Észak-Magyarország, 2002. augusztus (58. évfolyam, 178-203. szám)
2002-08-08 / 184. szám
2002. augusztus 8., csütörtök KULTÚRA / 6 0 Musical, szabadtéren. A Fame című musicalt a hét végén, augusztus 9-10- én, pénteken és szombaton este fél 9 órai kezdettel láthatja a közönség az Ak- ropolisz Szabadtéri Színpadon. A Kecskés és Társa Műsoriroda szervezte produkció főbb szerepeiben Kamarás Máté, Kálloy Molnár Péter, Krassy Renáta és Götz Anna lép fel. 0 Bolond Nyár. A Bolond nyár című zenés kabarét augusztus 12-15. között láthatja a közönség az Ak- ropolisz Szabadtéri Színpadon. A Straub Dezső rendezte darabban Mikó István, Csala Zsuzsa, Forgács Gábor, Rátonyi Hajnal, Szabó Anikó és Szilágyi Judit lép fel. 0 Városházi Kalózok. A Kalóz-Capriccio együttes „Szellők szárnyán...” című műsorát a Városházi Esték rendezvénysorozat keretében adja elő augusztus 22-én, csütörtökön délután fél 6 órai kezdettel a miskolci Városháza udvarán. A díjtalan hangverseny programjában francia sanzonok, tangók, latin slágerek szerepelnek. Zárul az miskolci orgonaestek sorozata Miskolc (ÉM) - A Collegium Musicum orgonahangversenyeinek 1965 óta évről évre visszatérő sorozatának ez évi, 2002-es programja Kovács Szilárd előadóestjével zárul augusztus 12-én, hétfőn. Az este 7 órakor kezdődő koncert közreműködője Schöck Atala, aki a fellépő orgonistához hasonlóan a Fischer Annié Alapítvány ösztöndíjasa. Előadásukban Koloss István, Hándel, Bach, Mozart és Peeters művek csendülnek föl az avasi műemlék református templomban. Szemétdombról, miegyebekről Méhes László Mi teszi a kortárs drámát kortárs drámává? A szerző vagy a téma? Netalán mindkettő, ha szerencsésen összetalálkoznak? Vagy egyik sem, merthogy születése pillanatában minden mű kortárs, éppen csak vannak köztük a jövőre nézve is maradandók, és akadnak olyanok, amik csupán a jelen műló pillanatának szólnak. Esetleg annak sem, ha végső soron nincs különösebb mondanivalójuk a külvilág számára. A kérdések egy „testközeli” helyszínen játszódó, háromfelvonásos színművel kapcsolatban fogalmazódtak meg, amelynek beszédes címéből elsőre egy szociológiai tanulmányra következtethetni. Az Avas, te gyönyörű szemét-domb a maga témaválasztásával lehetne persze akár az is, minthogy a színjáték nyomtatott változatának valósága is csalóka: a drámaformát jelző párbeszédes szerkezetet és a szerzői instrukciókat személyes hangulatú prózatöredékek vezetik be, adott esetben olyan pátosszal, aminek miértjére a választ a darab utolsó felvonásában kapja meg az olvasó. Akkor, amikor színre lép egy református, majd egy katolikus lelki gondozó, akik a tékozló fiú bibliai vázlatába belelátják a mai mesét a „tékozló férjről”, aki elhagyja feleségét és gyermekét, szerez magának egy új élettársat, majd földönfutóvá válik, végül megtér: az istenhithez és első családjához. Drámából így lesz happy end, a mindennapi életből pedig hitvita, amiben, ha úgy tetszik, a mellékszereplők dolga a kinyilatkoztatás. Ám, mielőtt az olvasó eljuthatna az eszmei tartalomig, az éteri magasságokból idő előtt visszazuhan a földre. Ez adott esetben akár azzal is együtt jár, hogy ahelyett, hogy megnyílna a titkok felé, berzenkedve elzárkózik tőlük, mint szokás az örömhírterjesztéssel foglalkozó Jehova tanúi elől. Az Avas, te gyönyörű szemét-dombnak nem erőssége sem a nyelvi lelemény, sem a dialógusok, amiket azért a drámaforma ugyancsak megkövetelne. Ami értékelendő, az talán az a felemásra sikeredett kísérlet lehet, amelyben valaki megpróbálta az irodalom eszközeivel keretbe foglalni azt a képtelenséget, amit egy kisváros- nyi embertömeg személyes-személytelen együttléte jelent az elmúlt húsz évben. (György Horváth László: Avas, te gyönyörű szemétdomb; Szépmtves Kiadó, 2002.) BWÚN tWM' tmhVh fi «*«♦•< „A bizalom megvan, de nem feltétlen” A Miskolci Nemzeti Színház új vezetője az örökségről, a kollégákról és a megfontoltságról Méhes László Miskolc (ÉM) - A tizenkét dühös ember felújításában még színpadra áll Kiss László, a Miskolci Nemzeti Színház megbízott igazgató-főrendezője. Több szerepet azonban a következő évadban nem vállal, miután idejét a színház menedzselési ügyei kötik le. Hogy ez mivel jár együtt, többek között erről beszélgettünk a hivatalába augusztus 1-jén lépett direktorral. Észak: Az előző színházigazgató azt állította: előkészített évadot hagy maga után. Miután a következő évad műsortervének bemutatói A csó- kos asszony kivételével egyetlen pontban sem találkoznak, ez esetleg azt jelenti, hogy megkötött szerződéseket kell módosítani? Kiss László: Egy évadot előkészíteni nem csupán azt jelenti, hogy megálmodom azokat a darabokat, amiket be kívánok mutatni, készítek egy költségvetést, hogy mindez mibe fog kerülni, tárgyalásokat kezdek a rendezőkkel, a meghívandó színészekkel, szereposztásokat készítek. Ez az előkészítés nem ilyen mélységben történt meg. Az évad érdemi részét az előző igazgató június 6. után kezdte el szervezni, amikor már egy olyan állapot létezett, hogy ő valójában már nem, én pedig még nem voltam igazgató. Úgy érzem, szorosabb kapcsolatra és egyeztetésre lett volna szükség, hogy tisztázódjanak a jövő elképzelései. A pályázatunkban mi kinyilváníKlss László Almást Évával a Nem félünk a farkastól című dámában tottuk, hogy egy merőben más szellemiségű műsortervet szeretnénk megvalósítani. Észak: A szerződések felbontásának lehetnek jogi vonzatai? Kiss László: Létezik egy belső szabályzat, amely szerint azokat a szerződéseket, amiben pénzösszeg szerepel, ellen kell jegyeztetni a jogtanácsossal és a gazdasági igazgatóval. A kérdéses dokumentumokról azonban ez hiányzik. Észak: Amikor egy intézmény új vezetést kap, ez általában feltételezi a személyi változásokat. Lesznek-e ilyenek, s ha igen, mely területeket érinti? Kiss László: Személyi változások nem várhatók, a bizalom megvan, ez azonban nem feltétlen. Látni szeretném, miként dolgoznak a munkatársaim, teljesítményük ugyanis csak ez után ítélhető meg. Egy rossz struktúra épült ki az elmúlt tíz év alatt. Azt tapasztaltam, hogy mindenki a saját területét védi, nem alakult ki belső kommunikáció a vezetők között, és nincs információcsere. Az első igazgatósági ülésen azt kértem, hogy közösen csináljunk egy jó színházat, ezt pedig csak úgy tudjuk elérni, ha leromboljuk azokat az egymás között emelkedő falakat, amik ezt megakadályozzák. Szükséges, hogy mindenkinek pozitív legyen a hozzáállása, és a maga területén legyen kreatív. Észak: A színház három művészeti vezetője - a zenés, a prózai és a tánc tagozat irányítója - miként illeszthető be abba a vezetői rendszerbe, amely korábban kizárólag az egyszemélyi felelősségre épült? Kiss László: Az egyszemélyi felelősség továbbra is megmarad, a helyzet csak annyiban változott, hogy igazgató-főrendezőként jómagam elsősorban a színház menedzselésével és a színház működésével kapcsolatos ügyeket kívánom vinni. A művészeti feladatokat azonban az általam fölkért tagozatvezetőkre bíztam rá. Tapasztalatom szerint egy személy, aki mindennel akar foglalkozni, elvész a részletekben. Az általam működtetett struktúrában viszont jobban ráláthatok a színházon belül folyó munkára. Nekem ugyanis mindig a színház érdekei szerint kell döntenem. NEVIEGY Kiss László a Miskolci Nemzeti Színház színésze, 2002 júniusától megbízott igazgatója- született: 1959.- Iskolái: a Színház- és Filmművészeti Főiskola színész szakán 1985-ben végzett, 2002-ben felsőfokú kulturális menedzser diplomát szerzett- életpályája: játszott a komáromi, a kassai, a veszprémi, a zalaegerszegi és a Szegedi Nemzeti Színházban, 1996-98. között a Szegedi Színkör alapító tagja, rádiós műsorok szerkesztője. Közép«urópai művészek Európa közepén A művésztelep és szabadiskola programja ebben az évben három fő témakört érint Tállya (ÉM - SFL) - Bár az elmúlt hét végén már szállingóztak képzőművészek Tállyá- ra, a „nagyüzem” hétfőn indult be - mintegy ötven fővel. A Közép-európai Művésztelep és Szabadiskola programja három fő témakört érint, Kossuth Lajosra fókuszál a Bicentenárium kapcsán, de a három hét alatt sokat foglalkoznak majd a festők, keramikusok, fa- és kőszobrászok Könyves Kálmán illetve II. Rákóczi Ferenc személyével. Kerékgyártó István a Magyar Művelődési Intézet (MMI) főmunkatársa elmondta, hogy ilyen nehezen még soha nem szerveződött a telep beindítása. Azok a pénzügyi fedezetek, amelyek máskor már kézzelfoghatóak voltak a tavasz folyamán, most május végén, június elején még csak álomszinten léteztek. Félő volt, hogy ebben az évben nem tudják lebonyolítani a megszokottan sikeres nyári programot, vissza kell mondani a meghívásokat, amelyek különösen kényesek lettek volna a külföldieket illetően. Apropó külföld, az európai államokon kívül lesz egy afrikai vendége a művésztelepnek, szombaton érkezik Tállyára Zimbabwéből Edina Kavavila grafikus művésznő. Az anyagi problémák végül megoldásra találtak, hétfőtől teljes intenzitással dolgozhatnak a művészek. Kiállításuk, ami egyben a táborzárást is jelenti, augusztus 20-tól tekinthető meg a településen található Mailloth- kastélyban. Dessyslava Deneva (Bulgária) ügyel a részletekre Fotó: Serfőző Tett házakat hozott eddig az idei miskolci nyár A miskolci kulturális programok szervezői elégedettek a látogatottsággal Miskolc (ÉM - ML) - A hét végén megrendezendő Diósgyőri Vigasságok vacsoraestjére a jegyek már hetekkel ezelőtt elkeltek. Az évek óta népszerű rendezvény szervezői mellett nem panaszkodhatnak sem a Miskolci Nyár, sem pedig a Diósgyőri Várnapok ötletgazdái, hiszen programjaik nagy része telt házakat vonzott. A rendezvények sora pedig egészen októberig folytatódik. A főbb nyári kulturális programok szervezése évek óta három intézmény között kialakult munkamegosztás szerint történik Miskolcon. Közülük az Ifjúsági és Szabadidő Ház a Péntek Esték a Rákóczi-udvarban című sorozatának augusztusi 2-i, utolsó darabjával a maga részéről már zárta az idei nyarat. A Miskolci Idegenforgalmi és Kulturális Menedzser Iroda előtt a következő napokban s hetekben még ott áll a Diósgyőri Vigasságok, a Szent István király ünnepe, valamint a Városházi Estéknek egy újabb darabja, és ebben a hónapban még ugyancsak „nagyüzemet” tart a Diósgyőri várban az Ady Művelődési Ház: a jövő héten kezdődő várszínházi estéket a III. Középkori Várnapok követik a sorban, míg a történelmi helyszínre szervezett események sora októberben a várbornapokkal zárul. A rendezvények iránti figyelem alighanem minősíti a szervezőket is. Bár statisztikák a rendezvények* látogatottságról csupán részben készültek el, az érdeklődők számára nem panaszkodnak a rendezvények gazdái. Ádám Ibolya, az Ifjúsági és Szabadidő Ház igazgatója például úgy látja, hogy a négy éve visszatérő Zene és Fény Fesztiválok közül az idei hozta a legmagasabb nézőszámot, a programokon pedig egyre több külföldi tűnik föl. A szervezéshez a támogatás nagy részét a tömegeket vonzó programokra kapják, ennek ellenére a kisebb közösségnek szóló rétegrendezvények megtartására is módot kell találniuk. Példa erre a Rákóczi-ház udvarán tartott estek, amik ugyan csupán néhány száz fős hallgatóságnak szólnak, ám mindig telt házat vonzottak. Az avasi műemléktemplom orgonahangversenyeinek hagyománya 1965-ig nyúlik vissza, a Collegium Musicum iránt azonban máig töretlen a figyelem - állítja Stehlik Ágnes, a kulturális menedzseriroda vezetője, aki úgy látja: a hangversenyek idegenforgalmi szempontból is a város különlegességének számítanak. A Városházi Esték ötödik éve tartó sorozata hónapról hónapra 100-150 hallgatót vonz, aminek hátterében - ingyenessége mellet - az ott látható-hallható, minőségi előadók állnak. Az Ady Művelődési Ház vezetője, Ládi Katalin úgy fogalmaz: a Diósgyőri vár májustól októberig tartó szezonjában egy mis- kolcnyi embertömeg fordul meg a várban akár a történelmi hely látogatójaként, akár az oda szervezett eseményeken. Véleménye az, hogy a programok iránti érdeklődés fenntartásában segít ugyan a hagyomány, a múltjukban hosszú évekre visszanyúló rendezvények, de az újításokra, új tradíciók megalapozására időről időre szükség van. Már csak azért is, hogy a programszervezés ne váljon rutinfeladattá, hanem megmaradjon alkotómunkának. Pllllanatkép a tavalyi diósgyőri forgatagról Fotó: Farkas Maya
