Észak-Magyarország, 2002. augusztus (58. évfolyam, 178-203. szám)

2002-08-27 / 199. szám

2002. augusztus 27., kedd KULTÚRA / HIRDETÉS / 6 HÍRCSOKOR 0 Mozgásművészet. Ősztől ismét több mozgásművészeti tanfolyamot indít a miskolci Rónai Művelődési Központ. A tanfolyamokról bővebb felvilágosítást ad­nak a következő címen és telefonszá­mon: 3530 Miskolc, Mindszent tér 3., 46/342-408, 46/505-679. 0 Konferencia. Szeptember 26-27-én rendezi meg a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közművelődési Intézet a IV. Or­szágos Közművelődési Telematikai Kon­ferenciát Miskolcon, a Miskolci Galéria Városi Művészeti Múzeum épületében. 0 Kenyér és bor. A bükkábrányi Malom­tanya vendéglő lesz a helyszíne augusz­tus 31-én A kenyér és a bor napja elne­vezésű gasztronómiai rendezvénynek. Felvételi a Ködmönbe. A miskolci Ködmön Formációs Táncegyüttes Művészeti Iskolája felvételt hirdet &-14 éves gyerekek számára társastánc, modem tánc és mazsoret csoportjaiba. A felvételi és beiratkozás au­gusztus 28-án 15-17 óra között az Ifjúsági és Szabadidő Házban (Miskolc, Győri kapu 27.). Bővebb információ a 412-508, 411-747 telefon­számon kérhető Csóka Edittől. A foglalkozá­sokat szeptembertől, délutánonként 2 alka­lommal tartják. Fotó: Ádám János Kávéuzsonna zenével és tánccal Sátoraljaújhely (ÉM - BSZA) - Ötszáz év tánctörténetét mutatta be a Zempléni Mű­vészeti Napok keretében Sátoraljaújhelyen megrendezett Kávéuzsonna tánccal és mu­zsikával című esemény. A rendezvény részt­vevői az uzsonna, a kávé és a forró csoko­ládé elfogyasztása közben olyan zeneszerzők műveit hallgathatták, akik valamilyen mó­don kötődtek Magyarországhoz, a felvonul­tatott ruhák segítségével pedig a divat vál­tozásait is nyomon követhette a közönség. Uzsonnázók Fotó: Bódisz Attila ________________________________ KÖNYVBARÁT A Géniusz Könyváruház és az Észak játéka Múlt heti kérdé­sünk: Hazánkon kívül mely országokban élt Wass Albert? Helyes válasz (például): Ame­rikai Egyesült Álla­mok. Wass Albert: A titokzatos őzbak című kötetét Ablonci Diána (Felsőnyárád) a Gé­niusz Könyváruházban (Miskolc, Széchenyi 46/412-932) veheti át. u. 107. Tel.: Mai kérdésünk: Kitől származik a mon­dás: „Jöttem, láttam, győztem...” A megfejtéseket jövő hétfőn délig vár­juk az Észak szerkesztőségébe (Miskolc 3501., Pf. 351.) Válasz:___________________________ Név: _____________________________ Cím:_______I_____________________ 5AZAR Kicsi a bors, de... Négy megye apróhirdetési újságja. A munka mementói és ellentmondásai Keddenként keresse a rikkancsoknál és a hírlapárusoknál. Az ipar- és technikatörténeti emlékeket kevesen tartják kulturális értékeknek Szezonnyitás a Csodamalomban HIRDETÉS Miskolc (ÉM - ML) - Mai modern és klasszikus mesék egyaránt szerepelnek a Mis­kolci Csodamalom Bábszín­ház szeptemberben kezdődő évadjában. Az öt bemutató­val számoló tervet a tegnap tartott társulati ülésen is­mertették. Augusztus végén még a Kolib­ri Fesztiválon lépnek fel a társu­lat tagjai, szeptemberben azonban már számukra is megkezdődik az idei, bábszínházi szezon. Az első bemutató a társulat tagjának, Klimt Zsoltnak a rendezésében színpadra kerülő Varázslatos tün­dérszirom című előadás lesz, amit október 13-án mutatnak be, míg a következő hónap újdonságát Mi- chael Ende környezetvédelmi té­májú darabja, a Pokoli puncs- pancs jelenti. Az idén is megúju­ló, Mikulás-napi előadást a kará­csonyra felújítandó Hókirálynő je­lenti - tájékoztatott M. Németh Er­zsébet. A bábszínház igazgatója a 2003-as év tervei között Kodály dal­játékát, a Háry Jánost emelte ki. Az idei évad újdonsága - emelte ki az igazgató -, hogy szeretnék beindítani a bérletes előadások rend­szerét, ennek előkészítése azonban még nem zárult le. A fogyatékosok évét 2003-ra hirdették meg, aminek rendezvényeihez sajátos módon csat­lakozik a Miskolci Csodamalom Bábszínház: fogyatékos gyerekekkel tíz hónapon keresztül készül majd egy bábelőadás, amit a városi kö­zönségnek is bemutatnak majd. Bábok, amik újra színre lépnek Budapest (ÉM - ML) - Az ipartörténeti emlékeket Ma­gyarországon máig kevesen sorolják a kultúrhistóriai örökség körébe. Tény azon­ban, hogy a nagyipar egész térségek arculatát változtat­ta át emlékezetesebb, vagy éppen feledhetőbb módon. A Kulturális Örökség Hivata­lán belül nemrégiben alakí­tottak ki külön feladatkört, amely éppen azzal foglalko­zik, hogy összesítse a gazda­sági múlt értékeit. Az ipari műemlék fogalma Magyarországon sajátos ellent­mondást rejt magában. Az okok keresésében visszanyúl­hatunk egészen azokig az évti­zedekig, amikor a szocialista gazdaság titkairól, az ipari üzemek kerítésén belül történ­tekről alig lehetett tudni vala­mit. Működő gyártelepekre pe­dig legföljebb akkor lehetett bejutni, amikor üzemlátogatá­sokat szerveztek. Ellenben ezeknek a viziteknek sem az volt a célja, hogy a múlt tech­nikai emlékeit mutassa meg. Arra ott voltak a szakiparági, műszaki múzeumok, többek között a hámori Központi Ko­hászati Múzeum, vagy látogat­ható építményként az újmassai őskohó, amelyet a technikatör­téneti emlékek közül az ország­ban elsőként, 1952-ben helyez­tek műemléki védelem alá. Fénykép, dokumentum Az ipari területek - adott esetben évszázados - hagyomá­nyait azonban ritkán tekintet­ték a kultúra részének. A rend­szerváltást követő évtized, a gazdaság átalakulása így újféle nevén a Kulturális Örökségvé­delmi Hivatalban. A feladat most legfőképpen az - fejtette ki a szakreferens, Váczi Piroska -, hogy megszervezzenek egy országos, valamennyi iparágat felölelő felmérést. Ez tehetné egyér­telművé, hogy épület szerint men­nyi megőrzésre érdemes ipari mű­emlék lehet az országban, közülük mit lenne fontos megtartani, vagy csupán helyüket és szerepüket rög­zíteni, mielőtt elbontják őket. Az ingatlanokkal összefüggésben u- gyanezt kellene tenni az egykori technológiát reprezentáló berende­zésekkel kapcsolatban is. A problémát most leginkább az jelenti - tudtuk meg -, hogy a ku­tatással párhuzamosan meg kell szervezni az értékek védelmét és kulturális felhasználhatóságát. Mindemellett népszerűsíteni kel­lene ezeket az emlékeket is. Diósgyőri példa Az ipartörténeti emlékek kul­turális használatba vétele és a népszerűsítés azonban egy újabb ellentmondásra világít rá: a lá- togathatóság kérdésére.- A műemléket nem feltétlenül kell azonosítani a múzeummal - hidalta át e témát Váczi Piroska, aki szerint jelenleg az a legfonto­sabb szempont, hogy az épületek, termelési eszközök egyáltalán megőrződjenek. Erre példaadó az, az éppen Diósgyőrhöz kötődő kez­deményezés, amelynek nyomán nemrégiben kilenc épületet he­lyeztek ideiglenesen oltalom alá a vasgyár területén. Bizonyság le­het ez arra - vélte hogy a te­rület jelenlegi tulajdonosai, a mű­ködő gyárterület birtokosai sem kívánják föltétlenül eltüntetni a föld színéről e hagyományos bor­sodi iparág mementóit Az őskohó, az első magyarországi ipari műemlék Fotó: Dobos Klára veszélyt rejtett magában. Első­ként is azt, hogy az üzemek, gyárak új tulajdonosai lebont­ják a számukra értéktelen, használaton kívüli épületeket, ócskavasnak adják el a gépeket, ami azzal járhat együtt - ha már sem a hagyomány, sem a gazdasági érdek nem kívánja másképp -, hogy nyomtalanul eltűnhetnek az ipari múlt relik­viái. (Példa lehet erre az elmúlt években elbontott, életveszé­lyessé vált ózdi kéménysor, aminek a városképet meghatá­rozó sziluettjére ma már fény­képek emlékeztetnek.) Külön területen Az ipari műemlékekkel a Mű­emlékvédelmi Hivatalon belül bár mindig is foglalkoztak, a spe­ciális szakterületnek az intézmé­nyen belüli helyét és szerepét alig egy hónappal ezelőtt jelölték ki: létrehozták az ipari műemlé­kek szakreferensi posztját a mai

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents