Észak-Magyarország, 2002. augusztus (58. évfolyam, 178-203. szám)
2002-08-28 / 200. szám
2002. augusztus 28., szerda MISKOLC ÉS KÖRNYÉKE / 7 Miskolc és környéke HÍRCSOKOR 0 Megerősítik a tagokat. A vonatkozó jogszabályok értelmében megerősítik tisztségükben a Helyi Választási Bizottság korábban, még az országgyűlési választások előtt megválasztott tagjait a miskolci képviselők szeptemberi ülésükön. 0 Két másikat is. Ma két játszóteret avatnak a megyeszékhelyen, egyet a Forgách, egyet pedig a Dózsa György utcában. Az első ünnepség délután negyed négykor, a második délután 5 órakor kezdődik. 0 Nevet kapnak utcák, terek. Több közterület elnevezéséről is dönt szeptemberi ülésén a miskolci testület. Határoznak arról is, hogy Martintelep új neve ezután Martin-Kertváros legyen (az új tábla már összetörve). Örök tanuló Miskolc (ÉM - CsÁ) - Nyilas Judi- tot mindig a segítő' foglalkozások vonzották. Óvodásként óvónő, később pedig bölcsődei gondozónő akart lenni, aztán körzeti orvos. Végül egyik sem lett. Helyette amolyan amerikai karriert csinált. Volt háromműszakos állása, aztán főnővér és intézményvezető lett. Most pedig, augusztus 1- től ő ül a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Kórház ápolási igazgatói székében. Az új ápolási igazgató réz névtáblája még nem Nyilas Judit fénylik az ajtaján. Merthogy még saját szobája sincs. Festik ugyanis, tíz év után először. Ideiglenes irodájában ideiglenes fotelje, nagy virágcsokra és kedves mosolya van Nyilas Juditnak. És sok diplomája. Pontosan három.- 1990-ben végeztem az Egészségügyi Főiskolán az intézményvezetői szakon. Aztán három évvel a szak megindítása után a Közgazdasági Egyetemen '95-ben elkezdtem az egészségügyi menedzseri kurzust, végül pedig a Pécsi Egyetem humán- szervezői szak diplomaosztóján is ott állhattam. Mindig is törekedtem az aktuális ismeretek megszerzésére, én ilyen vagyok - örök tanuló - mondja a 24 éve a pályán lévő, újonnan kinevezett igazgató. Ennyit és csakis ennyit enged meg saját érdemeinek említésére. Nyilas Judit szerény. Azt mondja, nem ő a főszereplő, hanem az az ezerhatszáz ember - szakorvosok és szakdolgozó -, akik szikét vesznek a kezükbe, akik letörlik az izzadtságot a beteg arcáról, rásegítik a köntöst és belekarolnak a folyosón. Ő csak a hátteret adja mindehhez.- Nyilván most mind a két oldal - én is és ők is - tele van várakozással. Mindenesetre nem kerültem teljesen idegen helyre, mert arcokkal és nevekkel már találkoztam egy-egy szakmai konferencián is. Most az az elsődleges dolgom, hogy ezeknek az arcoknak és neveknek a magam keretei között és módján a munkakörülményeit és - feltételeit a maximumra tornázzam. Fából játék. Újabb fajátszótérrel gazdagodott Miskolc. A Perczel Mór utcában, a Tampere park folytatásában lévő teret hétfőn adták át. Fotó: Bujdos Tibor Jó munkához... Arról, hogy a Búza tér megérett a felújításra, hosszú ideje beszélnek a szakemberek. A piaci árusok, a vásárlók is hasonlóképpen vélekednek. Az évek alatt azonban semmilyen látható előrelépés nem történt annak ellenére, hogy számos terv született. Az első, megvalósulni látszó terv első üteme, a négy méter magasra tervezett, a piacot körbekerítő fal építése a közelmúltban megkezdődött. Vagyis inkább csak az építkezés előkészületei kezdődtek meg, a buszme- bódésort elbontották, és vágják az ászfaltot - a képen látható intenzitással. A munkásoknak azon- nincs semmi okuk a sietségre, mivel eddig egyetlen, a beruházás részleteit ismertető fórumon sem szóltak arról, hogy milyen határidővel tervezik befejezni a falat. Fotó: Bujdos Tibor Kilencvenezerre mérik méterét az útnak A város 1050 útja közül jelenleg 150 olyan van, amely nem rendelkezik szilárd burkolattal Miskolc (ÉM - PTA) - Ha teljes mértékben fel szeretnék újítani, a miskolci úthálózatra összességében legalább 6 milliárd forintot kellene költeni - azt is három éven belül, hiszen közben további pénzt kell fordítani az útkarbantartásra. A milliárdos összegnél azonban minden évben kevesebb jut. Miskolcon a csapadékelvezető kiépítésével együtt mintegy 4 milliárd forint kellene arra a 150 útra, amelynek még nincs szilárd burkolata (egy méter út kiépítése közel 90 ezer forintba kerül). A maradék 2 milliárd forintot pedig a most meglévő szilárd útburkolatok felújítására kellene költeni - tudtuk meg Papp Tamástól, a miskolci városháza városüzemeltetési és beruházási osztályának vezetőjétől. Ennyi pénzt azonban a leggazdagabb önkormányzat sem tud egyszerre előteremteni - Miskolcon évente több mint 500 millió forintot költenek az utak fejlesztésére és fenntartására. Kátyúzási munkákra mintegy 100 millió forintot, útberuházásra pedig mintegy 400-500 millió forintot fordítanak az idén. Befektetés a föld alá A közgyűlés Miskolcon több mint 10 évvel ezelőtt indította el azt a programot, amely célja a város infrastrukturális helyzetének javítása. Évről évre, összesen megközelítőleg 10 milliárd forintot fordított a város az infrastruktúra fejlesztésére, a gáz bevezetésére, a szennyvízhálózat kiépítésére, valamint útberuházásokra. Miskolcot akkor az infrastrukturálisan legelmaradottabb nagyvárosok közé sorolták, mára pedig a megyei jogú városok között infrastrukturálisan a harmadik legjobban ellátottak közé tartozik. A beruházás azonban még koránt sem ért véget: 5-10 év folyamatos fejlesztés szükségeltetik. Visszaszámlálás A város 1050 útja közül 150 olyan van, amely nem rendelkezik szilárd útburkolattal. Ez a szám a tervek szerint évről évre csökkeni fog. Idén 30 utat építenek egyszerre - többet Diósgyőrben és a Martintelepen, amely városrészek útjai a legelavultab- bak közé tartoznak. Az útépítés előkészületeinek átfutási ideje megközelítőleg egy év. A tervezés, jóváhagyás 5-6 hónapot, a közbeszerzési eljárás 3 hónapot, Munka a szirmai Gémeskert utcán a pályáztatás pedig még egy hónapot vesz igénybe. Ha az önkormányzat támogatásért pályázik, az még legalább 3 hónappal több időráfordítást jelent. Az első munkálatok idén a nyári hónapokban indultak be, és többségük az év végéig - az időjárástól függően - befejeződik. Fotó: Bujdos Tibor Egyetemi kinevezések Miskolc (ÉM) - Egyetemi tanári kinevezéseket adott Mádl Ferenc, köztársasági elnök és Magyar Bálint, oktatási miniszter a Néprajzi Múzeumban hétfőn, többek között a Miskolci Egyetemen tevékenykedő személyiségeknek. A Magyar Köztársaság elnöke - az oktatási miniszter előterjesztésére - 2002. július 1-től egyetemi tanárrá nevezte ki a Miskolci Egyetemen: dr. Bállá Katalint, az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézet tudományos főmunkatársát, dr. Bra- gyova Andrást, az MTA Állam- tudományi Intézet tudományos tanácsadóját, a Miskolci Egyetem további jogviszonyban alkalmazott egyetemi docensét, dr. Farkas Ákos, egyetemi docenst, dr. Forrai Gábor, egyetemi docenst, dr. Illés Mária, tudományos tanácsadót, dr. Lévayné dr. Fazekas Judit, egyetemi docenst és dr. Pethő Sándort, a Felsőoktatási Pályázati Iroda programvezetőjét, a Miskolci Egyetem további jogviszonyban alkalmazott egyetemi docensét; dr. Tóth László egyetemi docenst. Virágzik, terem Szokatlan cselekedetre ragadtatta magát a felsőzsolcai Turnáczki András és neje kertjében élő almafa. Újra kivirágzott annak ellenére, hogy ágain már gyümölcsök ringanak. Fotó: Bujdos Tibor Borok és bortermelők versenye Nyékládháza (ÉM) - Tizenkettedik alkalommal hirdetett borversenyt a Művelődési Ház Nyékládházán. A múlt héten tartott rendezvényen nemcsak nyékládházi borgazdák indultak, de a környező településekről is érkeztek termelők. A versenyre benevezett 24 borminta közül nagy arany minősítést kapott Galuska László és Perge József helyi termelő pinot blance borával. Arany minősítést kapott Cserjési Géza rizlingszilváni, Filep Miklós furmint-hárslevelű, Molnár Sándor zenit, Perge Miklós pinot blance, Siska Gyula pinot és zöld vertelini, és dr. Zsíros Mihály pinot blance bora - kaptuk a tájékoztatást Perge Józsefnétól, a Művelődési Ház igazgatójától. A borbírók nyilvánosan zsűrizték a termékeket, így a közönség is élvezhette a szakértők értékelését, a szünetben pedig a helyi Őszirózsa népdalkör bordalokból összeállított műsorát.
