Észak-Magyarország, 2002. augusztus (58. évfolyam, 178-203. szám)

2002-08-15 / 190. szám

2002. augusztus 15., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KULTÚRA / 6 HÍRCSOKOR El Kalóz-Capriccio a Városházán. A Vá­rosházi Esték rendezvénysorozat kereté­ben a Kalóz-Capriccio együttes „Szelló'k szárnyán..." című műsorát láthatja a kö­zönség augusztus 22-én este fél 6-tól a miskolci Városháza udvarán. A hangver­seny programjában francia sanzonok, tan­gók szerepelnek. 0 Szeptemberre Bábécé. A „Zsákomban a bábom” elnevezésű nemzetközi bábos fesztivál végeztével sem pihen a rendez­vény szervezője, Szentirmai László főiskolai docens: Bábécé című könyvén dolgo­zik, amely ősszel jelenik meg. A kiadvány elsősorban a fő­iskolai hallgatók és bábozással foglalko­zó pedagógusok számára készül, de szü­lők is haszonnal forgathatják, mivel első­sorban gyakorlati ismereteket tartalmaz. 0 Mendelssohn, jótékonyságból. A Sola Scriptura Teológiai Főiskola Énekkara és Szimfonikus Zenekara többek között Mendelssohn-oratóriumot ad elő augusz­tus 23-án, pénteken délután 5 órától a Miskolci Egyetem díszaulájában. A jó­tékonysági koncert a nágocsi Remény­ség Gyermekfalut támogatja. Az előadás­ra a belépés díjtalan. Egy orgonaművész - trombitásmúlttal Kovács Szilárd koncertjével ért véget az avasi templomban az idei Collegium Musicum Reich Karoly rajzai Miskolc (ÉM - ML) - A magyar könyvilluszt­rációs művészet egyik legismertebb, legnépsze­rűbb alkotója, Reich Károly ebben a hónap­ban lenne nyolc­vanéves. Az 1922. au­gusztus 7-én született al­kotó egyszerű, tiszta vo­nalú, egyéni szín- és formavilágú gyermek- képein generációk nőt- Borító - Sütőhöz tek föl. Tus-, ceruza- és pasztellrajzait, vízfestményeit több mint há­romszáz könyv őrzi: Kormos István verses­kötetei, Vackor mackója, Benedek Elek me­séi, Fekete István Téli berekje és állatregé­nyei, s az utolsók egyikeként, 1986-ban meg­rajzolt Sütő Adrás Kalandozások Ihaj- csuhajdiában című gyerekdarabja (lásd il­lusztrációnk), hogy csupán néhányat említ­sünk abból a sok ezer lapból, melyekkel kö­zönségét megajándékozta. Ne feledkezzünk azonban meg a felnőtt korosztálynak szánt munkáiról sem: keze nyomát a magyar iro­dalomból jó néhány Petőfi-, Ady-, Radnóti-, József Attila-, Devecseri-kötet őrzi, mig a vi­lágirodalom népszerűsítéséhez Ovidius, Shakespeare és mások műveinek illusztrálá­sával járult hozzá. A tevékenységéért Kossuth- és Munká- csy-díjjal egyaránt elismert Reich Károly Konecsni György és Hincz Gyula tanítvá­nyaként 1948-ban végzett a képzőművésze­ti főiskolán. Alkotásaival 1950-től vett részt kiállításokon. Művészetének hangulatát, formai megoldásait hangsúlyosan szülőhe­lye, a somogyi népművészet és balatonsze- mesi gyermekkora határozta meg, ám a műkritikusok azt is megjegyzik: képi vi­lága magába olvasztja a huszadik század kiemelkedő mesterei, Picasso és Chagall által továbbfejlesztett modem klasszicitást. Reich Károly műveit a természet és az állatok szeretete, az ebből fakadó huma­nizmus hatotta át. Az 1988-ban elhunyt művész munkásságában ez az emberség követhető nyomon. Zárva a Kazinczy. Lehúzták a rolót a nagy múltú miskolci Kazinczy könyvesbol­ton -, de szerencsére a könyvbarátoknak nem kell a főutcán zajló újabb üzletfelszá­molástól tartaniuk: felújítják a boltot, a tervek szerint augusztus végére végeznek az átalakítással, s akkor újra várják a vá­sárlókat. Fotó: D. K. Dobos Klára Miskolc (ÉM) - Kovács Szi- lárdot tavaly már hallhatta a Collegium Musicum hang­versenysorozat közönsége, s a fiatalember idén is megszó­laltatta az avasi műemlék templom orgonáját - hétfőn este az ő koncertjével (Schöck Atala énekes közre­működésével) zárult az idei sorozat.- A nagy nevek mellett termé­szetes, hogy „elvesznek” a fia­talok - mondja Kovács Szilárd, aki azért bízik benne, idővel ők is egyre inkább „képbe kerül­nek”. Ehhez jelentős segítséget kapnak például a Fischer Annié Alapítványtól.- Pályázni kell. Szakmai önéletrajz, ajánlások és persze szerencse... - sorolja a tavaly diplomázott ifjú művész. - Az alapítvány kifejezetten a fiatalo­kat karolja fel, aminek persze komoly feltétele van: például minden koncerten teljesen más műsort kell játszani. Ez végered­ményben pozitív kényszer, mert nem enged leállni. Az különösen jó, hogy nem hiába fektetem be­le a darabokba az energiát - el is játszhatom azokat... A „megfújt” orgona Kovács Szilárd nem panaszko­dik az orgonahangversenyek lá­togatottságára - esetleg a számá­ra. Egyedi példaként említi lakó­helye, Debrecen programsoroza­tát: Karasszon Dezső orgonamű­vész szervezésében a Bolyai utcai református templomban minden vasárnap félórás zenés áhítatot tartanak, ahol az ismert művé­szek mellett a képzés különböző Kovács Szilárd az avasi templom orgonájánálFotó: Dobos Klára zárt, akitől most is játszottam egy variáció, ami eredetileg zon­goradarab. Mikor zongorázgat- tam, akkor figyeltem fel rá, hogy hoppá, de jól szólna ez orgonán. Érdekes volt, mikor egy koncer­ten játszottam a művet, a felkon­ferálásnál hallottam, hogy Mo­zart is hangoztatta ezt annak idején... És születnek ma is - akár magyar zeneszerzőktől - re­mek orgonamuzsikák: Koloss Ist­vánt például szívesen játszom, és úgy tapasztalom, a közönség is szereti. Vannak persze olyan mo­dern darabok is, mikor ököllel kell csapkodni a hangszerek ki­rálynőjét -, az már nehezebben emészthető. De ha beleillik a műsorba, egy-egy ilyet is be szoktam csempészni. szintjein lévő növendékek is ki­próbálhatják a koncertjátékot. De a miskolci nyári sorozatot is kü­lönösen értékesnek tartja.- Szépszámú és lelkes közönség előtt játszhattam tavaly is. Most már persze másképp készültem, mert megismertem az orgonát, ami elég szépen szól,'csak hangol­ni kellene egy kicsit, hiszen az idő, a por megteszi a magáét... A fiatal zenész nem orgonával, hanem trombitával kezdte pálya­futását -, a zeneművészeti szak- középiskolát is trombita szakon végezte...- Tény, hogy elég messze van egymástól a két hangszer, de azt hiszem, karakterben nem ártott meg a rézfúvós gyakorlat. Minél több irányból kell a zenét meg­közelíteni, mert az kihat a játék­ra. Ha például valaki énekel, sokkal „éneklőbben” tud a zon­gorán is játszani. Én is sokat énekeltetem a tanítványaimat a debreceni zeneművészeti szakkö­PUBLICISZTIKA zépiskolában. Ha szépen elének- lik a dallamot, jobban „érzik”, s megpróbálhatnak átmenteni eb­ből valamit az orgonára... A trombita miatt én sokkal karak­terisztikusabban nyúlok az orgo­nához, mint a társaim. Ez nem biztos, hogy mindig előny, de vannak olyan darabok, ahol ki­fejezetten jó. Ököllel játszott darabok A miskolci koncerten főleg Bach-darabokat játszott Kovács Szilárd, bár - egy orgonistától ta­lán szokatlanul - nem ő a ked­venc zeneszerzője.- Inkább romantikus beállí­tottságú vagyok, nagyon szere­tem például Lisztet, Franckot. A Bach-műveket is persze, csak azok nehezebben „megfoghatók”. Azt gondolom, nem feltétlenül a legnagyobbaktól kell választani, lehet csemegézni „kismesterek­től” is. Vagy itt van persze Mo­Jellasics kardja - a Tokaji Irótábor ürügyén Sikeres sorozat Gonda Ferenc, a Filharmó­nia Kht. regionális igazgató­ja nem tud a Collegium Musicumnál régebbi orgona- hangverseny-sorozatról. Mint megtudtuk tőle, az idei prog­ram is jól sikerült, mind a műsorok, mind a látogatott­ság tekintetében.- Szerettünk volna minél több fiatalt bemutatni, ezért hívtuk meg a Fischer Annié Alapítvány több orgonista és énekes ösztöndíjasát, akik így a későbbiekben talán jobban kötődnek majd a városhoz. Úgy vélem, érdekes lehet a közönség számára megismer­ni a „jövő orgonistáit”, akik a játék szempontjából már ma sem „akárkik”. De termé­szetesen adott koncertet - ahogy 1965 óta minden évben - Lehotka Gábor is. u •• Kiss Gy. Csaba Ha a „viseg­rádi gondo­lat”, a közép­európai együt­tműködés előz­ményeit keressük, nem feled­kezhetünk meg a magyar írók kezdeményezéseiről. A hatva­nas-hetvenes évek fordulóján kezdődött a magyar szellemi életben Közép-Európa (nem egy­szer óvatosságból Kelet-Közép- Európának mondtuk, de a Bal­ti-tenger, a Fekete-tenger és az Adria közötti területet értettük rajta) újrafelfedezése. Ez a törekvés viszonylag ha­mar megjelent a Tokaji írótá­bor rendezvényein. Nyitni kí­vántak a maradék Felső-Ma- gyarország írói á szomszédság felé. Hiszen a tanácskozásra ki­választott hely önmagában is kapcsolatokat, a gazdasági, kul­turális csereforgalmat idézi. Visegrád ma négy ország összefogását jelképezi, s ha változó is ennek az együttmű­ködésnek az intenzitása, jelen­tőségét mi, szellemi emberek r nem becsülhetjük le. Hiszen az Európai Unió tágabb körében bennünket kulturális. öröksé­günk tekintetében gyakran fognak egy tömbként kezelni. Aminek feltétlenül van egy előnye: közösen jobban képvi­selhetjük sajátosságainkat. Ma Európa - és a világ - kulturá­lis kánonjában, történeti emlé­kezetében tetszik, nem tetszik, meglehetősen periférikus he­lyet foglal el Közép-Európa. Néhány nagy név - mondjuk Húsz János, Kosciuszko, Kos­suth, Chopin és Bartók - és óriási fehér foltok. Meggyőző­désem, hogy a közös közép-eu­rópai örökség megjelenítéséért együtt sokkal többet tudunk tenni. Féloldalas lesz az euró­pai integráció, ha a mi múl­tunk nem kapja meg az őt megillető helyet a kontinens tudatában. Nyilvánvalóan el kell fogad­ni a történelem nemzeti nar- ratívájának a viszonylagossá­gát. Ma alig vitatható, hogy a modern nemzetté válás prog­ramjai Közép-Európában nem kis mértékben egymás ellen készültek. A kisebbségek és a szomszédok rovására. Egytől egyig. És nemcsak a XIX., ha­nem a XX. században ezek a programok - még a kommu­nizmus alatt is - érvényben voltak. A horvátok úgy próbál­ták feloldani a nemzeti tudat és a hagyomány eme ellent­mondását, hogy amikor visszaállították Zágráb főterén Jellasics szobrát, megfordítot­ták, s most nem észak - Bu­dapest -, hanem a semleges dél felé mutat. Visegrád az irodalmi-kultu­rális együttműködésben egy alapvető kérdésre utal. A kis nyelvek és irodalmak helyzeté­re, amikor úgy látszik, mint­ha egy univerzális kód kere­kednék a nemzeti kultúrák fe­lé. Nemcsak János vitéz helyé­re lép Harry Potter, hanem a lengyel, szlovák, cseh hősök helyére is. A közös töprengés és eszmecsere segíthet a válasz keresésébén és talán a mi ta­pasztalataink, felismeréseink, sajátos közép-európai emléke­zetünk olyan megoldásokat se­gít megtalálni, amelynek lesz mondandója az egész konti­nens számára. HITELET Keresztény kávézó a (volt) Béke moziban Miskolc (EM) - Keresztény kávézónak ad helyet a múlt hét elejétől e hét végéig a miskolci Béke mozi épülete. Délelőttönként fél 10-től fél 12-ig a gyerekeket várják a szer­vezők: érdekes történetekkel, énektanítással, barkácsolással szórakoztatják a játszóházban a 7-14 éves korú gyerkőcöket. A délután 4-től este 9-ig tar­tó programok sorában az el­múlt héten több koncertet hall­gathattak az érdeklődők, az előadások között pedig megis­merkedhettek egy nagycsalád mindennapjaival, illetve a to­rinói lepel mai üzenetével is. E hét elején a Wycliffe társaság számolt be arról, hogyan tevé­kenykednek a magyarok a pá­puák földjén, illetve Mit tenne Jézus ellenzékben? címmel dr. Bodnár Ákossal beszélgethettek a résztvevők. Ma többek között az Életem értelme című filmet vetítik a - már nem moziként funkcionáló - Béke moziban, holnap a Vészbejárat ad rap- koncertet, szombaton pedig a Feeling együttes rockkoncertjé­vel zárul a programsorozat.„Békés” keresztény kávézás Fotó: Dobos Klára

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents