Észak-Magyarország, 2002. október (58. évfolyam, 229-254. szám)

2002-10-26 / 250. szám

2002. október 26., szombat KARRIER / 7 A SIKER ÚTJÁN A bor minősége már a szőlőben megfogan Tokaj (ÉM) - A bort szeretni kell, csak akkor lehet valakiből igazán jó szakember - mondja dr. Kovács Ti­bor, a Hétszőlő Rt. birtokigazgatója. Erdészeti Szakközép- iskolát végzett, Egerben mégis a kertészeti egye­temi-e jelentkezett.- A továbbtanulás lo­gikus útja az erdőmér­nöki lett volna, de az túlságosan gépészet ala­púnak tűnt és én in­kább a növényekkel szerettem volna foglal­kozni, ezért választottam a kertészetit. Diplomát szőlőtermesztés szakon kapott, majd borász lett.- A borászat az egyik legszebb szakma, különösen akkor, ha az elejétől, a szőlő termesztésétől a bortermelésig végig kö­veti az ember a folyamatot. Bejárta Európát, megfordult sok-sok borvidéken, ahol eljárási technikákat ta­nulhatott és tapasztalatot szerezhetett az élenjáró kis és nagy bortermelőktől.- Franciaországban szerettem bele iga­zán a borászatba, ott láttam meg, hogyan működhet komoly technológiai fegyelem mellett egy szőlőbirtok. A borászat területén volt termelőszövet­kezeti ágazatvezető, oktató, szaktanácsadó, s már egy évtizede a Hétszőlő Rt. birtok­igazgatója. Nemzetközi tapasztalatait, sok­rétű szaktudását nemcsak Magyarországon, de a bornemzetek élvonalába tartozó Franciországban is elismerték; 2001-ben ő volt az első hazánk fia, akit borászat terén Francia Nemzeti Érdemrenddel tüntettek ki.- A bor minősége a szőlő minőségétől függ, amit sokan ma még nem tartanak fontosnak hazánkban, pedig a borkészí­tés már a szőlőben elkezdődik. Akkor ál­líthatunk elő jó minőségű bort, ha a sző­lőt szépen műveljük. Három éve bábáskodik egy új birtok születésén Villányban.- Igazi kihívás számomra ez a feladat, hi­szen a kezdeteknél kellő odafigyeléssel sok minden meghatározható, ami nem kifeje­zetten időjárás-, természetfüggő, sokkal in­kább professzionális borászati technológia. JEGYZET A világ ízlelőbimbóin nevelkednek Marschalkó Ildikó ILDIKO.MARSCHALKO@inform.hu Valahol, valamikor egy bölcs leírta, hogy a bor nem egyszerűen alkoholtartal­mú ital, hanem ez a nedű, mióta megis­merte az emberiség, kéz a kézben jár a humán kultúrával. A bölcs csak egyet felejtett hozzátenni - nyilván nem volt borszakértő' -, hogy mindez csak a jó borra igaz. Jó bort csinálni - pontosabb alkotni - pedig kifinomult mesterség, ha úgy tetszik művészet, vagy inkább olyan szakma, amellyel abszolút nemzetközi karriert lehet befutni. Francia, olasz borászok adnak taná­csot ma Magyarországon és magyar borá­szok dolgoznak Kaliforniában, Olaszor­szágban, s szerte a világ borvidékein. A bor ugyanis abszolút nemzetközi termék: világízlés uralkodik, a divat itt is diktál és betör minden piacra, a jó nemzetközi bo­rász a világ ízlelőbimbóin nevelkedik. Magyarországon hihetetlenül sokféle és egyedi bor terem. Jó részük nem igazán „világpiacképes", beleértve számos tokajit is. Ezen a téren meg kell szabadulnunk illúzióinktól, mégha a valóság túl megrá­zó is számunkra, hiszen a borunk egy ki­csit a nemzeti büszkeségünk része is... De a magyar borász még lehet világhí­rű, hiszen ezen a félig művészi pályán szá­mít az egyediség, az egzotikum, az érde­kesség varázsa is - ha az abszolút első osz­tályú tudással párosul. Nem elérhetetlen, hogy Nobel-díjasaink, világhírű művészeink arcképcsarnoka mellett ott legyen a világ legjobb magyar borászainak névsora is... A magyar bor csak nálunk világhírű A jó borász lehet hazai, de külföldi gyakorlat és tapasztalat nélkül nincs siker A jó szőlőtermés még kevés ahhoz, hogy jó bor készüljön abból Tokaj (ÉM) - A szőlő érlelt nedűjével, a kincset érő bor­ral egy ideje újra divat, nép­szerű foglalkozni. De vajon milyen lehetőségeket rejthet ez a szakma, s milyen hely­zetben van ma a hazai borá­szat? - kérdeztük dr. Kovács Tibortól, a Hétszőlő Rt. bir­tokigazgatójától. Magyarországot hosszú évszá­zadokon keresztül a bor és az íz­letes ételek hazájaként ismerték Európában, majd hírünk fokoza­tosan elhalványult. Az új évez­red elején azonban a magyar sző­lőtermelés új korszak előtt áll.- A rendszerváltás óta tartó időszak alapvetően megváltoztat­ta a hazai bortermelést, hiszen az állami pincészetek mellett megjelentek a kisebb-nagyobb magánpincészetek, magánvállal­kozások, s ez alaposan megnövel­te a borválasztékot - kezdi a fej­tegetést Kovács Tibor. Átlagos évjáratban hazánkban 3,5-4,5 millió hektoliter bor készül, s az ültetvények jelentős része 22 borvidéken, 150-200 ezer vállalko­zó kezében van. Jelenleg a termés 80 százaléka - a nemzetközi ten­denciáknak megfelelően - belföl­dön értékesül. Ennek 30 százaléka palackban, 50 százaléka kannában és hordóban kerül piacra, míg 20 százalékát a termelők családja és barátai isszák meg.- A probléma még mindig a minőséggel van - tette hozzá -, mert továbbra sincs olyan bo­runk, amit nagy mennyiségben külföldön is megvennének, s a helyzetet súlyosbítja, hogy éven­ként csökken a magyar bor ára. Magyarországon három borkate­góriához férhetünk hozzá, nem egyedi, muzeális termékként, ha­nem piaci tényezőként. A legné­pesebb család az ezer forint alat­ti boroké, ez alsó kategória, mely­ben óriási a választék a déli or­szágokból származó áru miatt. A másik kör az 1000-2000 forint ér­tékű boroké - ezek a vezető ma­gyar pincészetek borai, melyek erősen kötődnek a termelőkhöz, borászatokhoz, pincészethez tar­tozó márkákhoz. A 6000-8000 fo­rint értékű borok családja az úgy­nevezett „prémium” kategória, ebbe a magyar borok közül mindössze néhány sorolható. Sztárborászok A magánpincészetek megjele­nésével reflektorfénybe kerültek a borszakértők is. Mindemellett a fogyasztói oldalon divattá vált a bort jobban megismerni.- Szerencsés a borszakértők megjelenése, hiszen általuk nép­szerűsíthetek a fogyasztók között a hazai borok, de az nem jó, ha az emberek egyetlen „etalon” névhez kötnek egy bort, mert ez sok esetben torzíthatja értékíté­letüket. Másfelől a magyar bor­szakértőket itthon ismerik, de külföldön nem, és ez nagy prob­léma. Hiszen ezen a területen jó szakember csak abból válik, aki ismeri a vezető bortermelő orszá­gok technológiáját, tapasztalatait. Az alapok itthon is megtanulha­tók, de sajnos az ehhez szüksé­ges gyakorlat nincs beiktatva a képzésbe, illetve az erre megfele­lő pincészetből is igen kevés van - foglalta össze a szakember. Külföld felé mindenféleképpen nyitni kell. A magyar bor nép­szerűségének a növeléséhez még sok teendőjük van a magyar bor­termelőknek. Kovács Tibor sze­rint elsősorban minőségi borok termelésére és központi marke­tingprogramra lenne szükség, hi­szen hamis az az állítás, misze­rint ,jó bornak nem kell cégér”. Hol terem a magyar borász? Miskolc (ÉM) - A borbiznisz szereplői közül kettőt válasz­tottunk ki, hogy bemutassuk képzési lehetőségeiket: a borá­szét, aki megalkotja a jó bort, s az éttermi felszolgálókét, akik kulcsszerepet játszanak, hogy terjedjen a borkultúra. Ma hazánkban - ahogy azt Rohály Gábor országosan elis­mert borszakértő, borszakíró mondta - általában sem a fo­gyasztók, sem a kínálók nem rendelkeznek kellő ismerettel a borok ízvilágát, származási he­lyét illetően. Tanulni kell a jó bor előállítását, de azt is, hogyan kínáljuk, hogyan adjuk el, mi­ként neveljük ki a jövő kulturált és igényes borfogyasztóit. Pincérképzés A Berzeviczy Károly Szakkö­zépiskola pincértanoncai a bo­rokról az áruismereti és a tan­üzemi órákon tanulhatnak.- A hazai és közkedvelt külföl­di borok legfontosabb ízirányza­tait kell megismernie a fiatal fel­szolgálónak ahhoz, hogy később bort tudjon ajánlani az étel mel­lé a vendégnek - mondja Köpeci István tanár. A borról az alapve­tő ismereteket megtanítják a diá­koknak: a hazai pincészetektől egészen a borvidékekig, a külön­böző évjáratú, fajsúlyú típusokig.- Az alapinformációkon túl a legfontosabb megtanítani, hogy mely borok mely ételekhez ille­nek, mely ízvilág milyen bort kölcsönöz - hangsúlyozta. - Eze­ket az ismereteket az ételkészí­tési és ételfelszolgálási órákon sajátíthatják el a diákok. Borászok Aki felsőfokon szeretné elsajá­títani a szőlőtermesztéssel, bor­termeléssel kapcsolatos tudomá­nyokat, az kis hazánkban egyet­len erre profizálódott felsőokta­tási intézményében teheti ezt, a Szent István Egyetem Élelmi­szer-tudományi Karán. Ezen belül van erjedésipari szakirány (öt év nappali tagoza­ton), bor- és üdítőipari techno­lógiák szakirány (3,5 év nappa­li tagozatod), melyek levelező kiegészítő képzésként is felvehe­tők. Felsőfokú végzettségűek számára kétéves szőlész-borász szakmérnökképzést nyújtanak. A szakirányos hallgatók borá­szati technológiát, kémiát és mikrobiológiát tanulnak, s ezen kívül üdítőtechnológiát is. Ter­veik szerint a 2003/2004-es tan­évben indítanak graduális Bsc szintű szőlész-borász képzést is. Nem lesz több „pancsolás” Miskolc (ÉM) - Uniós csat­lakozásunk sok tekintetben felér egy rendszerváltással, s borügyben sincs ez másként. Az EU előírásai jelentősen érintik a hazai bortermelést - nagyobb lehetőséget nyitva a minőségi borok előtt, s kemé­nyebb, szigorúbb körülménye­ket teremtve a tömegbor gyár­tóinak. Ez azt is jelenti, hogy felértékelődik a szőlészek, bo­rászok, borszakértők, az igazán hozzáértő szakemberek szere­pe. Arról nem beszélve, hogy a szőlőültetvények területe is korlátozott lesz, tehát haté­konyságot csak a minőség eme­lésével lehet majd növelni. Az EU-ban közösségi szinten szabályozzák a borászati eljá­rásokat, a bor készítéséhez fel­használható segéd- és adalék­anyagokat, illetve azok határér­tékeit, a must javításának tech­nológiáját, a bor minőségéhez használt analitikai módszere­ket. Azaz vége a pancsolásnak, bort kell készíteni - korrekt mó­don, szőlőből. És a legfontosabb: a három közösségi borkategó­riában (minőségi borok, megha­tározott termőhelyről szárma­zó minőségi borok és asztali bo­Minőségi bort kell készíteni rok) csak az asztali borokból vannak feleslegei a közösség­nek, tehát csak erre a kategó­riára vonatkoznak speciális piacszabási és korlátozó intéz­kedések. Melyek ezek? Kivágás, magántárolás, borlepárlás, mustjavítás, szőlőlé-előállítás, exporttámogatás. Tehát elemi érdeke lesz a magyar termelők­nek, hogy legyen minőségi bo­ruk, ehhez azonban jó borászok, szőlészek és technológiai fegye­lem kell. Ellenőrzik a fajtaössze­tételt is az ültetvényeken, ezzel sem lehet „kiskapuzni”. Felvirrad ezek után a borá­szoknak, szőlészeknek, ha ez nem is együk pillanatról a má­sikra következik be, de aki ma pályát választ, érdemes ebben is gondolkodnia. N em tartom sztár­szakmának, nagyon sok pénz kell hozzá, hogy minőségi bort állít­son elő valaki. Egy két kiváltságosnak persze si­kerül, de a nagy többség sokszor megélhetési gon­dokkal küzd. S ajnos nem az, hiszen a hazai borok nagy részét elpancsolják, ami nem tesz jót ennek az ágazatnak. Nagyon ne­héz jó bort előállítani, túl sok kritérium és akadály van, ami elront hatja a minőségét. R ossz helyzetben van a hazai borászat, a politikai intézkedések tönkretették a szőlőter­melőket. Pénz kellene erre a területre és még több idő, hogy a borá­szat újra régi fényében tündököljön. S zerintem hiába mondják, hogy ez a szakma nehéz, és ki van szolgáltatva az időjárás­nak, azért aki komolyan foglalkozik vele, előbb- utóbb meggazdagodik belőle. Ügyesnek kell lenni a borászatban is. S ztárszakmának nem mondanám, viszont nehéznek, szépnek sokkal inkább. Nagy változások lesznek az EU-csatlakozás után, hiszen megszűnnek azok a kiskapuk, ame­lyek a mai magyar borá­szatot megölik. Lévai László (37)Szabó Lászlóné (30) Szabó Istvánné (56)Knáll Gyula (56)Knáll Gyuláné (51)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents