztatási piac 20-25 százalé­kát képviseli. Magyarország eme lemaradását csak úgy lehet kor­rigálni, ha egyfajta szemléletvál­tás megy végbe, ugyanis jelenleg nem ismerik el az emberek ezt a munkatípust - hangsúlyozta -, ezzel párhuzamosan érdekeltté kell tenni a vállalkozásokat a távmunkahelyek létesítésében. Ez utóbbi alapjait már megte­remtették egy közelmúltban kiírt pályázattal, amit a sajtó képvise­lőinek dr. Benedek András he­lyettes államtitkár ismertetett. Sokan támogatják Parragh László, a Magyar Ke­reskedelmi és Iparkamara elnö­ke hozzászólásában kifejtette, hogy társadalmi, gazdasági ér­dek a távmunkahelyek létesíté­se, aminek első lépése a tájékoz­tatás, majd a tanácsadás és a vállalkozók segítése. A sajtótájé­koztatón részt vett még Gúr Nándor országgyűlési képvise­lő, aki támogatja a programot, il­letve Vinnai János, a Szinva Net Kft. ügyvezetője gyakorló táv­munkáltatóként beszélt erről a típusú foglalkoztatásról. Zárszó­ként Bihall Tamás, a megyei ka­mara elnöke elmondta, hogy a minisztérium előrejelzése szerint 30 távmunkás várható a megyé­ből, de a több mint száz konfe­rencián résztvevő érdeklődő vél­hetően rácáfol erre a számra. A bruttó bér növekedjen, ne az adókedvezmény Miskolc (ÉM - OlKa) - A bérek 6-10 százalékos emel­kedését és a minimálbér 54 ezer forintra történő növeke­dését tartja reálisnak a Drót­áru és Drótkötél Rt. Vasas Szakszervezeti Tanácsa. A D&D Rt.-nél a múlt hét vé­gén sajtótájékoztatón ismertették a Vasas Szakszervezet Szövetsé­gi Tanácsának véleményét a 2003. évi béremelésről és a bér­jellegű juttatásokról. Mint el­mondták, a szakszervezet 6-10 százalékos béremelést tart szük­ségesnek, illetve szeretnék elér­ni, hogy a minimálbér 54 ezer fo­rintra emelkedjen. Hangsúlyoz­ták annak fontosságát, hogy a bruttó bérek növekedésében ér­dekeltek a munkavállalók, hogy ne csak az adókedvezményben jelentkezzen a keresetnövekedés. Hazánkban jelenleg 122-125 ezer forint az átlagkereset, s ezek a bérek a legfelső adósávba es­nek. A tanács szerint ezen változ­tatni kellene, mert tarthatatlan, hogy átlagbérrel azonos százalék- kulccsal adózunk, mint a jóval magasabb fizetésűek. Ehhez szük­séges, hogy jövőre a legmagasabb adókulcs alá eső adósávokat a tervezettnél jelentősebb mérték­ben, 1,5 millió forintra kitolják. A rendezvény vendége volt többek között Szőke Károly, a Vasas Szakszervezeti Szövetség elnöke, aki a hazai szakszerve­zeti struktúráról szólva ismertet­te: nagyon tagolt ma Magyaror­szágon a szakszervezeti mozga­lom, nincs ennyi ágazati szerve­ződésre szükség, ezért össze kel­lene ezeket vonni. Öt részszövet­ségbe kell tömörülni, nevezete­sen az ipar-energetikai, a köz­szféra, az élelmiszer-gazdaság, a közlekedési és a szolgáltatási ágazat szakszervezeteire. Továb­bi lépésként a szakszei-vezetek- nél fiatalítást kell végrehajtani, mind a tagságban, mind pedig a vezetésben. A fiatalok bevonását fontosnak ítélték a szakemberek, ezt tükrözte az is, hogy a rendez­vény keretében beszéltek az ifjú­ság szakszervezeti munkában be­töltendő szerepéről, illetve ezt követően fórumon ismertették meg a fiatalokkal a lehetősége­ket, valamint a másik fél is el­mondhatta szándékait, igényeit. (TÁV) MUNKAHELYTEREMTÉS Új távmunkahelyek létesítésére írt ki pályázatot a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium az Informatikai és Hírközlési Minisztérium­mal közösen. Alkalmazottanként egymillió forinttal támogatja a két tár­ca a távmunkahelyek létesítését, hogy javuljon a hátrányos helyzetűek társadalmi integrációja, foglalkoztatási esélye. Ennek megvalósításához az infokommunikációs infrastruktúra biztosításához 500 ezer forint bér- támogatás, és képzésre ugyanekkora támogatás vehető igénybe. Pályázhatnak: azon belföldi székhelyű munkaadók, akik új távmun­kahelyeket hoznak létre, és vállalják annak 2 évig történő fenn­tartását. A támogatás mértéke: a munkahelyteremtő bértámogatás keretében ma­ximum 6 hónapig, havonta 50 ezer forint (és a közterhek) nyerhető el, valamint maximum 60 ezer forint fordítható személyenként képzésre, be­tanításra. A támogatás bármelyik elemére külön-külön is lehet pályázni. A pályázat benyújtásának határideje: 2002. december 15. A munkaügyi tárca pályázatot hirdetett a foglalkoztatási szempontból legkedvezőtlenebb helyzetű térségekhez tartozó településeken meg­valósítandó munkahelyteremtő beruházások támogatására. A támogatás igénybe vehető: műszaki berendezések, gépek, gyár­tóeszközök, technológiák, egyéb immateriális javak beszerzése so­rán felmerült költségekre. A támogatás mértéke: a vissza nem térítendő támogatás mértéke legfeljebb 800 ezer forint új munkahelyenként, amely 200 ezer fo­rinttal növekszik, ha munkanélküli, illetve további 200 ezer forinttal, ha tartósan nyilvántartott munkanélküli személyt alkalmaznak. Egy pályázat keretében a támogatás összege legfeljebb 15 millió forint lehet, amely legalább 50 fő számára történő munkahelyteremtés ese­tében további maximum 15 millió forinttal növelhető. Pályázni lehet: a munkahelyteremtő támogatás az encsi, edelényi, szikszói, tokaji, gönci és mezőcsáti munkaügyi kirendeltségekhez tar­tozó településeken megvalósuló beruházás esetén vehető igénybe. A pályázat benyújtásának határideje: 2002. november 29. _ A részletes tájékoztató és a pályázati adatlap elektronikus formában elérhető az ■; í : illetékes minisztériumok . illetve a megyei munkaügyi központ honlapján. Megérett a helyzet a változtatásra A piac szereplői elégedetlenek a távközlés jelenlegi helyzetével, nagyobb verseny kell Miskolc (ÉM - OlKa) - Jo­gilag tekintve a hazai veze­tékes telefonpiacon nincs monopolhelyzet, gyakorlati­lag azonban mégis. Frischmann Gábor, a Hír­közlési Felügyelet minapi fó­rumukon elmondta: arra tö­rekednek, hogy a monopol­helyzet ne csak jogilag szűn­jön meg. A napokban tartotta országos fórumát Miskolcon a Hírközlési Felügyelet (HÍF). Megnyitójában dr. Rácz Zsolt, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium közigaz­gatási államtitkára elmondta: a távközlési piac több nehézséggel küzd, mint például az internet­szolgáltatás szabályozásának hiá­nyosságaival, az összekapcsolási, valamint a fix-mobil végződtetési díjak problémájával. Nem indul Mint az államtitkár kifejtette, a jogi liberalizáció után nem in­dult meg a verseny a szolgálta­tók között. A piac résztvevői úgy érzik, hogy megérett a helyzet a konszolidációra. Gazdasági ala­pú szabályozást kíván a távköz­lés, ennek érdekében számításo­kat végzett a tárca, ami megala­pozza a jogszabályi hátteret. Azt kívánják elérni, hogy a piac megfizethető árakat nyújtson, ugyanakkor tevékenységük pro­fitot is hozzon a társaságoknak. A piaci háttér kialakítása mel­lett feladatuknak tekintik - fűz­te hozzá -, hogy a ciklus cégére Frischmann Gábor A HÍF ELNÖKE .................................................M az internetpiac megerősödjön, s megtöbbszöröződjön az internet­felhasználók száma. Több együttműködés Frischmann Gábor, a HÍF el­nöke érdeklődésünkre elmondta, hogy a szolgáltatók közötti elen­gedhetetlen együttműködés ne­hezen indul meg. Arra számíta­nak, hogy ez a jövő évben meg­változik, s a befektetési ágon is felfutás veszi kezdetét.- A mobilpiacon már régóta több szolgáltató van jelen, így mára komoly versenyhelyzet ala­kult ki, ugyanez nem mondható el a vezetékes telefonokat ille­tően - emlékeztetett az elnök, majd a gondolatot továbbfűzve elmondta: a Matáv 80 százalékos piaci uralma ugyan jogilag nem jelent monopolhelyzetet, de azt szeretnénk elérni, hogy ez ne csak elmélet legyen. Mint hozzátette, mindez befo­lyással van az internetpiacra is, ebben a tekintetben a szélessávú internetezésnek megfelelő a pia­ci környezete, hiszen versenyző technológiák jelentek meg az el­múlt időszakban. ff ......................... A mobilpiacon már régóta több szolgáltató van jelen, így komoly verseny alakult ki.

Next

/
Thumbnails
Contents