Észak-Magyarország, 2002. július (58. évfolyam, 151-177. szám)
2002-07-04 / 154. szám
2002. július 4., csütörtök AKTUÁLIS / 5 HÍRCSOKOR 0 Elmarad a túra. A B.-A.-Z. Megyei Természetjáró Szövetség értesíti az érdeklődőket, hogy a július 5-7. között hirdetett hejcei természetjáró napok rendezvénysorozata a teljesítménytúrával elmarad. 0 Az Irodalom Visszavág tábora. Az Irodalom Visszavág internetes folyóirat (www.iv.hu) első nyári irodalmi, művészeti, ifjúsági alkotótáborát a cserépváraljai ifjúsági táborban rendezi meg 2002. augusztus 21-25. között. Az érdeklődők jelentkezését július 15-ig fogadják el a szervezők a palkata@index.hu e-mail címen. További részletek a www.iv.hu/tabor honlapon olvashatók. 0 Hangszerek a nagyvilágból. „Síppal, dobbal..." címmel nyitja meg a világ több országából származó népi hangszereket bemutató kiállítását a Hermán Ottó Múzeum július 11-én. A Kaláka Folkfeszti- válhoz kapcsolódó időszakos tárlat augusztus 31-ig látható a múzeum Papszer utcai kiállítóhelyén. Negyven éve végeztek elsőként Sárospatak (ÉM - FL) - 1959-ben vált felsőfokúvá a magyar tanítóképzés, az első hallgatókat 40 évvel ezelőtt, 1962-ben bocsátották ki a tanítóképző intézetek. Sárospatakon annak idején 50 fő nyert felvételt a főiskolává vált tanítóképzőbe, és 49-en fejezték be tanulmányaikat. A vén diákok azóta 5 évenként rendszeresen találkoznak. A 40 éves találkozóra összegyűlök először a temetőbe látogattak el, ahol virágot helyeztek el egykori tanáraik és ott nyugvó évfolyamtársaik sírjára. A publicisztikai írásokból, a képzőművészeti alkotásokból rendezett kiállítást Ködöböcz József, a Commenius Tanítóképző Főiskola nyugalmazott főigazgató-helyettese nyitotta meg. Az „osztályfőnöki órát” Csuhaj V. Imre nyugalmazott főiskolai tanszékvezető tanár tartotta. MIT SZÓL HOZZÁ? Őssejtek: a jövő reménységei Miskolc (ÉM - SzK) - Űjabb tudományos kísérletek látszanak igazolni: az őssejtek sok, ma még gyógyíthatatlan betegség esetén jelenthetnek majd megoldást. A Natúré folyóirat e havi száma beszámol arról: újabb kísérletek igazolják, hogy nem csupán embrionális őssejtekből, de egyes felnőtt szervekből is lehet szerv-, illetve szövetelőállításhoz őssejteket nyerni. Dr. Nagy Kálmánt, a megyei kórház gyermekhaematológiai osztályának vezetőjét kértük arra, segítsen értelmezni a közlés jelentőségét. Az őssejtek keletkezése a petesejt és a hímivarsejt egyesülése nyomán, egy új egyed, a megtermékenyített petesejt létrejöttére vezethető vissza. A korai embrió sejtjei többnyire egyformák, míg a kialakult magzatban már sok millió utódsejt van jelen. A fejlődés során az egyes utódsejtek lehetőségei fokozatosan beszűkülnek. A differenciált szövetek sejtjei már nagyon különböznek egymástól, így bizonyos szervek őssejtjéből már csak egy bizonyos szerv sejtje állítható elő (így a hajhagymáéból csak hajhagymasejt, a májéból csak májsejt). Ugyanakkor léteznek a szervezetben olyan sejtek is, melyek nem ennyire differenciáltak, bizonyos lehetőségeik vannak arra, hogy laboratóriumi körülmények között, más sejtet, szövetet tenyésszenek belőlük. Ilyen kiindulási anyag nyerhető az embriókon túl egyes „felnőtt” szervekből (ilyen a csontvelő és az agykamrák fala, de ilyennek számít a köldökzsinórvér is). A más forrásból, nem idegen embriókból nyert őssejtek előnye (túl azon, hogy nem vetik fel az embrionális őssejtek ilyen célú felhasználásának etikai kétségeit), hogy egyéni terápia lehetőségét kínálják, azaz a saját sejtekből előállított szervek és szövetek a kilökődés veszélye nélkül ültet- hetők be az adott, szerv- vagy szövetkárosodott egyénbe. így gyógyíthatóvá válhatnak például a máj bizonyos betegségei, vagy akár a Parkinson-kór. Dr. Nagy Kálmán Tűzijáték: egyelőre csak köd előtte A részletekről a Miniszterelnöki Hivatal ígérete ellenére nem adott még ki információt Egy már biztos, Idén sem maradunk fényparádé nélkül Fotó: Bujdos Tibor Miskolc, Budapest (ÉM - BAL) - Meg nem erősített hírek szóltak a héten arról, hogy az új kormányzat sem szakít elődje tűzijátékbarát politikájával: az idei augusztus 20-i állami ünnepségek keretében állítólag húsz nagyvárosban (Budapest, valamint a megyeközpontok) lesz petárdalő- dözés az ünnep estéjén. A részletekről (egyáltalán, a hír igaz voltáról) a Miniszterelnöki Hivatal annak ellenére nem adott még ki információt, hogy a napokban a tájékoztatást szerdára ígérték. Lapunk közvetlenül kérdéseket juttatott el a kormányszóvivőhöz, Gál J. Zoltán azonban - mint titkárságán tegnap jelezték -, bár megkapta, nem tud reagálni felvetéseinkre: sem tegnap, sem ma, sem várhatóan egész héten. Nevezett kérdéseinkre arra irányultak: kell (és milyen) politikai üzenetet kiolvasni abból, hogy az új kormányzat az előző ciklusbelinél is nagyobb számban és szélesebb körben kíván augusztus 20-i látványosságokat rendezni közpénzekből; milyen elvek alapján költenek ugyancsak százmilliós közpénzeket erre a célra, holott a millenniumi sorozat már véget ért; van-e jelentősége annak, hogy a MÉH állítólag más cégeken keresztül bonyolítaná az eseményeket, mint az Orbán-adminisztrá-. ció; jogos-e a Fidesz-kritika, miszerint „farizeus magatartás a szocialistáké”, akik eddig „ideológiai háborújuk” eszközévé tették a petárdát, most pedig maguk is „hajigálják”? Gál. J. Zoltánt információink szerint elsősorban a ma esedékes vatikáni utazás gátolja a válaszadásban. Előtámogatást kapnak a fagykárosok A támogatást azoknak a termelőknek adják, akiknek kara eléri az 50 százalékot Miskolc (ÉM - OlKa) - Fagykárukra támogatást igényelhetnek azon mezőgazdasági termelők, akiknek a használatában lévő termő szőlő-, illetve gyümölcsös ültetvényben 2001 telén, valamint 2002 tavaszán a fagy 50 százalékos, vagy annál nagyobb terméskiesést okozott. A kiegészítő jellegű kárenyhítő földalapú támogatást a regisztrált termelők és a nyilvántartásba vett szőlőtermelők kaphatják, ha a használatukban lévő szőlő- és gyümölcsös ültetvényen a téli-tavaszi fagykár mértéke elérte az 50%-ot. A rendelet alkalmazásában ültetvénynek minősül az összefüggő 500 négyzetméter vagy annál nagyobb területű ingatlanon lévő szőlő, gyümölcsös, amelyeket azonos sor- és tőtávolsággal telepítettek és művelés alatt áll. Két részletű fizetés A kárenyhítési támogatást - a tényleges kár legfeljebb 50 százalékának mértékéig - két részletben fizetik ki. Első részletben, az igénybejelentést követően, a jogosultak hektáronként 30 ezer forint összegű ültetvényművelésre fordítandó előleget kapnak. A tényleges kár alapján azok a termelők juthatnak a támogatáshoz, aki ültetvényművelési kötelezettségüknek eleget tettek és a vonatkozó növényvédelmi jogszabályok előírásait teljesítették. Igazolnak és javasolnak A jogosultak a támogatás iránti kérelmüket július 20-ig a területileg illetékes falugazdászokon keresztül nyújthatják be a megyei földművelésügyi hivatalhoz. A határidő be nem tartása jogvesztő, utólagos kérelmet és hiánypótlást nem fogadnak el. A kérelmező jogosultságát a falugazdász, illetve a hegybíró igazolja és tesz javaslatot a támogatási előleg kifizetésére. A jogszerűen igazolt igénylőlap felülvizsgálata után a hivatal az igényelhető előleg összegéről a beérkezéstől számított 30 napon belül igazolást állít ki, aminek alapján a támogatási előleg 30 napig igényelhető az illetékes adóhatóságnál. A támogatási előlegben részesült ültetvények kezelésének felülvizsgálatát az illetékes megyei növény-egészségügyi és talajvédelmi szolgálat közreműködésével a falugazdász (a szőlő vonatkozásában pedig a hegybíró bevonásával) látja el. Ezt a helyszíni felülvizsgálatot legkésőbb szeptember 30-ig megtartják, s az eredmény alapján kiállított igazolást a falugazdász, illetve hegybíró legkésőbb október 5-ig megküldi a földművelésügyi hivatalnak. A tényleges kár összegének megfelelő igazolást október 20-ig állítja ki a hivatal, ezzel november 15-ig igényelhető az APEH-nél a támogatás második részlete. A hordók ez éven Is megtelnek Fotó: Bujdos Tibor Hatvanezer forint bírság tüzeskedésért * / Múlt péntektől a nagy szárazság miatt országos tűzgyújtási tilalom lépett életbe Miskolc (MTI, ÉM - OlKa) - Országos tűzgyújtási tilalmat rendelt el a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium múlt hét csütörtökön. Ez egyaránt érinti az erdős területeket, illetve a szántóföldeket. Múlt hét péntektől tilos a tűzgyújtás, a minisztérium által kiadott közlemény szerint a tilalom elrendelésének oka a csapadékmentes időjárás, illetve az emberi felelőtlenség, gondatlanság miatt az utóbbi időben megszaporodott erdőtüzek száma. A tilalom az erdőkre és az erdőterületek határától számított 200 méteres sávra vonatkozik, illetve érvényes a kijelölt tűzrakó helyekre, valamint a közmű és vasút menti fásított szakaszokra. A kezdődő aratási munkákkal összefüggésben külön kéri a minisztérium a gazdálkodókat a megelőző tűzvédelmi előírások betartására. Arra is felhívta a közlemény a figyelmet, hogy a közúton és vasúton utazók ne dobják ki a járművek ablakán az égő cigarettacsikket, mert a kiszáradt árokpartokon a vasúti töltések mellett keletkező tüzek sok esetben közvetlenül erdő- és mezőgazdasági területeket is veszélyeztetnek. Hatvan a maximum A tilalom időszakára vonatkozó tűzvédelmi előírások megszegőivel szemben a tűzvédelmi hatóság szabálysértési eljárást kezdeményez. Vass Gyula tűzoltó ezredes, az Országos Katasztrófavédelmi Felügyelőség Megelőzési Hatósági Főosztály vezetője lapunknak elmondta, hogy az előírás megsértése bírságot von maga után, ami a tűzrakás körülményeinek veszélyességétől függően 500 forinttól 10 ezer forintig terjedő helyszíni pénzbüntetés lehet, vagy feljelentés tehető az illetékes jegyzőnél, ami maximum 60 ezer forint büntetést jelenthet. Feljelentést nem csupán a tűzoltóság és a természetvédelmi őrök tehetnek, erre a magánszemélyeknek is van lehetősége. A Földművelésügyi és Vidék- fejlesztési Minisztérium arra is emlékeztet közleményében, hogy tarló, illetve növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladékégetéssel történő megsemmisítése tavaly július 1-jétől az év minden időszakában tilos. Az előírások megszegőire levegőtisztaság-védelmi bírságot szabhatnak ki. Nálunk nem gyújtanak Berta Béla, a B.-A.-Z. Megyei FM Hivatal vezetője kérdésünkre elmondta, tapasztalataik szerint a lakosok betartják a tűzgyújtási tilalmat, mivel tisztában vannak azzal, hogy aszályos időben könnyebben terjed a tűz, s jelentős lehet az esetleges kármérték. Mint azt a hivatalvezető hozzáfűzte: tűzgyújtások mindig előfordulnak, s vannak olyan esetek, amikor komoly következménnyel járnak, de többségében ilyen tüzek nem a tilalom ideje alatt keletkeznek. Tilalom Ide vagy oda, a szalonnasütés nagy vonzerő Fotó: Bujdos T.
