Észak-Magyarország, 2002. július (58. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-27 / 174. szám

2002. július 27., szombat Iszak-magyarorszAg# KULTÚRA / 6 HÍRCSOKOR 0 Fuvola és gitár. A Debreceni fuvola­gitár duó ad koncertet az ináncsi római katolikus templomban holnap, vasárnap délután 4 órától. 0 Collegium Musicum. Varga László or­gonaestjét hallgathatják az érdeklődó'k a Collegium Musicum hang­versenysorozat keretében jú­lius 29-én, hétfőn este 7 órától Miskolcon az avasi re­formátus templomban. Közreműködik: Simon Krisztina (ének). 0 Koncert és komédia Jósvafőn. Ben- kő Dániel ad koncertet holnap, vasárnap délelőtt 11 órától a jósvafői református templomban. Ugyanezen a napon este 8- től Hunyady Sándor: A lovagias ügy című komédiáját adja elő a Jósvafői Színjátszó­kor a szabadtéri csűrszínpadon. Kedves Gyerekek! Köszönjük, hogy lerajzoltá­tok nekünk, milyen láncot vi­selnétek szívesen. A Magyar Könyvklub gondozásában megjelent Bizsuk gyöngyből című könyvet Sárkány And­rea (Hemádkércs) szerkesz­tőségünk titkárságán veheti A nyeremény át (Miskolc, Zsolcai kapu 3. ni. emelet). De van még egy könyvünk! Aki helyesen válaszol kérdéseinkre - a beküldők közül a legszerencsésebb - jutalmul kapja a bemutatott kötetet. Beküldési határidő: 2002. augusztus 2. Címünk: Észak-Magyarország szerkesztő­sége, Miskolc, Pf.: 351. 3501. A borítékra vagy levelezőlapra írjátok rá: Kuckó. A Magyar Könyvklub gondozásában megjelent köteteket az érdeklődők a kiadó miskolci boltjában találhatják meg (Baj- csy-Zsilinszky u. 16.). Feladat: Rajzoljatok illusztrációt az Aladdin és a csodalámpa című meséhez! Csak egyszer volt farkas... A miskolci születésű Gyurkó Henrik a nagy bábosgeneráció tagjaként bejárta a világot Gyurkó Henrik egyik kedves bábjával Fotó: Bujdos Tibor Miskolc (ÉM - BAL) - A ha­zai bábjátszásnak világhírne­vet szerző „nagy bábszínész­nemzedék” (egyik) utolsó tag­ja, legendás címszerepek - mint Ludas Matyi, A fából fa­ragott királyfi, Petruska - ala­kítója. Persze, miskolci.- Miskolc szülötteként indul­tam erre a szép útra, amit báb­művészetnek neveznek, s amit 42 éve művelek hivatásként - kez­di a fontos ténnyel önazonosítá­sát Gyurkó Henrik. Az egykori diósgyőri munkásfiú négy évti­zede az Állami (ma Budapesti) Bábszínház tagja, vezető színésze (egy időben igazgatóhelyettese), a színművészeti főiskola tanára, s ha arcát nem is, hangját na­gyon sokan ismerhetik.- A bábozás ilyen, a karakter, a színész alkata, személyisége el­sősorban a hangban jelenik meg/ Itt rendszerint egyszerűbb színe­ket kell felvázolni, főleg a gye­rekelőadásokon. Vagy a televízióban: Gyurkó Henrik orgánuma számos szink­ronszerepből is emlékezetes, de ta­lán leginkább Füles Mackóként vagy Szurtoskaként a kéményme­sékből. Az arca inkább csak a Vi­harból (Prospero, Garas Dezsővel váltásban) vagy Liszt szerepében egy tévéetüdből. De az útra sok­kal messzebbről indult. Látni a zenét Iparvárosban munkáscsalád sar­ja - fiatalon géplakatosként kezdett dolgozni a gyárban, ott ismerke­dett meg az amatőr színjátszással, a kohászat színiegyüttesében.- Balogh Sándorné bábosai a Három kisgidát játszották, a farkas szerepére kellett hirtelen valaki, betegség miatt. Engem hív­tak át, és annyira megszerettem, hogy ottragadtam. Érdekes, hogy azóta, 42 éve farkast nem játszot­tam. Akkor először és utoljára. Mást viszont szinte mindent. Pontosabban: főleg pozitív hősöket. A Ludas Matyi címszerepét 1960- tól vagy kétezerszer. A fából fara­gott királyfi, A csodálatos manda­rin, Diótörő, Petruska - ezekkel (zömmel főszerepben) bejárta az országot, majd a fél világot.- Az Állami Bábszínház annak idején, az 50-es évek végén, úgy kezdett, hogy 9 művésszel járta az országot. Felnőtt előadás még ke­vés volt. Aztán a 60-as évek elejé­nek darabjai lettek azok, amelyek megteremtették a magyar bábját­szás hírnevét - először külföldön, aztán az sugárzott vissza, itthonra. Új utat nyitottak a műfajban a ze­nés darabok, Bartók, Sztravinszkij, ezek hozták meg a bábművészei­ben azt, amivel elszakadhatott a vásári komédiától, és operai mű­fajjá tette. Olyan illúzió jött létre, ami láttatta a zenét a koreográfián keresztül. Egy angliai fesztiválra 1968-ban hangversenyzenekarok mellett minket is meghívtak. Az előadásunkat látva Benjámin Brit- ten úgy fogalmazott: Üraim, éle­temben először láttam a zenét! A külföldi sikerek - díjak év­tizedeken át Párizsból, London­ból, Avignonból, Indiából, Mexi­kóból, Japánból, Amerikából -, bár itthon is visszhangot keltet­tek, sohasem hozták meg a tel­jes hazai elismertséget. Holott az Állami Bábszínház egy időben különleges úttörő szerepet ját­szott a honi színházi életben. - Amikor avantgarde darabok előadását a kulturális kormány­zat nem engedte, nálunk Beckett-, Mrozek-, Dürrenmatt-bemutatók követték egymást. Mint stúdióelőadást nekünk engedé­lyezték. Mivel bábokról volt szó, más felhangot kapott, groteszkeb­bé, hatásosabbá vált. Majdhogy­nem önálló ideológiai tartalmat adtak a darabnak. Aztán, ezekkel is sikerrel jártuk a világot. Ugyanaz: mindig új De egy bábszínháznál nem le­het megfeledkezni a gyerekmű­sorról. Ez az, ami az első színhá­zi élménnyel gazdagítja az ifjú közönséget. Olyan előadást kell produkálnunk ezért - magyaráz­za Gyurkó Henrik -, ami meg­ragadja a gyerekek lelkét és fan­táziáját. De más-e a mai (gye- rek)közönség, mint a húsz vagy negyven évvel ezelőtti?- Más lenne? Szerintem azonos. Abban, hogy mindig új. Vannak, akik már voltak bábszínházban, vannak, akiknek újdonság. Aki ma szülő, tegnap gyerekként látott bábműsort, most hozza a saját gye­rekeit... Ma már sok bábszínház van Pesten is, az országban is. A Budapesti Bábszínház feladata ma: reprezentálni. A kulturális kor­mányzatok számolnak a műfajjal, soha nem volt mostohagyerek. És már a kitüntetések tekintetében is integrálódtunk a színházművészet egészébe - nyugtázza a Jászai Ma­ri-díjas, érdemes művész. - Bábbal ma is sok mindent meg lehet ol­dani, amit máshogy nem. Elég pél­daként említenem a bábbetéttel megerősített Ember tragédiáját, amit Schlanger András rendezett néhány éve Miskolcon. Másként láttatja a világot Kollégánk, Ádám János fotóriporter táskájában a fényképezőgépek, objektívek mellett egy különleges tartozék is lapul: „a köznapi ember szemüvegét” meghaladó látásmód - fogalmazott a mezőcsáti kiál­lítás megnyitóján Vass Tibor Kassák-díjas költő. Stresszes munkahelyek Egy tanulmány szerint az EU-ban csaknem 40 millió ember szenved a munkahelyi stressztől, annak követ­kezményeitől. Nálunk ilyen felmérés nem készült, ám a versenyszférában dolgozó munkavállalók is több­nyire feszült körülmények között végzik a dolgukat. Jó estét, Jenő! „Mit mond Jenő az aszfaltburkolóknak? Jó estét, jó szurkolást!” Régi vicc ez, ám illusztrálja, hogy Knézy szólása a városi folklór részévé lett. Sokan és élesen bí­rálják a legismertebb sportriportert, akit azonban mindez nemigen ingat meg hitében: akkor is véleményt alkot, ha ebben benne van a hibázás lehetősége. Holnap a 7JÚÍ-bán: A nyári szex az igazi A déli népek temperamentumosabbak, sokkal felfokozottabb nemi életet élnek. Tudósok szerint ez a több napsugárzás hatásának köszönhető. Dr. Pándy Mária szexuálpszichológus szerint mi magyarok is júliusban vagyunk a legaktívabbak. Fizessen elő! Hívja a 06-80-203-655-ös telefonszámot!

Next

/
Thumbnails
Contents