Észak-Magyarország, 2002. augusztus (58. évfolyam, 178-203. szám)
2002-08-07 / 183. szám
2002. augusztus 7., szerda HÁTTÉR / II Nyitva a zsidó templom A napokban váratlanul irányult rá a közvélemény érdeklődése a miskolci zsinagógára. A patinás belvárosi építményről egy amerikai újságban cikk jelent meg. Bár vélhetően jó szándékkal igyekezett felhívni a templom rossz állapotára a figyelmet, az érintett hitközségben nem vették jónéven, hogy a cikkben az szerepelt: a templom zárva van. összeállításunkból megismerhetik a zsinagóga történetét, jelenét, szerepét Miskolc életében. GALÉRIA összeállításunkban a mór stílusban épült, egy bécsi építész által tervezett miskolci zsinagóga legszebb részleteit mutatjuk be. Az összeállítást készítette: Balogh Attila Fotók: Bujdos Tibor, Végh Csaba A miskolci zsinagóga mostoha soisa Több száz millió forintra lenne szükség a múlt századi templom felújításához Miskolc (ÉM) - Nap mint nap sokan elhaladnak előtte, mellette, a belváros jellegzetes - egyik leghatalmasabb - épülete. Mégis keveseknek jut eszébe, hogy feltekintsenek a zsinagóga magas homlokzatára, vagy hogy megnézzék belülről a különleges építészeti és szakrális élményt ígérő zsidó templomot. A zsinagóga mindig nyitva állt, ahogy napjainkban is, az érdeklődők előtt - hangsúlyozzák ' a hitközségi elöljárók, határozottan cáfolva a híresztelést, miszerint a Kazinczy utcai létesítménybe nehéz vagy épp lehetetlen volna bejutni. Ez egy működő hitközség: egyházi események színtere a templom, valamint, az izraelita vallás sajátosságaiból fakadóan, egyben közösségi centrum is - derül ki Freund Jenő világi elnök szavaiból. Az viszont helytálló a New York Timesban egy, a közelmúltban Miskolcon járt szerző tollából megjelent cikkben, hogy a zsinagóga sorsa meglehetősen mostoha az utóbbi évtizedekben. Nincs a repertoáron újabb tízmilliókra volna szükség. A hatóság vagy az állam pénzzel nem segít. Csodarabbik Pedig lenne mire figyelni: ez a zsidó templom ugyanazon tervek alapján készült a múlt század derekán, mint a fővárosi, a Dohány utcában. Attól is, és a világ minden más zsinagógájától különbözik azonban egy dologban: a szerkezet tartóoszlopai nem fából és nem kőből készültek, hanem a diósgyőri kohászatban öntött vasból.- Ez a zsinagóga azért is fontos szerepet tölt be, mert Miskolc környékén több olyan temető fekszik, ahol csodarabbik nyugszanak: sírjukhoz gyakran jönnek külföldiek, akik egyúttal a zsinagógát is meglátogatják - magyarázza Freund Jenő. - A belváros szívében egy ilyen épület ettől függetlenül is többet érdemelne.- A város elfeledkezett róla. Ha vendégek jönnek Miskolcra, mindenhova elviszik őket - a miskolci zsinagóga nincs a repertoáron. Ennek következtében az épület rendbehozatalára sem látok esélyt: két-háromszáz millió forintra volna szükség - mondja Freund Jenő. Az állag szemmel láthatóan leromlott, a tető beázott, a szerkezet javításra szorul. A hitközség azonban nem képes önerőből megoldani a pénzigényes beruházást. Jelenleg ugyan munkálatok folynak a templomban, legW .......................... A város elfeledkezett a zsinagógáról Ha vendégek jönnek, ez nem szerepel a repertoáron. A zsinagóga, Miskolc belvárosában A Kazinczy utcai zsinagógában nap mint reggel-este szertartások zajlanak. Ugyanitt étkezést biztosít a hitközség idősek részére. Egyéb rendezvényeknek is otthont ad, itt vannak az irodák, hivatalos helyiségek. A miskolci izraelita közösség négy-ötszáz fős, többségében idősekből áll. Hogy a templom elzárkózna a nyilvánosság elől, Freund Jenő világi elnök alaptalan „vádnak” tartja: mint mondja, évente több ezer iskolást fogadnak csoportos látogatások keretében. Más kérdés - teszi hozzá -, hogy „ma egy zsidó templom nem lehet tárva- nyitva”. Nincs magyarázat Hogy nevezett amerikai publicista miért találta mégis zártnak az 1861-ben mór stílusban épült létesítményt, arra Raguczki Gábor vallási vezető sem talál magyarázatot. Igazság szerint meglehetős ellenszenvvel fogadta az idézett cikket: ő rossz szándékot olvasott ki a zsinagóga sorsáért aggódó látogató szavaiból. Hódfarkú és rézlemez Mindez abból táplálkozhat, hogy tapasztalatai szerint nem sok segítségre számíthatnak az épületegyüttes jövőjének biztosításában. Mint mondja, az ön- kormányzat sok olyan épület rendbetételében (anyagi) szerepet vállal, ami nem városi tulajdon: ezek többnyire egyházi létesítmények - a zsinagóga eddig nem került közéjük. Raguczki Gábor elmondása szerint a műemlékvédelmi hatóság sem segíti a felújítás érdekében tett erőfeszítéseiket, inkább gátolja: azért, mert nem megfelelő anyagokkal - hódfarkú cseréppel és rézlemezekkel - oldanák meg a beázott tető pótlását, százezer forintos bírságra számíthatnak. Ha pusztán csak az előírásokat be akarnák tartani, Freund Jenő elöljáró ......................................w alább a tetőt megpróbálják megmenteni, mindez azonban a szükséges javításokhoz képest csak toldozásnak-foltozásnak minősülhet.- Ami az épület egészét illeti, amíg felül beázik, felesleges volna hozzányúlni. A tetőre kellő összeg harmadát most megkaptuk az önkormányzattól, a többit a budapesti központ fedezi; össze-' sen 13 millió forintról van szó. A ZSINAGÓGA TÖRTÉNETE Letelepedésüket a városi tanács ellenezte Szűkösnek bizonyult a már kibővített és a tűzvész után újjáépített A zsinagóga történetét az 1929-ben kiadott, Újvári Péter által szerkesztett Zsidó Lexikon „Miskolc” szócikke alapján idézzük fel. „Az (ortodox) hitközség történetének kezdete a XVIII. sz. első felébe nyúlik vissza. Eleinte Bor- sod-megye községeiben szétszórtan laktak a zsidók, akiknek csak annyi közük volt M.-hoz, hogy felkeresték az itteni, azidőtájt már híres vásárokat. Letelepedésüket azonban a városi tanács ellenezte. (...) Az első zsidók a városban lakó nemesek portáin húzódtak meg, így tudunk zsidókról, akik 1717. Szepessy Pál házában ’pá- lyinka kocsmát' nyitotta, amit a városi tanács betiltott. (...) 1735. a számuk - itt és a megyében - 35- re rúg. 1759-ben már temetőjük van, 1765. imaházat létesítenek, rabbit választanak s megyei hitközséggé tömörülnek. (...) Kétségtelen, hogy a zsidóságnak nagy része van abban, hogy M. fontos kereskedelmi és ipari gócponttá fejlődött. A városi tanács is - mely pedig a XVIII. sz. elején mint hitetleneket nem akarta megtűrni a szidókat - elismerte érdemeiket, amiről az 1861 ápr. havában az izraelita elöljárósághoz intézett meleghangú átirata tanúskodik. (...) A hitközségi tagok számának rohamos növekedésével szűknek bizonyult a már egyszer kibővített s az 1843-iki tűzvész után újjáépített régi templom. A hitközség elhatározta egy új templom építését; 1861. folyt le az új templom alapkőletételi ünnepsége, melyen a megye és a város is résztvett. (...) Ezt a Kazinczy-ut- cai hatalmas új templomot 1863. avatták fel. (...) Később 1900. épült fel a modern stílusú Palóczy-ut- cai templom.” Utóbbi már nem létezik; parkoló van a helyén. A Kazinczy utcán 1896-ban tartottak először magyar szónoklatot (így nevezik a hittételek terjedelmes elemzését; azóta a nyelvezet részben magyar, részben héber). A további évtizedekben az izraelita gyülekezet kebelében több nőegylet és karitatív szerveződés alakult; kórházat- a lexikon szerint az ország egyik legmodernebb létesítményét- és iskolát alapítottak, az első világháború idején hadikórházat üzemeltettek. A hitközség létszáma az 1929-es állapot szerint 15 000 fő, a családok száma 5000 (köztük „15 író és hírlapíró”). régi építmény Zsinagógabelső
