Észak-Magyarország, 2002. október (58. évfolyam, 229-254. szám)

2002-10-17 / 243. szám

2002. október 17., csütörtök láffliW} HYÉSfJüí^M TOKAI-HEGYALJAI KÖRKÉP / 6 Mennyi is a termelők száma? Sátoraljaújhely, Tokaj (ÉM) - Ked­ves olvasóink minden bizonnyal észrevet­ték, hogy a cikkekben kétféle adat is fel­tűnik a hegyaljai termelők számát illetően. Egyik 10 ezer körülire, míg a másik en­nek a felére teszi a kistermelők létszámát a borvidéken. Erről a számtalan átfedés miatt a mai napig vita van, valójában hi­teles adat nem áll rendelkezésre. A Hegy­községi Tanács 16 ezer termelőt tart nyil­ván a hegyközségek tagnyilvántartásai alapján. Azonban a termelők nagy része több hegyközségnek is tagja. A Tokaj Ke­reskedőház Rt. általában több mint 5000 gazdától vásárolja fel a termést, ám van olyan szőlőtulajdonos, aki nem áll kapcso­latban a céggel, vagy pedig az adminiszt­ráció megkönnyítése miatt többen kérik egy számlaszámra a kifizetést, s ennek meg­felelően kötik a szerződést is. így a terme­lők valós száma 7 és 10 ezer közé tehető. Az embereket kellene megkérdezni Miskolc (ÉM) - Ha bárkinek is két­sége lenne azzal kapcsolatban, hogy szükség volt-e a tavalyi 2,5 milliárd forintos kormányzati szüreti támoga­tásra, az jöjjön el Tokaj-Hegyaljára és kérdezze meg róla az érintett 5300 termelőt - mondja dr. Ódor Ferenc a Megyei Közgyűlés elnöke. Mint emlékezetes, ta­valy a három hegyaljai fi- deszes (akkor még kor­mánypárti) képviselő - dr. Ódor Ferenc, dr. Hörcsik Richárd és Koncz Ferenc - kereste meg Stumpf Ist­ván akkori kancelláriami­nisztert, valamint Orbán Dr. Ódor Ferenc Viktor volt miniszterelnö­köt, hogy segítségüket kérjék a nagy meny- nyiségű szőlőtermés felvásárlásában. A szü­ret idején elhangzott nyilatkozatok szerint az állami segítségnyújtás egyrészt a gazdák gondjait oldotta meg, másrészt a differen­ciált árakkal a későbbi minőségi termelés­re ösztönzött, emellett a borvidék zártságá­nak megőrzését szolgálta. Dr. Ódor Ferenc szerint a „szociális fel­vásárlás” nem a legjobb szó a tavalyi ak­ció minősítésére, hiszen nem segélyt ad­tak, még csak nem is korábban felvett hi­telt engedtek el, hanem tisztességes mun­kával megtermelt szőlőt vásárolt fel az ál­lami tulajdonú Tokaj Kereskedőház Rt. Hogy az időjárás miatt a minőség nem a legjobbra sikeredett, arról nem az embe­rek és nem is a politikusok tehetnek. Az­zal a döntéssel, hogy a rossz minőségű sző­lőt „elnyelte” a kereskedőház, tavaly csak a borvidék zártságát kívánták megőrizni, hogy később erre a szőlőre alapozva ne jelenjenek meg a piacon a tokaji vetélytár- saiként alföldi és szlovákliai borok. A Me­gyei Közgyűlés elnöke úgy látja, hogy ami most a kereskedőház körül folyik nem más, mint politikai hercehurca. - Ha bár­ki is helytelennek tartja a tavalyi felvásár­lási akciót, jöjjön el Hegyaljára és mond­ja el azt az itt élő embereknek. Ha azután az illető Szerencsig épségben elér, ott meg­várom - mondja zárásul az elnök. Krízishelyzetre is létezik piaci megoldás A Tokaj Kereskedőház Rt. már jövő februárban vagy márciusban szerződést köt Bódisz Attila Budapest (ÉM) - A Tokaj Kereskedőház Rt. teljes veze­tőségének felmentéséhez hoz­zájárult az ÁPV Rt. által kezdeményezett vizsgálat, amely a tavalyi 2,5 milliárd forintos állami támogatás felhasználásával kapcsolat­ban végeztek el - tájékoztat­ta lapunkat Koleszár István, az ÁPV Rt. mezőgazdasági portfoliójának vezetője. A 900 milliós veszteséget a vizs­gálat szerint a nagy mennyiségű és rossz minőségű szőlő felvásár­lása és kezelése okozta. Koleszár István - aki egyben a kereskedő­ház igazgatóságának is tagja - úgy látja, a piaci szereplő, magas mi­nőség birtokában lévő, annak készletezésére és értékesítésére szakosodott cég nem engedhet meg magának ilyen lépést. Ráadá­sul mindez a vállalat üzletpoliti­kájával sem egyeztethető össze. A tavalyi felvásárlás a vizsgálat eredménye szerint szakszerűtle­nül és károkozó módon zajlott le - véli. - Mindezeken túl az akció nem ösztönzött a minőségi terme­lésre sem, hiszen ha a 15-16 fokos szőlőt és a 3/b minőségű aszút is jó áron el lehet adni, az nem a borvidék előrelépését szolgálja - állítja az igazgatóság tagja. A tervek szerint a TK Rt. jö­vőre már februárban-március- ban szerződést köt a termelők­kel, amelyben mennyiségi és mi­nőségi megkötéseket is belefog­lalnak. A termelők munkáját a hegybírókkal közösen folyama­tosan ellenőrizni fogják, így a minden évben tapasztalható bi­zonytalanság és feszültség ezút­tal elkerülhető lesz - mondja Koleszár István. A hegybírókkal azért is szeretnék felvenni a kapcsolatot, mert például a ta­valyi felvásárlás, az annak ará­nyában fizetendő hegyközségi já­rulék is mintegy 50 millió forin­tos kiadást okozott a TK Rt.-nek, s most a cég szeretne a borásza­ti szakembereket a minőségi munka ellenőrzésébe bevonni.- A tavalyi kormányhatározat és az állami támogatás megíté­lése nem legitimizálta a veszte­séget és a felvásárlás szakszerűt­len végrehajtását - véli az ÁPV Rt. mezőgazdasági portfoliójának vezetője. Véleménye szerint a krízishelyzeteket is meg lehet ol­dani a korszerű piaci politika és az agrárrendtartás keretei kö­zött. Az igazgatósági tag hozzá­tette: még nem tudják a jelenleg közraktározással tárolt tavalyi évjáratot - amiből feltehetőleg túlkínálat is lesz - miként érté­kesíthetik majd. A gombhoz most keresik a kabátot Nyékládháza (ÉM) - A To­kaj Kereskedőház Rt. tulajdo­nosi jogköreit gyakorló ÁPV Rt. igazgatósága - mint la­punkban is megírtuk - a kö­zelmúltban leváltotta a keres­kedőház hatfős igazgatóságá­nak öt tagját, majd menesz­tette a vezérigazgatót is. A testület elnöke a tulajdonos döntésééig Szabó Csaba volt. Ezzel egy időben az ÁPV Rt. megbízásából szakértői vizsgálat folyt a TK Rt.-nél, amely a ki- szivárgott hírek szerint elma­rasztaló részleteket is tartalmaz a cég vezetésével kapcsolatban. A legjelentősebbnek ítélt monda­nivalója az elkészült anyagnak, hogy az ÁPV Rt., valamint a ke­reskedőház korábbi vezetői hibá­san döntöttek, amikor is szociá­lis felvásárlást hajtottak végre, s nem a vállalat érdekeit tartották szem előtt. A hírek szerint a ta­valyi felvásárlás és a rossz mi­nőségű szőlő lepárlása 900 millió forint kárt okozott a TK Rt.-nek. Szabó Csaba szerint most nem történik más, csak hogy az ÁPV Rt. „kabátot keres a gomb­hoz”. Vagyis előbb felállították a cég korábbi vezetését, most pedig az indokokat keresik eh­hez a lépéshez. Korábban már lezajlott az ál­lami támogatás felhasználásá­val kapcsolatos vizsgálat, s az rendben talált mindent - ál­lítja a volt igazgatósági elnök. így aztán a mostani Szabó Csaba szerint már csak utólagos okkeresés. - Amikor új kormány állt fel, már tudtam, hogy a százszázalékos állami tulajdonú Tokaj Kereske­dőháznál is elérkezik majd a személyi változások időszaka. Egy kicsit csodálkozom is, hogy csak most került erre sor - mondja a volt TK Rt.-s vezető. A tavalyi felvásárlásról szólva rámutat, hogy a borászatban a kormánynak nincs kiépített in­tervenciós hálózata, Tokaj-Hegy- alján ezért oldották meg a sző­lőértékesítési gondokat az álla­mi tulajdonú kereskedőházon keresztül. - Arra pedig, hogy drágán vettük meg a szőlőt az a válaszom, hogy soknak mond- ható-e az, amikor egy kiló sző­lő ára megegyezik egy gombóc fagyiéval? A pénz nem érdemte­lenül került a gazdákhoz. Tizenkét év eredmények nélkül? Sátoraljaújhely (ÉM) - Dr. Soós Győző MSZP-s or­szággyűlési képviselő egy­kor maga is a Tokaj-Keres- kedőház Rt. munkatársa volt. Alapvetően dicséretes­nek és pozitívnak tartja a szőlőfelvásárlási gondok megoldását. Úgy látja a szocialista hon­atya, hogy a Tokaj Kereskedő­ház azért is maradt állami tu­lajdonban, hogy ezeket a prob­lémákat segítsen áthidalni. Azt viszont vitatja, hogy ilyenkor mindenféle minőséget fel kell-e vásárolni. - A Tokaj Kereskedő­ház Rt. mindeddig képtelen volt a termelőket a minőségi terme­lésre ösztönözni. Elmaradtak a hosszú távú szerződések, ame­lyek segítségével a termelő már a metszés időpontjában tudja, hogy miért is dolgozik - véli a honatya. A szőlő minőségét ugyanis már a metszésnél el le­het dönteni. A képviselő szerint a borvidék jövőjét tekintve az lehet a járható út, ha jól megfi­zetik a magas minőséget és nem veszik át a rosszat. Úgy látja, el kell dönte­ni, mi az a mustfok, amely alatt nem lé­tezik szőlő Tokaj-Hegy al­ján. Á tavalyi felvásárlással kapcsolatban a honatya - bár állítása szerint, adott eset­ben pontos információi nincse­nek a TK Rt.-nél végzett ÁPV Rt.-s vizsgálatok eredményéről- úgy véli, hogy a bőkezű tá­mogatások rendszerint pazarló gazdálkodást eredményeznek. - Véleményem szerint a 14-15 fo­kos szőlő jó áron történő felvá­sárlása csak konzerválta a mennyiségi termelést, s nem a minőségi szőlő termesztésére biztatja az embereket - mondja, a megoldást az egykori szovjet- ma orosz - piacok újjáélesz­tése jelentheti. A magyar borok oroszországbeli forgalmazásá­nak, az érvényben lévő vámok enyhítésének kérdésében sokat javulhat a helyzet Medgyessy Péter kormányfő moszkvai láto­gatása után. így látják a környékbeliek Tokaj, Tolcsva, Tárcái - Májer János, a bor fővárosaként emlegetett Tokaj polgár- mesterek szerint a 2001-es termés nem tar­tozik a legjobbak közé, a Tokaj Kereskedő­ház Rt. mégis jó árakat hirdetett meg. A- városvezető úgy látja, a Tokaj Kereskedőház felvállalta azt, hogy a termelőkben tartani kell a lelket hazánk európai uniós csatlako­zásáig. - Mindezeken túl melyik vezető len­ne az, aki egy 2,5 milliárd forintos állami tá­mogatást visszautasít, vagy lemond róla? Tokaj-Hegyalján súlyos gondok vannak, sokkal több szőlőt termelünk meg, mint amennyit el lehet adni - értékeli a borvi­dék helyzetét Bacsó András, a tolcsvai Tokaj-Oremus Kft. ügyvezetője. A tavalyi felvásárlási árak szerintem stabilizálták a korábbi, sokat kritizált mennyiségi terme­lést. Inkább szociális problémát oldott meg az állami támogatással megvalósult szőlőát­vétel, mintsem a borászat érdekeit szolgál­ta - mondja Pataky Sándor, Tárcái polgár- mestere, á'Tokaj-hegyaljai Borút Egyesület elnöke. Marczinkó Ferenc, a Toka-hegyaljai Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke mindezen túl úgy látja, hogy az értékhatá­rok megszabásánál nem volt kellően differ­enciává a különböző minőségű szőlők kiló­jáért fizetett ár. Egy felemelő kihívás most veget ért... Először a gazdálkodást kellett rendbe tenni, aztán a szőlőterületek felfrissítése következett Sátoraljaújhely (ÉM) - Hege­dűs Zoltánt nemrégiben men­tette fel a Tokaj Kereskedőház Rt. vezérigazgatói székéből a tulajdonosi jogköröket gyakor­ló ÁPV Rt. igazgatósága. Hogy miért, nem igazán tudja, a „rendes felmondást” ugyanis nem kell indokolni. - Véget ért egy szép kihívás - kommentálja a történteket a volt vezérigazga­tó. Majd a vezetése alatti időszak munkájáról kezd beszélni: - Elő­ször is a gazdálkodást kellett rend­be tenni, amely jelentős - ha nem is akkora, mint amekkorát a gaz­dasági mutatók kívántak volna - elbocsátásokkal járt, s ebből ere­dően feszültségeket is szült. Aztán az elavult, ám jó helyen fekvő sző­lőterületek frissítése következett, majd technikai fejlesztések soro­zatát hajtották végre a TK Rt.-nél. Két új családdal bővítették a ter­mékpalettát: a furmint és hársle­velű fajtákat magába foglaló Kas­Hegedűs Zoltán télyszigettel és a csúcsminőségű borokat rejtő Koronabirtokkal. - Amikor a borexport az egész or­szágban stagnált, a kereskedőházé emelkedett - meséli. Hegedűs Zol­tán úgy látja, a marketing terén sikerült igazán sokat előrelépniük. Ehhez a jelentős reklámmunka mellett térségi szerepet is vállalt a cég. Ezek közé tartozott például a Polgármesterek Borának az elké­szítése, valamint a különböző kul­turális, zenei események támoga­tása. Ezek a reklámon túl az érté­kesítést is növelték.- A megkezdett programok foly­tatása már az új vezetésre vár - mondja a felmentett igazgató. A ta­valyi szüret lebonyolításáról szól­va elmondja: a programban a tár­sasági szerepvállalás, valamint egy térségi feladat ellátása keveredett. Az utóbbit a vállalat egyszerűen szolgáltatásként végezte el - a Par­lament zárszámadási törvényének megfelelően - nyomatékosítja He­gedűs Zoltán. A volt igazgató szük­ségszerűnek tartja az akkori lépést. - Az EU-csatlakozás kapujában a támogatások szempontjából nem mindegy, mekkora területtel érke­zünk be a legfejlettebb országok közé, később a kataszterek esetle­ges változtatása már belső ügyünk. Ezentúl kivontuk a forgalomból azt a rossz minőségű bort, amelyet a konkurenseink azt felvásárolva éppen a tokaji bor alternatívája­ként kínálhatnának a piacon - ma­gyarázza. A tavalyi felvásárlást akár állami intervenciós beavatko­zásnak is lehet tekinteni, hiszen ez a rendszer a borászatban még nem alakult ki, emiatt ezúttal a kor­mány egy állami tulajdonú válla­latot bízott meg a lebonyolítással - véli. Ezt az is mutatja, hogy a seprő lepárlására megítélt támoga­tást később Hegyalja nem vehette igénybe azzal az indokkal, hogy a borvidék már megkapta a 2,5 mil­liárd forintos állami segítségben. - A támogatás felhasználását már egyszer megvizsgálta az ÁPV Rt. és mindent rendben talált. Aztán történt valami és más lett a tulaj­donosi hozzáállás, amit nem tudok megmagyarázni - meséli. Hegedűs Zoltán szerint Tokaj-Hegyalja sajá­tos helyzete különleges ismerete­ket, és bánásmódot igényel. Éppen ezért nem tartja hibás döntésnek a két - összesen 4 milliárd forin­tos - állami támogatást.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents