Észak-Magyarország, 2002. november (58. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-09 / 261. szám

\ 2002. november 9., szombat íszak-maoyaaorszAoí KULTÚRA / 6 HÍRCSOKOR 0 Digitalizáció és könyvtár. Szakmai tanácskozást rendeznek Digitalizáció és könyvtár címmel november 11-én, hét­tőn délelőtt 10 órától a II. Rákóczi Fe­renc Megyei Könyvtárban. 0 Áriaest. Eperjesi Erika áriaestje lesz november 13-án, szerdán este 6 órától a Miskolci Nemzeti Színház Kamaraszínhá­zában. Közreműködik Fekete Attila és Kin­cses Károly (ének), Var­ga Zsuzsanna (zongo­ra). Az esten részletek hangzanak el Donizetti, Puccini és Verdi operái­ból, valamint Kálmán, Lehár és Strauss operettjeiből. 0 Világjáró magyarok. Gregor József ad koncertet a Világjáró magyarok-sorozat ke­retében november 12-én, kedden este 7 órától Miskolcon a Bartók Teremben. MOZI Jelenet a filmből Fotó: internet Vándormadarak Dobos Klára Kamera növesztette „óriásvörösbegy” köszönt a mozivászonról. Nézzük kicsit, hallgatjuk énekét, aztán elindulunk. Re­pülünk. Ludakkal, gólyákkal, hattyúkkal, csérekkel és társaikkal... A Vándormadarakban - a vadlúdakkal együtt repülő Nils Holgerson módjára - űtitársai lehetünk számos különleges ma­dárfajnak. (Mi csak „ülve” szárnyalunk, de az operatőrnek tényleg madárrá kellett válnia: olykor a repülőgépből kilógva, a pilóta orra előtt lebegve dolgozott...) Re­pülünk sűrűn számycsattogtatva, vitorlá­zunk a szél „szárnyán”, alattunk hegyek, tengerek, nagyvárosi felhőkarcolók (a fil­met 200 helyszínen forgatták!) Néha azért megpihenünk: „két repülés” között láthatunk bájos vízibalettet, mami­hoz totyogó hóbagolyfiókát vagy megérez- hetjük a bezártság drámáját, ahogy a drót­háló mögé zárt lúdat megcsapja a szabad­ság szele, mikor társai elhúznak fölötte. A madarak vonulása „tudományilag” is rendkívül izgalmas. Ebből a szempontból azonban nem leszünk a filmtől sokkal oko­sabbak, inkább csak képi információt ka­punk. De igazából nem is szükségesek a szavak! Bár megdöbbentő tudni, hogy a sarki csér vándorútja 20 ezer kilométer, de itt nem ez a lényeg. A film nem ismeretterjeszteni akar, célja sokkal fenn- költebb: újra összehozni minket a termé­szettel. És ez sikerül is, hiszen némileg el­merülve az alkotásban, kellemes zenei alá­festéssel gyönyörű tájak fölött repülve durva ellenpontként éljük meg a madár­csapatot „lenullázó” vadászsortűzet, a ki­csiny fiókát „learatni” készülő kombájn­zúgást vagy a füstölgő gyárkémények fö­lötti megfeszített repülést... A Vándormadarakat - a műfajában úgy tűnik, utolérhetetlen - Mikrokozmosz pro­ducere, Jacques Perrin rendezte. Az új ter­mészetfilm a sok repülés ellenére sem szárnyal annyira, mint a korábbi boga­ras alkotás. Kevesebb az epizód, nincse­nek olyan kerek kis történetek, mint a szarvasbogarak csatája vagy a „ganajtú- ró” küzdelme. S bár rendkívül látványos a madártávlat, mégsem annyira meghök­kentően üj, mint a Mikrokozmosz földkö­zelsége. De'ez nem jelenti azt, hogy nem született kitűnő alkotás - érdemes rászán­ni egy (akár biológia) órát. ^ filmről bővebb információ a CulJIn wyvw.spi. hu-címen ______________________________________________ A miskolci színház saját Kakukkfészke Miskolc (ÉM) - A jelenetek mozaikjaiból mostanra, a be­mutató előtti hét végére kör­vonalazódott, milyen formá­ban kerül a Miskolci Nemze­ti Színház nagyszínpadára a Kakukkfészek című, Ken Kesey regénye alapján ké­szült színmű. A darab színre állításával mutatkozik be a színház prózai tagozatának vezetője, Kiss József. Észak: Utolsóként „lép színre” a Miskolci Nemzeti Színház mű­vészeti vezetői közül. Nem feszé­lyezi az a körülmény, hogy két kolléga után kell bizonyítania? Kiss József: Amikor a szín­ház új arculatának kidolgozását elkezdtük, ismertük egymást, pontosan tudtuk, hogyan követ­keznek egymás után a bemuta­tók, váratlan fordulat pedig nem történt. Az ő sikerük engem in­kább feldob, és örülök annak, hogy ebben a sorban lehetek a következő. Észak: Ön viszont az egyetlen, aki színészkollégaként került át a „másik” oldalra, gyakor­ló művészeti vezetőnek... Kiss J.: Ennek könnyűsége abban rejlik, hogy ismerem a szí­nészeket és tudom, mit várhatok el. Izgalmas persze az, hogy mit lehet még belőlük kihozni. Ellen-, ben nem kívánom éreztetni a po­zícióbeli változást. Olyannak ér­zem a helyzetet, mint ahogy a hőskorban érezhette az a színész, akit a kollégái kiültettek a néző­térre, hogy nézze meg, miként mutat kívülről a produkció. Észak: Mégsem lehet egyszerű egy „közülünk való” rendezői instrukcióit elfogadtatni! Kiss J.: Nekem alapvető stí­lusom, felfogásom és gondolko­Kiss József az évadnyitón dásóm, hogy a közös alkotói munka egyenrangú szerepeket feltételez. Nem tartom okos do­lognak, ha a rendező a színésze­ket az utolsó mozdulatig beállít­ja. Ebből az adódik, hogy a fel­merülő kérdéseket egymás kö­zött megvitatjuk. A végén termé­szetesen - és ebben a stádium­ban vagyunk most - már nem le­het improvizálni, nem lehet vi­tatkozni, hanem csinálni kell. Észak: A Kakukkfészek közis­mertsége könnyebbséget jelent a közös gondolkodásban? Kiss J.: Ellenkezőleg. Minden­kinek van véleménye, álma, kép­zelete róla, és ez itt-ott súrlódik azzal, amit én szeretnék. Ráadá­sul éppen azért, mert hihetetle­nül nagy kihívás a regényből ké­szült film, aminek hatásával meg kell küzdeni. Igaz, eddigi szín­padi megvalósításai nem voltak olyan hatásúak, amelyek egy Fotó: Dobos Klára egész ország színpadi kultúráját befolyásolni tudták volna. Észak: Ha már a színpad szó­ba került: milyen környezetbe helyezik a történetet? Kiss J.: A darabnak egykor erős elmegyógyászati háttere volt, ami a maga idejében szen­zációt jelentett. Mára azonban le­hullottak ezek a sallangok, és maradt, tisztán maga a dráma, ami viszont messze túlnő azon, hogy ez egy pszichiátriai intézet­ben játszódik. A díszlettervező, Bozóki Mara ehhez egy hagyo­mányos, egyszerű, rideg színpa­di teret készített... A korról annyit, hogy a darab története az '50-es, '60-as évek fordulóján játszódik. Az ábrázolt szituációk, a durva helyzetek a mai valóság­ban már nem történhetnek meg. Ez derült ki azokból a beszélge­tésekből, amiket pszichiáterek­kel folytattam. Észak: Ha már nem szenzáció az elmegyógyintézetek belvilá­ga, mire helyezi a hangsúlyt? Kiss J.: Alaphelyzetben a hata­lom és az egyes ember közötti vi­szony drámaiságára, a nagy konf­liktusokra. Ma már arról beszél ez a darab, hogy az embereket mi­ként lehet a végsőkig manipulál­ni, s hogy az egyén miként próbál meg ennek ellenállni. A regény filmváltozatáról csupán derengő emlékképeim vannak, de nem is akartam újra megnézni, hogy az ott ábrázolt hatások ne befolyásol­hassanak. A Kakukkfészek így a mi saját változatunk, 2002-ben a Miskolci Nemzeti Színházban. tikmiskolci nemzeti színház maszkok és szerepel ’ 2002/2003 1 •üli. 9 Tis/éi Vegyi Kombinát Rt. TVK Kiss József rendezőként a felfogásról, a gondolkodásról és az átváltozásokról Méhes László ■m NÉVJEGY Kiss József színész, rendező, dráma- és forgatókönyvíró Született: 1962., Budapest Tanulmányok: a Színház- és Filmművészeti Főiskola színész szakán 1985-ben, rendezői szakán 1987-ben végzett Életpályája: a győri majd a veszprémi színházi tagság után szabadúszó lett, majd a Miskolci Nemzeti Színház társulatának tagja, ebben az évadban a teátrum pró­zai tagozatának vezetője Bemutatkozhat a kortárs művészet Tánc, koncert, és szakmai konferencia az Ady Endre Művelődési Ház rendezvénysorozatán Miskolc (ÉM) - San Fran­cisco élő legendájának tán­cos követői lépnek fel többek között a miskolci Ady Művelődési Ház Kortárs Művészeti Napok rendez­vénysorozatán, melyet no­vember 14-15-én tartanak. Az érzelmek tánca, a tánc hatal­ma című programját adja elő Mary Sano és a Duncan tánccsoport no­vember 14-én, este 7 órától a Kor­társ Művészeti Napok keretében az Adyban. A 19. század utolsó har­madában született, legendás Isado- ra Duncan dundi hölgy volt, akit néni érdekeltek a klasszikus kore­ográfia szabályai. Pedig táncos ta­nulmányait klasszikus balettel kezdte, hogy azután gyorsan há­tat fordítva az akadémiai táncnak saját elképzelései szerint alakítsa mozgásvilágát. Mary Sano táncis­kolája Duncan nyomdokain halad, folyamatosan újszerű elemekkel bővítve a Duncan-féle tánctechni­kát. A mostani fellépésen Mary Sano Schubert-, Brahms- és Stra- uss-zenére készült, ázsiai elemek­kel ötvözött Duncan-koreográfiát mutat be hétfős csoportjával. A programsorozat folytatása­ként november 15-én este 8-tól a Besh o droM tartja Tűz van, Boban! című lemezbemutató koncertjét. A Besh o drom ci­gány mondás annyit tesz, hogy üld meg az utat, vagyis merj elindulni! Az együttes 1999-ben elindult, azóta számos európai nagyvárosban bemutatkozott, s kapja is a jobbnál jobb kritiká­kat. Mint például: „A Besh o droM városi lakodalmas banda. Zenéjében keverednek a népies elemek a legjobb klub stílussal, a cimbalom utánozhatatlan hangja a dzsesszimprovizációval. Száguldó zenei őrület, igazi élve­zet a közönségnek, remek muzsi­kusokkal... Merész kísérlet a kö­zép- és kelet-európai és a roma zene erejének metamorfózisára, összekeverve bármilyen mai népszerű zenével. Az eredmény kápráztatóan színes, változatos és garantáltan megmozgat.” A Kortárs Művészeti Napok­hoz szakmai program is társul: A tánc-dráma-báb szerepe a ta­nításban című konferencia no­vember 15-én délelőtt 9 órakor kezdődik a Napkirályfi című ze­nés mesedarab megtekintésével, majd délután 1-től illetve más­nap délelőtt fél 9-től előadá­sokkal folytatódik. KUCKÓ Kedves Gyerekek! „Sün, nyúl, bohóc, medve, Mikulás, kutya bábjaink van­nak, szoktuk be­széltetni őket” - írták bábjaikról kérdésünkre Fü- löp Áron és An­tónia Bódvaszi- lasról, akik a Tóth Zita rajza Játék fonallal, textillel című könyvet nyerték múlt heti Kuckó játékunkon. De van még egy könyvünk! Aki helyesen válaszol kérdé­seinkre - a beküldők közül a leg­szerencsésebb - jutalmul meg­kapja a bemutatott kötetet. Be­küldési határidő: 2002. november 15. Címünk: Észak-Magyarország szerkesztősége, Miskolc, Pf.: 351. 3501. A borítékra vagy levelezőlap­ra írjátok rá: Kuckó. A Magyar Könyvklub gondo­zásában megjelent köteteket az érdeklődők a kiadó miskolci boltjában találhatják meg (Baj- csy-Zsilinszky u. 16.). Kérdés: Milyen „állat” se­gített Odüsszeusznak Trója ostrománál? BOMMAWrSOTCtfff ODŰSSZEUSZ BOLYONGÁSAI MJWtilMxKfkMat A nyereménykönyv BÁB-JÁTÉK: A Pokoli puncspancs című bábelőadás premierjét tartják holnap dél­előtt fél 11-től a miskolci Csodamalom Bábszínházban, Székely Andrea rendezésében. Kinek a regénye alapján ké­szült e „zenés varázsjáték”? A helyesen válaszolók között családi belépőt sorsolunk ki a következő előadásra. A gonosz főszereplők Fotók: Dobos Klára

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents