Észak-Magyarország, 2002. július (58. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-08 / 157. szám

2002. július 8., hétfő KULTÚRA / 5 HÍRCSOKOR 0 Kreatív foglalkozások. A József Atti­la Gyermekkönyvtár óvodás és kisisko­lás csoportok nyári programjaként krea­tív foglalkozásokat rendez hétköznap 10- 11.30 között. A foglalkozások program­ja: sógyurma, origami, bábkészítés és festés. 0 „Hercegnők” a galéria udvarán. A Princess Hegedűtrió koncertezik július 12-én, pénteken este fél 9-től a Miskol­ci Galéria udvarán. A rendezvény a Pén­tek esték a Rákóczi-udvarban című so­rozat következő állomása. Itt van újra a Hegyalja Fesztivál! Miskolc (ÉM) - Ebben az évben is megyénkben tartják a tokaji Hegyalja Fesztivált. A fesztivál július 10-én szerdán nyitja meg kapuit a szóra­kozni vágyók előtt. A programokl4- én vasárnap délben záródnak le. Az öt színpadon 125 zenekar lép fel, hallhatóak lesznek a legkülönbözőbb ízlé­sű dallamok a discotól a heavy métáiig, felvonultatva a magyar zenei élvonal leg­jobbjait. A hatalmas, mintegy 17 000 fős tömeget megmozgató rendezvényt legfő­képpen a 17-30 éves korosztály keresi fel. A programok szervezője szerint a térsé­günkben nagy érdeklődés övezi az előké­születeket, s ezentúl is ezen a helyszínen tervezik megtartani a fesztivált. A jegyárak: a napijegy: 2300 forint, bér­let elővételben 4600 forint, a helyszínen 5000 forint. Játék A fesztiválhoz kapcsolódva játékra in­vitáljuk a helyszínre kilátogatni vágyókat, akik a szórakozás mellett azt az örömet is meg szeretnék szerezni maguknak, hogy szerencséjük révén belépőjegyet is nyerje­nek a bulira. Ehhez nem kell mást tenni, mint helyesen válaszolni egy kérdésre, és a választ sms-ben elküldeni szerkesztősé­günkbe a 06/20-96-44-444-es telefonszámra. Ugyanezen a számon sms-ben össze lehet verbuválni az ismerősöket is a fesztivál­ra. A helyes választ beküldők között az el­ső négy leggyorsabb tippelő a helyszínen veheti majd át belépőjegyét. Beküldési ha­táridő: július 9., 14 óra. A kérdés: Fellép-e a miskolci Disco Express a fesztiválon? A remény rabjai Balogh Attila Lehet arról ma még a giccs látszata nél­kül értekezni, hogy a remény és a halál fo­galmak kettősénél nincs más sorrend, csak ami a párosítást az utolsó helyre teszi? Lehet, erre nyilvánvaló példaként a The Shawshank Redemption eredeti angol cí­mű filmet (1994) említhetjük. A mozialkotás Stephen Ring egyik szokat­lan (nem horror) témájú kisregényéből ké­szült; saját bevallása szerint Frank Darabont - állítólag magyar származású - amerikai forgatókönyvíró azért nyergeit át a rende­zői pályára, hogy ezt a sztorit megfilmesít­hesse. Jól tette: a bő novellaként nem túl jól megírt történetből megkapó, szívbemarkoló és felejthetetlen filmet kerekített. Köszönhető ez a meglepően jól eltalált szereplőválasztásnak. Tim Robbinst ed­dig is sok oldaláról ismertük: merőben drámai hős (feleséggyilkosság miatt - ár­tatlanul? - elítélt rab) szerepében is hite­les, ahogy a vén sittes (eredetileg egy vöröshajú ír figura) megformálásra is te­litalálat a feketebőrú Morgan Freeman. És ami még fontosabb: kitűnőek a mellék- szereplők, köztük a szigorú börtönigazga- tőnak „született” Bob Gunton, és a meg­jelenésével is félelmet keltő őrként Glancy Brown, akit hasonló szerepből ismerhe­tünk: Kurgan volt egykor a Hegylakóban. A rendezői interjú szerint hallatlanul ara­nyos pofa, a légynek se tudna ártani. A DVD-n nagyobb blokkonként válogatha­tunk a jelenetek között, és a korábbról is­mert szinkron mellett eredeti nyelven, felirattal is hallgathatjuk; érdekes módon a magyar sáv jobb hangminőségűnek tűnik. Frank Darabont mellett a főbb szerepeket alakítók is megszólalnak néhány mondat ere­jéig az extrák között - szépséghiba, hogy ezek a bevágások a különben sem túl hosszú, ugyancsak mellékelt werkfilmből valók. DVD-kiadás: Ariéi International, 2002. „Akinek gyökere van, nem lehet hanyatt lökni” Román Sándor a táncstílusok ötvözetéről, a népszerűről és a közérthetőről Méhes László Miskolc (ÉM) - A táncmű­vészetet napjainkban legin­kább az útkeresés jellemzi. Úgy tűnik, hogy a klasszikus balett egyre inkább teret vesztett, előtérbe pedig a kí­sérletező munkák kerültek. Köztük pedig akadnak nehe­zen megfogható és értelmez­hető táncprodukciók, vala­mint olyanok, amelyek a táncművészeinek a népsze­rűbb irányzatát képviselik. Ez utóbbiak közé tartozik az ExperiDanCe társulat. (O- Ahhoz, hogy népszerűsíte- ss ni tudjam a magyar néptánc- w kultúrát, olyan társulatot kellett | szerveznem, aminek produkció- “ ja nem csupán egy szűk, speciá- 'g lis nézőtábort vonz. Ehhez tér- “■ mészetesen alkalmazkodásra volt szükség, mert a magyar néptánc­hoz, mint művészethez, napjain­kig elég erősen az autentikus ol­daláról közelítenek. Én azonban nem csak a hagyományos nép­táncnak a megőrzéséért, hanem annak felhasználásáért is síkra » ........................ Sok tehetséges em­ber van ebben az országban, csak valahogy nem csattan el. Román Sándor táncművész •...............................w szállók - fogalmazza meg az ExperiDance hitvallását vezető­je és koreográfusa, Román Sán­dor. - Mindent, amit a néptánc lehetőségként ad, azt én haszná­lom, dramaturgiailag és techni­kailag is összeolvasztom más technikákkal. Ez biztonságot je­lent, mert a magyar néptáncot nem én találtam ki, hanem ezer A Táncmű ősbemutatóját a Bartók+Pucclnl operafesztiválon tartották éve azok a népcsoportok, ami a Kárpát-medencében megfordul­tak és letelepültek. Ezek gyöke­rek, és akinek gyökere van, azt nem lehet hanyattlökni. Múltból újat- Hagyományt említ, eszerint társulata névéiben rejtőző betű­szó nem az „experimenf’-et, azaz a kísérletet jelzi?- Nem. Mi az „experience”-re gondoltunk, ami azt jelenti, hogy a múltból megszerzett tapasztala­tokat fölhasználva hoz létre újat.- Alkalmazkodni kellett nyil­ván akkor is, amikor a Bar- tók+Puccini fesztiválon ősbemu­tatóként látható Táncmű szüle­tését a Bartók örökösök ma­gyarországi képviselője is nyo­mon követte, hiszen olyan zene­műveket használtak föl benne, amiket a szerző nem színpadi táncmű alapjaként írt...- A Két képpel, a Tánc-szvit­tel és az Allegro barbaroval dol­gozva azért nem féltem, mert egy idő után olyan mélységig ju­tottam el, ahol már majdhogy­nem az alkotóval „találkoztam”. Egy idő után ezért ez már nem is az alkalmazkodásról volt szó, hanem a találkozásról. A Tánc­mű ugyanis úgy áll össze, hogy amit a zenészek az árokban mu­zsikálnak, azt mi szólamonként ugyanolyan keményen, ugyan­olyan intenzitással végigtáncol­juk. Anynyi különbséggel, hogy a három műből a tánc és a ze­ne ötvözeteként egy darab lett, még ha önálló egységként is megállnák a helyüket. Építünk egy világot- Ennek a műnek el kellett már készülnie, vagy felkérésre született?- Úgy tapasztaltam, hogy a ze­nészeknél a Bartók-értelmezés más irányt vett, és ahhoz, hogy ez az értelmezés a helyére kerül­jön, ahhoz az kellett, hogy a Táncművet meg tudjuk mutatni. A néptáncmozgalom nem foglal­kozott klasszikus művekkel, így a klasszikus balett és a kortárs technikák kisajátították maguk­nak a komolyzenét. Azt tervez­tem, és az ExperiDance-szel eb­ben úttörők vagyunk, hogy a magyar néptánckultúrából épít­sünk egy olyan világot, mint Bartók a népzenéből.- Ha a magyarság hangsúlyo­zásáról, a magyarság gyökereiről van szó, érintetlen tud maradni politikai áramlatoktól az, aki művészetében ezzel foglalkozik?- Én csak tudomásul veszem, és hálás vagyok ennek az ország­nak, hogy a szülötte vagyok, ré­szese ennek a kultúrának. A Táncmű azonban egyetemes, a fennmaradásért folytatott küz­delmet fejezi ki. Ez pedig min­den olyan népcsoportnak, ember­nek a sajátja, akik akarnak va­lamit csinálni. Akik küzdenek azért, hogy ne csak létezzenek ebben az életben, hanem éljenek.- Mivel lehet elérni, hogy egy - hivatalosan - most második éves társulat már az első évben Európa Magyar Táncdíjas legyen?- Az ExperiDance lényegében hat éve létezik. Amikor sorra megnyertük a hivatásos együtte­sek seregszemléit, megkaptuk azt a lehetőséget, hogy olyan lát­ványos show-t készíthessünk, ami két éve - talán joggal mond­hatom -, tarol. Ezeregyév című produkciónk például nemcsak a mi országunkban váltott ki elis­merést, hanem a világ öt legjob­ban menő show-ja közé sorolják. Pedig nem egy angolszász show, hiszen ott van benne az a kelet­európai érzésvilág, magyarsá­gunk, ami szintén egy kuriózum. Kellett persze ehhez az a minő­ség is, amire azt mondhatják az emberek, hogy kérem, mi is tu­dunk ilyet csinálni. Sok tehet­séges ember van ebben az or­szágban, csak valahogy nem „csattan el”. Virtuális mozitervezés nemzetközi összefogással A European Film College-ban egyetlen magyar részvevőként volt jelen Bíró Tibor Miskolc (ÉM) - Az elmúlt hónapban, a dániai Ebeltoft- ban lévő European Film College-ban egyetlen ma­gyar részvevőként volt jelen Bíró Tibor, a miskolci CineMis kft. ügyvezető igaz­gatója az Európa Tanács au­diovizuális képzési prog­ramja által támogatott to­vábbképzésen, melyet mozi­üzemeltetőknek szerveztek. Bíró Tibor hazatérte után írta meg élményeit. „A részvétel mellett nagy elismerés volt számomra, hogy ennek, a mostantól évente meg­rendezésre kerülő programnak az előkészítésében tavaly, ugyanitt a mozis szakma kilenc nemzetközileg elismert szakte­kintélyével együtt részt vehet­tem. Tavaly is és most is, előadást is tartottam a ma­gyarországi és a miskolci ak­tuális mozihelyzetről. A mostani továbbképzésen 30 mozis vett részt, Európa csak­nem minden országából. Az ak­tív munka napi 10-12 órán ke­resztül tartott, angol nyelven. Az előadásokon, filmvetítéseken, szemináriumokon kívül, gyakor­lati feladatok, helyzetgyakorla­tok következtek, kiscsoportos foglalkozások keretében. Minden csoport kapott olyan feladatot, hogy egy meglévő mozit kellett átalakítania, üzemeltetnie, üzle­ti tervet készítenie. A legérdeke­sebb az volt, hogy egy-egy cso­porton belül különböző országok résztvevői hogyan látták a prob­lémákat és közösen milyen megoldási javaslatokat találtak amit ezt követően a többi cso­port részére elő kellett adni, majd megvitatni. Az én csopor­tomban cseh, olasz, svájci, angol résztvevők voltak. Érdekes összkép alakult ki az európai moziüzemeltetés helyze­téről. Azok a problémák, amik nekünk a legfőbb gondok, pél­dául a művészfilmeket is vetítő mozik állami támogatása, a filmkópiák hiánya - tőlünk nyu­gatabbra, az EU tagországok­ban- már nem probléma. Szin­te valamennyi ország kiforrott és évek óta bevált állami támo­gatási rendszereket működtet, amelyek az üzemeltetés, fejlesz­tés problémáit kezelik a nem ke­reskedelmi mozik részére - merthogy ilyenek mindenütt vannak -, Lisszabontól Bécsig. A hazánkat keletről körülvevő országok viszont többnyire tő­lünk is hátrébb állnak a sorban, itt most jelenik meg a multiple­xek agresszív terjeszkedése és ugyanolyan felkészületlenül érinti a hagyományos mozikat, mint nálunk néhány éve.” Huszonhármadkor is fesztivál! Miskolc (ÉM) - Már 23. éve Mis­kolc ad otthont a Kaláka Folk- fesztlválnak. Hála az egyre fokozottabb ér­deklődésnek, a programok szá­ma bővült, ízlésvilága tágasabb lett. A fesztivált általában az igényes szórakozásra vágyó ér­telmiségi gondolkodású fiata­lok veszik célba, de bőven ta­lálkozhatunk az idősebb, fiata­labb korosztály képviselőiből is szívesen visszalátogató embe­rekkel. Az eddig 2 napig tartó rendez­vény öt naposra nőtte ki magát. Egy nap a Városházán 11 órá­tól, három nap a Diósgyőri Vár­ban 12-én 16 órától, 13-án délelőtt fél tizenegytől, 14-én 16 órától. 14-én 11 órától a miskolci belvá­rosi evangélikus templomban, majd 15-én 18 órától a Kossuth utcai református templomban várják az érdeklődőket. Az öt nap alatt körülbelül 10000 ember fordul meg a fesztivál színterein, s ennek a hatalmas létszámnak körülbelül a 65-70 százaléka kül­földről vagy a nagyobb városok­ból ideérkező turista. A fellépők sora a folkos hangzás mellett minden évben kiegészül egy két új színfolttal, a Republic és Lo- vasi András mellett megtalálha­tók a blues és a jazz zene kép­viselői is. A rendezvény utolsó napját a Kaláka Fesztivál jóté­konysági hangversenye zárja a Nyilas Misi Alapítvány számára. A jegyárak: a napijegy ára 1890 forint, bérlet elővételben 3990 forint, július 12-től 4490 fo­rint. A jegyek megrendelhetők a Tourinform miskolci irodájá­ban (3525 Miskolc, Rákóczi U.2., tel. :06/46/350-425, fax:06/46/350- 439, e-mail: miskolc@tourin- form.hu). KÖNYVBARÁT Az Olvasás Éve A Géniusz Könyváruház és az Észak játéka Múlt heti kérdésünk: Cholnoky Viktor Az álomírtó című kötetének borítója A va­rázsló kertje című festmény felhasználásával készült. Ki a festő? Helyes válasz: Gulácsy Lajos. Cholnoky Viktor kötetét Koleszár Ágnes (Miskolc) a Gé­niusz Könyváruházban (Mis­kolc, Széchenyi u. 107. Tel.: 46/412-932) veheti át. Mai kérdésünk: írjon két olyan városnevet, amely szere­pel valamelyik Márai-kötet cí­mében. A megfejtéseket jövő hétfőn délig várjuk az Észak szerkesz­tőségébe (Miskolc 3501., Pf. 351.) Válasz: ................................. Név:.................................... Cím:...................................... MÁRAI SÁNDOR TÁJAIi, VÁROSOK, EMBEREK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents