Észak-Magyarország, 2002. szeptember (58. évfolyam, 204-228. szám)
2002-09-10 / 211. szám
2002. szeptember 10., kedd GAZDASÁG / 7 Miskolc és környéke HÍRCSOKOR 0 Balesetveszélyes. A Fogyasztóvédelmi Főfel ügyel őség felhúzhatős korongjáték forgalmazását tiltotta be. A vizsgálatok szerint a játék balesetveszélyes, mert két legkisebb korongja, illetve záróelemei a megengedettnél kisebbek, a húzózsinór pedig az előírtnál nagyobb. 0 Autóvásárlás. A Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatósága nyílt közbeszerzési eljárást hirdetett 610 közép- és felsőkategóriás, illetve 60 egyterű személy- gépjármű beszerzésére. A mintegy 4,5-5 milliárd forint értékű új tenderkiírásban a központi költségvetési szervek gépjármű igényeinek kielégítésére hét részteljesítést írtak ki. 0 Kevesebb vendég. Az idei év első hét hónapjában a szállásdíjbevételek országosan 3 százalékkal csökkentek, a kereskedelmi szálláshelyeken 3,4 millió vendég 10,2 millió vendégéjszakát töltött. A külföldiektől származó szállásdíjbevételek a teljes bevétel háromnegyed részét adták. Kötelezettségeink Szeptember 15. Bevallás: havonta beszedett idegenforgalmi adó; bor jövedéki adója egyszerűsített adóraktár engedélyese esetén; adatszolgáltatás a költségvetési támogatás igénybevételéhez felhasználható igazolások kiadásáról Befizetés/támogatásigénylés: a kivetéssel megállapított helyi adók második félévi összege, a vállalkozók helyiadó-előlege; a gépjárműadó második félévi részlete; idegenforgalmi adó; bor jövedéki adója egyszerűsített adóraktár engedélyese esetén A szakboltokban nagy a választék Fotó: Á. J. Álombútor kerestetik Miskolc (ÉM - UM) - Hol van már az az időszak, amikor az emberek tanácstalanul álltak egy-egy bútorboltban, mert az üzletben még csak hasonlót sem találtak a megálmodotthoz képest? Ma már ilyen nem fordulhat elő, legfeljebb némi utánajárást igényel a dolog... Valószínűleg ennek köszönhetően erősödött a szakboltok pozíciója a korábbi évekhez képest. Ezt a bolttípust részesítik előnyben bútorvásárláskor különösen az 50 évesnél fiatalabbak, a legalább érettségizettek, a havi nettó 100 ezer forintnál nagyobb jövedelmű háztartásban élők, a budapestiek és a Dunántúlon; a Balaton vonalától északra lakók. Többek között ezt állapította meg a GfK Piackutató Intézet kutatása. A kérdésre, hogy hol vásárolja leggyakrabban a bútorait és a lakberendezési cikkeket, legtöbben a nagyobb önkiszolgáló szakboltokat nevezték meg. Utána a nem önkiszolgáló szakbolt, majd az áruház, kisebb szakbolt és a hipermarket következik. Egy-két évvel korábban, egy hasonló felmérésnél még az áruházat említők aránya kimagaslott a többi bolttípus közül. Ha a vásárlási szokásokat összehasonlítjuk régiónk többi országával, akkor mindenütt a szaküzletek dominanciáját látjuk. Lengyelországban a legmagasabb azok aránya, akik elsősorban ezt a bolttípust szokták választani, míg Csehországban, Szlovákiában és nálunk közel egyformák a szaküzletek mutatói. Az áruház említése sokkal gyakoribb Szlovákiában és viszonylag Csehországban is. Százezerért sincs magyar jelentkező A magyar munkanélküliek rendre megfutamodnak Győrben a szemetesmunkától Borsodban nincs gond a munkaerővel, bírják erővel (Is) Fotó: Ádám János Miskolc (ÉM - MA) - Százezret keresnek a szlovák szemetesek Győrben - röppent fel a hír a napokban. A 3,4 százalékos munkanélküliséggel büszkélkedhető Győrben a helyi közterület-felügyelet csak nehezen talál szemétrakodó segédmunkásokat. A meghirdetett állásokra jelentkezők többsége ugyanis hamar kidől a fizikai munkától, s a - borsodi viszonylatban magas fizetés ellenére is - inkább más munkakörben keres megélhetést. Az állandó létszámhiány miatt a társaság végül próbaképpen szlovák munkásokat vett fel, fizetésük 100 ezer forint havonta. Vajon Miskolcon is ennyire nehéz szemétszállító rakodómunkásokat találni? - tettük fel a kérdést a helyben dolgozó két társaság vezetőinek.- Cégünknél az utóbbi időben azt tapasztaljuk, hogy a beosztottak közül egyre többen és jobban ragaszkodnak állásukhoz, így szerencsére nem szenvedünk munkaerőhiányban - tudtuk meg Varga Zoltántól, az RWE Umwelt Miskolc Kft. ügyvezetőjétől. Az ottani fizetésre vonatkozó megjegyzésre azt a választ kaptuk, hogy a rakodó segédmunkások mindenkori bérét, nagy mértékben befolyásolja az adott hónapban lévő ünnepnapok száma. S mint azt az igazgató kifejtette: bár a helyi átlagfizetések sajnos egyelőre nem érik el a százezer forintot, ennek ellenére ez a nehéz fizikai munka biztos megélhetést tud nyújtani.- Nincs gondunk a munkaerő terén, ugyanis már évek óta van egy rakodó törzsgárdánk, s a cégünk által nyújtott jó feltételek miatt a kollégák egymást ajánlják hozzánk - hangsúlyozta Tomkó István, a Cirkont Hulladékgazdálkodási Rt. ügyvezetője. - A győri százezer forintos fizetés reális, de sajnos itthon ennek az összegnek a háromnegyedét tudjuk csak kifizetni. S bár a mai szemétszállítás korszerű gépekkel folyik, úgynevezett zárt technológiával, de egy nap alatt akár hat-hétszáz ládát is megmozdítanak dolgozóink, ami miatt nehéz fizikai munkának kell neveznünk - tette hozzá indoklásként az igazgató. MEGKÉRDEZTÜK: VONZÓ-E A SZEMETESSZAKMA? S zerintem nem igazán keresett ez a szakma, sokan inkább utcát sepernek, minthogy beáll- janak szemetet hordani. Még többen azonban más boldogulási lehetőséget keresnek. E z is egy szakma, amin nincs mit szégyelni, próbál mindenki megélni, ahogy tud. Mivel nagy a munkanélküliség, szerintem biztos sokan választják ezt az utat, hiszen biztos megélhetést nyújt. S zerintem sokan dolgoznak ebben a szakmában, én becsületes munkának tartom, s ezt is kell valakinek csinálni. Akinek nincs más, kénytelen ilyen munkát végezni a megélhetésért. E bben a megyében sok a munkanélküli, így biztosan sokan vállalnak szemétrakodást is. És bizony van elég szemét, amit el kell szállítani, bőven lehet munkájuk is, csak körül kell nézni. N incs túl sok munkalehetőség, ezért aki rá van utalva, elvállalja ezt is, s úgy gondolom, sokan lehetnek rászorulva. A fizetésük sem rossz, átmeneti munkának mindenképpen elvállalható. Pirkó István (16)Kis Imréné (43) Kovács Sándor (16) Milecz Andrea (21) Szűcs Józsefné (44) Tokaj-Hegyaljástól is csak másodikok vagyunk Miskolc (ÉM) - Az is baj, ha sok van, s az is, ha kevés. Hogy mi is? A szőlőtermés, ami minden évben rendre felborzolja a termelők, a feldolgozók, s egyáltalán valamennyi érintettnek a kedélyeit. Támogatás nélkül ugyanis egyre nehezebben boldogulnak a gazdák... Hogy pontosan hány embert érint hazánkban, nehezebb meghatározni, ettől jóval egyszerűbb a szőlővel betelepített terület nagyságát felmérni. A KSH nemrégiben összegzett felmérése is erre vállalkozott, ebből kiderül, 2001- ben 92 782 hektár volt, amelynek 98 százaléka ültetvényméretű, azaz 500 m2 és azt meghaladóan szőlővel beültetett földterületen helyezkedik el. A szőlőterület 32 százaléka a dél-alföldi régióban található, mig az észak-magyarországi régióban 23 százaléknyi az arány. A szőlőterület több mint kétharmadán fehér-, közel egynegyedén vörös borszőlőt, s mintegy 4 százalékán csemegeszőlőt termelnek. A fehér borszőlők területi aránya Közép-Dunántúlon megközelíti a 90, míg a vörös borszőlőké a déldunántúli régióban meghaladja a 40 százalékot. A csemege- és direkt termő szőlők területének aránya az észak-alföldi régióban a legnagyobb (9, illetve 23 százalék). A szőlőtermelők 99,8 százaléka egyéni gazdálkodó. A gazdaságok közel 72 százaléka termel fehér-, Fehér szőlőből van a legtöbb 40 százalékuk vörös borszőlőt, 30 százalékuk csemegeszőlőt és közel 19 százalékuk direkt termő szőlőfajtákat. Több mint 31 százalék a csak fehér-, s 7 százalékot meghaladó a csak vörös borszőlőt termelők aránya. A gazdaságok kevesebb mint 7 százalékban termelnek csak csemegeszőlőt, több mint egytizedben csak direkt termő szőlőfajtákat és közel 45 százalékuk folytat vegyes termelést. A szőlőtermelők közel 10 százaléka csak közvetlen étkezési célra, több mint egyharmada pedig csak borkészítés céljából folytat szőlőtermelést. A gazdálkodók háromnegyede csak saját felhasználására termel, közel 2 százaléka közvetlenül, illetve 15 százalékuk közvetett úton értékesíti a teljes szőlőtermést. Kötelező gazda-tanfolyam?! Miskolc (ÉM) - A tervek szerint kötelező lesz a részvétel a „Magyar gazda” elnevezésű agrártermelőknek induló tanfolyamon. A törvénymódosításon túl úgy kívánják elérni a részvételt, hogy egyes támogatások odaítélésének feltétele is lesz az okulás. A tanfolyam indítását a magyar mezőgazdaság versenyképességének fokozása és az EU- csatlakozásra való jobb felkészülés érdekében agrártermelők részére kezdeményezte az MSZP mezőgazdasági munkacsoportja. A „Magyar gazda”-tanfolyam a tervek szerint a termelők jobb tájékozottságát, a megfelelő szakmai felkészültséget szolgálja. Magda Sándor, az Ország- gyűlés mezőgazdasági bizottságának elnöke, a munkacsoport vezetője a múlt heti bejelentés alkalmával azt is elmondta, hogy az előző kormány hasonló célra 1 milliárd forintot biztosított a kétéves költségvetésben, ám a továbbképzések megtartásához további 1 milliárd forintra lenne szükség. Az előzetes elképzelés szerint a továbbképzések kötelező jelleggel működnének. Ennek biztosítása érdekében a munkacsoport törvénymódosítást kezdeményez, illetve szorgalmazzák, hogy bizonyos támogatások feltétele legyen az oktatáson való részvétel. A tervek szerint a gazdák számára ingyenes képzéseket a hét statisztikai régióban kijelölt felsőoktatási intézményekben, ü- letve a hozzájuk kapcsolódó 1-3 térségfejlesztési központban tart- nák. Az alaptanfolyamok 3-4 oktatásból állnak, ahol a gazdák szakmai képet kapnának az Unióban rájuk váró körülményekről és követelményekről. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium sajtóosztályától érdeklődésünkre megtudtuk: egyelőre konkrét információval nem tudnak szolgálni, ugyanis még csak kezdetleges stádiumban van a továbbképzések ötlete. Pontosabb információkat csak az első egyeztetések után tudnak mondani. Sokat kell még tanulniuk...
