Észak-Magyarország, 2002. október (58. évfolyam, 229-254. szám)
2002-10-11 / 238. szám
2002. október 11., péntek liiÜSlfefi# NOBEL-DÍJAS ÍRÓNK / 2 HÍRCSOKOR 0 Ünnep. Ez a Nobel-di] az egész magyar irodalom ünnepe - jelentette ki Gálfalvi Zsolt, a romániai magyar PEN- központ elnöke csütörtökön az MTI-nek abból az alkalomból, hogy Kertész Imre magyar író kapta meg a legrangosabb irodalmi elismerést. 0 Kertészt kiadják. Az MTI értesülései szerint Szerbiában napokon belül piacra dobják Kertész egyik legjelentősebb regényét, a Sorstalanságot, amely kiadása évekig váratott magára. 0 Identitáserősítés. A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) szívből örül annak, hogy az idén Kertész Imrének ítélte az irodalmi Nobel-díjat. Erről Tordai Péter, a Mazsihisz elnöke nyilatkozott csütörtökön az MTI-nek. JEGYZET Örüljünk Bánhegyi Gábor BANHEGYI@inform.hu Dagadjon a kebel! Ismét van Nobel- díjasunk. Kertész Imre a tizenharmadik és az első egyszerre. Ő a tizenharmadik magyar, aki érdemesnek találtatott a szakavatott ítészek szerint erre a kitüntetésre, és mindezek felett a tizenhárom magyar közül ő az első, aki az irodalmi Nobel- díjra érdemesíttetett. Repkedhetnének a közhelyek: kis hazánk ismét nagy elismeréshez jutott, végre a magyar irodalom is a világ figyelmének középpontjába került, és hasonlók. A nagy hurráoptimizmus után azonban vegyünk egy nagy lélegzetet és gondolkodjunk el néhány apróságon. Először is azon, Kertész Imre ismertsége és népszerűsége vajon hazánkban vagy határainkon kívül nagyobb? Tényleg ő lenne az a magyar író, aki a Nobel-díj több mint egy évszázados megléte alatt méltán reprezentálhatja országunkat? Nem találtatott előtte, vagy akár most más oly' magyar irodalmi nagyság, aki szintúgy érdemes lett volna erre a kitüntetésre? Kéz a szívre, Kertész Imre győzelmében a szintén jelölt Eszterházy Péterrel szemben sokat nyomott a latban, hogy a friss irodalmi Nobel-díjas meglehetősen népszerű az európai középgeneráció körében. Ha hozzátesszük mindehhez még azt is, hogy Kertész Imre munkásságának a gerincét a holocaust határozza meg, nincs mit csodálkoznunk azon, miért mellette döntöttek a bizottság tagjai. Kicsinyes azonban, aki mindezekkel együtt is fanyalog. Örüljünk, hogy végre- valahára, hét év szünet után ismét egy hazánkfiára mondhatjuk, a mi Nobel-díja- sunk. És ne szomorkodjunk azon, ezek után néhány évtizedig bízvást elfeledkezhetünk arról, hogy magyar literátor kerüljön a díj közelébe. „Pusztába kiáltott szó volt, amit csináltam” Kertész Imre reméli, hogy Nobel-díja jobban a magyar irodalomra irányítja a világ figyelmét Berlin (MTI) - Újságíróáradat zúdult csütörtökön délután Kertész Imrére, miután pontban 13 órakor berlini szobájában megcsörrent a telefon, és Stockholmból közölték vele: az idén ő nyerte el a legrangosabb irodalmi kitüntetést, személyében Magyarország először büszkélkedhet irodalmi Nobel-díjassal.- Nagyon-nagy örömmel fogadtam a hírt, de ha nem kapom meg, akkor sem lettem volna elkeseredve, mert megmarad az írás, s az mindenért kárpótol - nyilatkozta Kertész az MTI-nek. Medgyessy Péter miniszterelnök az elsők között gratulált, Magda asszony, Kertész Imre felesége alig győzte kapkodni a telefonkagylókat. Gratuláltak írótársak, Spiró György, Nádas Péter, mások. Izgatott állapotban- Izgatott állapotban teltek el az elmúlt napok, mert hallottam a híreket, hogy esélyes vagyok. De a múlt évben szintén a jelöltek között emlegettek, aztán jött a telefon, szoros volt a verseny, a többi néma csönd - mesélte Kertész az egyre dagadó újságíróhadnak a posztgraduális tanulmányok berlini intézetében (Wissenschaftskolleg zu Berlin), ahol tíz hónapot tölt ösztöndíjasként. Berlinben is legújabb könyvén dolgozik. A Felszámolás című munkája a holokauszt második nemzedékéről, a holokauszt kö- vetkezjnényeiről szól, magyar környezetben játszódik a rendszerváltás idején. Reméli, hogy ezzel a művel lezárja a holo- kauszttematikát, ami Kertész egész életművét végigkísérte. Egy-egy könyvön tíz évig is képes dolgozni, most már laptoppal, „amellyel intimebb a kapcsolatom, mint gondoltam." Keserűen Reméli, hogy Nobel-díja jobban a magyar irodalomra irányítja a világ figyelmét, s azokra az írókra - elsősorban kedvencére, Krúdy Gyulára - gondol, akik szintén részesülhettek volna a kitüntetésben. Kicsit keserűen beszél arról, hogy úgy érzi: Németországban jobban ismerik és kedvelik, mint Magyarországon, ahol „pusztába kiáltott szó volt, amit csináltam", bár hivatalos helyeken elismerték. Hét kötetben jelentek meg munkái német nyelvterületen a Suhrkamp kiadónál, de ami fontosabb: visszhangjuk nagyobb volt, mint Magyar- országon. DÍJAI Díjai: Füst Milán-dlj (1983), „Forintos-dlj (1986), József Attila-dö (1989), Déry Tibor-díj (1989) , Örley-díj, Év Könyve (1990) , Soros-életműdíj (1992), Márai-dö (1996), Kos- suth-dlj (1997), Magyar Zsidó Kultúráért kitüntetés (1999). Külföldi elismerések: Brandenburgi Irodalmi Díj (1995), Lipcsei Könyvvásár Nagydija (1997), Friedrich Gundolf-díj (1997), Herder-dlj (2000), Die Welt irodalmi díj (2000), Német Becsületrend tagja (2001), Hans Sahl-dij (2002). A németeknél népszerűbb Miskolc (ÉM - DK) - Érdekes módon inkább a fiatalok és a középgeneráció tagjai ismerik jobban és olvassák szívesen Kertész Imre munkáit, nem a saját generációja - mondja Kiss Noémi irodalomtörténész, aki 20. századi magyar irodalmat tanít a Miskolci Egyetemen. Kertész Imre is szerepel a tananyagban, a 45 utáni magyar irodalom holocaust részénél. Az első magyar Nobel-díjas ugyanis a holocaust szerzője, aki műveiben a II. világháborút dolgozza fel, egy gyerek szemszögéből. Olyan esztétikai megközelítést, sajátos hangot dolgozott ki a koncentrációs táborok hangulatának visszaadására, amely különlegesen egyénivé teszi a műveit. Kiemeli az irodalomtörténész, hogy Németországban talán ismertebb a szerző, mint itthon, Sorstalanság című regénye ott hamarabb jelent meg, mint nálunk. A könyvet természetesen anyanyelvén írta Kertész Imre, aki németül is nagyon jól beszél, s - ez már szerencsétlensége - a koncentrációs táborok életét is belülről ismeri.- A Budapesten élő író egyértelműen irodalomtörténet, nem csak hazánkban, de Németországban is, s hogy megkapta a Nobel-díjat, méginkább azzá válik - mondja az első irodalmi Nobel-díjunknak különösen örülve Kiss Noémi. f ^ 1 ifas® mm m : i j*. JU. mL’ t Jsteta jÉL Fotó: EPA Kertész Imre NÉVJEGY j j j j j j j j j "j jjjjjjjj Kertész Imre fró, műfordító Született: Budapest, 1929. november 9. Életút: 1962-ben nősült. 1948-50 között a a Világosság (később Esti Budapest) című napilap munkatársa, 1953-tól szabadfoglalkozású fró A várományosok Stockholm (MTI) - Az idei irodalmi Nobel-díjra esélyesek között az amerikai Philip Roth, a perui Mario Vargas Llosa, a dél-afrikai John Michael Coetzee és a brit Doris Lessing neve szerepelt a leggyakrabban. Az AFP szerint azonban ha azokat az irodalmakat vesszük, amelyek művelői még nem kaptak Nobel-díjat, akkor esélyesnek számított még a holland Cees Nooteboom vagy az albán Ismail Kadaré is. A várományosok között emlegették az amerikai Norman Mailer és Joyce Carol Oates, az indiai származású brit Salman Rushdie nevét is. Adóköteles Budapest (MTI) - Mintegy 100 millió forint adó terheli a Nobel- díjat az adószabályok szerint. Ezt Zara László, a Magyar Adótanácsadók Egyesületének elnöke mondta el annak kapcsán, hogy az irodalmi Nobel-díjjal 10 millió svéd korona (260 millió forint) elismerés is jár. A törvény szerint a Kossuth-díj és a Széchenyi-díj adómentes, de a Nobel-díjat nem nevesítették a törvényhozók. Mivel a külföldön szerzett jövedelem Magyarországon adóköteles, arról bevallást kell készíteni. Zara László szerint az lenne méltányos, ha az Országgyűlés még az idén, visszamenőleges hatállyal módosítaná a személyi jövedelemadóról szóló törvényt, és a Nobel-díjat is adómentessé tenné. MAGYAR N0BEL-DIJAS0K j'j v V J-J J-j* -x - V IRODALMI N0BEL-DÍJAS0K 1992 ÓTA 1905 - fizikai: Lénárd Fülöp (1862-1947), a katödsugarakkal kapcsolatos munkásságáért 1914 - orvosi: Bárány Róbert (1876-1936), egyensúlyszervi kutatásaiért 1925 - kémiai: Zsigmondy Richárd (1865-1929), a kolloidoldatok heterogén természetének magyarázatáért 1937 - orvosi: Szent-Györgyi Albert (1893-1986), a biológiai égésfolyamatok terén végzett kutatásaiért, a C vitamin felfedezéséért 1943 - kémiai: Hevesy György (1885-1966), a nyomjelzés felfedezéséért, alkalmazásának kidolgozásáért 1961 - orvosi: Békésy György (1899-1972), akusztikai kutatásaiért 1963 - fizikai: Wigner Jenő (1902-1995), az atommagok és az elemi részek elméletének fejlesztéséért, 1971 - fizikai: Gábor Dénes (1900-1979), a holográfia felfedezéséért 1986 - kémiai: Polányi János (1930-), az elemi kémiai folyamatok dinamikájának kutatásáért 1986 - béke: Elie Wiesel (1928-), az erőszak, az elnyomás a fajgyűlölet elleni harcáért 1994 - közgazdasági: Harsányl János (1920-2000), a Játékelmélet területén kidolgozott elemzéseiért 1994 - kémiai: Oláh György (1927-), a pozitív töltésű szénhidrogének tanulmányozásáért és a karbonizálásí eljárások területén elért teljesítményéért . J J/j j jÍ Íj Jj j'j j j j j j j j j j * j'j j j j 1992 - Derek Walcott, kreol és angol nyelven író trinlda- dl költő. (Költészete szerencsésen ötvözi az európai, valamint a karibi költészetet, mindezt afrikai lírikus elemekkel elegyíti és gazdag költői képekkel tarkított ékes angol nyelven fogalmaz.) Walcott költeménye a 64 fejezetből állő karibi eposz, amely az Omeros címet viseli Homer, Poe, Majakovszkij és Melville világát idézi, de Beatles- szövegekből is merít. 1993 - Tóni Morrlson, amerikai fekete írónő. (Regényeiben a gazdag képzelőerő és költői megielenítés az amerikai valóság egyik lényegi vonatkozását kelti életre.). Irodalmi munkássága: The bluest eye (1970), Beloved (1987), Sula (1973) Song of Solomon (1977- ben az Egyesült Államokban az év legjobb regénye volt), Tar Baby (1981), Jazz (1992). 1994 - Oe Kenzaburo, Japán író. (A jelenkori emberábrázolásban sajátos képzeletvilágot teremtő, mítoszt és valóságot elegyítő költői kifejezőerőért). Legjelentősebb regényei egyike az 1964-ben megjelent Csendes kiáltás. Több munkáját magyarra is lefordították. 1995 - Seamus Heaney, északír származású költő, esszéista. (A mindennapok csodált és a velünk élő múltat felmagasztalő lírai szépségéért és erkölcsi mélységéért.) Ismertebb művel: Beowulf, Opened Ground (1966-1996). 1996 - Wlslawa Szymborska, lengyel költőnő és Irodalomkrltlkus. (Költészete ironikus pontossággal engedi az emberi élet momentumaiban megmutatkozni a történelmi és biológiai összefüggéseket). Főbb művei: S6 (1962), Száz vigasz (1967), Minden eset (1972), Nagy szám (1976). 1997 - Darlo Fo, olasz drámaíró, színész. (Az egyszerre szórakoztató, lebilincselő és távlatokat nyújtó szövegek alkotásában mutatkozó erőssége elismeréseként). Legnépszerűbb és leghíresebb színpadi művei: Az arkangyalok nem Játszanak flippert (1959), Izabella,' három hajó és egy széltoló (1963), Mlstero Buffo (1969), Egy anarchista véletlen halála (1970). 1998 - Jósé Saramago portugál (ró. (Képzeletből, együttérzésből táplálkozó és iróniával átszőtt példázatai újra meg újra kézzelfoghat óvá tesznek számunkra egy illuzórikus, tovatűnő valóságot). Magyarul megjelent írásai: Kőtutaj (1989), A kolostor regénye (1992), Ricardo Reis halálának éve (J.993). 1999 - Qünter Qrass, német író (Fanyar, groteszk történeteivel a történelem elfeledett oldalát mutatja be. Az Indoklás mint a XX. század egyik kiemelkedő Irodalmi művét emelte ki az 1959-ben megjelent A bádogdob című regényét.) Legismertebb művei: Macska és egér (1961), Kutyaévek (1963), Egy csiga naplójából (1972), A hal (1977), vagy a magyarul 1993- ban megjelent Békaszó. 2000 - Kao Hszlng-cslen, 1988 óta Párizsban élő, francia állampolgárságú kínai (rö. (Munkássága .egyetemes érvényének, keserű belátásának és nyelvi leleményességének” köszönhetően új utat nyitott a kínai regény- és drámafrásban.) Először kapott irodalmi Nobel-díjat kínai író. Regényeit, színdarabjait az avantgárdhoz sorolják. 2001 - Vldiadhar Surajprasad Naipaul, trlnlda- dl születésű brit Irő. (A lényeglátó elbeszélés- mődot megvesztegethetetlen, tüzetes vizsgálódással egyesítő, utánozhatatlan hangvételű műveiért.) Legismertebb regényei A House fór Mr. Blswas (Mr. Biswas háza, 1961) és A Bend In the Rlver (1979, magyarul A nagy folyó kanyarulatában, 1983). tetSHBfweeati • Kiadóvezető, felelős kiadó: Szabó Miklós I ________ Főszerkesztő: Kiss László fkiss.laszloainfQrm.hu). Értékesítési vezető: Farkasné Lovász Zita (lovaszQinform.hul - Miskolc, Maros Éva tmarosCiníorm.hui. Terjesztési vezető: Hausel László fhausel.laszloainform.hu). Marketingvezető: Szókéné Kórlk Erika (: Előfizethető az 06-80/203-655 ingyenesen hívható telefonszámon, vagy e-mallen: eszak1eriainform.hu Az előfizetés dija: egy hónapra 995 forint, negyedévre 2890 forint, fél évre 5490 forint, egy évre 10 590 forint. Kézbesítőéi észrevételek: 06-40/424-424. Hlrdetósfeladái - keretes hirdetőé: telefon: 06-46/502-900, telefax: 0646/501-260. e-mall: ehirdainform.hu - apróhlrdetée feladása telefonon: 0590/494-949 (a hívás az apróhirdetés árát tartalmazza), személyesen. Szerkesztőség telefon: 0546/502-900, telefax: 0646/501-262. E-mail: eszeriainform.hu Kiadja az Inform Média Kft., 3526 Miskolc, Zsolcai kapu 3. Postacím: 3501 Miskolc, Postafiók 178. Hírügynökségek: MTI, EPA. Lapunk eladott példányszámát rendszeresen vizsgálja és auditálja a MATESZ. Nyomás: Inform Média Kft., Debrecen, Balmazújvárosi út 11. Felelős vezető: Szilágyi László. Telefon: 525626. ISSN 0133-0357
