Észak-Magyarország, 2002. október (58. évfolyam, 229-254. szám)
2002-10-31 / 254. szám
2002. október 31., csütörtök TAKARÉKOSSÁGI VILÁGNAP / 7 A takarékosság világnapja A világ takarékpénztárainak 1924 októberében Milánóban rendezett nemzetközi konferenciáján Európa, Ázsia, Ausztrália 28 országa takarékpénztárainak küldöttei fordultak a világ takarék- pénztáraihoz, hogy ünnepeljék a jövőben október utolsó munkanapján a takarékosság világnapját. A Takarékbankok Világ- szervezetének (World Savings Banks Institute) legnagyobb magyarországi tagja az OTP Bank. A Fáy András, a reformkor kiemelkedő személyisége által alapított Pesti Hazai Első Takarékpénztár jogutódja 1964-ben csatlakozott a milánói tanácskozás alapelveihez. Váratlan kiadásra, lakásra... Miskolc (ÉM) - Addig nyújtózkodj, amíg a takaród ér - tanácsolja a közmondás. Hogy eme szabadság minél nagyobb legyen, aki teheti, igyekszik kisebb-nagyobb összeget rendszeresen félretenni... Nos, a GfK Piackutató Intézet legutóbbi felmérése szerint megtakarított pénzzel a felnőtt lakosság csaknem fele büszkélkedhet. Valamivel több közöttük a férfi, életkor szerint pedig a 40-59 évesek arány haladja meg az átlagot. Az iskolai végzettség és a jövedelmi helyzet összefüggéseit kiválóan mutatja, hogy a magasabb iskolai végzettségűek és a nagyobb jövedelműek kiemelkednek a takarékoskodásban. A felmérések szerint a diplomások 57 százalékának van megtakarított pénze, míg a nyolc általánost vagy kevesebbet végezetteknek csupán 31 százaléka mondhatja el ugyanezt. S bár némileg hihetetlen, nem a fővárosban élők a legspórolósabbak, hanem a 20- 50 ezer lakosú városok lakói. Hogy ki mire gyűjt? A válaszadók többsége a váratlan kiadásokat tette az első helyre, majd a gyermekek jövője, a lakás vagy más ingatlan vásárlása, illetve a nyugdíjas évekre való takarékoskodás következik. A váratlan kiadásoktól leginkább az 50 évesek és az annál idősebbek tartanak, de a nyolc általánost végzettek és a kis falvak lakói is többnyire ez ellen szeretnék bebiztosítani magukat. Ezzel szemben a gyerekek jövője elsősorban a 40-49 éveseket, a vidéki nagyvárosban élőket és a dunántúliakat motiválja. A náluk is fiatalabbak, a 20-39 évesek az átlagosnál nagyobb mértékben gyűjtenek lakásra, ingatlanra. Sokan új autóra gyűjtenek Fotó: Ádám J. Bizakodásból jeles Miskolc (ÉM) - A megtakarítások mértékét erősen befolyásolja a fizetés nagysága, ami többségünknél nem növekszik jelentősen a közeljövőben (sem). Sőt, a legtöbben annak is örülnek, ha az évente aktuális áremelkedés hatására nem borul fel a bevételkiadás egyensúlya... Egy idei felmérés válaszadóinak kétharmada úgy számol, hogy ugyanannyit tud megtakarítani a következő 12 hónapban is, mint az előző egy év során. A többiek fele-fele arányban gondolják azt, hogy kevesebbet, illetve többet tudnak majd félretenni. Ezzel hazánk fiai pozitivabban ítélik meg anyagi helyzetüket a közeljövőben, mint akár a csehek, akár a lengyelek. Előbbiben ugyanis a megkérdezettek 9, míg utóbbiban mindössze 3 százaléka várja, hogy többet takarít meg, mint az elmúlt 12 hónapban. Ráadásul mindkét országban többen vannak azok, akik szerint kevesebb jut nekik megtakarításra. A magyarországi 18 százalékkal szemben Lengyelországban 27, Csehországban pedig 32 százalék az arány. A nyugat-európaiak ennél jóval optimistábbak. Az elmúlt egy évihez hasonló megtakarítást remél 49, annál nagyobbat 27 százalék, és csak 24 százalékuk gondo- kodik annál kisebb összegben. Igaz, nyugaton a vagyoni helyzet is jóval kedvezőbb, van mire alapozniuk a bizakodást. Lejárt a malacperselyek kora! „Ami szem-szájnak ingere” - lehetne mondani a megtakarítási lehetőségek kínálatára A gyerekek még mindig gyűjtögetik az (apró) pénzt Fotó: Ádám J. Miskolc (ÉM - OlKa) - Ha nem is nyugati léptékkel, de haladunk a megtakarítások modern formái felé, s egyre inkább elszakadunk készpénzünk párna alá, vagy befőt- tesüvegbe, ilyen-olyan helyekre rejtegetésétől. Néhány évtizeddel fillérenként gyűjögetve takarékoskodtak az emberek. Merthogy takarékoskodni régóta szokás, s az ember gyerekoráttól „szokja” ezt a kis malacos perselybe való pénzbedo- bálással. Ma sokan tai'tják bankszámlán megtakarított pénzüket, ami biztonságosabb mint otthon, s még kamatozik is. A szakemberek szerint nem ez a pénzkezelés csúcsa, továbbra is le vagyunk maradva a nyugati szokásoktól. Persze ott a fizetések is nagyobbak, hazánkban az egy főre jutó tényleges átlagkereset nem sokkal haladja meg a létminimumot, így aztán nem igazán gondolkodhat megtakarításban a magyar. Nem hagyományos- Látható fejlődés indult el a folyószámla-betétek területén, csak a tavalyi évhez viszonyítva 10 százalékos az idei növekmény az OTP-nél - ismertette Vájsz Miklós, az OTP észak-magyarországi régióigazgatója. - A betétek szerkezete változóban van, ami abból is látszik, hogy csökken a könyves betétek iránti igény, míg a befektetési alapok közkedveltebbekké váltak. Ügy látom, hogy az emberek lassan szakítanak a hagyományos gyűjtögetéssel, és a modernebb megtakarítási lehetőségek felé fordulnak. Persze még mindig a folyószámla a domináns, de egyre többen választják az állampapírokat is. A nyolcvanas években az otthon tartott pénz volt a megszokott takarékoskodási módszer. A befektetések térhódítása a tőzsde honi fellendülésével vette kezdetét. Mint azt Halász Péter, a Raiffeisen Bank Miskolci Fiókjának lakossági fiókvezetője elmondta, a befektetések 1995-ben indultak meg, amikor is a lakosság körében népszerűvé vált a tőzsde, s az akkor divatos értékpapírszámlákat nagy számban nyitották meg. Fő a biztonság A néhány évvel ezelőtti tőzsdei krach - amikor sokan belebuktak - alapjaiban rendezte át a piacot, s a befektetésekben a biztonság lett a legfontosabb szempont.- A nyugati országokhoz képest jelentős lemaradásban vagyunk, ugyanis nálunk a bankbetétben lévő pénz 60-65 százalékot képvisel, s ezek többsége rövidtávú, 3 hónapos befektetés. Azt kell mondani, még mai is igen konzerva- tívan gondolkodunk e tekintetben. Németországban például 40 százalékos a bankban lévő készpénz, míg az EU-átlag 30 százalék. A hazai bankszektor várakozása szerint népszerűbbé válnak a nagyobb hozamokkal kecsegtető, kicsit kockázatosabb kötvények, értékpapírok - ismertette a szakember. Hozzáfűzte: sokaknak még most sincs bankszámlája, illetve nem használják ki, csupán a bér átutalására tartják fent. Ingatlanfelfutás Gyulyás István, a Kereskedelmi és Hitelbank Rt. miskolci fiókigazgatója kérdésünkre arról számolt be, hogy a bankbetétek növekedését valamelyest lefékezték a lakáshoz jutási kedvezmények. Akinek elegendő pénze van, hogy hitelt vegyen fel, lakásba fekteti vagyonát abban bízva, hogy a csatlakozáskor felpezsdül az ingatlanpiac. Ma már egyébként széles palettája van a takarékoskodásnak, a befektetési alapok is egyre inkább előtérbe helyeződnek, így e területen újabb és újabb lehetőségek jelennek meg. Biztosítás-befektetés Ma a modem életbiztosítás befektetés is egyben - ismertette Török László, az Allianz-Hungária Biztosító Rt. életbiztosítási osztályának vezetője. Az újfajta biztosítások úgy működnek, hogy a befektető cég és a befektető osztozik a hozamon, a százalékos arányokat törvény szabályozza.- Az életbiztosítások a '90-es évek elején terjedtek el, s azóta nagyobb lépésben halad ez a piac is. Az új típusú biztosítások hozama tőzsdére vihető, s a legújabbaknál az eddigieknél magasabb, akár 50-70 százalékos arányban is megtehető ez. A fennmaradó hozam a kötvénypiacon befektetésként jelenik meg - sorolta az osztályvezető. - Az életbiztosítások fellendülését mutatja, hogy egy évtizeddel ezelőtt az összlakossági megtakarítás 2 százalékát sem érte el ez a biztosítási forma, ma pedig 8 százalékos részesedése van. MEGKÉRDEZTÜK: TUD-E FÉLRETENNI A FIZETÉSÉRŐL? M iután nyugdíjas vagyok, csak kevés pénzt tudok félretenni, ebből fedezem a közüzemi díjat, s ami a számlán marad azt gyűjtögetem. Nem elég a mai jövedelem, nyugdíj ahhoz, hogy az emberek jelentős összegeket eltegyenek. N em szoktam félretenni pénzt, mert nem tudok. Ha kicsit magasabb jövedelmem lenne, mindenképpen gyűjtögetnék, akár bankba, akár otthon, bár félmillió forint összegig azt hiszem otthon dugdosnám a pénzem. N em lehet a mai jövedelmek mellett takarékoskodni, némileg nagyobb pénzből szívesen félretennék pénzt a váratlan kiadásokra, különleges utazásra, vagy csak egyszerűen arra, hogy több könyvet vehessek. M ost is gyűjtögetünk, momentán egy új gáztűzhelyre, mert a régi rossz. Amit megtudunk takarítani, azt bankba teszem, mert ott a legbiztonságosabb, bár néhány százezer forint szerintem még otthon tartható. M a már nem tudnék gyűjtögetni, de régen volt munkalehetőség, s ahhoz méltó bér, akkor nagyon is tudtam takarékoskodni. A pénzt bankban tartottam, de csak olyanban, amelyben megbíztam, s ott kamatozott is. Pálvel Jánosné (66) Filep László (37) Szalóczy Éva (46)Csonka Józsefné (63) Sándor László (61) Lengyelország lő** "Csehország* Kilenc nyugat- európai ország I Átlát? a* * IagyarpKzág 'Ausztria. Belgium. Franciaország. Hollandia. Hagy-Britannia. Németország, Olaszország, Spanyolország, Svédország Sok kicsi sokra megy... A háztartások befektetései a válaszadók százalékában 65 60 55 50 45 40 35 & 30 V 25 ..... Részvény Részvényalapú befektetési alap Egyéb befektetési alap Kötvény Rövid távú letét Életbiztosítás Nyugdíjalap Egyéb befektetés Nincs befektetése Ki így, ki úgy. A megkérdezett háztartások közül a magyarok 4, a csehek 6, míg a lengyelek 2 százalékának haladja meg a vagyona a 25 ezer eurót, azaz körülbelül 6 millió forintot. Valószínűleg ennek is köszönhető, hogy Lengyelországban csökkent a pénzügyi befektetésben érdekelt háztartások köre, ugyanakkor a cseheknél és nálunk nőtt. A grafikából nem derül ki - hiszen csak átlagokat tartalmaz -, hogy Nyugat-Európában a nyugdíj alapok előretörését figyelték meg, különösen az Angliában és Svédországban élők között magas azoknak a száma, akik tagjai valamilyen nyugdíjalapnak. Az sem derül ki, hogy a tőzsdei árfolyamok esése legkevésbé a britek lelkesedését hűtötte le a részvények iránt, a válaszadók 11 százaléka tartja a legfontosabb megtakarítási módozatnak. I
