Észak-Magyarország, 2002. augusztus (58. évfolyam, 178-203. szám)

2002-08-22 / 195. szám

2002. augusztus 22., csütörtök ÍSIAK-NIAGYARORSláQ $ GAZDASÁG / HIRDETÉS / 6 HATÁRIDŐNAPTÁR Kötelezettségeink Augusztus 28. Befizetés/támogatásigényíés: fogyasztá­si adó előleg; környzetvédelmi termék­díj előlege; jövedékiadó-előleg KAMARAI HÍREK Üzletember-találkozó Miskolc (ÉM) - Üzletember-találkozót szerveznek Ungváron a turisztikával fog­lalkozó cégeknek szeptember 19-20-án. A kétnapos rendezvény első napján az ehhez kapcsolódó kiállítás megtekintése a fő prog­ram, illetve városnézés, másnap tartják az üzletember-találkozót. A részvételi díj sze­mélyenként 45 dollár (ami négyszeri étke­zést is magában foglal), illetve ehhez jön még az utazás költsége. Kellő érdeklődés esetén a BÖKIK mikrobuszt indít. Jelent­kezési határidő: augusztus 30. Érdeklődni a 46/328-539-es telefonszámon lehet. Adósságelengedés Budapest (ÉM) - Az elmúlt évek ter­mészeti csapásai, valamint az értékesí­tési problémák miatt fizetési nehézsé­gekkel küszködő gazdaságok mentesí­tésére a tárca eltekint bizonyos fennál­ló fizetési kötelezettségek behajtásától. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium a napokban közzétette a '90- es évek közepén a Mezőgazdasági fejlesz­tési Alapból, valamint a Mezőgazdasági és Erdészeti Alapból visszafizetendő támoga­tásként igénybe vett pénzügyi segítség elen­gedésére vonatkozó szabályokat. Az adós­ságelengedés - amit a kormány még július közepén hagyott jóvá - több mint 1100 me­zőgazdasági termelőt - túlnyomó részben egyéni vállalkozót és őstermelőt - érint. A Magyar Államkincstár Rt. az érin­tettek részére számlakivonatot készít, amely tartalmazza a 2002. január 1-jén fennálló tartozás összegét. Annak érdeké­ben, hogy a termelők igénybe vehessék az adósságelengedést, igazolniuk kell, hogy 1995 és 2002 január 1-je között elemi kárt szenvedtek vagy értékesítési nehézségeik voltak, s emiatt nem tudták adósságaikat rendezni. Az igazolások alapján a megyei földművelésügyi hivatalok tartozás- vissza­fizetés elengedésére feljogosító igazolást adnak ki a termelőknek, akik ennek bir­tokában október 31-ig kérhetik a Magyar Államkincstártól a tartozás törlését. Azok a termelők, akik idén január 1-je és július 17-e között fizettek be összeget tartozásuk törlesztése keretében, kérelmez­hetik annak visszafizetését, ehhez azonban csatolni kell a befizetésről szóló igazolást. Javul a tej minősége Budapest (ÉM) - Jelentős mértékben csökkent a kifogásolt tejek aránya a nem­régiben megtartott utóellenőrzés során - állapították meg a Fogyasztóvédelmi Fő­felügyelőség szakemberei. A vizsgálatok során 18 gyártóhelyen ké­szült 100 tejmintát vontak elemzés alá. Az ellenőrzés kiterjedt a csomagolásra, a tá­jékoztató jelölésekre, a töltési térfogatra, az úgynevezett hasznosanyag-tartalomra (a zsír és a zsírmentes szárazanyag-tarta­lom) és a savfokra. A tejek csomagolóanyaga az összes min­tánál megfelelő volt, míg jelölési hibát 4 mintánál, töltéshiányt pedig a minták 7 szá­zalékánál mértek. Ez a kifogásolt arány egy évvel korábban 12,7 és 13 százalék volt. A feltüntetettől eltérő zsírtartalmat 4 mintá­nál regisztráltak, a zsírmentes szárazanyag­tartalom tekintetében pedig 2 minta nem ér­te el az előírt mértéket. Savasság szempont­jából 1 minta nem felelt meg az előírásnak. A vizsgálati eredmények szerint összes­ségében a 100 tejmintából mindössze 16 ter­mék, azaz 16 százalék nem felelt meg, míg az ezt megelőző két vizsgálatnál 44,7 és 43 százalék volt a kifogásolt tejek aránya. Sokat Javult a tej minősége Fotó: archív Nem várható sokkszerű emelés Hazai „olcsóságot” eredményezett a húspiac túlkínálata, s a mérsékeltebb világpiaci búzaár A Jelentős belföldi kínálat miatt olcsóbb a hűs a szokottnál Fotó: Végh Csaba Miskolc (ÉM - OlKa) - A piaci előrejelzéseknél vala­mivel kedvezőbben alakul a hazai átlagos infláció, ami­nek meghatározó tényezője az élelmiszerárak lassú emelkedése - írja jelentésé­ben a Gazdasági és Közleke­dési Minisztérium. Az előre­jelzés szerint továbbra sem várható az élelmiszer-inflá­ció felgyorsulása. Az aszály-, a fagykár és az eső­zések hatására siralmas termés- eredmények születtek, a búzater­més még a vészjósló becsléseknél is kevesebb. A belföldi húspiac a nyáron szokásos stagnálását éli, de a korábbi évekhez képest le­csökkent a felvásárlási ár: a ser­tés átvételi ára 100 forinttal ala­csonyabb, a szárnyasok piaca szintén kedvezőtlen. A gabonafé­lék esetében a környező országok olcsó árai nem engedik a hazai áremelkedést, míg a húspiacon a jelentős belföldi kínálat miatt ol­csóbb a hús a szokottnál. Ez utób­binak egyik kiváltó oka, hogy a húsexport is lecsökkent az idén. Kedvező előrejelzés A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium piaci előrejelzése szerint 2002 első felében lassult, s az áprilisi töréstől eltekintve folytatódik a tavalyi nyáron el­kezdődött inflációstagnáló, inflá­ciócsökkenő trend. Ennek egyik meghatározó tényezője az élelmi­szerárak emelkedésének lassulá­sa volt. Az élelmiszerek éves áre­melkedése a 2001. júniusi 18,1 szá­zalékról idén májusig 6,9 száza­lékra mérséklődött, majd június­ban - az egyhavi 1,4 százalékos árcsökkenés eredményeként - 4,2 százalékra esett. Az árindex jú­niusi jelentős csökkenése az idényáras élelmiszerek jelentős olcsóbbodásának köszönhető. Nem jelentős A feldolgozott élelmiszerek ár­alakulására a nyers élelmiszerek közül elsősorban a hús- és a ga­bonafék gyakoroltak érdemi ha­tást. E területen idén nem vár­ható sokkszerű áremelkedés - vélik a minisztériumban. A je­lentés szerint a hústermékek kö­rében meghatározó sertéhús-pia- con - az elhúzódó túlkínálat miatt - továbbra is nyomott fel- vásárlási árakra lehet számítani a környező országokban jellem­ző alacsony piaci árak miatt. Hozzá kell tenni, hogy július végén az élő sertés exporttámo­gatását kilónként 27 forintról 37 forintra emelték, de ez a terme­lőknek úgy biztosít jövedelemnö­vekedést, hogy nem vonja maga után a lakossági fogyasztói árak emelkedését - hangsúlyozta a döntést követően Mészáros Gyu­la, a Földművelésügyi és Vidék- fejlesztési Minisztérium közigaz­gatási államtitkára. Inflációs kockázat A mezőgazdasági termelői árak kedvező alakulása nem je­lez inflációs veszélyt, ugyanak­kor kockázati tényezőként kell figyelembe venni a jelenlegi szá­raz időjárást, melynek folytató­dása esetén a rossz kukoricater­més a takarmányárak emelkedé­sét idézheti elő. Ennek a fogyasz­tói árakra gyakrolt esetleges ne­gatív hatása csak a jövő év első felében jelentkezne. Németh László, a B.-A.-Z. Me­gyei FM Hivatal főkertésze lapunk kérdésre elmondta, hogy az idei kukoricatermés a Dunántúlon még elfogadható, az ország többi részén azonban - beleértve megyénket is - rossz termésátlag várható.- A korábbi aszály miatt egyes helyeken kisült a kukorica, ezeset- ben már nem segítenek az esőzé­sek, de ahol láthatók a kukoricán csövek, ott a minőségen javíthat. A megyei átlag várhatóan 3 ton­na sem lesz, szemben a korábbi évek 6 tonnás átlagával - sorolta a szakember. Hozzáfűzte: a kis mennyiségű termésből az állatte­nyésztők nem tudják takarmány­bázisukat megteremteni, így rá­kényszerülnek, hogy máshonnan vásároljanak fel takarmányt, ugyanakkor a helyzet az ország más területein sem kedvezőbb. Dunántúlon ugyan valamivel sze­rencsésebbek a gazdák, egy ilyen beszerzésnél azonban jelentős szállítási költséggel kell számolni. A betakarítás heteken belül el­kezdődik, így hamarosan bizto­sabb adatok tudhatok az idei ku­korica mennyiségéről. A kalászosok termése a vártnál Is kevesebb lett Fotó: archív Minőség van, csak mennyiség nincs A frissesség mindenekelőtt Miskolc (ÉM - OlKa) - Terméskiesés tapasztalható a búza és a rozs esetében or­szágos és megyei szinten egyaránt. A hazai adatokkal ellentétben azonban idén a magborsó túlteljesíti a tava­lyi termést megyénkben. A Földművelésügyi és Vidék- fejlesztési Minisztérium aratási gyorsmérlege szerint őszi búzá­ból 1,106 millió hektáron 3,9 mil­lió tonna termett az országban, szemben a tavalyi 5,1 milliós ter­méssel. A tavalyi 4,3 tonnás át­lagtermés idén csupán 3,5 tonna volt. Megyénkben is siralmas lett az aratási eredmény: a tavalyi 4,3 tonnás hektáronkénti átlagter­més idén 2,7 tonnára apadt. A termésmennyiséget tovább csök­kentette megyénkben, hogy közel 6500 hektárral kisebb volt idén a búzavetés területe - tájékoztat­ta lapunkat a megyei adatokról Varró Zoltán, a megyei FM Hi­vatal ellenőrzési osztályvezetője. A szakember azt is hozzáfűzte, hogy az idei termésmennyiség kevés ugyan, de minőségi szem­pontból sokkal jobb a tavalyinál. A rozs országos hazai termés­átlaga 2,1 tonna körül alakult hektáronként, vagyis közel 100 ezer tonna rozst takarítottak be az idén, a tavalyi 2,4 tonnás át­lag és 121 ezer tonnánnyi termés­hez képest. Érdekes, hogy míg az országos adatok tanúsága szerint az elmúlt évben 51 ezer hektár­ról aratták a rozst, addig me­gyénkben pont fordítva történt: tavaly 1182 hektáron vetettek, idén 1286 hektárról takarítottak be, ennek ellenére valamivel na­gyobb kiesés tapasztalható ná­lunk az országoshoz képest. A magborsót 22 ezer hektárról vágták le, míg a termés 45 ezer tonna mag, ennek múlt évi ter­mésátlaga 2,1 tonna volt hektá­ronként országosan, vagyis mini­málissal több, mint idén. Me­gyénkben az idei mérleg javára mutatkozik eltérés: a hektáron­kénti termésátlag idén 1,81 ton­na, tavaly 1,7 tonna volt. A kü­lönbség akkor válik jelentősebbé, ha hozzávesszük, hogy tavaly 690 hektáron folyt a termesztés, idén pedig 620 hektáron termesztett mag kerülhetett a magtárakba. Varró Zoltán arról tájékoztat­ta lapunkat, hogy az aszálykár­bejelentő, aszálykár-felmérő lapo­kat már e hét péntektől át lehet venni a falugazdászoktól, amelye­ket augusztus 29-ig kell vissza- jutattani. Az osztályvezető alá­húzta, hogy ez a bejelentő lap még nem jelent pénzbeni jutta­tást, egyelőre még csak az aszály­károk felmérése történik meg. Budapest (ÉM) - Tejtermé­ket és pékárut a háztartások zöme naponta vásárol, zöld­séget, gyümölcsöt és húst- húskészítményt hetente több­ször, mélyhűtött terméket pe­dig havonta - állapította meg a GfK Piackutató Intézet. ) A felmérésből az is kiderül, hogy a magyar lakosság tíz leg­kedveltebb élelmiszere közé tar­tozik a baromfihús, a gyümölcs, a zöldség, a fehér kenyér, a sajt, a felvágott és a tej is. A GfK 1989-es, első ilyen felmérése óta a fehér kenyér kivételével vala­mennyi kategória kedveltsége növekedett. A vásárlási szoká­sokban döntő szerep jut az áruk frissességének és minőségének. Általában ez a legfontosabb szempont a boltválasztásnál, megelőzve az árszínvonalat, az áruválasztékot, az üzlet és kör­nyékének tisztaságát, továbbá a figyelmes és gyors kiszolgálást. A kereskedelmi szakemberek az EU-csatlakozás közeledtével a kínálat növekedésére és ezzel együtt a verseny kiéleződésére számítanak, ami az árak zuha­nását hozhatja magával. Ezt erő­síti az is, hogy a hazai húsipari cégek esetenként olcsóbban tud­nak Dániából és Németországból alapanyagot importálni, mint a magyar beszállítóktól. Hogy mindennek ellenére a boltokban nem csökken a sertéshús ára, az annak köszönhető, hogy a terme­lés és a feldolgozás költségei fo­lyamatosan emelkednek. A felmérések szerint a jövő­ben átrendeződik a friss áruk forgalmának trendje: mind na­gyobb lesz a konyhakészre fel­dolgozott áruk aránya, s várha­tóan erősödik a kereslet a biotermékek iránt. S mivel az EU-tagországokhoz viszonyítva nálunk alacsonyabb a húsáruk, tejtermékek és zöldség-gyümölcs fogyasztása, így elsősorban ezek­ben a kategóriákban várható a forgalom növekedése. A friss áru a kelendő Fotó: archív HIRDETÉS “ Válasszon otthont magának! 4%* kamat Raiffeisen Lakáshitel Állami Kamattámogatással Használt ingatlan vásárlására is * Plusz 2% éves kezelési költség, ötéves kamatperiódussal. Hívja telefonos ügyfélszolgálatunkat, ahol kollégánk pár perc alatt meghatározza, hogy bankunk mekkora hitelt tud Ónnak felajánlaniI A hitel végleges föltételét a teljes bírálati folyamot nívOgréso után állapitjiili rnoy Bankfiók: Miskolc, Szinvapark (£> 06-40-48-48-48 vntíb* (frtNWíti*m Raiffeisen BANK

Next

/
Thumbnails
Contents