Észak-Magyarország, 2002. augusztus (58. évfolyam, 178-203. szám)

2002-08-05 / 181. szám

2002. augusztus 5., hétfő KULTÚRA /5 HÍRCSOKOR 0 Telt ház. A Miskolci Idegenforgalmi és Kulturális Iroda értesíti az érdeklődőket, hogy a Diósgyőri várban augusztus 10- én megrendezendő Diósgyőri vigasságok című rendezvényre minden jegy elkelt. 0 Örökmozgó. A P. Mobil ad koncertet a Diósgyőri várban augusztus 23-án 20 órakor az Ady Endre Művelő­dési Ház szervezésében.Az egykori rocklegenda ma meglehetősen megújult összeállításban lép a közönség elé. Az Élő Világegyetem könyve Miskolc (ÉM - FL) - A szerző - Grandpierre Attila - az MTA Csillagásza­ti Kutatóintézetének tudományos főmun­katársa, a fizikai tudományok kandidátu­sa. A miskolci Nagy Lajos Király Ma­gánegyetemen 1997 óta a Világegyetem c. tantárgyat adja elő, könyve jórészt ezen egyetemi előadások anyagából készült. Gyakran hívják Miskolcra előadást tarta­ni. Tavaly Miskolcon telt ház előtt beszélt a Világegyetem élő természetéről. Könyvének témái - hogy csak a legfőbb fejezetcímeket emeljük ki - A Nap alapve­tő szerepe mindennapi életünkben, A Föld világa, A Nap életjelenségei a fizika és a csillagászat felől megközelítve, A Világ- egyetem rejtélye, A Világegyetem élő ter­mészete és a tudomány, Életünk és a Vi­lágegyetem. A szerző könyvével nemcsak a Világ- egyetem élő természetét szeretné bemutat­ni, a józan ész, a szemléletes gondolko­dás és a legújabb tudományos eredmények révén bizonyítani. Szeretné az élővilágtól gondolkodásban, lélekben túlságosan elszakakadt, elidegenedett mai emberiség eredeti életerejét is feléleszteni. - Jó len­ne - írja - a Természet életerejével egylé- nyegű emberi életerőt visszavezetni kul­túránk és társadalmaink vérkeringésébe. Szükségünk van a Világegyetem kozmi- kus-természeti-emberi életerejére a mai elembertelenedett társadalmak újra embe­rivé formásához. TELEVÍZIÓ Kit céloznak? Bánhegyi Gábor Utánam srácok 1975: Vajon mikor leszek olyan menő, la­za srác, mint a Lada, mikor fogok annyit tudni mint a Szergej, leszek-e valaha olyan nagy bika srác mint a Kapufa, mikor lesz olyan jó kocsim mint a Lada Icunak? 2002: Ez a Lada mire lazult annyira, mit okoskodik a ^Szergej, istenem milyen kis dugó ez a Kapufa, ne röhögtesse már ma­gát a szakadt Topolinojával a Lada Icu. Bizony, eltelt 27 év. Szörnyű nagy idő az. 1975-ben ábrándoztunk, 2002-ben pe­dig a sárga irigység csalja elő a lesajná- lásokat. Visszagondolunk a boldogult het­venes évekre, amikor futószalagon árasz­tották el a gyermeki lelkeket ifjúsági fil­mekkel, mit filmekkel, sorozatokkal. Kap­tuk csőstül a pozitív példákat, néztük a manuális színkeverésű Color Staron, boldog bizsergéssel a szívünk táján, ahogy mégiscsak megfilmesítik Miskolcot, a mi szűkebb kis hazánkat ebben a ringó kalá- szú, áldott honunkban. Cserébe hajlamo­sak voltunk szemet hunyni olyan bakik felett, hogy a lillafüredi szerpentinről le­kanyarodó Szergej rögtön az Avas alján találja magát, meghogy Kapufa beméne a sportcsarnokba, és hátul kijőve rögvest a diósgyőri edzőpályára. Imádtuk a filmet, mert a jó nem elsöp­rően diadalmaskodott, nem tarolt a porig alázás felett ült diadal, hanem ott ért vé­get, hogy a deviancia helyes útra terelő­dött, a felesleges energiák hasznos irány­ba vezetődtek végre-valahára és győzött a közösségi összetartozás mindennél feleme- lőbb érzése. Nézzük őket most is, Kisvacakot, Falrahányt Borsót, Bagolyról és Kumu- luszról, valamint Manó bácsiról nem is be­szélve, mosolyogva szeretjük akkoris ön­magunkat és harsányan derülünk azon a jeleneten, amikor Lada Icu beáll a benzin­kúthoz és zubog az üzemanyag literenként öt forintért. Valamiért azonban motoszkál a gyanú, a Magyar Televízió piárosai minket, erő­sen harmincasokat céloznak. Ha ez így van, legközelebb tessék este vetíteni, hogy minden részt megnézhessünk! Kösz! Egy gépzongora víg és szomorú napjai Szökik a levegő, ingadozik a tempó, s mindez jelzi: ismét felújításra szorul a miskolci fonola Méhes László Miskolc (ÉM) - Technika- történeti, de akár zenetörté­neti ritkaságnak is mondható az a fonola magyarán: gép­zongora -, amit a Hermán Ot­tó Múzeum papszeri épületé­ben őriznek. Egyediségét az 1900-1903 között készült szer­kezet műszaki megoldásai mellett leginkább az adja, hogy jelen állapotában is mű­ködőképes. Egyenletes tempó, érzékelhető dinamika viszont már nem várható el a felújí­tásra szoruló hangszertől. Fonola-koncertekre az 1980-as évek közepén még számos érdek­lődő összegyűlt a Hermán Ottó Múzeum központi épületébe. A sorozat a korlátozott, mintegy hetven papírtekercsen őrzött re­pertoár, bár inkább a szerkezet­nek az elhasználódása okán idő­vel megszakadt. A hangsz­erkülönlegesség kikerült a figye­lem középpontjából, így a 2002- es operafesztivál alkalmából felelevenített fonolabemutatók rendre elmaradtak. A múlt hangja A hagyományos, angol mecha- nikás zongorából, egy levegőt sű­rítő, pneumatikus meghajtóból, illetve az azt irányító lyukszalag­beolvasó szerkezetből álló fono­la az 1980-as évek elején, amikor a Petró-hagyatékból a Hermán Ottó Múzeum gyűjteményébe ke­rült, még üzemképtelen volt. Új életet Lendvai Ferenc miskolci hangszerész adott a fénykorát a 20. század elején élt hangszernek.- A gépzongorák divatja az Egyesült Államokból érkezett Eu­rópába, ezért nem véletlen, hogy a miskolci fonola programszerke­zete is a tengerentúlról szárma­zott, míg a pneumatikus részt a német Hupfeld cég szállította hozzá. Ami igazán egyedivé teszi ezt a gépzongorát hívja fel a fi­gyelmet Lendvai Ferenc -, hogy a vezérlő egységet versenyzongo­rába építették bele. A hangszer így az átlagosnál igényesebb, jobb technikát igénylő progra­mok lejátszására alkalmas. A hangszerész a miskolci fonola különleges jellemzőit azonban csak azután tapasztalta meg, miután 1984 őszén megbí­zást kapott a felújítására. Mond­hatnánk erre újjáépítést is, hi­szen hiányzott a szerkezetből an­nak lelke: a programautomatikát működtető lyukszalag-leolvasó. Évszázados titkok A fonolák technikatörténeti múltjának kutatása Lendvai Fe­rencet először Németországba vitte, ahol a Hupfeld cég jogutód­jánál fényképeken tanulmányoz­hatta, hogyan is nézett ki a leve­gősűrítő egység. Fényképezni azonban nem engedték, és a ke­zébe adott dokumentumokról sem készíthetett másolatot, miu­tán a Hupfeld szakmai titkait máig féltékenyen őrzik. A hangszerész útja ezután Franciaországba vezetett, ahol a pianínó-fonolák működésével is­merkedett. Ezzel a háttérrel in­dult neki a feladatnak: kitalál­ni, miként is működhetett egy­kor a Petró-féle szerkezet.- A fonola működési elve ha­sonló az egykor használat lyuksza­lagos számítógépekéhez: fából ké­szült csatornák vezetik a levegőt a zongoradarab jeleit tartalmazó, lyuggatott papírszalag alá, és az ott keletkező vákuum mozgatja a zongorabillentyűkhöz kapcsolódó mechanikát avat be a hangsze­rész, akinek munkája nyomán vé­gül 1985 nyarán megtarthatták az első fonola-bemutatót. Újraélt élmény A miskolci gépzongora két-há- rom évig tökéletesen működött, ám mint később kiderült a mú­zeumi épület száraz levegője nem tett jót a hangszer faszerke­zetének. A levegőt vezető csator­nák megrepedeztek, a mechani­kus alkatrészek megkoptak, a fonola nyújtotta zenei élmény így egy idő múltán élvezhetetlen­né vált. A szerkezet karbantar­tására hangoláson kívül azonban nemigen jutott pénz. Lendvai Ferenc annak idején megtette a magáét: az anyagkölt­séget fedező 100 ezer forintból, az alkotás öröméért működőké­pessé tett egy élettelen tárgyat. A fonola restaurálása azonban ma áfa nélkül legalább 650 ezer forintba kerülne. Ez is csupán arra lenne ele­gendő, hogy a hangszerritkaság állapota ne romoljon tovább, működőképessége megőrizhe­tő legyen. Az idei nyárelő fonola-kon- certjei végső soron az elodázha­tatlan felújításra, ugyanakkor az ehhez hiányzó pénzre, a mecena­túra szükségességére kívánták volna felhívni a figyelmet. Egy nemrégiben készült szakvéle­mény ugyanis már készült arról, micsoda hangszerritkaságot is őriznek Miskolcon. Üzlet az elektromosságban Ludwig Hupfeld 1892-ben örökségbe kapta a Grob zene­műkereskedést és 1904-ben is­merte fel az „önmaga játszó” zongorában rejlő óriási üzle­ti lehetőséget. Az elektromos zongora el­ső példányait már 1892-ben bemutatták, és Hupfeld a ma­ga gyártotta gépzongorákkal jelentős sikereket ért el. A gyárrá nőtt üzletet ekkor he­lyezte át Lipcsébe. Ott működött a 75 alkalma­zottat foglalkoztató gyár, amely különböző gyártóktól átvett zongorákat alakított át elektromossá. A többféle típus közül a miskolci zongorát a Steinweg szállította. Honlap a honismeret honosításához Az interneten elérhető módszertani segítség a borsodi települések múltjának kutatásához Miskolc (ÉM - ML) - Hogyan készíthető helytörténeti tanul­mány? Hová fordulhat, aki egy borsodi település múltját akarja kutatni? Miként állítható össze honismereti tankönyv? Többek között ezekben a kérdésekben kí­vánnak segítséget adni annak a honlapnak a készítői, akik sok­éves helytörténészi tapasztalatai­kat osztották meg az érdek- lő-dőkkel a www.borsod-kozokta tas/helytörténet honlapon. A helytörténet-kutatás a rend­szerváltás óta reneszánszát éli. Számos alapos tanulmány megje­lenése jelzi ezt, ugyanakkor megannyi felszínes kiadvány, amik, meglehet, lelkes elhivatott­sággal készültek, tudományos ér­tékük azonban megkérdőjelezhető. Mindenkor és minden esetben alkalmazható módszertani eliga­zítást egy-egy átfogó monográfia elkészítéséhez nemigen lehet ad­ni, miután nincs két település, aminek történelmi gyökerei azo­nosak lennének. Követhető mo­dellt az adatgyűjtés elvégzésé­nek lényegi pontjairól talán igen, aminek nyomán a kevés­bé hozzáértők is szakszerűbben foghatnak hozzá a múlt feltérké­pezéséhez. A tudományos igényességet hi­vatott szolgálni az, a kimondot­tan Borsod megyére készült hely- történeti mintatár, forrásgyűjte­mény és kutatási segédlet, ami a Borsod-Abaúj-Zemplén megye Közoktatásáért Közalapítvány internetes honlapján érhető el. A www.borsod-kozoktatas.hu cím „Helytörténet” alfejezete ennél azonban többet is nyújt: az ok­tatáshoz kapcsolódva bemutat egy tankönyv- és munkafüzet, va­lamint egy olvasókönyv mintát, gyakorlati példákon szemléltetve, miként lehet az összegyűjtött helytörténeti adatokat és doku­mentumokat az általános iskolai hon- és népismereti tantárgy ok­tatásában felhasználni. A honlap adat- és mintatára öt Borsod megyei településről az el­múlt években készült helytörté­neti munkán alapul, összeállítói pedig azok, akik a monográfiákat írták: Takács László és Kovács Zsolt. Gyűjteményük egyediségét az adja, hogy az ország más me­gyéiben nincs még egy ilyen összegzés, amely az alapoktól a „végső felhasználókig” nyomon követhetővé tenné a helytörténet­kutatást. Ugyanakkor hozzájárul­na a további vizsgálódásokhoz már csak azzal is, hogy közli mindazon dokumentumforrás - levéltárak, könyvtárak, múzeu­mok - nevét, címét és elérhetősé­gét, amelyeket a Borsod-Abaúj- Zemplén megyei települések rég­múltjának tanulmányozásakor föltétlenül érdemes fölkeresni. Hóbortos hétvége, legalább a kupán vágós jelenet erejéig Soha olyan idétlen módon nem próbálta még fejbe sózni egy fa­hasábbal a vélt gyilkost (valójá­ban' a kertészt) a bejárati ajtó mö­gül előugorva a főszereplő, mint Richard teszi, miközben főszerep­lőtársa, Larry a hullával bátran a kanapé mögé bújik. Nem csoda, hogy csak harmadszori svungra sikérül (az elbújás elsőre). Na, ezt a suhintást jelen sorok szerzője annak idején mindjárt hatszorra is látta: ez a személyes filmtörténetemben az egyetlen mozidarab, amit (videóról) köz­vetlenül egymás után kétszer vé­gig bírtam nézni. Mi az, hogy! Az első látás rögtön másodikat követelt. Az elsőség jelen kiadvány tár­gyalásakor is szóba hozható: ha minden igaz (félve mondom), ak­kor ez az első alkalom, hogy egy folyóiratban mellékletként a szerkesztők egy teljes, azaz tel­jes értékűnek nevezhető DVD-fil- met helyeztek el. Ahogy az a PC-s újságoknál már megszokott: a Computer Panoráma júniusi számához egy lemez a plusz; ezúttal azonban már nem egy CD, hanem egy DVD található benne, rajta a nevezett opusz. Jó választás volt. A Hóbortos hétvégét (1989) „mindenki” látta - ebben kicsit hasonlít a Gyalog­galopphoz; egyébiránt a komé­dia-műfaj merőben más vonula­tát képviseli -, kis túlzással klasszikusnak nevezhető (persze, nem a jelző „klasszikus” értel­mében): igazi vérbő, kacagtató, a fümfőiskolán tananyagként fel­vehető, némi rosszindulattal pe­dig profi iparosmunkának minő­sítendő vígjáték. A magazin kiadványán a szo­kásos menüt találjuk, a szimpla A főszereplők Fotó: Internet lejátszás mellett a következőkre kattinthatunk: az eredeti (felira­tozott) mozielőzetes, hangválasz­tás (a kitűnő magyar szinkronnal! - Rudolf Péter és Rátóti Zoltán -, avagy feliratosán), jelenetválasz­tás. A dizájn és kivitel az árhoz (azaz a folyóirat árához) mérten igazán több mint elfogadható. Valamit még a filmről: Richard és Larry, a két könyve­lő balfék szerepében mind Jona- than Silverman, mind Andrew McCarthy pályafutása legjobbját nyújtja (értsd: fiatalok, de ennél jobbak sose lesznek). A Hóbortos hétvége ott kell legyen a tévé alatti polcon, hogy bármikor elő­kaphassa az ember. Legalább a kupánvágós jelenet erejéig. DVD-kiadás: Aliéi International 2001. - Computer Panoráma, 2002.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents