Észak-Magyarország, 2002. szeptember (58. évfolyam, 204-228. szám)
2002-09-06 / 208. szám
2002. szeptember 6., péntek GAZDASÁG / 7 KAMARAI HÍREK Együtt erősebbek Eger (ÉM - M.V.Zs.) - Regionális együttműködési megállapodást kötött Egerben a Borsod-Abaúj-Zemplén, a Heves, valamint a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. Az együttműködés célja az érintett kamarák által képviselt vállalkozói kör - amely legalább ötezer vállalkozást érint - érdekeinek hatékony képviselete, a régión belüli együttműködés erősítése, az EU strukturális alapjainak elérésére való felkészülés, valamint a közös fellépés regionális kérdésekben. A célok megvalósítása érdekében az együttműködő kamarák létrehozzák az Észak-magyarországi Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetségét. Együttműködnek továbbá a regionális szervezetekkel való kapcsolattartásban és képviseletben is. A kamarák a regionális vonatkozású, az észak-magyarországi régiót érintő kérdésekben egyeztetik állásfoglalásaikat. Ezek közé tartozik például az idegenforgalom, az egész régióra vonatkozó infrastrukturális fejlesztés és az autópálya megépítése. Miután a gazdaság fejlesztésében fontos szerepet töltenek be a kiállítások és vásárok, azok minőségének és hatásfokának javítása érdekében évente egy alkalommal más-más helyszíneken részt vesznek regionális vásárok megszervezésében, illetve a kísérő rendezvények lebonyolításában. A három kamara együttműködik az Európai Uniós és PHARE regionális pályázatokban, s elősegítik a szomszédos megyék beszállítói viszonyainak fejlesztését is. A gazdasági adatok és elemzések alapján közös regionális információs adatbázis készül majd. Nem utolsósorban a kamarai szövetség együttműködik az EU Strukturális Alapok fogadására való felkészülésben, a vállalkozások felkészítésében és a regionális programok előkészítésében. „Uniós nyelven” tanulnak Miskolc (ÉM - MA) - Az eddigi legátfogóbb képzési program indul szeptembertől a magyar kis- és középvállalkozások támogatására az EU PHARE programjának keretében - mondta Berendi Judit, a képzést koordináló Nemzetközi Bankárképző Intézet projektmenedzsere. A programhoz a PHARE 498 millió forintos, a magyar kormány 101 millió forintos támogatással, a résztvevő vállalkozók 280 millió forint önrésszel járulnak hozzá. A projekt az észak-magyarországi, az észak-alföldi, valamint a dél-alföldi régió 1300 kis-és középvállalkozásának kínál átfogó szakmai továbbképzést az üzlet- és exportfejlesztés, a turizmus, valamint az infrastruktúra témaköreiben. A projekt lehetőséget nyújt arra, hogy a vállalkozások - EU-s tanulmányút keretében - üzleti kapcsolatokat alakítsanak ki az Unióban, illetve elmélyíthessék szakmai tapasztalataikat a hasonló profilú külföldi cégeknél. Ezen felül a hazai cégeknek EU-tagországbeli üzleti tanácsadót biztosít, aki uniós tapasztalattal és magyarországi kapcsolatokkal rendelkezik, és hasznos gyakorlati tudnivalókkal segíti a vállalkozást. A vállalkozások humánerőforrásait fejlesztő program nagy előnye, hogy a résztvevők igényük szerint állíthatják össze a fenti lehetőségekből a saját testreszabott „csomagjukat”. Ugyancsak rugalmasan alakítható a képzések, szakmai utak időtartama és időpontja is. Informatikával fejlesztenek Budapest (ÉM) - Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium, valamint a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium a foglalkoztatás és képzés, illetve az informatika munkaerő-piaci és társadalmi alkalmazásának erősítése céljából közös projektekről és pályázati kezdeményezésekről szóló együttműködési megállapodást írt alá. Kovács Kálmán és Kiss Péter, a két tárca minisztere stratégiai feladatnak tekintik az informatika alkalmazását a foglalkoztatás és humán erőforrás fejlesztésében. Ennek szellemében közvetlenül egyeztetnek az átfogó fejlesztési finanszírozási feladatokról, többek között a munkakultúra, az informatika felhasználásának korszerűsítésében közös projekteket és pályázatokat kezdeményeznek. Nagyobb fizetés kevesebb dolgozónak A munkában állók számának visszaesésével arányosan nőttek a megyei átlagkeresetek Miskolc (ÉM - OlKa) - Idén jóval kevesebb embert foglalkoztatnak a mezőgazdaságban, míg más területen változóan alakult a létszám. A havi bruttó átlagkereset viszont 17,5 százalékkal magasabb a tavalyinál. A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások, valamint a költségvetési, társadalombiztosítási és a megfigyelt nonprofit szervezetek az idei év első félévben átlagosan 135 ezer főt foglalkoztattak, közel félszázalékkal kevesebbet, mint egy évvel ezelőtt. Az iparban 3,9 százalékkal fogyott a létszám - ezen belül a bányászatban 11,6 százalékkal, a villamos- energia-, gáz-, gőz-, vízellátás területén 18,4 százalékkal csökkent az alkalmazásban állók száma. Ugyanakkor meghaladta a 6 százalékot a mezőgazdasági létszámfogyatkozás. A termelőágazatok közül egyedül az építőiparban - a termelési növekedéssel párhuzamosan - emelkedett a foglalkoztatottak száma, méghozzá 21,5 százalékkal. A szolgáltatás területén változóan alakult a létszám: az egészségügyben közel ugyanany- nyian, az oktatásban 0,5 százalékkal kevesebben, a közigazgatásban 4,1 százalékkal többen dolgoztak, mint egy évvel korábban. Több pénzt kapunk A statisztikai hivatal felmérése szerint az idei első félévben a havi bruttó átlagkereset 93 400 forint volt, 17,5 százalékkal maVendégeink voltak A megyei kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma szállástípusonként* 100 000 80 000 60 000 40 000 20 000 0 II □ Vendégek száma Vendégéjszakák száma Szálloda nLÍ Ifjúsági szálló üdülóház Kemping A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma* Külföldi 1 vendégek száma j Belföldi f vendégek száma ^ Külföldi vendég- f éjszakák száma t Belföldi vendégéjszakák száma A megyei kereskedelmi szálláshelyek külföldi vendég- forgalmának megoszlása* Románia Lengyelország ^ I%U£é Hollandia Ukrajna Németország 1 000 000 2 000 000 3 000 000 4 000 000 Ausztria Szlovákia 8 többi ország gasabb az előző évinél. Nettóban a fizikaiak 50 500, a szellemi munkakörben dolgozók 76 700 forintot kaptak kézhez, ami 8,9, illetve 11 százalékos í-eálkereset- növekedést jelentett. Több-kevesebb A működő gazdasági szervezetek száma január 1-jéhez képest 3,9 százalékkal gyarapodott, ezen belül a társas vállalkozásoké 5,4 százalékkal, az egyéni vállalkozásoké 4,1 százalékkal bővült. A megyei székhelyű gazdasági szervezetek az idei első hat hónapban 36 milliárd forintot fordítottak beruházásra, ebből 15,5 milliárd forintot az ipar fejlesztésére használtak fel. A beruházások volumene a megyében 16 százalékkal csökkent, míg országosan 6,4 százalékos növekedés ment végbe. Kedvező idegenforgalom Az építőipar mellett a szálláshelyek forgalma is kedvezően alakult megyénkben. A kereskedelmi szálláshelyeken 7,4 százalékkal több vendég szállt meg, ugyanakkor a vendégéjszakák száma is nőtt 5,6 százalékkal. Közel 4 százalékkal több külföldi vendég érkezett a tavalyihoz képest, de az általuk eltöltött vendégéjszakák esetében mindössze 0,6 százalékos növekedés figyelhető meg. A megye belföldi vendégforgalma az országostól kedvezőbben alakult, a vendégek száma 8, az eltöltött éjszakáké 6,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi értékeket. Nonstop fizethetünk, ha van pénzünk A felmérések szerint egyre elterjedtebb a bankkártya használata, s nem csak pénzfelvételre Misknlí- ítf.lVT _ TTIVn - TA aa— i------- -----Miskolc (ÉM - UM) - Jó ideje már nem kell kétségbeesni, ha nem sikerült eljutni a bankba zárásig. Bankkártyával ugyanis a nap bármely órájában vehetünk fel pénzt az automatákból, illetve ma már mind több kereskedelmi egységben fizethetünk vele. Persze ehhez alapfeltétel, hogy bankszámlánk, s ahhoz kapcsolódóan bankkártyánk, vagy attól függetlenül hitelkártyánk legyen. Manapság azonban egyre többen rendelkeznek bankkártyával és érzékelhetően növekszik azok aránya, akik vásárlásnál fizetőeszközként használják, összeségében szinte minden második felnőttnek van bankkártyája - állapította meg a GfK Piackutató Intézet. Mint az a felmérésükből kiderült, a 15 éves és idősebb felnőttek 46 százalékának van bankkártyája, szemben a múlt év első negyedévében mért 40 százalékkal. A növekedés az elmúlt év során különösen jellemző a nők, a 30 évesnél fiatalabbak, a magasabb iskolai végzettségűek és a vidéki nagyvárosban élők körében. Kártyájukat a legtöbben arra használják, hogy az automatából pénzt vegyenek fel azzal, majd a vásárlásnál történő fizetés következik, továbbá a pénzfelvétel bankfiókban. A bankkártyával készpénzt vehetünk fel ...vagy fizethetünk is vele Fotók: Ádám János Automatából pénzt havonta egy-három alkalommal vesz fel a kártyatulajdonosok jó kétharmada. Hasonló céllal minden hatodik hetenként üti be a kódszámát. Egy-egy pénzfelvételre a válaszok átlaga alapján 20 400 forint jut. Bankfiókból pénzt kártyával leginkább a fővárosban lakók szoktak felvenni. A bankkártyát vásárlásra egy évvel ezelőtt még a válaszadók 34, most viszont már 41 százaléka használja. Vásárláskor történő fizetés szempontjából a legnépszerűbb a bankkártya a 20-49 évesek, a diplomások és a havi 140 ezer forintnál nagyobb nettó jövedelmű háztartásban élők körében. Akik fizetnek a bankkártyával, leggyakrabban a bevásárlóközpontokban, hipermarketekben, valamint a benzinkutaknál és a nagyobb áruházakban élnek a lehetőséggel. S hogy miért nem fizetnek sokan bankkártyával? A válaszadók leggyakoribb indoka, hogy jobban szeretik a készpénzt - minden második megkérdezett mondja ezt. Viszonylag gyakran említik azt az okot, hogy nem tudják ellenőrizni a számlaegyenlegüket, mások pedig nem tartják biztonságosnak ezt a fizetési módot. MEGKÉRDEZTÜK: RIZT0NSÁG0SNAK TARTJÁK-E A RANKKÁRTYÁK HASZNÁLATÁT? 1f. I gen, biztonságosnak tartom. Ennek ellenére nem szoktam vele fizetni, mert sok ideig tart és macerás is. Nagy Gergely (15) M eglehetősen biztonságosnak tartom, de nem olyan egyszerű ezzel fizetni, még mindig sok probléma van vele. Lajos Babett (19) S zerintem biztonságos, csak nagyon kell rá vigyázni. Jóval kényelmesebb a használata, mint a készpénznek. Farkas Tivadar (47) S zerintem nem biztonságos, mert tudják hamisítani, de egyre több helyen már csak ezt lehet használni. Szitás László 47) S okkal biztonságosabb és gyorsabb a bankkártya, s ami fő, bármikor könnyedén hozzájuthatok a pénzemhez. Novek Lajos (54)