Észak-Magyarország, 2002. augusztus (58. évfolyam, 178-203. szám)
2002-08-21 / 194. szám
2002. augusztus 21., szerda KULTÚRA / 5 XI.ZEMPLÉNI MŰVÉSZETI NAPOK Augusztus 21., szerda Sárospatak, Rákóczi-vár - várudvar: Liszt Ferenc Kamarazenekar, Berkes Kálmán, Okazaki Koji 19.30 óra Hercegkút, katolikus templom: Jubilate Leánykar, ifj. Sapszon Ferenc 18.00 óra Tárcái, zsinagóga: Jiddis népdalok, Gryllus Dániel, Gryllus Vilmos 18.00 óra Erdőhorváti, református templom: Ella Péter csembaló, Nagy Csaba tárogató 16.00 óra Komlóska, Ruszinpark: Kalina Folklór Együttes 18.00 óra „Dróton rángatott” Mozart Dobos Klára Ha valaki, a- kinek éles látásához szemüvegre van szüksége, elfelejtené feltenni okuláréját, e- gyáltalán nem biztos, hogy észrevenné: a színpadon nem igazi emberek adják elő Mozart bácsi Varázsfuvoláját. Ám egy idő után a „vaksi” nézőnek mégiscsak gyanús lesz valami, kíváncsian közelebb húzódik hát a televízióhoz, s hirtelen éleslátással rájön a „turpisságra”, mármint hogy ez itten bábopera. A félreértéshez vezető félrelátást az okozhatja, hogy a marionettfigurák olyan tökéletesen megcsináltak, olyan remekül mozgatják őket a salzburgi marionettszínház bábszínészei, hogy túlzottan is emberi a játék. Ez a profizmus - ha a „távolságtartó” homályból indulunk ki - nem feltétlenül erénye az előadásnak. Vagyis erénye, persze, éppen csak felveti a nagy- nagy kérdést: mi értelme a rengeteg belé- fektetett munkának, ha nem ad többet, mást, mint egy rendes operaelőadás? Azért a tökéletességhez egyetlen dolog mégis csak hibádzik: nem mozognak a szájak. S ezzel el is vész az a varázslat, amely „feléleszti” a bábukat, elhiteti velünk: ők énekelnek. A figurák csukott szája lészen oka annak, hogy kettéválik az opera zenei és látványrésze. (Az etven madzag mellé nem fért volna még el kettő?!) A televíziós közvetítés persze segíthetett volna változatos kameraállásokkal, izgalmas váltásokkal, de inkább csak „nagy- totálokat” kaptunk... Na de hagyjuk a fanyalgást - aminek egyébként az lehet az oka, hogy a francia komoly(zenei) csatorna, a - valószínűleg a könnyűzenei tévékkel való összekeveretés lehetőségét elkerülendő - Muzzikból lett Mezzo igencsak elkényeztet minket operaügyben. A leghíresebb „innen-onnanból”, a legnagyobb „ezzel-azzal” a legkülönlegesebb előadásokat tűzi műsorára... Végeredményben a bábVarázsfuvola is gyönyörűen megcsinált klasszikus előadás. A fiatalabb korosztálynak különösen nagy élmény lehet figyelni ezt az izgalmas bábtechnikát. (S már ezért is) érdemes olykor a Mezzora hangol(ód)ni! KÖNYVBARÁT A Géniusz Könyváruház és az Észak játéka Múlt heti kérdésünk: Melyik kiadó jelenteti meg hagyományosan a Szép versek antológiát? Helyes válasz: Magvető. A Szép versek című kiadványt Lukács Attila Zsolt (Miskolc) a Géniusz Könyváruházban (Miskolc, Széchenyi u. 107. Tel.: 46/412-932) veheti át. Mai kérdésünk: Mely országokban élt hazánkon kívül Wass Albert? (Egy ország megjelölését várjuk.) A megfejtéseket jövő hétfőn délig várjuk az Észak szerkesztőségébe (Miskolc 3501., Pf. 351.) Válasz: __________________________ Név:_____________________________: Cím:_____________________________ A titokzatos özbak Báb Tamino Fotő:D.K. Kis nyelv a nagyvilág tengerén A globális környezet nemzeti kultúrára gyakorolt hatásáról megoszlanak a vélemények Méhes László Tokaj (ÉM) - Félteni kell-e a viszonylag szűk nyelvi környezetbe ágyazott magyar szellemiséget, kultúrát a nemzethatárokat átrajzoló, felszámoló globális környezettől? Megőrizhetők-e a nemzeti irodalomra jellemző egyedi értékek egy szinte napról napra változó világban, amely egyfajta egységesülés felé tart? A kérdésekre ahány ember, annyiféle válasz adható. Kiderül ez a 30. Tokaji írótáborban készített körképünkből is, a témáról ugyanis másként vélekedik a határainkon túl élő író, a költő és az irodalomtörténész. A globalizáció nehezen meghatározható fogalmát, vélt és valós értékeit bizakodás, ugyanakkor kétkedés egyaránt kíséri. Elvesztett háború- A nemzet és a világ történelme mindig az egyénnél kezdődik, egy-egy ember történetére épül, így számomra a globális világ nem létezik - szögezi le Gál Sándor. A szlovákiai magyar író úgy véli, hogy amit ma globalizációnak neveznek, ez annak a háborúnak az utolsó része, amit az ember a természet ellen folytatott az elmúlt tízezer év során.- A globalizáció nem nemzet, és nem irodalom kérdése, hanem azoké a természeti folyamatoké, amik lehetővé tették, hogy legyen nemzet, és legyen irodalom. Amikor az emberi emlékezet megszűnik, akkor megszűnik minden, ami a földön emberi formátumú volt. A 20. századnak a lényege pedig az, hogy elvesztettük a harmadik világháborút, amit nem más, mint önmagunk és a természet ellen viseltünk. Az irodalomnak ebben a helyzetben annyi szerepe lehet még, hogy ezt a leépülési folyamatot rögzíti. De hogy kinek a számára, az előttem teljesen homályos. Mert ha nem lesz, aki ezt az egészet újramondja, befogadja, akkor elérkezünk odáig, amit a János jelenéseiben az egyik angyal úgy fogalmaz meg, hogy: „megszűnt az idő”. Az írótábor lehetőségként fölvetette, hogy kitolhatjuk azt az Fecske Csaba időpontot, ami szerintem bekövetkezik. Minden idődarab, amivel az emberiség tovább élhet ezen a bolygón, fontos. Ha ebben az irodalom segíthet, akkor ez is lényeges - véli Gál Sándor. Kihasználható- A globalizmus ellen harcolni nem lehet, csak kihasználni és meglovagolni. Meghatározó elemei azonban szerintem nem állnak távol nemzeti karakterünktől. Ezek: a találékonyság, a kezdeményezőkészség, a dolgoknak a maguk összességében való látása, azaz az organikus szemlélet - fogalmazza meg György Attila, a Székelyföld szerkesztője.- Minden jel szerint pesszimistának kellene lenni abban a tekintetben, hogy a világot uralma alá hajtja az angolszász nyelvi környezet, de a magyar nyelvet nem féltem ettől - szövi tovább gondolatait. - Nem veszhet el az a nyelv, aminek ennyire erős kifejező ereje van, ennyire Pomogáts Béla Fotó: Ádám J. plasztikusan képes leírni az összefüggéseket. Film és/vagy irodalom- A globalizáció mögött én egyértelműen az amerikai kultúra térhódítását tapasztalom, leginkább a filmkultúra terén. A film pedig akkor is, ha értéktelen, látvány- és történetszegény, erőteljesebb, közvetlenebb hatású az emberekre, mint a szépírás - gondolja Fecske Csaba költő. - Meglehet, a költők korábban felülértékeltek voltak, szerepüket meghaladóan is, hiszen a múlt rendszerben, ha két sor között megsejtethetett az ember valamit, akkor az már érdekes volt. Ma viszont ez senkit nem érdekel. Úgy tartom azonban, hogy az irodalom roppant nemzeti jellegű. Lefordíthatják a verseket, a könyveket a világ bármely nyelvére, érvényesülni igazán az csak azon a nyelven fog, amely azt kigondolták.- Á világpolgár eszménye engem elrettent, mert tartok attól, hogy ez a nyelv, a kultúra elsorvadásával jár együtt - fogalmazza meg félelmeit Fecske Csaba.- A kultúrák egymáshoz közeledése még nem történt meg igazán, s egyelőre azt látom, hogy az amerikai kultúra rettentő befolyásával elnyeli a nemzeti kultúrákat Európában, Afrikában, Ázsiában. Erkölcs és politika- A globalizáció fogalmának' két dimenziója van - vázolja Pomogáts Béla ir odalomtörténész.- Az egyik integrációs, amely szerint Magyarország része lesz egy integrációs közösségnek, az Európai Uniónak, ami az országnak és a magyar kultúrának kifejezetten hasznos lesz. A másik valóban veszélyt rejt magában, mégpedig azt, hogy a világon átözönlik egy álkultúra, ami ellen művelődéspolitikai eszközökkel kell föllépni. Erősíteni szükséges a magas kultúrának, a minőségi irodalomnak a pozícióit, többek között azzal, hogy a magyar köztársaság elszántabban és hatékonyabban támogatja. Nem hiszem, hogy különösebb félnivalónk van, de kétségtelen, hogy az erkölcsi feladatok érvényesítése mellett ki kellene dolgozni bizonyos stratégiai terveket a kulturális leépülés ellenében. Meg kellene erősíteni a magyar irodalmi élet belső szolidaritását is, ami az elmúlt tíz évben teljesen tönkrement.- Azok az írók és művek, amik a világirodalmi kánonnak a részei, természetesen globális értékek. Ezek közé sorolhatók a példa kedvéért Homérosz, Dante, Shakespeare, Goethe, Proust művei. A magyar irodalomból ezt igazán csak Petőfiről lehet elmondani, akinek a munkássága egyetemesen elfogadott érték- állítja Pomogáts Béla. - Remélem, hogy az európai integráció azt is jelenti majd, hogy megnő az érdeklődés kulturális „piacunk” iránt is, így a magyar irodalom másegyéb értékei is eljutnak majd az európai közvélemény elé. Minden bizonnyal érdeklődésre tarthatnak számot az európai országok irodalmi életében azok a könyvek, regények, elbeszélések, amelyekből a világ megtud valamit a magyarságról. ÉLETKÉPEK A 30. TOKAII ÍRÓTÁBORBÓL A Tokaji írótábor harmincadik, 2002-es nyári ülésszakát augusztus 14-16. között rendezték meg. A hazai irodalmi élet meghatározó eseményét követi nyomon képösszeállításunk. Az írótábor kuratóriumának diját György Attila erdélyi író kapta meg, Májer János tokaji polgármester munkáját emlékkönyvvel Ismerték el Az írótábor megnyitása előtti pillanatok: bor folyik a Rákóczl-plnce előtt álló Bacchus-szoborból Fotók: Ádám János A tokaji Millenniumi Irodalmi Emlékparkban az írók emlékfát állítottak Lakatos István Kossuth-díjas költőnek, valamint leleplezték Illyés Gyula emléktábláját, Cslrpák Viktória képzőművész alkotását A tanácskozás helyszíne: a Tokaji Ferenc Gimnázium aulája A tábor szellemiségének közvetítéséért a Hordó-díjat két könyvkiadó, a fotónkon látható Borkúti László (Bíbor Könyvkiadó) mellett Serfőző Simon (Felsőmagyarország Könyvkiadó) kapta meg
