Észak-Magyarország, 2002. október (58. évfolyam, 229-254. szám)

2002-10-25 / 249. szám

2002. október 25., péntek ÉiM“j!íüaM]S3áS # AKTUÁLIS / 5 HÍRCSOKOR 0 A BOON, Felsőzsolcán. A régió leg­olcsóbb intemetszolgáltatója, a Borsod Online internet-előfizeté­si akcióval („három hó­napot fizet, ötöt kap”) várja a felsőzsolcaiakat ma délután 2-től 6 óráig a városi könyv­tárban (Bárczay-kastély). Náluk fgy egye­dülálló módon, havi 870 forintért jut­hatnak interneteléréshez! 0 Idősek világnapja. Az „Életet az évek­nek" elnevezésű nyugdijasszervezet ok­tóber 25-én a miskolci Vasas Művelődési Központban tartja az Idősek világnapja idei rendezvényét. Az ünnep­ség délelőtt fél 10-kor kezdődik. 0 Koszorúzás. A miskolci Sajó utcai első világháborús hősi temetőben tart koszorúzással egybekötött kegyeleti megemlékezést a Miskolci Városszépítő Egyesület október 30-án, 'szerdán délelőtt 11 órától. Tarczaí-életmű. Az idén 80 éves, szá­mos szakmai díjjal elismert miskolci fo­tográfus, Tarczai Béla képeiből nyílt élet­műkiállítás a Miskolci Galériában. A tár­lat a „Cím nélkül” címet viseli, és téma­körönként összegzi hatvan, fényképezés­sel töltött év munkáját. A hazai fotómű­vészeti életben az 1950-es évektől aktívan részt vállaló alkotó nevéhez többek között a nemzetközi szinten is elismerést kiví­vó Miskolci Fotóklub megalapítása kötődik. Tarczai Béla életműkiállítása no­vember 23-ig látható a galéria Rákóczi-há- zában. Fotó: Bujdos Tibor Ferencz István építész Velencéről, az avasi iskolaegyüttesről és a türelmetlenségről Balogh Attila Miskolc (ÉM) - Egy mis­kolci épület és egy erős helyi kapcsolatokkal rendelkező építész: a jelenleg zajló Ve­lencei Építészeti Biennálé magyar pavilonjának „fősze­replői”. A borsodi megye- székhely kevés építménye hi­vatott arra, hogy hasonló rangos nemzetközi tárlaton szerepeljen... Észak: A többszörös szakmai elismerés mellett erről a ház­ról elmondható, hogy a vá­roslakók is tetszéssel néznek rá. Ön szerint, ha a nap­jainkban született épületeket vesszük sorra, sok ilyen van még Miskolcon? - kezdtük a Ferencz Istvánnal már itt­hon, Velencéből hazaérkeztek után készült interjút ezzel a provokatív kérdéssel. Ferencz István: - Nem sok. Kevés a jó ház. De van egy jó ér­telemben vett „sok”: a főutca. Az itt felújított sok-sok homlokzat. A tisztulás, ami az elmúlt évti­zedben látható. Hogy ezek mind régiek? Hát akkor ott van a szín­ház, a galéria. Tény, sok olyas­mi is született az elmúlt időszak­ban, amin érződik az építészek türelmetlensége: hogy túl beszé­dessé próbálnak tenni mindent, az egyébként a megrendelőkre, egész mai világunkra legalább annyira jellemző. A velencei biennálé Internetes honlapján ( ) látható három fotó a miskolci épületről hozzájárulni a maga módján a településkép szépítéséhez. Ferencz István: - Hogy az ember hova épít: a mi dolgunk az, hogy helyben dolgozzunk. Ám hogy az Tiszalúc -vagy Sop­ron, mindegy. Inkább arra ért­hetik, hogy közvetlenül a város kinek ad megbízást. Nos, az épí­tészet politika. A pénz őrült, tü­relmetlen. Régen egy ház két éven át épült. Ma már nem en­gedik kiszáradni. Sem konkré­tan, sem átvitt értelemben. De az építész a felelős. Ha a létre­hozott produktum adott helyen nem szolgál jól, mondhatott vol­na nemet. NÉVIEGY Ferencz István, építészmérnök Edelényben született, 1944-ben Az Iparművészeti Egyetemen végzett Budapesten, 1973-ban, az egyetem oktatója 1973-től, majd tan­székvezető professzor Munkahelyei: Északterv, Miskolc (1973-1990), Óbudai Alkotóközösség, majd NAPÚR Stúdió, Budapest (1990-) Legismertebb munkál: Zenemalom, a jogi kar épülete a Miskolci Egyetemen, újpesti kultúrközpont, avasi református iskolaegyüttes Ybl-dgas (1985), Miskolc építészeti dgasa (1998). Az idei Velencei Építészeti Biennálé magyar kiállítási anyagában három meghívott építész munkái szerepelnek, köztük az övé: a miskolci refor­mátus iskola és a Képzőművészeti Egyetem tihanyi művésztelepének tervei. Ferencz István volt a pavilonbeli tárlat berendezője is. Észak: A laikus úgy érzi: eb­ben a városban több a rossz, és kevesebb a tetszetős ház, mint máshol. Ferencz István: - Nem rosszabb az arány, csak szem­betűnőbb. Miskolc, a többi nagyvárossal összevetve, a leg­nagyobb lélekszámbeli és térbe­li változáson ment át ötven év alatt, ugyanakkor itt maradt meg a legkisebb történelmi mag. De nem kell megijedni. A város eleven, élő organizmus, ami születik, él, nő, majd idő­vel visszabomlik. Én magam, amikor hazajövök, csak a szé­pet látom. Panaszból nem szü­letik élet. Nem segít. Észak: Sok helyi tervező mégis panaszkodik: nem kap megbízást, hiába szeretne „Fintoroghattam volna, de hogy jövök én ahhoz” Az egyik hazai sajtótudósítás két fotóval illusztrálva számolt be Ferencz István velencei anya­gáról: az egyiken az avasi isko­la látképe, a másikon az épület téglaarchitektúrájának egyik ki­emelt részlete szerepelt. Adódott a kérdés: az a szép ház, amely­nek bármely kis részlete is szép?- Nem erre figyelek. Engem mindig jobban izgat az egész. Igaz, az csak akkor tud érdekes­sé válni, ha végiggondoltak a részletei is. A magyar kiállítás anyagát - Nagy Tamás, Turányi Gábor és jómagam munkáit - úgy válogatták össze, hogy az egészet és a részleteket is meg lehessen mutatni. Ha az épület ül, a részletek mutatják, hogy jól „mozog” azon a helyen. Ez azt jelenti-e, hogy az általunk kép­viselt stüusokban született alko­tások nem lehetnének sehol máshol a világon? Igen, így van. A miskolci épületegyüttes ter­vének születési körülményeit az alábbiak szerint idézte fel a ter­vező.- Nem olyan koncepcióval ké­szült, hogy tudtam volna, mi­lyen egy egyházi iskola, amiben templom is van. Hanem ismer­tem a helyet, tudtam, hogy az mindig egy városközpont volt és lesz. Anélkül kellett megad­nom az épület képét, hogy az fintort vetne a panelépületek rengetegére. Ismerni kellett a talaj szerkezetet, azért lett ilyen bontott a struktúra. Ez a ház csakis ide való. Az anyaghasz­nálata? Panelből már nem lehet építeni, akkor mi az, ami egy­szerű? Homogén vakolat vagy nyers tégla. Azért lett a tégla, mert így beszédesebbé lehetett tenni, ebben a nem beszédes vi­lágban. De nem megalázó mó­don. Ez a ház nem alázza meg a környezetét. Fintoroghattam volna a lakótelepre, de hogy jö­vök én ahhoz? Negyvenezer em­ber él ott. Elhatárolódnak a rendbontóktól Miskolc (ÉM) - A miskolci október 23-i ünnepségen a fiatalok MIÉP-zászlót lo­bogtató csoportja füttykoncerttel zavarta meg a Földes Gimnázium falán lévő em­léktábla koszorúzását. A MIÉP miskolci szervezete nevében Hubay György elnök még aznap közleményt juttatott el szerkesztőségünkhöz, melyben kijelenti: a botrányos, méltatlan viselkedést tanú­sító emberek nem MIÉP-tagok, hanem „szimplán provokátorok”, akik rossz hí­rüket akarják kelteni. VÁLASZTÁS 2002 AMIÉP elégedett, de... Miskolc (ÉM - SzK) - Saját választási szereplésükkel elégedett a MIÉP városi szervezete, de most is állítják: a jobboldal­nak a jobb eredmény érdekében szövetséget kellett volna kötnie, ahogyan pártjuk már a „legelején” szorgalmazta - jelentette ki Hubay György elnök a tegnap összehívott sajtótájékoztatón.- Bebizonyosodott, hogy életképesek vagyunk, hiszen egy nehéz helyzetben is tudtunk képviselőt delegálni - nyugtázta az egyetlen miépes miskolci képviselő. Újságírói kérdésre kijelentette: konstruktív ellenzéki politizálást kíván folytatni a köz­gyűlésben. Hircsu Ákos alelnök a szervezet fiatal­jai nevében arról szólt: a jövőben városi szinten kívánnak az ifjúságpolitikával foglalkozni, azon az alapelven, hogy az azonos korosztálybeliek könnyebben megér­tik egymást. Munkájukat civil szerveződé­seken keresztül képzelik megvalósítani. Indokolatlan a minimálbér emelése A munkaadói képviseletek vezetői nem támogatják az új emelést Miskolc (ÉM - UM) - A munkaadói oldal nem kívánja emelni a jelenlegi 50 ezer fo­rintos minimálbért, a szak- szervezetek azonban 54 ezer forintra növelnék a legkisebb fizetést. Az egyeztetés elkez­dődött, de a megállapodás valószínűleg várat magára. Bihall Tamás, a Borsod-Aba- Oj-Zemplén Megyei Kereskedel­mi és Iparkamara elnöke:- Minden bérkiáramlás, ami a gazdaságba, a társadalomba tör­ténik, akkor szerencsés, ha va­lós teljesítménynövekedéssel tár­sul. Pontosabban, ha a valós tel­jesítménynövekedéssel elért többletjövedelem szétosztását eredményezi. Ám ha ez nem így történik, veszélyes gazdasági fo­lyamatok indulnak el, aminek már most vannak látható jelei. S ha a vállalkozói oldalról nincs miből fedezni a bérfejlesztést, ak­kor miről akarunk beszélni? Va­gyis lehet róla beszélni, de ak­kor azt se hallgassuk el, hogy ez megszorításokkal, elbocsátások­kal járna együtt. Az elmúlt időszakban óriásit léptünk előre ezen a téren, hiszen két év alatt közel megduplázódott a legki­sebb bér összege, de az újabb nagy lépésnek még nem jött el az ideje. Én nem támogatom a minimálbér jövő évi emelését. Berta János, a Vállalkozók Országos Szövetsége megyei SZERVEZETÉNEK ELNÖKE:- A béremelés annak függvé­nye, hogy a korábbiak milyen hatással voltak/vannak a gazda­ságra. Jelenleg ez nincs szink­ronban, mert nagyobb a bérki­áramlás, mint a bevétel növeke­dése. Ezt szem előtt tartva indo­kolatlannak vélem az 54 ezer fo­rintra való emelést, mert nem bírnák el a vállalkozások. Csak megszigorításokkal, létszámcsök­kentéssel tudnák ezt kompenzál­ni. Hogy mikor kerülhet újra na­pirendre a minimálbér emelésé­nek kérdése? Jövő év februárjá- ban-márciusában már látható lesz, hogy 2004-re vagy esetleg 2003 év végére lehet-e emelni, s ha igen, mennyivel. Erről azon­ban az érintett feleknek kellene megállapodni, s nem a kormány­nak beavatkozni, mert a legutób­bi központi minimálbér-emelés is érzékenyen érintette a vállal­kozókat. Dr. Barkóczi István, az Észak- magyarországi Munkaadói és Gazdasági Közösség elnöke:- Megélhetés szempontjából nem sok az 54 ezres minimálbér, de a mai magyar gazdaságban nehezen elszámolható tétel egy ilyen nagyságú költség. Eddig is nehéz volt az 50 ezer forintot ki­termelni (különösen a mi me­gyénkben), a gazdaság egyes te­rületeit pedig az átlagosnál is jobban sújtotta. Egy újabb drasz­tikus emelés gerjesztené a mun­kanélküliséget. Jövőre esetleg elképzelhető, de a mértéket ak­kor is felül kell vizsgálni. Nem szabad ugyanis elfelejtkezni ar­ról, hogy az idei és a tavalyi nem szokványos emelés volt, s egy hasonlót súlyos következmé­nyek nélkül nem lehet kigazdál­kodni. Ennél egyébként fonto­sabb kérdésnek tartom az úgy­nevezett diplomás minimálbér bevezetését, ehhez szerintem a munkáltatók is szívesebben len­nének partnerek. Számadó Endréné, a KISOSZ MEGYEI TITKÁRA:- Az 50 ezer forint nem olyan sok, de az a szociálpolitikai in­tézkedés, amelynek köszön­hetően szeptember 1-jétől több marad a munkavállalónak, javít a helyzeten. Velük ellentétben a munkaadóknak semmilyen könnyítést nem adott a kor­mány, így miből termeljék ki a béremelést? A növelés tovább gyűrűzne és létszámcsökken­tést eredményezne, ami növel­né a munkanélküliséget, éppen ezért egyetértek azzal, hogy jövőre ne emelkedjen a mini­málbér mértéke. Méltó emlék Vásárhelyi Pálnak Miskolc (ÉM) - Vásárhe­lyi Pál emlékére állított szob­rot az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság Miskol­con. A bronzszobrot, mely a reformkori mérnök a folyó­szabályozáskor kifejtett euró­pai színvonalú munkásságát jelképezi, dr. Károlyi Csa­ba, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium főosz­tályvezetője leplezte le az Évizig központi épületének bejáratánál. A szobor Fotó: Bujdos Tibor

Next

/
Thumbnails
Contents