Észak-Magyarország, 2002. augusztus (58. évfolyam, 178-203. szám)

2002-08-26 / 198. szám

2002. augusztus 26., hétfő KULTÚRA / 7 HÍRCSOKOR 0 Eszperantó-tanfolyam. A Vasutas Esz- perantisták Miskolci Egyesülete 100 órás, állami nyelwizsgára felkészítő esz­perantó tanfolyamot indít. A résztvevők a tanfolyamon a teljes nyelvtani ismere­tet elsajátíthatják. A képzésre hetenként két alkalommal - hétfőnként és csütör­tökönként - kerül sor, jelentkezni a Vas­utasok Vörösmarty Művelődési Házában (Miskolc, Lenke u. 14/a) , illetve telefo­non (508-909 illetve 508-910) lehet. 0 Régiók találkozása. Régiók találko­zása címen mutatják be képzőművésze­ti alkotásaikat megyénk rajztanárai és határon túli barátaik. A kiállítás a Ma­gyar Kultúra Alapítvány Székházában (Bu­dapest, Szentháromság tér 6.) szeptem­ber 2-ig tekinthető meg DVD-AIÁNLÓ Erik, a viking Ez egy Monty Python-film. Ez nem egy Monty Python- film. Körülbelül ez az a két biztos állítás, ami megfogalmazható Terry Jones filmje kapcsán. Jones, legen­dás társaival, a hatva­nas évek végén hozta létre s tette halhatatlanná a nevezett cso­portosulást, elsősorban a BBC-nél készült (M. P.'s Flying Circus 1 - 43.) televíziós szkeccs-sorozataival. Később, azaz az elmúlt negyedszázadban szinte mindegyik Python-tag önálló filmé-’ zésbe kezdett, John Cleese gyakran foglal­koztatott vígjátéki színészként (hasonlóan Michael Palinhez), Jones rendezőként (akár a másik Terry, Gilliam). Az Erik, a viking (1989) a ritka közös munkák egyike, amelyben ketten is megje­lennek egy-egy főszerep megformálójaként (Jones: Arnulf, Atlantisz királya, Cleese: a Fekete Halfdan - mindketten uralkodók!). És meghívtak még pár régi motorost is: Charles McKeownt, Jim Broadbentet, Tim Mclnneryt a legjobb mellékszerepekre. Az Erik, a viking DVD-n is jó. Különö­sen mert így hallhatjuk az eredeti, angol nyelvű párbeszédeket - és ez azért a Python-szerű humornál nem semmi és természetesen a magyar szinkront is, ami, valljuk meg, ezúttal is jobb. A film DVD-kiadásáról sem lehet sok rosszat elmondani: talán csak, hogy az audiósávok hangerőbeli egyenlítettsége elég szerencsétlen. A nézőnek folyton hangosí- tani-halkítani kell a készülékét, minthogy a zene robajló, a beszéd viszont halk. Van­nak viszont extrák szép számmal, interjú majd' mindenkivel, aki számít. Nomeg ér­dekes werkfilm a vígjátékhoz mérten szo­katlanul profi trükk- és látványtechnikáról. (Erik, a viking; DVD-kiadás: Ariéi International, 2002) A klezmertől a filmnapokig Budapest (ÉM) - Nemzedékről nem­zedékre... Ennek a gondolatnak a jegyében indul útjára az V. Zsidó Nyári Fesztivál programsorozata, amely a budapesti hely­színek mellett ebben az évben többek kö­zött Nyíregyházára és Debrecenbe is eljut, ott a fesztiválra érkező, különleges show- t ígérő kazahsztáni táncegyüttes lép föl. A rendezvény kiemelkedő programja Hándel: Izrael Egyiptomban című orató: riumának angol nyelvű előadása Buda­pesten, a Dohány utcai zsinagógában lesz. Az augusztus 26-i koncert olyan szó­listákat vonultat föl, mint Pitti Katalin, Vajda Júlia, Timothy Bentsch és Derek Lee Ragin. Hagyományos pillére a fesztiváloknak a klezmerzene. A Kongresszusi Központ­ban a Budapest Klezmer Bánd lép szín­padra a most 50 éves Rajkó Zenekarral, és klezmer koncert lesz szeptember 1- jén a zárórendezvény is, amikor a Do­hány utcai zsinagógában a különleges te­hetségű, holland Di Goyim, a klezmer megújítását céljául kitűző lengyel Sejny Színház Klezmer Zenekara, valamint a Pannónia Klezmer Bánd lép föl. A fesztivál állandó programjaként a Bu­dapest Galériában a „fény mestere”, Mo­holy Nagy László, Schadl János festő és Teles Ede szobrász művészetével ismer­kedhetnek meg. A Művész moziba szer­vezett izraeli filmnapok mellett a Hunnia moziban „Zsidó filmek Európáról” címmel vetítenek válogatást. Hálózatban a hagyományos mozik ereje A filmszakma költségeiből a kis filmszínházak is minél többet szeretnének kapni TJi EZ A FILMSZÍNHÁZ AZ EURÓPA TANAC! [URIMAGES ALAP|/> A miskolci Kossuth és a Hevesi európai hálózatoknak már tagja Fotó: Ádám János Miskolc (ÉM - ML) - A filmszakmára fordított álla­mi költségekből szeretnének azok a filmszínházak is ré­szesülni, amelyek felvállal­ják az értékek bemutatását. Lényegében ez áll annak, az országos mozihálózat létre­hozására irányuló javaslat­nak a hátterében, amelyet a Mozisok Szövetsége a készü­lő filmtörvényhez kapcsolód­va fogalmazott meg. A főként magyar és európai filmeket vetítő filmszínházak or­szágszerte hasonló problémával küzdenek: a vetíthető kópia hiá­nyával és a technikai fejleszté­sek elmaradásával. Fennmaradá­sukat és fejlődésüket segíthetné az, a közel 50 hagyományos film­színházat összefűző hálózat, ami­nek létrehozását kezdeményezte a Mozisok Szövetsége. A hatodik éve készülő film- történy kapcsán körvonalazó­dott, vidéki artmozi-hálózat ter­ve annak az európai gyakorlat­nak a mentén fogalmazódott meg, mely szerint állami támo­gatással járulnak hozzá azoknak a filmszínházaknak a működésé­hez, amelyek szerepet vállalnak a nemzeti filmek közönség elé juttatásában. Ezek a mozik arcu­latuknál fogva ugyanis kiesnek abból a kereskedelmi forgalom­ból, amely a multiplex mozikat meghatározzák. A hagyományos mozik fenn­maradása jelenleg legtöbbször a fenntartó jóindulatán múlik. Ön- kormányzati támogatás nélkül ugyanis aligha maradhatnának fenn, hiszen képtelenek fölven­ni a versenyt a multiplexekkel, amelyek lehetőségeik és gazda­sági súlyuknál fogva „elha­lásszák” előlük a bevételt jelen­tő filmeket. A kicsik pénzügyi helyzete ennek nyomán folyama­tosan romlik, így elmaradnak a technikai fejlesztések azoknál a moziknál, amik az értékesebb filmalkotások nézőit szolgálják ki - vázolta Bíró Tibor, a Mozi­sok Szövetsége Art Mozi Tagoza­tának alelnöke. A Cine-Mis Kht. ügyvezetőjeként úgy látja: a mis­kolci mozik helyzete a sorstársa­kéhoz képest lényegesen jobb, miután a Kossuth tagja lett az Európa Cinemasnak, míg a He­vesi a C.I.C.A.E.-nek, azaz az Art Mozik Nemzetközi Szövetségé­nek. Ennek megfelelően a bemu­tatott magyar és európai filmek aránya egy évben eléri a 60-70 százalékot. A miskolci vetítőhelyek fenn­tartásának rangsorában az első helyen az önkormányzat áll, ezt az Európai Unió támogatása, il­letve a rendezvényekre elnyert pénzek követik. Technikai fej­lesztésekhez azonban pályázati úton sehol nem lehet támogatást szerezni - tudjuk meg. M.................................................. Egy országos hálózat létreho- í § zása életfontos- ságú lenne. Bíró Tibor ÉLémméJÉI .....................................................................!>- Egy országos hálózat létreho­zása életfontosságú lenne a ha­gyományos mozik számára - vé­li Bíró Tibor -, kiegyensúlyozot­tabbá, tervezhetőbbé tenné mű­ködésüket. A hálózat kialakítá­sával ugyanakkor el lehetne ér­ni - teszi hozzá hogy techni­kailag azonos szintre jussanak, műszaki tekintetben ne legyenek másodrendűek. A majdani filmtörvényben a mozihálózat sajátos szerepet kap­hat: erősítheti a magyar film pia­ci pozícióját, feltéve, ha a film­gyártás támogatásából juttatnak a forgalmazóknak és a moziüze­meltetőknek egyaránt. Ma­gyarországon ugyanis jelenleg egy film költségének 95 százalé­ka jut a gyártásra, míg a filmet bemutató mozik támogatására szinte semmi. KÖNYVAIÁNLÓ Erdélyi útigyakorlatok Szobrok, képek, emlékek. Lavotha Géza, a néhány éve elhunyt erdőbényei születésű, sárospataki festő és faszobrász munkáiból nyílt emlékkiállítás a napokban Sárospatakon A Művelődés Háza galériájában. A Zempléni Művészeti Napok rendezvénysorozatai között megnyitott tárlat szeptember 30-áig látogatható. Fotó: Bódisz Attila Közművelődési továbbképzés Méhes László Bevallom, nem minden irigy­ség nélkül tekintek azokra, akik megtehetik, hogy hónapokat töltsenek el egy számukra ide­gen vidéken csupán azért, hogy megismerjék. Barátságot kösse­nek tájakkal, emberekkel, fal­vakkal, városokkal, életképek­ből fejtsék meg egy népcsoport, egy ország jelenét. Vagy múlt­ját, ami a jelenből nyilvánva­lóan következik, hiszen nincs olyan hely ezen a földön, ahol lépésről lépésre bele ne lehet­ne botlani a múltba: egy mú­zeumba, tájházba, galériába, templomba, kolostorba, bármer­re is járni. Annak, akinek van erre ideje, és szabadon mindezt megteheti, nem kell más, legfel­jebb egy térkép. Akit viszont elkerülnek az ef­féle kalandok, mert vagy nem kapható rá, vagy mert a léttel való kompromittálódás idejéhez képest eltörpül a szabadságra fordítható idő, ellenben vonzó­dik az országhatáron túli kultú­rákra, kultúrtörténeti élmé­nyekre, annak nem marad más számára, mint egy útikönyv. Amit olvasva - már ha igazán jó munkáról van szó -, akár helyben is utazni lehet. Erdélyről - a magyar szelle­mi élethez kötődése okán - szá­mos útikönyv jelent meg. A si­kerlistát azonban most az, a második kiadást megért köny­vecske vezeti, aminek címolda­lán a szászfehéregyházi erőd­templom fényképe látható. A Sós Judit és Farkas Zoltán jegyezte kalauz nem véletlenül érte meg a második kiadást. Egy­részt, mert korábban nem jelent még meg olyan kalauz, ami Er­dély egészét bemutatná a Par- tiumtól a Székelyföldig, a Mára- marostól a Bánságig. Másrészt, mert e munka valóban a vidék mai képéről ad számot az idegen­nek, legyen szó akár szállásról, akár étkezésről, akár közlekedés­ről. A kiadvány túra- és síelési lehetőségeket éppúgy vázol, mint ahogy eligazít a kulturális ren­dezvények között. Külön öröm, hogy a történelmi környezet lát­nivalói, művészeti emlékei és néphagyományai mellett külön keretbe foglalt írások veszik számba a hozzájuk kapcsolódó mondákat, érdekességeket. Ami pedig ugyancsak dicséretes, hogy mindennek megtudásáért nem kell folyton lapozgatni a kis mérete ellenére is vaskos tarta­lommal bíró könyvecskét. (Erdély útikönyv; Szerzők: Sós Judit és Farkas Zoltán; Jel-Kép Bt., Budapest, 2002.) Szendrő (ÉM) - A B.-A.-Z. Megyei Közművelődési Intézet munkatársai ez elmúlt három évben végiglátogatták a megye összes települését, s eközben azt tapasztalták, hogy főállású művelődésszervező csak váro­sokban és néhány nagyobb te­lepülésen található. A közmű­velődési feladatokat általában a polgármesteri hivatalok va­lamelyik előadója látja el, akik igényelnék a segítséget, az in­formációkat. Ennek érdekében a Közművelődési Intézet mun­katársai kidolgoztak egy kép­zési programot, amely során alapvető közművelődési isme­reteket nyújtanak a résztve­vőknek: milyen törvények vo­natkoznak rájuk, hogyan kell egy nagy rendezvényt megszer­vezni. A főbb témakörök: a közművelődés jogi háttere, a forrásteremtés, rendezvényter- vezés- és szervezés, közösség- fejlesztés, PR, marketingisme­retek. A tavalyi sikeres tanfo­lyam után az idén második al­kalommal kerül sor erre a kép­zésre, amelynek Szendrőn a Közművelődési Központ és Könyvtár ad helyet augusztus 22-24-e között.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents