Észak-Magyarország, 2002. szeptember (58. évfolyam, 204-228. szám)
2002-09-10 / 211. szám
2002. szeptember 10., kedd GAZDASÁG / 7 Miskolc és környéke HÍRCSOKOR 0 Balesetveszélyes. A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség felhúzhatós korongjáték forgalmazását tiltotta be. A vizsgálatok szerint a játék balesetveszélyes, mert két legkisebb korongja, illetve zá- rőelemei a megengedettnél kisebbek, a húzózsinőr pedig az előírtnál nagyobb. 0 Autóvásárlás. A Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatósága nyílt közbeszerzési eljárást hirdetett 610 közép- és felsőkategóriás, illetve 60 egyterű személy- gépjármű beszerzésére. A mintegy 4,5-5 milliárd forint értékű üj tenderkiírásban a központi költségvetési szervek gépjármű igényeinek kielégítésére hét részteljesítést írtak ki. 0 Kevesebb vendég. Az idei év első hét hónapjában a szállásdíjbevételek országosan 3 százalékkal csökkentek, a kereskedelmi szálláshelyeken 3,4 millió vendég 10,2 millió vendégéjszakát töltött. A külföldiektől származó szállásdíjbevételek a teljes bevétel háromnegyed részét adták. HATÁRIDŐNAPTÁR Kötelezettségeink Szeptember 15. Bevallás: havonta beszedett idegenforgalmi adó; bor jövedéki adója egyszerűsített adóraktár engedélyese esetén; adatszolgáltatás a költségvetési támogatás igénybevételéhez felhasználható igazolások kiadásáról Befizetés/támogatásigénylés: a kivetéssel megállapított helyi adók második félévi összege, a vállalkozók helyiadó-előlege; a gépjárműadó második félévi részlete; idegenforgalmi adó; bor jövedéki adója egyszerűsített adóraktár engedélyese esetén A szakboltokban nagy a választék Fotó: Á. J. Álombútor kerestetik Miskolc (ÉM - UM) - Hol van már az az időszak, amikor az emberek tanácstalanul álltak egy-egy bútorboltban, mert az üzletben még csak hasonlót sem találtak a megálmodotthoz képest? Ma már ilyen nem fordulhat elő, legfeljebb némi utánajárást igényel a dolog... Valószínűleg ennek köszönhetően erősödött a szakboltok pozíciója a korábbi évekhez képest. Ezt a bolttípust részesítik előnyben bútorvásárláskor különösen az 50 évesnél fiatalabbak, a legalább érettségizettek, a havi nettó 100 ezer forintnál nagyobb jövedelmű háztartásban élők, a budapestiek és a Dunántúlon,' a Balaton vonalától északra lakók. Többek között ezt állapította meg a GfK Piackutató Intézet kutatása. A kérdésre, hogy hol vásárolja leggyakrabban a bútorait és a lakberendezési cikkeket, legtöbben a nagyobb önkiszolgáló szakboltokat nevezték meg. Utána a nem önkiszolgáló szakbolt, majd az áruház, kisebb szakbolt és a hipermarket következik. Egy-két évvel korábban, egy hasonló felmérésnél még az áruházat említők aránya kimagaslott a többi bolttípus közül. Ha a vásárlási szokásokat összehasonlítjuk régiónk többi országával, akkor mindenütt a szaküzletek dominanciáját látjuk. Lengyelországban a legmagasabb azok aránya, akik elsősorban ezt a bolttípust szokták választani, míg Csehországban, Szlovákiában és nálunk közel egyformák a szaküzletek mutatói. Az áruház említése sokkal gyakoribb Szlovákiában és viszonylag Csehországban is. Százezerért sincs magyar jelentkező A magyar munkanélküliek rendre megfutamodnak Győrben a szemetesmunkától Borsodban nincs gond a munkaerővel, bírják erővel (Is) Fotó: Ádám János Miskolc (ÉM - MA) - Százezret keresnek a szlovák szemetesek Győrben - röppent fel a hir a napokban. A 3,4 százalékos munkanélküliséggel büszkélkedhető Győrben a helyi közterület-felügyelet csak nehezen talál szemétrakodó segédmunkásokat. A meghirdetett állásokra jelentkezők többsége ugyanis hamar kidől a fizikai munkától, s a - borsodi viszonylatban magas fizetés ellenére is - inkább más munkakörben keres megélhetést. Az állandó létszámhiány mjatt a társaság végül próbaképpen szlovák munkásokat vett fel, fizetésük 100 ezer forint havonta. Vajon Miskolcon is ennyire nehéz szemétszállító rakodómunkásokat találni? - tettük fel a kérdést a helyben dolgozó két társaság vezetőinek.- Cégünknél az utóbbi időben azt tapasztaljuk, hogy a beosztottak közül egyre többen és jobban ragaszkodnak állásukhoz, így szerencsére nem szenvedünk munkaerőhiányban - tudtuk meg Varga Zoltántól, az RWE Umwelt Miskolc Kft. ügyvezetőjétől. Az ottani fizetésre vonatkozó megjegyzésre azt a választ kaptuk, hogy a rakodó segédmunkások mindenkori bérét, nagy mértékben befolyásolja az adott hónapban lévő ünnepnapok száma. S mint azt az igazgató kifejtette: bár a helyi átlagfizetések sajnos egyelőre nem érik el a százezer forintot, ennek ellenére ez a nehéz fizikai munka biztos megélhetést tud nyújtani.- Nincs gondunk a munkaerő terén, ugyanis már évek óta van egy rakodó törzsgárdánk, s a cégünk által nyújtott jó feltételek miatt a kollégák egymást ajánlják hozzánk - hangsúlyozta Tomkó István, a Cirkont Hulladékgazdálkodási Rt. ügyvezetője. - A győri százezer forintos fizetés reális, de sajnos itthon ennek az összegnek a háromnegyedét tudjuk csak kifizetni. S bár a mai szemétszállítás korszerű gépekkel folyik, úgynevezett zárt technológiával, de egy nap alatt akár hat-hétszáz ládát is megmozdítanak dolgozóink, ami miatt nehéz fizikai munkának kell neveznünk - tette hozzá indoklásként az igazgató. MEGKÉRDEZTÜK: VONZÓ-E A SZEMETESSZAKMA? S zerintem nem igazán keresett ez a szakma, sokan inkább utcát sepernek, minthogy beáll- janak szemetet hordani. Még többen azonban más boldogulási lehetőséget keresnek. Kovács Sándor (16) E bben a megyében sok a munkanélküli, így biztosan sokan vállalnak szemétrakodást is. És bizony van elég szemét, amit el kell szállítani, bőven lehet munkájuk is, csak körül kell nézni. Milecz Andrea (21) Pirkó István (16) Kis Imréné (43) E z is egy szakma, amin nincs mit szégyelni, próbál mindenki megélni, ahogy tud. Mivel nagy a munkanélküliség, szerintem biztos sokan választják ezt az utat, hiszen biztos megélhetést nyújt. S zerintem sokan dolgoznak ebben a szakmában, én becsületes munkának tartom, s ezt is kell valakinek csinálni. Akinek nincs más, kénytelen ilyen munkát végezni a megélhetésért. N incs túl sok munkalehetőség, ezért aki rá van utalva, elvállalja ezt is, s úgy gondolom, sokan lehetnek rászorulva. A fizetésük sem rossz, átmeneti munkának mindenképpen elvállalható. SZŰCS JÓZSEFNÉ (44) Tokaj-Hegyaljástól is csak másodikok vagyunk Miskolc (ÉM) - Az is baj, ha sok van, s az is, ha kevés. Hogy mi is? A szőlőtermés, ami minden évben rendre felborzolja a termelők, a feldolgozók, s egyáltalán valamennyi érintettnek a kedélyeit. Támogatás nélkül ugyanis egyre nehezebben boldogulnak a gazdák... Hogy pontosan hány embert érint hazánkban, nehezebb meghatározni, ettől jóval egyszerűbb a szőlővel betelepített terület nagyságát felmérni. A KSH nemrégiben összegzett felmérése is erre vállalkozott, ebből kiderül, 2001- ben 92 782 hektár volt, amelynek 98 százaléka ültetvényméretű, azaz 500 m2 és azt meghaladóan szőlővel beültetett földterületen helyezkedik el. A szőlőterület 32 százaléka a dél-alföldi régióban található, míg az észak-magyarországi régióban 23 százaléknyi az arány. A szőlőterület több mint kétharmadán fehér-, közel egynegyedén vörös borszőlőt, s mintegy 4 százalékán csemegeszőlőt termelnek. A fehér borszőlők területi aránya Közép-Dunántúlon megközelíti a 90, míg a vörös borszőlőké a déldunántúli régióban meghaladja a 40 százalékot. A csemege- és direkt termő szőlők területének aránya az észak-alföldi régióban a legnagyobb (9, illetve 23 százalék). A szőlőtermelők 99,8 százaléka egyéni gazdálkodó. A gazdaságok közel 72 százaléka termel fehér-, Fehér szőlőből van a legtöbb 40 százalékuk vörös borszőlőt, 30 százalékuk csemegeszőlőt és közel 19 százalékuk direkt termő szőlőfajtákat. Több mint 31 százalék a csak fehér-, s 7 százalékot meghaladó a csak vörös borszőlőt termelők aránya. A gazdaságok kevesebb mint 7 százalékban termelnek csak csemegeszőlőt, több mint egytizedben csak direkt termő szőlőfajtákat és közel 45 százalékuk folytat vegyes termelést. A szőlőtermelők közel 10 százaléka csak közvetlen étkezési célra, több mint egyharmada pedig csak borkészítés céljából folytat szőlőtermelést. A gazdálkodók háromnegyede csak saját felhasználására termel, közel 2 százaléka közvetlenül, illetve 15 százalékuk közvetett úton értékesíti a teljes szőlőtermést. Kötelező gazda-tanfolyam?! Miskolc (ÉM) - A tervek szerint kötelező lesz a részvétel a „Magyar gazda” elnevezésű agrártermelőknek induló tanfolyamon. A törvénymódosításon túl úgy kívánják elérni a részvételt, hogy egyes támogatások odaítélésének feltétele is lesz az okulás. A tanfolyam indítását a magyar mezőgazdaság versenyképességének fokozása és az EU- csatlakozásra való jobb felkészülés érdekében agrártermelők részére kezdeményezte az MSZP mezőgazdasági munkacsoportja. A „Magyar gazda”-tanfolyam a tervek szerint a termelők jobb tájékozottságát, a megfelelő szakmai felkészültséget szolgálja. Magda Sándor, az Ország- gyűlés mezőgazdasági bizottságának elnöke, a munkacsoport vezetője a múlt heti bejelentés alkalmával azt is elmondta, hogy az előző kormány hasonló célra 1 milliárd forintot biztosított a kétéves költségvetésben, ám a továbbképzések megtartásához további 1 milliárd forintra lenne szükség. Az előzetes elképzelés szerint a továbbképzések kötelező jelleggel működnének. Ennek biztosítása érdekében a munkacsoport törvénymódosítást kezdeményez, illetve szorgalmazzák, hogy bizonyos támogatások feltétele legyen az oktatáson való részvétel. A tervek szerint a gazdák számára ingyenes képzéseket a hét statisztikai régióban kijelölt felsőoktatási intézményekben, illetve a hozzájuk kapcsolódó 1-3 térségfejlesztési központban tart- nák. Az alaptanfolyamok 3-4 oktatásból állnak, ahol a gazdák szakmai képet kapnának az Unióban rájuk váró körülményekről és követelményekről. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium sajtóosztályától érdeklődésünkre megtudtuk: egyelőre konkrét információval nem tudnak szolgálni, ugyanis még csak kezdetleges stádiumban van a továbbképzések ötlete. Pontosabb információkat csak az első egyeztetések után tudnak mondani. Sokat kell még tanulniuk...
