Észak-Magyarország, 2002. október (58. évfolyam, 229-254. szám)
2002-10-07 / 234. szám
2002. október 7., hétfő hm-hhmimüvJJjyé KULTÚRA / 7 HÍRCSOKOR 0 Diósgyőri várbornapok. A IV. Diósgyőri várbomapokat tartják meg október 12- 13-án. A program keretében - a gyerekek szórakoztatása mellett - megrendezik a III. Kocsmazenei találkozót és fergeteges vári házibulit a várudvaron, többek között az Odessa Klezmer Bánd közreműködésével. 0 Fotókiállítás. Paulus Normantas fotóművész alkotásaiból nyílik kiállítás október 11-én, pénteken a miskolci Ifiház Fotógalériájában. 0 Disputa a régésszel. A Disputa-estek vendége lesz Dr. Lovász Emese régész, akinek neve a Diósgyőri vár ásatásainak vezetőjeként is ismerős lehet. A Hermán Ottó Múzeum munkatársával október 10-én este 6-tól beszélgethetnek a Miskolci Galéria Művészklubjában. TÉKA Kultusz és zenehístória Méhes László A Kossuth-év, az államférfi születésének kétszázadik évfordulóját védjegyként hordozó 2002-es esztendő még nem ért véget. A születésnap, szeptember 19. előtt és után tartott megemlékezések és méltatások sora meglehet, elegendőképpen felvázolta a személyiséget, értékelte a társadalmi és a történelmi szerepet, megfogalmazta „a mának szóló üzenetet, már ha illik egyáltalán aktuálpolitikai értelmezéseket egy karizmatikus történelmi személyiséghez kötni. Nyitva maradt ellenben az életmű egy kimondottan izgalmas fejezete. Mégpedig az, amelyik megvilágíthatná, közelebb vinne ahhoz, miként alakulhatott ki Kossuth „ap'ánk" körül egy külön szimbólumrendszerre épülő kultusz, aminek első fejezeteit már életében írni kezdték. A Kossuth-évfordulóhoz kapcsolódva, a XXX. Országos Honismereti Akadémia idején napvilágot látott Szülőföldünk című periodikában külön fejezet foglalkozik Kossuth és korának zenehistóriájával, ami szokatlan megközelítés szerint ad adalékot a politikusról az évtizedek során kialakult általános képhez. Sziklavári Károly kutatásainak összegzése megerősíti, hogy Kossuth Lajos a magyar történelem azon kevés államférfija közé tartozik, akinek neve számos dalban, indulóban, nótában szerepel. Az első darab a Kossuth- nóta, aminek keletkezését 1848-hoz, szoro- sabDan a politikus ceglédi toborzó- beszédéhez kötik. Idővel megszületnek ennek változatai, a dallam népszínművek betétdala, zongoradarabok része lesz, mígnem a dalfeldolgozások feltűnnek nem egy hangversenymüben is. Úgy tartják, hogy a zenének különösen nagy a közösségszervező ereje. A dalba foglalt stilizált kép így részben akár magyarázata lehet a Kossuth-kultusz kialakulásának, ami a későbbiekben elvezetett a képzőművészetig, de akár az éremtanig. És éppen ez az izgalmas a Szülőföldünk 30. számában: tanulmányai túlmutatnak egy nehezen megfejthető, szerteágazó, ugyanakkor ellentmondásoktól sem mentes Kos- suth-kép szokványos megközelítésén. Költőköszöntő UJ Holnap, a ne gyedévente megjelenő Új Holnap című folyóirat legújabb, őszi számának bemutatóján az októberben 60. éves Serfőző Simon József At- tila-díjas költőt köszöntötték. Ebből az alkalomból a periodika is jelentős terjedelmet szentel a költő méltatásának. A lap közéleti témái foglalkoznak többek között a Miskolci Nemzeti Színház igazgató-választásával, az ipari örökség kultúrtörténeti értékeivel, a XXX. Tok^i írótáborral. Fotó: Dobos Klára Jellemek harca, szerepek kérdése rendezője a pénteki premier előtt a darabról és a társulatépítésről Nagy Viktor Fotó: Dobos Klára Nagy Viktor, az Evita Méhes László Miskolc (ÉM) - A nagy- színházi bemutatók sorát az új évadban az Evita című musicallel nyitja meg a Miskolci Nemzeti Színház. A reneszánszát élő műfajról, a Webber-darab politikai és emberi tartalmairól, a miskolci előadás szereposztásának kialakulásáról Nagy Viktorral, a darab rendezőjével beszélgettünk. Az Evita ’ című musical Dél- Amerikában, közelebbről Argentínában játszódó története egy politikai karriertörténet állomásait végigjárva olyan világhelyzetet ábrázol, amelyben kibékíthetetlennek tűnik az ellentét a hagyományos és az újnak tűnő értékek között. Olyat, amiben a korábban szokványos államvezetési eszközök nem működnek, ám kiderül, hogy a populista felhangoktól sem mentes, ám a visszaélésektől szabadulni nem tudó „harmadik út” sem járható. A fajsúlyos, karizmatikus személyiségek sorsa így lesz ellentmondásos, adott esetben végzetes, amit - az Evita erkölcsi üzeneteként - a maga módján fogalmaz meg a Webber-Rice szerzőpáros.- Véletlen egybeesés, hogy a Miskolci Nemzeti Színház első bemutatója két választás között, sajátos magyarországi közéleti légkörben készül - zárkózik el az aktuálpolitikai értelmezéstől Nagy Viktor. - A darab kiválasztását elsősorban az indokolta - teszi egyértelművé -, hogy az Evita azon kevés musicalek közé tartozik, amelyeknek tartalmi mondanivalójuk van. Újraértelmezhető, slágerei okán pedig népszerű, ezért kedves lehet a közönségnek. A miskolci Evita színpadra ál- lítója rendezőként három évvel ezelőtt találkozott a darabbal: szabadtéri változatát vitte színre Németországban. Úgy érzi azonban, hogy az a produkció - már csak a kevésbé költői német fordítás okán - nem tudta kellőképpen kiemelni azokat a jellembeli sajátosságokat, amik a címszereplők személyiségében, Éva Peron, Peron és Che Guevara alakjában rejtőznek. Német nyelvterületen csupán távolságtartóbban lehetett érzékeltetni azokat az összeütközéseket, amik a főszereplők, és az általuk képviselt eszmék között időről időre a felszínre kerülnek. Az eredeti broadway-változat szerint készülő miskolci produkció eszerint vélhetően annak a rendezésnek az ellentétét, egy érzékeny, az érzelmekre hatni szándékozó, lírai látásmódot takar majd. Szembetűnő azonban, hogy az előadás hármas szereposztásában a Miskolci Nemzeti Színház társulatának tagjai közül csupán három színész található: Varga Andrea, Jancsó Dóra és Balog János.- A produkció szereplőgárdája nem a társulatot minősíti, hanem tényként rögzíti, hogy bizonyos darabokat nem lehetne eljátszani a miskolci színházban - értelmezi a szerepek kérdését Nagy Viktor, utalva az augusztusi, nyilvános meghallgatásra. - Bizonyos szerepek korhoz kötöttek, s emiek betartása a mai színházban alapkövetelmény. Ezt a szabályt pedig a tekintély, vagy az ismertség okán sem szabad felrúgni. A rendező, egyben a színház zenei vezetője kijelenti: a minőséget szeretnék meghonosítani. A társulatépítés pedig úgy kapcsolódhat ehhez, akár az Evita szereposztásához is, ha új tehetségeknek is alkalmat adnak arra, hogy megmérettessék magukat a színpadon. Jelenlegi vendégművészeket pedig úgy köthetnek a későbbiekben akár állandó tagként a teátrumhoz - teszi hozzá -, ha lehetőséget kapnak a miskolci színházi életének megtapasztalására. KÚPTÁR: EVITA-BEAVATÚ Három Evitát ritkán látni egyszerre színpadon. A rendező sem gyakran magyaráz a közönségnek, s a koreográfus sem közli a nagyérdeművel, hogy neki nem fontos, hogy a táncosok a premier előtti megfeszített munka közben szeressék. Az pedig végképp abszurd, hogy nyílt színi tapsot kapjon a Peront alakító egyik főszereplő azért, mert Evitával énekelt kettősében elfelejti a szöveget... Márpedig egy színházban minden megtörténhet. Legalább is egy premier előtti beszélgetésen, amit a miskolci színház Evita című musicaljének bemutatóját megelőző héten tartottak. Telt ház előtt. A kulisszák mögötti világba beavató előadáson a rendező beszélt a készülő darab díszleteinek, fényeinek dramaturgiai hatásairól, a színészek szakmai titkokról meséltek, a tánckar sem szégyellte előadni a félig begyakorolt koreográfiát. A színpadmester a zsinórpadlás 20 méteres magasából a darab színterébe irányította a díszletelemeket, és bekerültek a jelmezek, igaz, még csak próbabábukon. És szó esett a zenéről is, ami „nehezebb”, mint ahogy első hallásra tűnik: Puccini és Csajkovszkij variációk is támogatják a dramaturgiát. Ha akarjuk, közönség előtti, élő „werkfilmet” láttunk, aminek a címe: „így készül az Evita”... Ruhapróba előtt... A tánckar Is bemutatkozott Homonal István és Gajdos József Fényárban... Fotók: Dobos Klára Három az Evita...(Füredi Nikolett, Varga Andrea és Koós Réka) HITELET Koncert- és gyűjtőkörúton a Miskolc (ÉM-DK) - „Egyszerű” koncertkörút- nak indult - de a zenélés öröménél sokkal többről szólt a miskolci Magnificat és az egri Vox Vitae kórusok közős kárpátaljai kiruccanása. Huszton, Visken és Nagyszőlősön adtak koncertet a ferences misszió meghívására, Király Péter: Húsvéti oratórium című művét énekelték.- Mindnyájan magyar családoknál laktunk, úgyhogy volt lehetőségünk, hogy közelről megismerjük vendéglátóinkat, s az életük része legyünk mondta Zobay Katalin, a Magnificat együttes tagja. Hat éve már voltak ugyanott koncertkörúton, azóta „mindössze” annyi változott, hogy felnőttebbek lettek a tagok, s így sokmindent másként láttak. Ezért is figyeltek olyannyira oda például egy a tankönyvhiányra panaszkodó huszti tanárnő panaszára, hogy amint hazaértek, gyűjtésbe kezdtek.- A plébániákon és a miskolci katolikus gimnáziumokon keresztül mintegy 3000 könyvhöz és tanszerhez - füzetekhez, iskolatáskákhoz - jutottunk. Igazából azt szerettük volna, ha mindezt már iskolakezdésre megkaphatják. De a dolog bonyolultabb, mint gondoltuk. Úgy tűnik, mielőtt a Karitaszon keresztül kijuthatnak a könyvek, hónapokig lesznek még a mindszenti plébánián raktározva. De a reményt és a türelmet nem adhatjuk fel, hiszen azzal értelmét vesztené az egész - mondja Katalin. A könyvek sorsánál kiszámíthatóbb a két kórus további együttműködésének alakulása. A koncertút előtt közös próbákat tartottak az egriekkel, s a jövőben is szeretnék folytatni az együttműködést, amelynek alapja az, hogy az egri kórusvezető korábban a mindszenti plébánián káplánkodott. Október 11-13. között egyházi kórus- találkozó lesz Miskolcon, ott is az egriekkel énekelnek közösen, spirituálékat és klasszikus műveket. A Magnificat kórus azonban inkább a könnyedebb zenét kedveli, ezt éneklik minden második és negyedik vasárnap a mindszenti templomban a fél 9-kor kezdődő diákmisén: - Van klasszikus darab is a repertoárunkon azt is szeretjük, de ritkábban énekeljük. Úgy gondolom, nagyon sokszínű a kórus, tagjai között több képzett zenész van, ők hozzák is az igényesebb darabokat. De a könnyedebb zenével jobban „megfoghatjuk” a fiatalokat.
