Észak-Magyarország, 2002. november (58. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-04 / 256. szám

2002. november 4., hétfő KULTÚRA / 6 HÍRCSOKOR 0 Naívok. Cigány naív képzőművészek alkotásaiból nyílik kiállítás november 14- én a Miskolci Galériában. 0 Gyertyagyújtás színészekért. A Színész Emlékház Egyesület tagjai idén is közösen emlékez­nek elhunyt pályatársaikra: november 5-én, kedden délután 5 órakor a Színész­múzeumban gyújtanak gyertyát emlékükre. 0 Buli a Banquettel. A Banquet együt­tes szórakoztatja a közönséget novem­ber 16-án este 7 órától a miskolci Vö­rösmarty Művelődési Házban. Gitárművész CDje Miskolc (ÉM - DK) - Az első CD-je 5 évvel ezelőtt jelent meg, reméli, a har­madikra nem kell ennyit várni. Ami pedig most készült el, azon Papp Sán­dor gitárművész egy Bach-átírat mel­lett Richard Charlton kortárs ausztrál szerző műveit szólaltatja meg.- Ausztráliában ismerkedtem meg négy évvel ezelőtt Richard Charltonnal, és kap­tam tőle kottákat - meséli a Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti In­tézetében is tanító gitáros. - Tetszettek a darabok, ezért megtanultam őket, s el is játszottam két évvel ezelőtt a miskolci Ze­nepalotában egy koncerten, a Reményi Ede Kamarazenekar közreműködésével. Többek kötött az ott készült felvételt tar­talmazza az új CD, amit már kiküldtem Charltonnak is. Válaszlevelében azt írta, hogy meggyőző erővel játszom a műveit, s kérte, tartsam őket repertoáron. Már újabb műveket is küldött, előbb-utóbb eze­ket is szeretném megtanulni. Az ausztrál komponista két darabja mel­lett égy Bach-átírat került a még igencsak friss CD-re. Mivel eredendően ezt csellis­táknak szánta a zeneszerző, Papp Sándor először e hangszer megszólaltatóinak mu­tatta meg a maga készítette változatot. Tőlük is pozitív visszajelzéseket kapott, úgyhogy nyugodtan áll a lemezbemutató koncert elé, melyet valamikor decemberben hallhat majd a miskolci közönség. Papp Sándor Fotó: Dobos Klára Városi Múzeumi Vetélkedő Miskolc (ÉM) - Városi Múzeumi Ve­télkedőt rendez a Miskolci Múzeumpeda­gógiai Műhely és a Miskolci Galéria. A ve­télkedő tárgya: városunk egy-egy kultúrtör­téneti korszakának megismerése helyi mú­zeumok kiállításainak segítségével. A vetélkedő résztvevői rendhagyó tárlatveze­tés során ismerkednek meg az adott kor­szak eseményeivel és emlékeivel, majd kü­lönféle játékos és kézműves feladatokat ol­danak meg. A résztvevő korosztály az álta­lános iskola 5-8. és a középiskola 9-12. év­folyama. A vetélkedőre iskolánként kétfős csapatok jelentkezését várják november 8-ig. Az első forduló november 15-én délután 2 órától a miskolci Orthodox Egyházi Múze­umban, a második november 22-én a Her­mán Ottó Múzeum papszeri épületében. A vetélkedő helyszínein kiadott gyakorlati fél­ti datok leadási határideje: december 6. Az eret Iményhirdetést december 11-én a Mis­kolc i Galériában tartják. Érdeklődni a 46/50tr-680-as telefonszámon illetve a mimu- mu@fi1-eemail.hu drótposta címen lehet. Sokszínű „tancpalettan” a Ködmön Jól szerepelt a moldáviai világbajnokságon az Ifiház formációs táncegyüttese Miskolc (ÉM - DK) - Men­jünk, és nézzük meg a nem­zetközi mezőnyben is, mit tu­dunk - mondá Ádám Ibolya a miskolci Iflház igazgatója, és a Ködmön együttes elindult a világbajnokságon...- Tisztességesen helyt álltunk - meséli az együttest fenntartó művelődési ház vezetője. - Ed­digi legjobb helyezésünket értük el az október közepén Moldáviá­ban rendezett világbajnokságon. A vb házigazdája az a Petru Gozun volt, akinek csoportja évek óta világbajnok, s a miskol­ci formációs táncfesztivál közön­sége is találkozhatott már velük: felejthetetlen a legutóbb bemuta­tott Spartacus című koreográfiá­juk. A világbajnokságon a ma­gyar bajnokság első és második helyezettje képviselheti hazán­kat. Összesen 17 együttes indult, 12-en - köztük mi is - jutottak a középdöntőbe, ahol a nyol­cadikok lettünk. Ez már önma­gában is rangot jelent. S három pontozó jobbnak vélt minket a nemrégiben Miskolcon megtar­tott magyar bajnokságon győztes szombathelyi Haladásnál... + m + A Ködmön a miskolci fesztiválon Miskolcon 28 éve rendezik meg a formációs táncfesztivált, többek között két olyan kategó­riában (standard-mix és latin- mix), melyekben világversenye­ket is rendeznek. A ,,mixek” lé­nyege, hogy minimum 5 táncot kell tartalmazniuk. A standard mixben például - ahol a Köd­mön „érdekelt” - van angol ker­ingő, bécsi keringő, tangó, slow- fox és quick step. Ez sok gyors Fotó: Dobos Klára váltást jelent, amitől érdekes és látványos lehet a produkció. A Ködmön a miskolciak által nemrégiben látott új - Simon Csaba készítette - koreográfiá­val mutatkozott be a világnak.- Tizenhárom éve járunk vébékre, így már ismernek min­ket a táncosok, a pontozók - mondja Ádám Ibolya. - Egyre jobban szerepel a csoport, kez­detben még az is öröm volt, ha nem az utolsó három hely egyi­kén végeztünk... Idén nagy si­kert aratott a ruhánk is, többen odajöttek, közelebbről is meg­nézték, gratuláltak. Lehet, hogy egy kicsit túl rózsaszín, de a táncparketten jól mutat. Más a hétköznapi viselet, és más a táncruha... A különbség az árban is meg­mutatkozik, de nemcsak a ru­hák miatt költséges egy tánccso­portot működtetni, sokba kerül a zene, a koreográfia is. S kü­lön probléma, hogy a próbater­mük kicsi, ezért itt-ott bérleti díjat kell fizetni, valamint edző­táborokat kell tartani, mert az is szükséges egy ilyen ered­ményhez. Legközelebb november 25-én lépnek fel: amint korábban, most is meghívást kaptak a bu­dapesti Operaházban megren­dezendő Táncpaletta című ren­dezvényre. Aztán készülnek a báli szezonra, majd a születés- napi programra, ahová a régi tagjaikat is meghívják: az együttes ugyanis jövőre lesz 25 éves - s ez nagy jubileum a táncosoknak és fenntartójuk­nak is... Matol: főszerepben a francia filmek A „hatszögletű ország” mozgóképes jelene a miskolci Kossuth moziban Miskolc (ÉM - ML) - A francia filmművészet alkotá­sai veszik át a főszerepet a miskolci Kossuth mozi műsorában a következő he­tekben: ma Francia Filmhe­tek kezdődnek a borsodi me­gyeszékhelyen. A Francia Filmhetek miskolci sorozata tíz éves múltra tekint vissza. Az Alliance Francaise és a Cinemis Kht. közös rendezésé­ben először 1991-ben rendeztek a francia filmművészet jelentősebb alkotásaiból válogatást. A filmes programot azóta minden év no­vemberében megismételik, és így lesz ez idén novemberben is. Philippe Montagny, a miskolci francia intézet igazgatójának ajánlása szerint a mostani soro­zat összeállításában arra helyez­ték a hangsúlyt, hogy olyan új fil­meket mutassanak be, amelyek hű képet adnak - az általa - „hat­szögletű országként” jellemzett Franciaország filmművészetének jelenlegi helyzetéről. A kortárs művek sorába tartozik például a hétfő esti nyitó film, a Nyolc nő is, amely történetében az ötvenes évek miliőjébe kalauzol el. Kivá­ló színészeket, köztük a francia film nagyasszonyát, Catherine Deneuve-öt láthatjuk benne. A filmheteken - egy teljes hóna­pon keresztül - tíz nagyjátékfilmet vetítenek le a Kossuth moziban, il­letve a Hevesy Filmszínházban. A műfajok szerint széles a paletta: a válogatásban vígjáték, klasszikus értelemben vett művészfilm, film­dráma és természetfilm egyaránt megtalálható. Az évekkel ezelőtt bevezetett hagyomány szerint a szervezők vetélkedőre is invitálják a nézőket. A Francia Filmhetek rendez­vényei idén november 4. és 28. között látogathatók. A megnyi­tót ma este fél 7-től tartják a Kossuth Filmszínházban. Vidé­ki vetítéseket Kazincbarcikán, Sárospatakon és Tiszaújváros- ban rendeznek. DISPUTA: LOVÁSZ EMESE RÉGÉSZ ÉS KISHONTHY ZSOLT MŰVÉSZETTÖRTÉNÉSZ A régésztet) dilemmái Stílusok és stílustalanságok Miskolc (ÉM - DK) - Hiába tárgyak kerülnek elő, a régész „tárgya” nem maga a tárgy, azok mögött az embert kere­sem. Nem a csatok, szíjak, edé­nyek jöttek be, hanem az em­berek. A régész egy kimereví­tett pillanatot tár fel, s mun­kájának lényege, hogy ezt in­tuícióval „életre keltse”... - vallotta a közelmúltbeli Dispu­ta esten Lovász Emese, régész.- Nagyon sokan szeretnének régészek lenni, aztán választa­nak valami rendes szakmát - vá­laszolta mosolyogva Lovász Emese a beszélgetést vezető Zs. Papp Ferenc azon megjegyzésé­re, miszerint ő is mindig régész szeretett volna lenni... Egyéb­ként a vendégnek is gyermekko­ri álma valósult meg, egy kis „pályamódosítás” csak az egye­temen történt: - Római koros ré­gésznek készültem, ám László Gyula olyan honfoglalás kori szemináriumokat tartott, hogy szó sem lehetett másról... Ma­napság az avarok a „kedvence­im”. Mikor a Hermán Ottó Mú­zeumba - reményeim és szándé­kom szerint első és utolsó mun­kahelyemre - kerültem, nem na­gyon volt a környéken avar anyag, aztán egyre több helyről kerültek elő... ...például Sajópetriből, ahon­nan az estre is érkezett a régész. Most ez a legfőbb feladata, hiszen sürgeti az M30-as autópálya­építés, ami egyrészt nagyon jó, hiszen megteremti az ásatások anyagi lehetőségét, másrészt vi­szont mégsem olyan jó, mert ló­halálában kell dolgozni... Lovász Emese szívesen beszél az avarokról, de „szerelme” még­is a középkor, akkor élt volna a legszívesebben. Nagy Lajos kora, a Diósgyőri vár számára a mesék birodalma. - Lehet, hogy éltem a középkorban, annyira otthon ér­zem magam benne - állítja, ezért is vállalja a különböző várbéli rendezvényeken a „várúrnő” sze­repét. Majd az időutazásból visz- szatérve, arról gondolkodik, hogy munkája bizonyos mértékben lel­kiismereti kérdés is:- Jön a régész, és oda a „nyu­godjék békében!” De nincs más választás: csak így tudunk meg többet róluk - és magunkról... Zs. Papp Ferenc és Lovász Emese Fotó: Dobos Klára Miskolc (ÉM - ML) - A ma­gyar kultúra irodalomközpon­tú, ami oka lehet annak, hogy esetleges a látványhoz kötődő művészetek megítélé­se. A miskolci városkép általa is bírált építészeti stílustalan- ságaira utalt ezzel Kishonthy Zsolt művészettörténész, aki­vel Disputa-esten beszélget­hettünk a Miskolci Galéria Dőry-pincéjében. Képzőművészettel foglalkozni, ismeretlen alkotókat felfedezni hálás feladat, a műalkotások el­adása pedig egyfajta mecenatú­raként is értelmezhető. Persze, nem csak az. Tisztában van ez­zel Kishonthy Zsolt is, aki az 1990-ben alapított MissionArt egyik tulajdonosa. Az első miskolci, magánkéz­ben lévő galéria elhivatottsága azonban vitathatatlan: a magyar művészettörténet számára a MissionArt fedezte fel a század­elő nagybányai festőiskolájának alkotóit. Az ő munkáikból tető alá hozott kiállítások sorozatá­ban a legsikeresebb a Magyar Nemzeti Galériában, majd a müncheni Haus dér Kunstban 2001-ben megrendezett Mattis Teutsch és a Kék lovas című, ami meghatározó a galéria szak­mai megítélése szempontjából. A jelenből a múltba, a művé­szettörténészi szakma kezdetei­hez visszakanyarodva Kishonthy Zsolt elárulta: gépészmérnöknek készült, a Földes gimnázium fi­zika szakára járt. A művészetek iránti vonzalma okán jutott el Pető János festőművész rajzszak­körébe, majd miután nem vették fel ipari formatervezőnek, rajz­Klshonthy Zsolt Fotó: M.L. földrajz diplomát szerzett. A vé­letlen hozta, hogy a Hermán Ot­tó Múzeumba, ott is Végvári La­jos művészettörténész mellé ke­rült, így munka mellett végezte el művészettörténetet. Tizenkét évvel ezelőtt lépett szakmabeli társával, Jurecskó Lászlóval az önállósodás útjára. Ami a mai kor mecenatúráját illeti, Kishonthy Zsolt úgy vél­te: ritka az érdek nélküli támo­gató. Átalakult a műtárgyvásár­lók köre is: az orvosok, ügyvé­dek helyére a vállalkozók és cég­tulajdonosok léptek, akik lépést tudtak tartani a képzőművészeti alkotásoknak az 1990-es évekre datálható tíz, húsz, nem egyszer ötvenszeres árrobbanásával. A fővárosra koncentráló hazai műkereskedelem ellenére a Kishonthy Zsolt családjával nem költözött Budapestre. A mai Mis- kolcból hiányolja ugyan a ’80-as években még jóval intenzívebb szellemi életet, ám mint fogalma­zott: szidni csak annak szabad a várost, aki benne él.

Next

/
Thumbnails
Contents