Észak-Magyarország, 2002. szeptember (58. évfolyam, 204-228. szám)
2002-09-25 / 224. szám
2002. szeptember 25., szerda MISKOLC ÉS KÖRNYÉKE / II Miskolc és környéke HÍRCSOKOR 0 Kisebbségekről Is. A felsőzsolcai választási bizottság szeptember 2-án tartotta alakuló ülését, amelyen megfogalmazták: október 20-án cigány, lengyel és bolgár kisebbségi választást is tartanak. 0 Mihály napi vásár. Mihály napi vásárt rendez az alsőzsolcai Fekete István Óvoda szeptember 28-án, szombaton. A reggel 8-kor kezdődő, mesterségbemutatókkal, közös főzéssel szfnesftett programban óvodás foci is szerepel: a Bükk- szentkereszt - Alsózsolca futballmérkőzés délután 2 órakor kezdődik az óvodában. 0 Szüreti hangulat. Ezzel a címmel hirdettek rajzpályázatot a felsőzsolcai gyerekek körében. Az, hogy melyik pályaművek nyerték el a zsűri tetszését, kiderül a szeptember 28-án, szombaton tartandó szüreti fesztiválon. Eredményhirdetés: délután 3 órakor a sportpályán. Negyven éve értek. Negyvenéves érettségi találkozót tartottak a közelmúltban a miskolci Bláthy Ottó Villamosipari Műszaki Szakközépiskolában. Fotó: Ádám János A kuckó és az iskola Miskolc (ÉM - CsÁ) - Petrovics Bence néhány hete még óvodás volt. Ma már gyűlnek első osztályos üzenőfüzetében a piros és zöld pontok. Bence nyakában zöld egyennyakkendő, rajta az Erenyői Általános Iskola neve. Halacskás borítójú füzetén még egyetlen szamárfül sincs. Radírból viszont többet is „elfogyasztott már. Odalett a kis fehér, de a sárga, szív alakú is.- Ezt már anya szuper jól megcsinálta, nézd csak, így sohasem tudom elhagyni - mutatja tolltartóját, a zippzárjához zsinórral odaerősítve fityeg a legújabb darab, egy óriási dínós radír. Az osztálytársak is szóba kerülnek.- Jó sokan vannak. Inkább a fiúkkal barátkozom. Az egyik lánynak csuda nehéz a neve, úgy hívják, hogy Szimonetta. Egy másik pedig folyton lökdös. Felvetem, lehet ez az udvarlás jele is.- Á, nem, udvarlásból inkább moziba mennek - hangzik a pontos felvilágosítás. Kiderül, azért vannak Bencének lány barátai is, itt van rögtön a két házzal odébb lakó Zsuzsi. A Bimbó utcai lelet- Együtt találtunk egy csontvázat az utca végén. Majdnem olyat, mint amilyen a dínós könyvemben van - kapja le a könyvespolcról az említett művet, majd rábök az egyik képre. - Ő a kedvencem. Úgy hívják, hogy Saltasaurus. Aztán már szalad is, hogy az ő leletét is megmutassa. A „leletet” egy igazi vadregényes kuckóban őrzi. Itt van például nagyapa satuja és olajos tégelye, néhány csavar, csavarhúzó, egy ketrecnyi nyuszi és egy rozsdás bicikli, egy üresen álló kalitka. Kész kis birodalom. És itt a Bimbó utcai lelet is, egy fára szögelve.- Papóval főztük ki. Ez itt a gerince, ez pedig a koponyája - mutatja a nem mindennapi sárga csontvázat a lelkes tárlatvezető. Nem lehet, hogy ez egy Saltasaurusz csontváza? - vetem fel. A válasz tömör: - A mi utcánkban nincsenek dínók, ez legfeljebb csak egy puli. Remegek, milyen reggelre ébredünk Harminchárom év után lakoltatnák ki és szakítanák szét tartozásuk miatt a házaspárt Miskolc (ÉM - BAL) - A harmincharmadik házassági évforduló kevés párnak adatik meg. Még kevesebbnek, hogy a különleges ünnepet a szétszakadás és az otthonvesztés veszélye árnyékolja be. Az alábbi történet alapja 185 ezer forintnyi víz. Nagy László és felesége az életüket a Baross utcai házban élték le: az asszony 38, férje 33 éve, egybekelésük óta lakik a 19. szám alatti lakásban. A három évtized minden pátosz nélkül szép és jelentős időtartamnak nevezhető, az ingatlan azonban csak a legnagyobb jóindulattal lakásnak. Ám mindmáig ez szolgált otthonukul, s azt az ember mindenképp megszokja, megszereti, nem szívesen menne el belőle. Még ha kilakoltatják, akkor se... Csakis együtt A Nagy házaspárt néhány hete fenyegeti az otthon nélkül maradás. A jelenlegi perspektíva számukra: az asszonyt egy, az ország másik részén lévő szociális otthonban helyeznék el, a férfinek szóló tanács pedig illetékes helyről úgy szól, keressen magának helyet a hajléktalan- szállón.- Inkább öngyilkos leszek - mondja erre Nagy Istvánná. Rokkantnyugdíjas, 52 éves, az egyik lábát térd fölött amputálták és epilepsziában szenved. A napokat a Baross utcai társasház pinceszintjén lévő szuterénlakás mélyén tölti; újabban nappal is félhomályban, mivel az áramot a vezetékek életveszélyes voltára hivatkozva kikapcsolták. A körülményekre nem találni szemléletesebb példát: vécé az udvaron van, de a járókeret, amivel esélye volna az odáig vezető hét lépcsőn feljutnia, nem fér ki az ajtón...- Látja, így élünk, csórók vagyunk - teszi hozzá Nagy István. Ő 54 éves, vékony, alacsony férfi, de mint mondja, ma is erős ember volna, minden munkát elvállalna, csak hát nemrég megjött a harmadik rosszullét. Műteni kellett volna a szívét, de saját felelősségére lemondta: nem hagyhatja magára a nejét. Kettejük nyugdíja összesen 48 ezer forint. A tartozás, amit ki kellene fizetniük, ha maradni akarnak, több mint kétszázezer. Tengernyi gond A probléma forrása, hogy vízóra csak két éve van. Víz se sok: mindössze egy falicsap áll ki az omló vakolatból az összesen tán húsz négyzetméternyi otthon két Nem tudják, meddig maradhatnak helyiségének egyikében. Csakhogy az azelőtti évekre visszamenőleg a Vízmű egyszer csak kiszámlázott több százezer forintnyi vízdíjat. Azért a vízért, amely az évek - ki tudja, mennyi idő - alatt a házban lévő rossz, repedt vízvezetékeken elszivárgón - mesélik Nagyék, már amennyire ők maguk megértik a bonyolult jogi históriát. A ház egészét illető tartozás aranyos részét pedig a MIK (hiszen a lakások többségétől eltérően az övéké nem a sajátjuk, három évtizede bérlik) „rájuk verte”. Nem értik, hogy lehet ez, sohasem fogyasztották el a kérdéses vízmennyiséget, ennek ellenére készek volnának kifizetni. Csakhogy erre semmi módjuk, esélyük nincs. Akkor pedig marad a kilakoltatás. Otthon helyett raktár- Legutóbb július elején jött a végrehajtó, meglátta, hogy a feleségem mozgássérült, azt mondta, ő ilyet nem költöztet ki - emlékezik a tortúra legutóbbi állomására Nagy István. - Most szeptember 11-re szólt a következő felszólítás, de időközben kaptunk választ az önkormányzathoz irt levelünkre, ami szerint valameddig még maradhatunk. Az asszony bevallja, retteg az ominózus nap eljövetelétől: „ReFotő: Bujdos Tibor megek, milyen reggelre ébredünk”.- Ott a sósav, megisszuk. Inkább, mint hogy szétszakítsanak - mondják ijesztően meggyőző erővel. Segítségre sem hozzátartozóiktól (fiuk, lányuk családos, de egyaránt albérletben lakik), sem a szomszédoktól nem számíthatnak. Annál inkább, mert biztosak benne: ha a városi ingatlancég kirakja őket otthonukból, abban valamelyik lakótárs a ludas, aki szeretné magának megszerezni a szuterént - raktárnak. Igazán közel hozzájuk nyolc macska áll - vagyis inkább fekszik: az asszony szerint legjobban velük lehet beszélgetni a Baross utca 19. alatt élők közül. „Berzenkedni persze lehet ellene...” Nagyék, mióta beköltöztek - ez a MIK nyilvántartása szerint 1986-ra tehető -, rendszertelenül fizetnek. A lakbért, a vízdíjat is. Erről tájékoztatott Kottman Dezső, a városi ingatlankezelő társaság igazgatóhelyettese. Pontosabban: a vízdíjat „egyáltalán nem akarják fizetni”. A cégvezető lapunk érdeklődésére elmondta: a Baross utca 19. szám szuterénlakásának bérlői a vízóra néhány évvel ezelőtti felszerelése előtt felgyülemlett tartozást nagyrészt vitatják. Holott - tette hozzá - azutáni vízfogyasztásuk még magasabb lett, ám az ahhoz köthető kinnlévőség már a víz- szolgáltatót érinti. Ugyanakkor az illetékes határozottan cáfolta, hogy a több mint kétszázezer forintra rúgó elmaradt vízdíj valamilyen korábbi csőtörésből származna; volt ugyan csőtörés, de annak költségét nem terhelték tovább a lakókra.- A bíróság megvizsgálta az ügyet, és ítéletében jogosnak minősítette a követelést - emlékeztetett az igazgatóhelyettes. - Berzenkedni, persze, lehet ellene, de Nagyék már így is többszöri haladékot kaptak, holott az első nemfizetéskor kiköltözésre kötelezhettük volna őket. Ám így sem tudjuk sokáig halogatni. Legalább ha valami hajlandóságot mutatnának a tartozások részletekben való kiegyenlítésére... Kossuth: a telkekre hatott Miskolc (ÉM - Hl) - Míg Deák Ferenc és Széchenyi István a logikára, az észre hatott, addig Kossuth az emberek lelkét érintette meg - mondta Dobrossy István, a B.-A.-Z. Megyei Levéltár igazgátója múlt pénteki beszédében, amelyet a Kossuth Lajos születésének kétszázadik évfordulója kapcsán rendezett városi ünnepségen mondott. Az ünneplők Kossuth Lajos miskolci, Erzsébet téri szobra előtt gyűltek össze, hogy megemlékezzenek a politikus születésének 200 éves évfordulójáról. Dobrossy István beszédében taglalta Kossuth életpályáját, viszonyát kortársaihoz, kapcsolatát Borsod-Abaúj-Zemplén megyéhez. Ünnepi szavai után az Art Kommandó és a Szinvavölgyi Néptáncegyüttes adott műsort. Végezetül az államférfi szobránál koszorút helyeztek el a miskolci önkormányzat, a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Bizottsága, a pártok és civil szervezetek és oktatási intézmények képviselői. Ünnepeltek Fotó: Bujdos Tibor Beszélgetések Európáról Miskolc (ÉM) - Az európai uniós csatlakozásra történő felkészülés elősegítésére szervez rendezvénysorozatot a miskolci nyugdíjasok számára a Nyugdíjas Magányosok Klubja Egyesület. A Külügyminisztérium által támogatott, Beszélgetés Európáról címet viselő sorozat nyitórendezvénye holnap, csütörtökön délelőtt fél 10-kor kezdődik a Városház tér 13. szám I. emeletén. Az 1972-ben alakult Nyugdíjas Magányosok Klubja 1997- től működik egyesületként. A csatlakozás témakörében hirdetett beszélgetéssorozattal szeretnék eloszlatni az esetleges tévhiteket, hamis várakozásokat, az érdeklődőknek lehetőséget biztosítanak arra, hogy kérdéseiket szakembereknek tehessék fel. Az egyesületről és rendezvényeikről bővebb információ a 46/362-087-es telefonszámon kérhető. TOVÁBBI találkozások • Október 6., délután 5 órától a Civil Házban (Miskolc, Széchenyi u. 14. I. emelet). • Október 27-«n délután 5 órától a Civil Házban (Miskolc, Széchenyi u. 14. I. em.). •November 10-én délután 5 órától a Civil Házban (Miskolc, Széchenyi u. 14. I. em.). • Zárórendezvóny: november 15-én délután 5 órától a Petőfi Sándor Középiskolai Kollégiumban (Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky u. 33.).
